6. A jubileumok történeti áttekintése
Az Egyház kétezer éve fennáll. A Jubileumot vagy a Szentévet századok óta ünnepli az Egyház. Jelenleg 25 évente. Különleges alkalmakkor vannak "rendkívüli" jubileumok is.

A jubileum lehet szokványos és rendkívüli. Szokványos, ha egy előre megállapított határidőhöz kötődik. Utóbbi, ha egy különleges eseményhez kötődik. 25 szent évet celebráltak a mai napig, 2000-ban kezdődik a 26-ik. A különleges jubileum kitűzésének gondolata a XVI. Századra nyúlik vissza. Ezek időtartama változó, néhány naptól, egészen egy évig.

A rendes Szentévek

• 1300. VIII Bonifác (Az első szokásos jubileumot VIII. Bonifác hirdette meg 1300-ban, az Antiquorum Habet Fida Ratio kezdetű bullával. Ez a testvériségnek a megbocsátásnak és a lelkiség áramlatának a lehetőségét hordozta, és szembehelyezkedett a korban uralkodó gyűlölettel és erőszakkal. A hatalmas zarándoklatokat Rómába ő indította el, azzal a szándékkal, hogy az egész évre bűnbocsánatot engedélyezett, és a jövőben is minden 100. Évben. Az első zarándokok között volt Dante Alighieri, aki megőriz erről egy visszhangot az Isteni színjáték Paradicsomának XXXI. Énekében; Carlo di Valois francia király testvére is részt vesz rajta feleségével Catherinával.)
• 1350. VI. Kelemen (Miután áthelyezték a pápai székhelyet Avignonba (1305-77), számos kérvényt fogalmaztak meg, hogy a második jubileumi esztendő ne 1400-ban, hanem 1350-ben legyen. VI. Kelemen pápa engedélyezte.)
• 1390. VI. Orbán és IX. Bonifác (Ezt követően VI. Urbán pápa úgy döntött, hogy minden 33. esztendő legyen szent év, tekintettel arra, hogy Jézus 33 évig élt a földön. Halála után az új pápa IX. Bonifác mégis 1390-re teszi a szent év kezdetét, majd tekintettel a tartós zarándoklatokra, és századvégre, 1400-ra is meghirdet egyet.)
• 1400. IX. Bonifác
• 1425. V. Márton (A nyugati egyházszakadás után V. Márton pápa 1425-re írta ki a szent évet, két újdonságot bevezetve: egy speciális medál elkészítését, és a lateráni szent János bazilika szent ajtajának a megnyitását.)
• 1450. V. Miklós (VI. Urbán rendelete alapján az új jubileumot 1433-ban kellett volna celebrálni, de ennek ellenére V. Miklós pápa 1450-re hirdet jubileumot.)
• 1475. II. Pál és IV. Szixtusz (II. Pál kimondja az 1470-ben kiadott bullájában, hogy a jövőben minden 25-esztendőben tartsanak jubileumot. Az 1475-ös szent év meghirdetője IV. Sixtus volt, aki Rómát akarta megszépíteni néhány új és jelentős művel. Ezek voltak többek között a Sixtusi kápolna és a Sixtus-híd a Teverén. Ebben az időben Rómában dolgoztak a kor legjelentősebb művészei. Pl: Signorelli, Botti Celli, Perugino.)
• 1500. VI. Sándor (1500-ban VI. Sándor azt akarta, hogy a négy római bazilika szent ajtaját nyissák meg, fenntartva magának a Szent Péter Bazilika ajtajának megnyitási lehetőségét.)
• 1525. VII. Kelemen (VII. Kelemen 1524. december 24-én nyitja meg a 9. Jubileumot, amikor már észlelni lehetett a közeledő krízis /reformáció/ jeleit.)
• 1550. III. Pál és III. Gyula (1550-es évre III. Pál hirdeti meg a szent évet, de III. Gyula nyitja meg. A jelentős zarándoklat nem kis nehézséget okozott az asszisztenciában, melyet Néri Szent Fülöp sajátos módon előre látott a Szentháromság Testvériségével.)
• 1575. XIII. Gergely (1575-ben XIII. Gergely előtt Európából több mint 300 000 ember gyűlt össze.)
• 1600. VIII. Kelemen
• 1625. VIII. Orbán
• 1650. X. Ince
• 1675. X. Kelemen
• 1700. XII. Ince és XI. Kelemen (X. Ince volt a motorja az 1700-ban tartott jubileumnak. Az ő nevéhez fűződik az egyik legnagyobb római karitatív mű: a ripai Szent Mihály szeretetház. Eközben nőtt a kezdeményezések száma a zarándoklatszervezések terén.)
• 1725. XIII. Benedek
• 1750. XIV. Benedek
• 1775. XIV. Kelemen és IV. Pius (XIV. Kelemen 1775-re meghirdetett jubileumot nem tudta megnyitni, mert három hónappal előtte meghalt. A napóleoni hegemónia idején az egyház nehéz helyzete nem tette lehetővé, hogy VII. Piusnak, hogy 1800-ra jubileumot hirdessen.)
• 1825. XII. Leo (1825-ben Rómában több mint félmillió zarándok volt. XII. Leó a hívek szokásos audienciáját a Szűz Mária kis bazilikájában tartotta meg, mert a Szent Pál bazilika tűzvész áldozata lett.)
• 1875. IX. Pius (Az 1850-es szentév megnyitása nem volt lehetséges a Köztársaságban történt események miatt és a száműzött pápa miatt sem (IX. Pius). De 1875-ben ugyanez a pápa hirdette meg a jubileumi évet eltekintve a szent kapu megnyitásától és bezárásától mert II. Viktor Emmanuel ekkor foglalja el Rómát.)
• 1900. XIII. Leo (XIII, Leóra várt, hogy kihirdesse a XX. Századot megnyitó 22. Jubileumot, melyet 6 boldoggá és 2 szentté avatással tett emlékezetessé. Az egyik casciai Szent Rita.)
• 1925. XI. Pius (Az 1925-ös szent év megnyitásakor XI. Pius kihangsúlyozta a missziók ügyét és buzdította a híveket, hogy imádkozzanak a népek közötti békéért.)
• 1950. XII. Pius (Nem sokkal a II. világháború befejezése után XII. Pius kihirdette a következő jubileumot, melynek célja a lelkek megszentelése az ima a bűnbánat, Krisztusba és az Egyházba vetett rendíthetetlen hűség által. Ebben az évben hirdették ki Mária mennybevételének a dogmáját.)
• 1975. VI. Pál (Az utolsó szokásos jubileum 1975-re vezethető vissza, melyet VI. Pál pápa hirdetett meg, melyet a megújulás és a kiengesztelődés kifejezéseivel jellemzett.)
• 2000. II. János Pál

Jézus így szólt: "Én vagyok az ajtó" (Jn 10,7). Ő a SZENT KAPU, "amelyen át belépnek az igazak" (vö. Zs 118,20). Ez az út vezet bennünket az Élethez, ha kinyitjuk szívünk ajtaját.

A 2000. év JUBILEUMA, amelyet az "Incarnationis Mysterium" kezdetű Bulla hirdetett meg, 1999. december 24-én kezdődik, amikor a Pápa megnyitja a Szent Péter Bazilika Szent Kapuját, ezt követően pedig a három másik római patriarchális bazilika kapuja is megnyittatik. A világ összes székesegyházában is megünneplik - különösen Jeruzsálemben - a jubileum megnyitását.

A jubileum kifejezés a héber yobel szóból ered, a kos szarvát jelenti, amely kürtként használtak az ünnep kezdetének jelzésére (Lev 25) Ennek az évnek az ünneplése többek között magába foglalta a földek visszaadását régi tulajdonosuknak, a rabszolgák felszabadítását, az adósságok elengedését, a föld nyugalmát. Az Újszövetségben Jézus úgy mutatkozik be, mint aki az antik jubileum beteljesítője, aki azért jött, hogy az Úr kegyelmének esztendejéről prédikáljon. (Iz)