A katolikus egyház tanítása szerint az eutanázia erkölcsileg és jogilag rossz magatartás, a szándékos emberölés egy fajtája. (Vö. 1983. évi Codex Iuris Canonici (CIC) 749–750., 752–754. kánonok; Az Egyházi Törvénykönyv)

A II. Vatikáni Zsinat Gaudium et Spes kezdetû lelkipásztori konstitúciója 27. pontjában kimondja: „[…] minden, ami az élet ellen irányul: az emberölés bármely formája, a népirtás, az abortusz, az eutanázia és a szándékos öngyilkosság […] mindezek és
a hozzájuk hasonlók kétségtelenül szégyenletes gaztettek, s miközben tönkreteszik az
emberi civilizációt, inkább az elkövetõiket szennyezik be, mint azokat, akik elszenvedik a jogtalanságot, és a legnagyobb mértékben ellenkeznek a Teremtõ tiszteletével.”
A II. János Pál pápa által törvényerõvel kiadott Katolikus Egyház Katekizmusa
értelmében: „Bármi legyen is indítéka vagy eszköze, a közvetlen eutanázia azt jelenti, hogy a fogyatékos, beteg vagy halál közelében lévõ személyek életének véget vetnek. Ez erkölcsileg elfogadhatatlan. Ezért minden olyan cselekedet vagy mulasztás,
amely akár önmagában, akár szándékosan halált okoz azért, hogy megszüntesse a fájdalmat, az emberi természet méltóságával és Teremtõjének, az élõ Istennek tiszteletével súlyosan ellenkezõ gyilkosság. A téves ítélet, amelyet jóhiszemûen hozhat az ember, nem változtatja meg e mindig elítélendõ és elkerülendõ gyilkos tett természetét.”

Katolikus Egyház Katekizmusa:

2276 Különös tiszteletet igényelnek azok, akiknek élete fogyatékos vagy meggyengült. A beteg vagy fogyatékos személyeket támogatni kell, hogy a lehetőségekhez képest normális életet élhessenek.

2277 Bármi legyen is indítéka vagy eszköze, a közvetlen eutanázia azt jelenti, hogy a fogyatékos, beteg vagy halál közelében lévő személyek életének véget vetnek. Ez erkölcsileg elfogadhatatlan.

Ezért minden olyan cselekedet vagy mulasztás, amely akár önmagában, akár szándékosan halált okoz azért, hogy megszüntesse a fájdalmat, az emberi természet méltóságával és Teremtőjének, az élő Istennek tiszteletével súlyosan ellenkező gyilkosság. A téves ítélet, amelyet jóhiszeműen hozhat az ember, nem változtatja meg e mindig elítélendő és elkerülendő gyilkos tett természetét. (Vö. Hittani Kongregáció: Iura et bona nyilatkozat: AAS 72 (1980) 542–552.)

2278 Indokolt lehet azonban a költséges, veszélyes, rendkívüli vagy a várt eredményekhez képest aránytalan orvosi beavatkozások abbahagyása. Ilyen esetben a „túlbuzgó gyógyítás” visszautasításáról van szó. Nem ölni akarnak, hanem elfogadják a föltartóztathatatlan halált. A döntéseket a betegnek kell meghoznia, ha alkalmas (competens) és képes (capax) rá, egyébként a jogilag illetékeseknek, mindenkor tiszteletben tartva a beteg ésszerű akaratát és törvényes érdekeit.

2279 A beteg személynek általában kijáró gondoskodás akkor sem szüntethető meg, ha a halál bekövetkezése várható. Erkölcsileg megfelelhet az emberi méltóságnak a kábítás (morfium) alkalmazása a haldokló szenvedésének csökkentésére, még azzal a kockázattal is, hogy napjait megrövidítik, ha a halált sem célként, sem eszközként nem akarják, csak előre látják és mint elkerülhetetlen eseményt elviselik. A fájdalomcsillapító kezelés az önzetlen szeretet kiváltságos formája. Ilyen meggondolással támogatni kell.

https://ias.jak.ppke.hu/20102sz/03.pdf

http://lexikon.katolikus.hu/E/eutan%C3%A1zia.html

https://divany.hu/vilagom/2020/10/26/bun-e-az-eutanazia-nemeth-gabor/

https://www.magyarkurir.hu/hirek/a-gyogyithatatlan-is-apolhato-hittani-kongregacio-levelet-tett-kozze-az-eutanazia-elleneben