Ûrkutatás

Ûrszondák

A világ elsõ sikeres ûrszondája a Luna-2 volt (Szovjetunió): 1959-ben jutott a Hold felszínére.

Azóta a Plútó kivételével a Naprendszer minden bolygóját felkeresték az ûrszondák. Ezek a robotkutatók közeli felvételeket készítettek milliárd kilométerekkel távolabbi világokról. A felvételek olyan élesek, hogy nem könnyû felfogni, hogy milyen mûszaki nehézséget kellett elkészültükig legyõzni. Például a Voyager-2-nek a Naprendszer peremérõl készült felvételeit az autóakkumulátor feszültségének a kétszerese juttatja a Földig. (A képen a Voyager-1 1977. szeptemberi indítása látható. )

A Voyager-2 1977 augusztus 20-án indult útjára,16 nappal a Voyager-1 indítása elõtt. Mindkét Voyager meglátogatta a Jupitert és a Szaturnuszt, A Voyager-1 négy hónappal korábban ért a Jupiterhez, mint elõbb indított társa, a Voyager-2 nemcsak a Jupiter és a Szaturnusz felkeresésére indult, hanem folytatta útját az Uránusz és a Neptunusz felé.
Az említett gázóriások meglátogatása után mindkettõ a Naprendszer külsõ területei felé vette útját.

Az elsõ olyan mesterséges tárgy, amely egy másik égitestig jutott a Luna-2 1959. szeptember 13-án zuhant a Hold felszínére. A Luna-9 volt az elsõ olyan, amely simán szállt le a Hold felszínére 1966. február 3-án. Ez a szonda küldött elõször képeket a Hold felszínérõl. (A képen a Luna-9 látható.)

A Mariner-2 ûrszondának sikerült elõször felkeresnie egy másik bolygót. 1962. december 14-én elhaladt a Vénusz mellett, és hõmérsékletméréseket végzett.

A Marinar-10 volt az elsõ olyan ûrszonda, amely két bolygót is felkeresett. 1974-ben elhaladt a Vénusz, majd a Merkúr mellett. Több pályamódosítása volt mint bármelyik korábbi ûrszondának; és az elsõ olyan szonda volt, amely egy bolygó gravitációs vonzását felhasználva jutott el egy másik bolygóhoz. És az elsõ volt abban is, hogy a napszelet felhasználta a pályakorrekciójához.

A Pioneer-Venus-2 négy kisebb szondát vitt a Vénusz felé 1978-ban. A Vénuszhoz közeledve egymástól eltérõ irányban bocsátotta ki õket 1978. december 9-én. Elõször a fõ szonda ért a bolygó felszínére, a kisebbek négy nappal utána.

A Galileo ûrszonda 1995-ben érte el a Jupitert. A fõ egység a bolygót és holdjait tanulmányozta. Egy szondát bocsátott a Jupiter légkörébe, hogy felderítse az ottani körülményeket és a külsõ rétegek kémiai összetételét. A Galileot 1989-ben bocsátották fel az Atlantisz ûrrepülõgéprõl. A Vénusz és a Föld gravitációs hatását felhasználva gyorsították fel a Jupiter eléréséhez szükséges sebességre.

A Galileo az Atlantiszon 1989. október 18-án	A gyorsítórakéták beindításával elkezdõdik a Galileo hat éves utazása	A Galileo elhalad az Io mellett, a Jupiter felé tart

Az 1990-ben felbocsátott Ulysses ûrszonda a Jupiter tömegvonzását kihasználva tudott eljutni a Nap pólusai fölött vezetõ pályára. 1995-ben érte el a Napot. Mérte a napszelet, a Nap mágnességét, és elhaladt a Nap mindkét pólusa felett.

Az ûrkutatás egyik fõ célja a Föld jobb megismerése. "...a látvány fennséges volt, a Föld színei, a kék, a barna, a zöld kellemes kombinációja, felettük a fehér és szürke felhõkkel: az élet színei."                                                    Edwin Aldrin A képen tisztán látszanak az afrikai és az arábiai sivatagok.
Az ûrbõl készített ehhez hasonló gyönyörû képek tekinthetõk meg a képre kattintva. A képekhez tartozó szöveg angol nyelvû, a NASA oldalairól származik.

---

Az elsõ sikeres látogatások:

---

Newton után

Ûrkutatás

Holdkutatás

---