ISKOLATÖRTÉNET
Egy község megtartó erejét nagyban meghatározza, hogy képes-e a területén biztosítani az alapfokú oktatást, azaz működtet-e általános iskolát.
Bárna közoktatásának történetéhez az első adatok a XVIII. sz. második feléből származnak.
Mivel az iskola Bárnán az államosításig (1948) egyházi fennhatóság alatt állott, a település viszont a XVIII. sz.-ban Cered filiája (leányegyháza) volt, érthető, hogy az oktatást a ceredi tanító végezte.

A források szerint 1770-ben és 1772-ben a Baranya vármegyéből ideszármazott Kerekes József a tanító. A tanított tananyagról semmilyen ismeretünk nincs. A község iskoláskorúnak számító fiatalsága nem igazán ismerte fel a műveltség jelentőségét - iskolakötelezettség még nincs - hiszen 1772-ben egyetlen tanulója sem volt Bárnán Kerekes mesternek. Ha lett volna tanulója, jövedelme is lett volna, mint 1770-ben, amikor a jobbágyoktól 1/2 pm* búzát, zsellérektől 1/2 pm búzát, összesen 15 1/2 pm-t kapott.
1772-ben 2 szekér fát, 1 szekér szénát kapott a községtől. Összehasonlításként a nótáriusnak (íródeák vagy jegyző) 7 1/2 pm búza, 6 szekér fa, 1 szekér széna járt.

Nagy fontosságú tény volt, hogy a vallásalap 1811-ben templomot építtetett s külön lelkészt is adott a községnek. A római katolikus elemi vegyes iskola is ettől az időtől működik. Tannyelve magyar. Igaz ugyan, hogy az iskolát a római katolikus egyház működtette, de befogadta a helyben élő más vallású gyerekeket is (pl. evangélikusokat, izraelitákat).

A helyi közoktatási viszonyokról kevés az adat, a tanítók neveit viszont pontosan ismerjük.

Községi tanítók a XIX. sz.-ban:

Molnár Pál 1806-1810
Köböl István 1813-1821
Pál Ferencz 1822-1823
Tábor János 1826-1828
Szüts József 1832-1837
Pál Ferencz 1842-1845
Angyal Mátyás 1845-1850
Lipcsey Ferenc 1850-1853
Sinkó Mátyás 1853-1855
Csernay Mór 1865-1869
Koválcsik Nándor 1869-19...?

Az 1900-ban készült anyag szerint a lakosság száma 680 fő. Közülük 663 római katolikus. 6 evangélikus és 11 izraelita vallású. 131 fő a tankötelesek száma!!! Ezek közül mindennapi tanköteles 95, ismétlő 36 fő, 2 izraelita és 2 evangélikus tanuló van.

Ténylegesen 128 gyerek járt iskolába, ebből 34 ismétlő.

A tanulók 10 évi átlagos száma 109 fő.

Az iskola felszereltsége kielégítőnek mondott.

A XX. sz. elejéről sajnos hiányosak az adatok. Néhány tanító nevét és működési idejét ismerjük.

A legtovább a községben oktató tanítónő Fülöp Ilona volt, aki Debrecenben végezte el a tanítóképzőt, 1908-ban kezdte meg a működését Bárnán és még 1942-ben is itt dolgozott. Átlagban 40-50 gyere-ket tanított.

Theiner László, aki később körzeti iskola-felügyelő lett 1922. október1-1931 február 18. között tanított a faluban. Kassán született 1888. július 26-án, a tanítóképzőt is ott végezte 1905-1909 között. Az I. világháborúban harcolt az olasz fronton, Triesztnél hadifogságba is került, ahonnan 1919 tavaszán szabadult. Várpalotáról jött Bárnára tanítani, innen pedig Mohorára távozott.

Kis István kántortanító 1911-ben született Salgótarjánban. Jászberényben végezte a tanítóképzőt 1932-ben. Rövid salgótarjáni működés után 1933 november 26-tól tanít Bárnán. Még az államosítás után is ő volt az igazgató.

Rajtuk kívül a két világháború között itt találjuk Balassa Dezső és Kiss gyula tanítót, Chmely Anna tanítónőt.

ISKOLÁNK JELENIDŐBEN
A napokban volt 70 éves iskolánkban 10 pedagógus segítségével nyolc évfolyamon 119 diák tanul. Szép környezetben, a község központjában van iskolánk, amely hála az infrastruktúra gyors el