KATEKETIKAI TÉMÁK, SEGÉDÖTLETEK
(Általános iskola felső tagozata számára)

1. GYÓGYULÁS A SZENTÍRÁSBAN

a.) Beszélgessünk arról, kiket tartunk egészséges embernek, és kiket teljes embernek! Mi a fontosabb, a testünk vagy a lelkünk egészsége? Lehet-e egy testileg beteg ember lelkileg egészséges és fordítva?

b.) Keressenek a gyerekek a szentírásból gyógyításokról szóló történeteket! (Pl : Elizeus és a sunemi asszony fia /2 Kir 4,8-37/; A kafarnaumi százados szolgája /Mt 8,5-3/) Figyeljük meg, hogy a próféta, ill. Jézus mikor gyógyított! Mit tartott fontosabbnak, a test vagy a lélek egészségét?

c.) Beszéljük meg, hogy ránk miképpen vonatkozik mindez! Milyen parancsot kaptunk egészségünk megbecsülésére? (5. parancs) Milyen lehetőséget kaptunk lelkünk gyógyítására? Hogyan élünk ezekkel?

2. PLETYKA, MEGBOCSÁTÁS, KIENGESZTELŐDÉS

a.) Gondolkozzon el mindenki azon, hogy ki és mivel bántotta meg őt az utóbbi időben! Aztán gondolkozzon el mindenki azon, hogy ő kit és mivel bántott meg az utóbbi időben! Kérdezzük meg, hogy ki az, akivel szívesen beszélne ezekről. Melyikről és miért? Beszélgetésben vezessük rá a gyerekeket arra, hogy ezeket a gondokat - még ha nehezünkre esik is - azzal kell megbeszélnünk, akivel kapcsolatos, hiszen csak akkor találhatunk megoldást, a sebekre gyógyulást. Segítségképpen olvassuk el: Mt 18,15-17.

b.) Idézzen fel mindenki egy olyan esetet, amikor nagyon jól esett neki, hogy valakitől bocsánatot kapott, vagy az okozott örömöt, hogy ő tudott megbocsátani. Gondolkozzanak el azon is, hogy volt-e olyan eset, amikor valakivel kiengesztelődtek! Beszéljük meg, hogy mi a különbség a megbocsátás és a kiengesztelődés között! (A megbocsátás egyoldalú, a kiengesztelődés kölcsönös.)

c.) Végül idézze fel mindenki magában, hogy mikor viselkedett úgy, hogy a másik embernek a bocsánatát sem fogadta el? Mikor nem tudott ő megbocsátani? Mikor nem tudott kiengesztelődni? Közös imádságban kérjük a Jóistent, hogy adjon nekünk gyógyulást ezekre a sebeinkre, és gyógyítsa be az általunk másokon ütött sebeket is! Adjunk hálát azokért az alkalmakért, amikor képesek voltunk felülemelkedni a megbántottságunkon! Végül mondjuk el a Miatyánkot, külön odafigyelve erre a sorra: "... és bocsásd meg a mi vétkeinket, miképpen mi is megbocsátunk az ellenünk vétkezőknek...".