Szent György

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Szent György és a Sárkány, Paolo Uccello, c. 1470.
Szent György és a Sárkány, Paolo Uccello, c. 1470.

Szent György (275/280- 303) szent, lovag és vértanú.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Élete

Egy előkelő kappadóciai családból származott. Diocletianus császár alatt hadiszolgálatba lépett. Kiváló kardforgató képességének és más tulajdonságainak is köszönhetően hamar magas pozícióba jutott. Ám amikor a császár a keresztényeket üldözni kezdte, lemondott hivataláról és a császár ellen fordult. Emiatt börtönbe vettették és miután a legkegyetlenebb kínzásokkal sem bírták őt hitétől eltéríteni, 303-ban kivégezték.

[szerkesztés] Emlékezete

Úgy a keleti, mint a nyugati egyház vértanút tisztel benne.

[szerkesztés] A művészetben

A legenda szerint megölt egy sárkányt, ezért szép páncélozott lovon ülő és dárdájával sárkányt ölő ifjúnak szokás ábrázolni. A leghíresebb Szent György szobor Prágában van, másolatai pedig Kolozsváron és Budapesten.

[szerkesztés] Lovagendek parónusa

Több lovagrendnek patronusa, így a magyar alapítású Szent György Lovagrendé is. A mohamedán kultúrkörben, „Szent Dserdsis” néven tisztelik (legfőképp Moszulban). Dserdsisról azt tartják, hogy negyvenszer állta ki a tűzpróbát.

[szerkesztés] Ünnepe

[szerkesztés] Külső hivatkozás

  • A Pallas Nagy Lexikona
Személyes eszközök