TÖRTÉNETE
A legkorábbi írásos adat, amely a
település kapcsán egy erdőre vonatkozik, 1405-ből való. A helység néveredetének
kutatói a "sötét" értelemben használt "barna" melléknév helynevesülését tarják a
legvalószínűbbnek. Némelyek a Barna, Barnabás személynévből eredeztetik a falu
nevét. A Fényes Elek által szerkesztett Magyarország Geographiai szótára című
1851-ben kiadott munkában még "Barna" néven található meg a község, amely akkor
532 lakost számlált. A lakosság száma a salgótarjáni iparmedence fejlődésével
párhuzamosan, a II. világháborút követően ugrásszerűen megnőtt és elérte az 1400
főt, majd a szénbányászat visszafejlesztése és a közeli megyeszékhely ipari
üzemeinek leépítése után esett vissza a jelenlegi szintre. 1548-ban a Feledi
család birtokaként számontartott települést a XVI. század második felében a
török elpusztítja. Az 1715. évi összeírásban azonban már nemesközségként
szerepel. 1720-ban a jobbágyközségek közé sorolják. Római katolikus plébániáját
1799-ben alapították, műemlék római katolikus temploma
1809 és 1822 között épült. 1929-től rendelkezik önálló általános iskolával,
melyet azóta több alkalommal bővítettek.