KATEKETIKAI TÉMÁK, SEGÉDÖTLETEK
(Családok számára)

 

1. NE AZ AJÁNDÉKOT, AZ AJÁNDÉKOZÓT NÉZD!

Ez már az igazi nyár, gyerekeinknek a vakáció legjava. Számtalan formája adódik a pihenésnek, szórakozásnak, de megnövekszik a rossz választásának, a bűnbeesésnek az esélye is. De minden szándékosság nélkül, még az is előfordulhat, hogy hirtelen annyi mindenre nyílik lehetőségünk, hogy eközben megfeledkezünk a Jóistenről, akinek pedig mindezt köszönhetjük. Mint amikor egy ajándék úgy leköti a figyelmünket, hogy éppen a legfontosabbat nem vesszük észre, azt, hogy valaki gondolt ránk, akinek fontosak vagyunk, aki ismer és szeret bennünket, hisz ezért kaptuk az ajándékot. Minden ajándéknál a legnagyobb érték: maga az ajándékozó.

 

2. MIT ADHATOK ÉN NÉKED?

Beszéljük meg a családdal, hogy mivel fogjuk mi "megajándékozni" mennyei Atyánkat. Pl. több közös imádsággal, szép, tiszta beszéddel, gondosabb munkával, stb. Találjunk ki hozzá együtt valamilyen jelmondatot, vagy keressünk találó szentírási idézetet. Pl.: "A szív bőségéből beszél a száj." Ezt tegyük ki jól látható helyre, és esténként beszéljük meg, kinek hogyan sikerült ez az "ajándékozás". De mondjuk el azt is, mi mindent kaptunk cserébe Istentől.

 

3. NE ADJUK FEL!

Persze minden jó szándékunk ellenére is gyakran előfordul, hogy nem tudunk ellenállni a kísértésnek és bűnbe esünk. Nyáron, a megnövekedett szabadidő következtében ez még inkább előfordulhat, de egyébként is tapasztalhatjuk, hogy vannak bűnök, amelyekbe újra és újra visszaesünk. Ez ugyan rossz, de a legnagyobb baj akkor következik be, ha feladjuk a küzdelmet. Beszéljük meg közösen, mikor adja fel valaki a harcot, és mi kellene ahhoz, hogy ezt ne tegye. Írjuk fel ezeket egymás mellé két oszlopban egy lapra:

Félelem - Bátorság
. .
. .
Kétség - Bizalom

Esténként nézzük meg ez alapján, mi segített vagy gátolt bennünket a mai napon. Jó, ha imádkozunk egy-egy családtagért, így érezhetjük, hogy egymásért is felelősek vagyunk. Mindegyikünk bátorságára, kitartására, szeretetére, stb. szükség van.

Nemcsak fizikai, hanem lelki gravitáció is létezik. Illetve nem véletlenül hangzik el minden szentmisében: "Emeljük föl szívünket!"

 

4. LISTA

Minden családtag készítsen írásban egy listát (a kicsik rajzban, s beszélgessünk velük a rajzukról), azokról a könyvekről, filmekről mesékről, szabadidő elfoglaltságról, személyekről, amikről - akikről - úgy érzik, hogy "fölemelték a szívüket". Jobbak, vidámabbak lettek általuk, vagy nagyon elgondolkoztatták őket és tanulni tudtak tőlük. (Osszák meg, ha lehet, mit tanultak tőlük!) Pl. a) EMBER - édesapám vagy édesanyám; Batthyány - Strattman László; az egyik pap ismerősünk; a szomszéd bácsi vagy néni, stb. b) KÖNYV - Exupéry: A KIS HERCEG; Magyar népmesék, Andersen meséi; Oscar Wilde: A BOLDOG HERCEG; L.. Ny. Tolsztoj, A FELTÁMADÁS, stb. c) FILM - Lagerlöf:Nils Holgesson: Tűzszekerek: Ben Hur: Napfivér, Holdnővér, stb. d) HOBBI - Kertészkedés; modellezés; gitározás; festés; sport; stb. e) IMA - kötött (Rózsafüzér, Miatyánk; imakönyvből,), szabadon fogalmazott, stb.

 

5. LEHÚZÓ ERŐK

(mellékelt lap segítségével javasoljuk) Jó, ha szembenézünk a lehúzó erőkkel is. Ezt az oldalt nem osztottuk be, mindenki megteheti egyénileg. Jó tudatosítani, hogy kivel, miért barátkozom; kit és miért irigylek vagy "utálok"; milyen félelmek vannak bennem és mi lehet azok oka; milyen szempontok szerint olvasok vagy nézem a Tv-t.; stb. Jó ezekről beszélgetni is, esetleg segítséget is kérve.

 

6. JÁTÉK A SZABADBAN VAGY A TÁBORBAN.

"Nekem ez úgysem sikerülhet!" Körbe áll a család és mindenki választ egy nevet. Fontos, hogy a fiúk fiúnevet, a lányok lánynevet válasszanak. Az édesapa X bácsi, és az édesanya Y néni legyen. (Azonosak is vagyunk így magunkkal és nem is!) Egy labdát dobálunk egymásnak, s akihez a labda repül, az gyorsan mond valamit, ami annak az embernek nem sikerülhet, akinek ő a nevét viseli. (Pl. szépen rajzolni; 10 percig csöndben lenni; énekelni; ötöst szerezni; kibékülni s barátjával; bevallani egy hibát; stb.)

A játék ismétlésekor tippeket adhatnak egymásnak. Ha 2-3- szór sorra került már mindenki, akkor leülünk 5 percre egy-egy fa alá és csöndben végiggondoljuk, hogy saját magunkban mikor nem bízunk, és mondunk csöndben vagy közösen egy imát. (Pl. Uram, segíts meg nehézségeimben, engedd, hogy ne a saját erőmben és ügyességemben bízzak, hanem Tebenned, mert Te megsegíted a Benned Bízókat. Ugyanakkor, segíts, hogy hálásan elfogadjam azokat az ajándékokat, tehetségeket, amelyeket tőled kaptam. Hadd használjam őket Te dicsőségedre. Előre is köszönöm.

(Ima után, vagy még ima előtt, lehetne megerősítő mondatokat mondani egymásnak, hogy mi az az erő, vagy jó tulajdonság, amit eddig is láttunk egymásban. Néha az önbizalom gyógyulásához mások bátorítása és megerősítése kell. Ezt a játékot az "Ő mitől fél?" vagy "Mi hiányzik neki?" - gondolatkörben is lehet játszani a fenti mintára.