KATEKETIKAI TÉMÁK, SEGÉDÖTLETEK
(Ifjúság számára)

 

1. "GYŐZD LE A ROSSZAT JÓVAL" (Róm 12, 21)

A gyónásainkban elmondott bánatimánk egyik fontos része, hogy "a bűnt és a bűnre vezető alkalmat kerülöm". Fontos, hogy lássam kik azok a személyek, melyek azok a helyzetek, akik, amik bűnre vezetnek. Így ezeket elkerülve, vagy ezekre felkészülve megmaradhatok a jó úton. Azonban ezen a ponton áteshetek a ló túlsó oldalára. Mindentől és mindenkitől elzárkózva próbálom megőrizni tisztaságomat, és elfeledkezem arról, hogy bűneim gyökere elsősorban bennem van. Ha az úton előre akarok haladni, akkor magamat kell erősítenem, hogy szembe tudjak nézni a veszélyekkel, és föléjük tudjak kerekedni.

Osszuk három oszlopra a táblát. A középsőbe írjunk olyan helyzeteket, amelyek bűnre csábítanak. A bal oldaliba írjuk be azt a viselkedést, aminek az lesz következménye, hogy engedünk a csábításnak. A jobb oldaliba pedig azt a viselkedést, amivel felül tudunk kereked-ni a kísértésen.

 

2. ÉRTÉKELŐSDI

Az Atya felé vezető utunkon sokszor elesünk, elbukunk, szembesülünk gyengeségeinket és ez elveszi a bátorságunkat, hogy folytassuk utunkat. Kételkedünk saját, Istentől kapott képességeinkben. Ahhoz, hogy önbecsülésünket megerősítsük szükséges, hogy olyan emberek vegyenek körül, akik értékelnek minket.

Mindenkinél legyen egy üres lap. A tetejére írja fel a nevét és adja át a mellette ülőnek. A kapott lapra írja feI a rajta szereplő csoporttársának azt a tulajdonságát, amelyet a legjobban értékei benne. Hajtsa le úgy az írását, hogy azt a következő ne láthassa, de a lap tetején lévő név továbbra is olvasható legyen. Adja tovább a következőnek.

 

3. IMÁDSÁG

Miután lecsendesedtünk olvassuk fel: Mt 14, 22-33. Elmélkedjünk arról, hogy minket mi tölt el félelemmel és bizonytalansággal. Hosszabb csendben hozzuk felszínre a bennünk lévő félelmeket és írjuk fel őket egy cédulára. A csendet lezárhatjuk egy énekkel, majd mindenki húzzon egy "ne félj" idézetet. Lassan egymás után, hangosan olvassuk feI őket. Alatta a félelmeinket tartalmazó cédulákat egy Krisztus jelenlétét jelképező gyertyáról gyújtsuk meg és égessük el. Ezzel kifejezve, hogy Isten szeretetének világossága eloszlatja és meggyógyítja félelmeinket. A Ne félj, ne aggódj kezdetű énekkel zárjuk az imádságot. Néhány "ne félj" idézet a 365-ből: Ter 15, 1-5; Kiv 14, 13-14; Mtörv 31, 6; Józs 1, 9; Péld 3, 25-26; Iz 41, 10; Iz 43, lb-4a; Sir 7, 10; Joel 2, 21-2?; Mt 10, 29-31; Mk 16,6; Lk 12,32; Jn 14, 27; ApCsel 18, 9-10.

 

4. ANGYALKÁZÁS

A nyári táborban minden reggel kihúzzuk néhány résztvevő nevét és aznap az ő feladatuk, hogy mindenben próbálják segíteni a többieket. A reggeli imádságban imádkozzunk értük, hogy legyen erejük a szolgálathoz. Este osszák meg a többiekkel, hogy milyen élményeik voltak (jók és rosszak), és mit fedeztek fel önmagukban a szolgalat során. Az esti imában adjunk hálát a szolgálatukért.