ÚJ BÖJTI FEGYELEM

(Bűnbocsánat és Oltáriszentség, Budapest 1976. 318. o.)

a magyarországi latin-szertartású egyházmegyékben a Magyar Katolikus Püspöki Kar  1966. dec. 13-i rendelkezése szerint

I. Az 1966. febr. 17 -én kelt „Poenitemini” kezdetű pápai rendelkezés értelmében (AAS 1966. évi 177. sköv. old.)

1. Isteni törvény kötelez minden keresztény hívőt a bűnbánat fegyelmére.

2. A bűnbánat cselekedetei hagyományosan: az imádság, a böjt és az alamizsna.

3. Az Egyház fenntartja a Nagyböjt bűnbánati jellegét: ez a negyvennapos „bűnbánati idő”; az év pénteket pedig „bűnbánati napok” Krisztus Urunk halálának emlékezetére.

4. A hústól való tartózkodás a betöltött 14 éves kortól kötelező, a Püspöki Kartól megállapított pénteken; az étkezés csökkentése pedig a betöltött 21. életévtől a megkezdett 60-ig Hamvazószerdán és Nagypénteken kötelező. A fiatalabbakat azonban a lelkipásztorok és szülők neveljék igazi bűnbánati szellemre.

5. A hústól való tartózkodás (abstientia) azt jelenti, hogy aznap nem eszünk húsételt, de ehetünk tojást, tejterméket,·továbbá használhatunk ételek ízesítésére még állati zsiradékot is. A hal nem számit húsételnek. Az étkezéscsökkentés (az igazi értelemben vett böjt, ieiunium) napján csak egyszer van (teljesebb) étkezés, de ezeken a napokon is megengedett reggel és este némi étel fogyasztása.

6. Akik nem saját asztaluknál étkeznek, vagy akik nehéz testi munkát végeznek, továbbá betegek és akik hosszabb utazást tesznek, fel vannak mentve a hústilalom alól: nehéz testi munkások és a betegek ezen kívül a böjt alól is.

7. Felmentést adhatnak a hústilalom és böjt alól – az Ordinariusokon kiívül – jogos okból (lusta de causa) a plébánosok is egyeseknek, vagy családoknak, illetve átváltoztathatják azt más jócselekedetre; ugyanazt- megtehetik a szerzetes elöljárók is alattvalóikkal. – Azonban meg kell jegyezni, hogy a felmentés csak az étkezésre szól; más bűnbánati kötelezettségre nem adható.

Il. A „Poenitemini” kezdetű apostoli konstitúció III. C. III/11 1. §. engedménye szerint és ennek szellemében a Magyar Püspöki Kar úgy rendelkezik, hogy

1. a böjt és hústól való tartózkodás – tehát szigorú böjt – az esztendő két napján kötelező: Hamvazószerdán és Nagypénteken;

2. a hústól való tartózkodás csupán a nagyböjt péntekein kötelező;

3. az év többi péntekein vagy a hústól való tartózkodással, vagy ehelyett az irgalmas szeretet vagy jámbor áhítat valamely gyakorlatával tehetünk eleget a bűnbánat isteni parancsának;

4. általános felmentésük van a híveknek a hústilalom, illetve bűnbánati nap megtartása alól „az egyház parancsolt ünnepein kívül – azokon a napokon is, ha azok péntekre esnek, amelyet hazánkban ünnepként tartunk, éspedig: febr. 2. márc. 25, ápr. 4, május 1, aug. 20, szept. 8, nov. 7, dec. 24, és dec. 31.

5. nyomatékosan buzdítsuk híveinket: alakítsák ki lelkükben a bűnbánati szellemet, hogy ez indítson mindannyiunkat hathatósabban mind a bűnbánat, mind az irgalmasság cselekedeteire („Poenitemini” III. IX. 2. §. ).

Eutanázia: Miért elfogadhatatlan?

A katolikus egyház tanítása szerint az eutanázia erkölcsileg és jogilag rossz magatartás, a szándékos emberölés egy fajtája. (Vö. 1983. évi Codex Iuris Canonici (CIC) 749–750., 752–754. kánonok; Az Egyházi Törvénykönyv)

A II. Vatikáni Zsinat Gaudium et Spes kezdetû lelkipásztori konstitúciója 27. pontjában kimondja: „[…] minden, ami az élet ellen irányul: az emberölés bármely formája, a népirtás, az abortusz, az eutanázia és a szándékos öngyilkosság […] mindezek és
a hozzájuk hasonlók kétségtelenül szégyenletes gaztettek, s miközben tönkreteszik az
emberi civilizációt, inkább az elkövetõiket szennyezik be, mint azokat, akik elszenvedik a jogtalanságot, és a legnagyobb mértékben ellenkeznek a Teremtõ tiszteletével.”
A II. János Pál pápa által törvényerõvel kiadott Katolikus Egyház Katekizmusa
értelmében: „Bármi legyen is indítéka vagy eszköze, a közvetlen eutanázia azt jelenti, hogy a fogyatékos, beteg vagy halál közelében lévõ személyek életének véget vetnek. Ez erkölcsileg elfogadhatatlan. Ezért minden olyan cselekedet vagy mulasztás,
amely akár önmagában, akár szándékosan halált okoz azért, hogy megszüntesse a fájdalmat, az emberi természet méltóságával és Teremtõjének, az élõ Istennek tiszteletével súlyosan ellenkezõ gyilkosság. A téves ítélet, amelyet jóhiszemûen hozhat az ember, nem változtatja meg e mindig elítélendõ és elkerülendõ gyilkos tett természetét.”

Katolikus Egyház Katekizmusa:

2276 Különös tiszteletet igényelnek azok, akiknek élete fogyatékos vagy meggyengült. A beteg vagy fogyatékos személyeket támogatni kell, hogy a lehetőségekhez képest normális életet élhessenek.

2277 Bármi legyen is indítéka vagy eszköze, a közvetlen eutanázia azt jelenti, hogy a fogyatékos, beteg vagy halál közelében lévő személyek életének véget vetnek. Ez erkölcsileg elfogadhatatlan.

Ezért minden olyan cselekedet vagy mulasztás, amely akár önmagában, akár szándékosan halált okoz azért, hogy megszüntesse a fájdalmat, az emberi természet méltóságával és Teremtőjének, az élő Istennek tiszteletével súlyosan ellenkező gyilkosság. A téves ítélet, amelyet jóhiszeműen hozhat az ember, nem változtatja meg e mindig elítélendő és elkerülendő gyilkos tett természetét. (Vö. Hittani Kongregáció: Iura et bona nyilatkozat: AAS 72 (1980) 542–552.)

2278 Indokolt lehet azonban a költséges, veszélyes, rendkívüli vagy a várt eredményekhez képest aránytalan orvosi beavatkozások abbahagyása. Ilyen esetben a „túlbuzgó gyógyítás” visszautasításáról van szó. Nem ölni akarnak, hanem elfogadják a föltartóztathatatlan halált. A döntéseket a betegnek kell meghoznia, ha alkalmas (competens) és képes (capax) rá, egyébként a jogilag illetékeseknek, mindenkor tiszteletben tartva a beteg ésszerű akaratát és törvényes érdekeit.

2279 A beteg személynek általában kijáró gondoskodás akkor sem szüntethető meg, ha a halál bekövetkezése várható. Erkölcsileg megfelelhet az emberi méltóságnak a kábítás (morfium) alkalmazása a haldokló szenvedésének csökkentésére, még azzal a kockázattal is, hogy napjait megrövidítik, ha a halált sem célként, sem eszközként nem akarják, csak előre látják és mint elkerülhetetlen eseményt elviselik. A fájdalomcsillapító kezelés az önzetlen szeretet kiváltságos formája. Ilyen meggondolással támogatni kell.

https://ias.jak.ppke.hu/20102sz/03.pdf

http://lexikon.katolikus.hu/E/eutan%C3%A1zia.html

https://divany.hu/vilagom/2020/10/26/bun-e-az-eutanazia-nemeth-gabor/

https://www.magyarkurir.hu/hirek/a-gyogyithatatlan-is-apolhato-hittani-kongregacio-levelet-tett-kozze-az-eutanazia-elleneben