5. A jubileumi búcsú feltételei?
A búcsú bűneink evilági büntetéseinek elengedése Isten előtt mindazok számára, akiknek bűnei bocsánatot nyertek. A Jubileum a "kegyelem" éve, a belső megújulás céljából. A búcsúk elnyerésének feltételei a Szentévi Bulla szerint a következők:

1. A szentségi gyónás, amely a szív igazi megtéréséhez vezet.
2. A szentáldozáshoz járulás. "A 2000. Év intenzív eucharisztikus év."
3. A zarándoklat. "Az egész keresztény élet az Atyai házba való nagy zarándoklathoz hasonlít."
4. Az imádságok. Hiszekegy, Miatyánk, Üdvözlégy, Dicsőség, a Szentatya szándékára.
5. Egy olyan templom meglátogatása, amelyet erre az egyházi tanítóhivatal kijelöl.
6. A testvéri szeretet cselekedetei a betegek , a bebörtönzöttek, a magányos idős személyek, a testi fogyatékosak, az elhagyatott gyermekek, a nehézségekkel küzdő fiatalok, valamint minden szükséget szenvedő testvérünk javára, mert Krisztus bennük is jelen van (Mt 25, 34-46).

 

A SZENTÉVI TELJES BÚCSÚKRÓL

A Szent Év hatalmas ajándék, a lelki megújulás ideje és lehetősége számunkra. Ennek a megújulásnak lényeges eszközei közé tartoznak a szentévi búcsúk. Az alábbi összefoglalás segítségedre szeretne lenni, hogy elkezdj mélyebben Jézussal élni (a búcsú elnyerése által is), és mélyebb kapcsolatba kerülj az evilágon "küzdő" és a másvilágon "szenvedő", illetve "megdicsőült" egyházzal.

1. Mi a teljes búcsú?

A bűnbánat, illetve a gyónás visszavezet a kegyelem állapotába, az isteni életbe. De a bűn "nyomai", a kialakult rossz szokások megmaradnak bennünk (lelkünkben, pszihénkben, reflexeinkben); ezért van szükségünk megtisztulásra, vezeklésre, illetve ezért jutnak emberek az ideigtartó büntetésre, a "tisztítótűzbe". A teljes búcsú az "ideigtartó" büntetéstől, vagyis (ha most meghalnánk) a tisztítótűztől szabadit meg minket, illetve a tisztítótűzben szenvedőket a mennybe juttatja.

A teljes búcsút így felajánlhatjuk a tisztítótűzben szenvedő lelkekért vagy önmagunkért.

2. Mik a teljes búcsú elnyerésének feltételei?

1. Minden esetben alap-feltétel: természetesen a búcsú elnyerésének vágya és
   • 1. a szentáldozás aznap; szentgyónás (bizonyos időn belül);
   • 2. a szív megtérése: vagyis hogy Isten első helyre kerüljön életünkben, s mentesek legyünk még a bocsánatos bűnökhöz (bármilyen hibához) való szándékos ragaszkodástól is;
   • 3. imádság a "pápa szándékára", hogy ezzel is megéljük az Egyházzal való egységünket (egy Hiszekegy, egy Miatyánk, egy Üdvözlégy!) .
2. A fentiek mellett, azokon kívül, az alábbi valamelyik jócselekedet:
   • A kijelölt templomok (Budapesten a Bazilika, az Örökimádás és a máriaremetei templom) meglátogatása, és ott odaadó lélekkel részvétel a szentmisén vagy más liturgián vagy pl. fél órás magán szentségimádás;
   • betegek, öregek, szenvedők meglátogatása és szolgálata: úgy hogy "lélekben Krisztushoz zarándokolunk, aki ezekben az emberekben jelen van" (Mt 25,40);
   • komolyabb pénzösszeg felajánlása (a fenti lelkülettel) szegények, rászorulók javára;
   • a szabad időben a közösség javára végzett munka (a fenti lelkülettel Mt 25,40);
   • egyéni vállalások: pl. egy napi böjt (dohányosoknak tartózkodás a dohányzástól);
   • legalább félórás szentségimádás; vagy félórás elmélkedő szentírásolvasás; vagy keresztút elvégzése.

3. A tisztítótűzben szenvedő lelkekért miért lehet búcsút felajánlani?

A tisztítótűzben szenvedő lelkek magukon már nem tudnak segíteni, de a kegyelem állapotában vannak. A búcsú által megnyilvánul irántuk is az Egyház szeretete.

4. Miért nem nyerhető búcsú földön élő felebarátaink részére?

Földön élő embertársainkért imádkozhatunk, de búcsút nem nyerhetünk számukra. Aki szeretne búcsúban részesülni, annak - amíg a földön él - magának is van módja búcsú nyerésére.

5. Mit tehet másokért az, aki valami ok miatt nem áldozhat (nem gyónhat)?

Aki nem áldozhat, az nem nyerhet teljes búcsút. De ha Isten szeretetében él, ő is "kiegészítheti testében, ami hiányzik Krisztus szenvedéséből" (Kol 1,24), és hozzájárulhat embertársai, illetve az Egyház kegyelmi életének növekedéséhez. - Tehát számára is különösen kegyelemszerzőek mindazok a gyakorlatok, amelyeket az Egyház a szentévben, illetve búcsú feltételeként ajánl; hiszen ezek által ő is az egész Egyház közös imájához csatlakozik

6. Mi a pápa szándéka?

A pápa szándékai az Egyház nagy szándékai. Szentévi szándékait megfogalmazza ő maga Incarnationis Mysterium c. bullájában. Ezek: a megváltás nagyságának felismerése és érte való hála a hívek szívében; az Eukarisztikus Jézus tisztelete; az életszentség növekedése, az egyházi közösségekben a szeretet (communio) megerősödése, s ezáltal az "új evangelizáció" megvalósulása; a keresztények közötti egység (ökumené) előrehaladása és ápolása; minden istenhivő vallás közötti egység és minden jóakaratú ember közötti párbeszéd megerősödése; a szegényeknek és hátrányos helyzetűek számára emberhez méltó körülmények biztosítása.

7. Hányszor lehet teljes búcsút nyerni?

Minden nap, naponta legfeljebb egyszer.

8. Miért nevezzük "búcsúnak" ezt az ajándékot?

Eredeti neve "elengedés" (latínul: indulgentia) volt. Ez azt fejezte ki, hogy Isten az Egyház által elengedi az ideigtartó büntetést. A magyar "búcsú" kifejezés arra utal, hogy az ember búcsút vesz a rá váró büntetéstől, Jézusnak az Egyház révén közvetített kegyelme által.

9. Milyen gyümölcsei vannak, ha élünk a búcsúnyerés lehetőségével?

• Mivel törekszünk arra, hogy a legkisebb bűn szándéka se maradjon bennünk (hiszen ez a teljes búcsú feltétele), lélekben megújulunk.
• Segítünk a szenvedő lelkeknek, hogy a mennybe jussanak
• Kapcsolatba kerülünk a túlvilággal (a szenvedő és a megdicsőült Egyházzal): a tisztítótűzben szenvedőkkel (akikért imádkozunk); és a mennyben levőkkel is, hiszen oda kerülnek azok akikért a búcsút felajánlottuk. A megdicsőült lelkeknek pedig kérhetjük közbenjárását. (Megéljük az örömöt, hogy bekapcsolódhatunk Krisztus megváltó művébe (Kol 1,24), hogy segíthetünk egymásnak; hogy élők és holtak együtt tartozunk Krisztus titokzatos Testébe.)
• Elmélyül a kapcsolatunk a földön élő (küzdő) Egyházzal: hiszen az Egyház közvetítésével lehetünk részesei a búcsúnyerés kegyelmének. Magunk erejéből erre sose volnánk képesek. Tehát hálával, s az Egyházzal együtt érezve, imádkozunk a pápa szándékára.
• Bensőségesebb kapcsolatba kerülünk Jézussal: hiszen ő minden kegyelem és búcsú forrása - a kegyelmeket az Egyház is csak általa kaphatja.
• Feltámad bennünk a vágy, hogy ha ma ilyen értelmesen és hasznosan is élhettünk, akkor mindig értelmesen és Jézusnak adottan éljünk.

10. Hogyan nyerhetnek búcsút a betegek és azok, akik nem tudják lakásukat elhagyni?

A szentévi "búcsúkat elnyerhetik oly módon, hogy lélekben csatlakoznak azokhoz, akik a megszabott cselekedetet rendes módon teljesítik, és hogy imádságaikat, szenvedésüket, nélkülözéseiket felajánlják Istennek".

11. Honnan van az Egyháznak joga arra, hogy búcsút engedélyezzen?

Minden kegyelem Krisztustól származik. Az Egyház, mint Krisztus teste, részesedik Krisztus kegyelméből, a hivő keresztények és szentek pedig abban az isteni kitüntetésben részesülnek, hogy valamiképpen "kiegészíthetik testükben " a megváltás kegyelmeit (Kol 1,24). E kegyelmek összességét hívjuk az "Egyház kegyelmi kincstárának"... A búcsú elnyeréséért imádkozni azt jelenti, hogy belépünk az Egyház lelki közösségébe, s megnyílunk az "egyház kegyelmi kincstára" felé. - Jézus Péternek és apostolainak hatalmat adott: "Amit megkötsz a földön, meg lesz kötve a mennyben is, és amit feloldasz a földön, fel lesz oldva a mennyben is" (Mt 16,19). Erre a felhatalmazásra alapozva engedélyeznek az egyházi előljárók bizonyos kegyelmi alkalmakkor a hívőknek búcsút, amely által részesedünk az Egyház kegyelmi kincseiből, s feloldozást kapunk az "ideigtartó" büntetések alól.

12. Hogyan induljak el?

Elhatározhatod, hogy hetente legalább egyszer szeretnél teljes búcsút nyerni egy ismert vagy ismeretlen elhunyt javára. A fenti feltételeket hetente egy nap bizonyára tudod teljesíteni. (Bármi kérdésed van, beszéld meg lelkiatyáddal vagy tapasztaltabb testvérekkel!)

---

 

TÁJÉKOZTATÓ A MAGYARORSZÁGI TEMPLOMOKRÓL, AHOL A SZENTÉVI TELJES BÚCSÚ ELNYERHETŐ

A szombathelyi egyházmegyében:

• Szombathelyen a székesegyház
• Letenyén a plébániatemplom
• Sárváron a plébániatemplom
• Szentgotthárdon a plébániatemplom
• Zalaegerszegen a Mária Magdolna plébániatemplom

A váci egyházmegyében:

• Vácott a székesegyház és a Hétkápolna temploma
• Máriabesnyőn a kegytemplom
• Márianosztrán a kegytemplom
• Mátraverebély-Szentkúton a kegytemplom

Az egri főegyházmegyében:

• Egerben a székesegyház és a Minorita templom
• Encsen a Szt. Anna-templom
• Gyöngyösön a főplébánia és a ferences templom
• Hevesen a plébániatemplom
• Jászberényben a főplébániatemplom
• Miskolcon a Mindszenti, a Diósgyőri plébániatemplom és a Minoriták temploma
• Monokon a plébániatemplom
• Ózdon a Szt. Kereszt-templom
• Sárospatakon a plébániatemplom
• Sátoraljaújhelyen a plébániatemplom
• Szendrőn a plébániatemplom
• Tiszaújvárosban a plébániatemplom
• Törökszentmiklóson a főplébániatemplom

Az esztergomi főegyházmegyében:

• Esztergomban a bazilika
• Budapesten a Szt. István bazilika és az Örökimádás templom
• Máriaremetén a kegytemplom

A kalocsai főegyházmegyében:

• Kalocsán a főszékesegyház
• Kecskeméten a társszékesegyház

A veszprémi főegyházmegyében:

• Veszprémben a bazilika
• Keszthelyen a kármelita templom
• Pápán a Nagytemplom
• Sümegen a plébániatemplom
• Zircen a ciszterci bazilika

A debreceni-nyíregyházi egyházmegyében:

• Debrecenben a Szt. Anna-székesegyház
• Nyíregyházán a társszékesegyház

A győri egyházmegyében:

• Győrött a székesegyház
• Csepregben a plébániatemplom
• Csornán a Nagyboldogasszony és a Jézus Szíve-templom
• Kapuvárott a főplébániatemplom
• Kisbéren a plébániatemplom
• Mosonmagyaróvárott a két plébániatemplom
• Sopronban a Szent Mihály-plébániatemplom
• Tatán a két plébániatemplom

A hajdúdorogi egyházmegyében:

• Máriapócson a kegytemplom

A kaposvári egyházmegyében:

• Kaposvárott a székesegyház
• Homokkomáromban a kegytemplom
• Nagykanizsán a Jézus Szíve-templom

A pécsi egyházmegyében:

• Pécsett a bazilika
• Dombóvárt a nagytemplom
• Máriagyüdön a kegytemplom
• Mohácson a Fogadalmi emléktemplom
• Szekszárdon a belvárosi templom
• Tamásiban a plébániatemplom

A szeged-csanádi egyházmegyében:

• Szegeden a Dóm és az Alsóvárosi templom
• Csongrádon a belvárosi plébániatemplom
• Gyulán a belvárosi plébániatemplom
• Kiszomborban a plébániatemplom
• Óföldeákon a plébániatemplom

A székesfehérvári egyházmegyében:

• Székesfehérvárott a székesegyház
• Csepelen a belvárosi plébániatemplom
• Sárbogárdon a plébániatemplom
• Tatabányán a bánhidai plébániatemplom

ERDÉLYBEN

A négy püspöki székesegyház mellett (gyulafehérvári Szent Mihály, nagyváradi Nagyboldogasszony, szatmári Urunk mennybemenetele és temesvári Szent György) a következő templomokat jelölték ki a főpásztorok:

• a gyulafehérvári főegyházmegyében a Csíksomlyói Sarlós Boldogasszony kis bazilika (kegytemplom), a Brassó-belvárosi Szent Péter és Pál, a Kézdivásárhelyi Szentháromság, a Kolozsvári Szent Mihály, a Marosvásárhely-belvárosi Keresztelő Szent János és a Székelyudvarhelyi Szent Miklós templom;
• a nagyváradi egyházmegyében a Szilágysomlyói Nagyboldogasszony és a Tasnádi Szűz Mária nevenapja templom,
• a szatmári egyházmegyében a Nagykárolyi Fatimai Szűzanya, Nagybányai Szentháromság és Máramarosszigeti Borromeó Szent Károly templom, míg a temesvári egyházmegyében a Mária-Radnai Gyümölcsoltó Boldogasszony kis bazilika és a Mária-Ciclovai Erzsébet látogatása Szűz Máriánál templom. (Bővebben, lásd honlapomon: http://members.xoom.com/_XMCM/gergely_atya/2000_8.htm )