Ugyanakkor arra törekedtünk, hogy a kiválasztott témákból egy átfogó tanterv álljon össze, amely egészében is alkalmazható. Bizonyítani szeretnénk ezzel, hogy az egyes témákra szánt óraszámok nem irreálisak. Egy ilyen tanterv alkalmazása természetesen szemléletváltást követel. Alapelvünk a következő: inkább kevesebbet, de jobban, mélyebben. Sok minden kimaradt ebből az összeállításból (elsősorban politikatörténet), ha a történelemtanítás hagyományos kánonját vesszük alapul, de sok minden be is került (elsősorban életmódtörténet és tanulói tevékenység az ismeretek elmélyítése érdekében).
A témák címe alatt színes háttérrel néhány mondat következik: ezt a téma (modul) fókuszának nevezhetnénk. Azt szeretnénk itt érzékeltetni, hogy elsősorban mit akarunk megértetni a gyerekekkel az adott téma kapcsán. Néha szándékosan általános összefüggéseket fogalmazunk itt meg, amelyek esetleg riasztóan sematikusnak hangzanak. Úgy véljük, mégis szükség van erre. Nem azért, hogy a gyerekeknek ezeket a gondolatokat explicit módon megfogalmazzuk, hanem hogy a tanár szeme előtt lebegjen egy általánosabb gondolat, amelyet persze az életkori sajátosságoknak megfelelően differenciáltan kell értelmezni. Voltaképpen arról van szó, hogy miért tartjuk fontosnak az adott téma tanítását: mit akarunk kihozni belőle. Annyi biztos: nemcsak azt, hogy e nélkül nem érthető meg a következő téma.
Ötödik évfolyam
|
Heti óraszám: 2 Éves óraszám: 74 Felhasznált óraszám: 63 |
Őskor: 13 óra
| A civilizáció folyamata hatalmas nyereségekkel és hatalmas veszteségekkel járt az emberiség számára. A természethez közeli életmód teljesen más követelményeket támaszt az emberekkel szemben, mint az általunk megszokott civilizált életforma. Az őskori élet és a ma élő természeti népek élete nem azonos, de számos ponton érintkezik. Az utóbbi tanulmányozása nélkül valójában semmit nem tudnánk mondani az előbbiről. |
A tűz (2)
Természeti népek (3)
Az első eszközök (3)
A kenyér meséje (földművelés, termékenység, tároló edények, őrlés, kenyérsütés) (3)
Fonás és szövés (2)
Az ókori Kelet (Egyiptom): 9 óra
| Az írnok egy napja emberközelbe tudja hozni az annyira távoli és titokzatos Egyiptomot: az emberek ugyan másként éltek akkor, és más volt az életfelfogásuk is, sok tekintetben mégis ugyanolyan emberek voltak, mint mi. Alapvető pedagógiai üzenet: a világ lehet más is, mint a mi világunk, de az emberek mindenütt emberek. A piramisok az egyiptomi hitvilágba vezetnek be: élet és halál nagy kérdéseiről töprenghetünk. Másfelől ez technikatörténet is: nem biztos, hogy misztikus magyarázatokhoz, ufókhoz kell folyamodnunk, ha meg akarjuk érteni, hogy épültek fel ezek a gúlák. |
Az írnok egy napja (4)
A rejtélyes piramisok (5)
Az ókori görögök: 13 óra
| A nagy kor nagy embereket szül, de a nagy emberek is gyarlók, mint minden ember. Az életrajzok jó alkalmat nyújtanak ara, hogy izgalmas döntési helyzeteket elemezzünk: mindig van lehetőség a választásra, és nincs olyan döntés, amely minden szempontból csak előnyös lenne. A régi korokban - így a görögöknél is - a férfiak és nők helyzete élesen különbözött. Összehasonlítható az egyiptomiak és a görögök világa. |
Héraklész kalandjai (4)
Történetek Themisztoklészről és Periklészről (6)
A görög nők élete (3)
Az ókori rómaiak: 15 óra
| Egy világbirodalom nagyszerűsége és alantassága. A diktatúrának vannak előnyei - esetünkben a béke és a kulturális virágzás -, de nagy árat kell fizetni érte. Másfelől az Aranykorhoz hozzá tartozik a szenvedés és a szegénység is. Ekkor válik római provinciává Pannónia, lehetőség van a hazai régészeti leletek tanulmányozására. Jézus fellépése és a kereszténység hódító útja egy szellemi átalakulás részleteibe enged bepillantást. |
Augustus és kora (11)
A názáreti Jézus (4)
A magyar honfoglalás: 12 óra
| Rengeteg apró részlet egy tőlünk távol álló, számunkra mégis fontos életformáról. Ismét lehetőség nyílik a természethez való alkalmazkodás és a természettel való együttélés példáinak bemutatására. Másfelől egy hatalmas átalakulás kezdeteit, a kényszerítő körülmények hatását vizsgálhatjuk. A társadalmak szeretik megőrizni hagyományos életformájukat mindaddig, míg erős külső körülmények a hagyományok feladására rá nem kényszerítik őket. A változás lehet szükségszerű és előnyös is, de mindig fájdalommal jár. |
A lovas nomád életforma (3)
A jurta (4)
Történetek a honfoglalásról (2)
Táltosok és keresztény papok (3)
Hatodik évfolyam
|
Heti óraszám: 2 Éves óraszám: 74 Felhasznált óraszám: 64 |
A középkor: 14 óra
| A középkorban a társadalom rendiesen tagolt volt, az egyes rendek világosan elkülönültek egymástól, és az emberek életét a rendi hovatartozás alapvetően meghatározta. A középkor élet más volt, mint a mai: az emberek zárt közösségeket alkottak, közelebb voltak a természethez, a technika jóval kezdetlegesebb volt. Ugyanakkor kézzelfoghatóan megjelenik a technikai fejlődés, amely fokozatosan átalakítja az élet minden területét. |
A katedrális építése (3)
Lovagok, lovagvárak (4)
A jobbágyok élete (3)
Városok és kézművesek (4)
A középkori Magyarország: 16 óra
| A középkori Magyarország nagy sikereket és nagy tragédiákat látott. De a sikerek is ellentmondásosak - Szent István, Mátyás király -, és néha a nagy tragédiák - tatárjárás - mutatnak példát a az emberi nagyságra. |
Szent István király (5)
IV. Béla (6)
Mátyás király palotája (5)
A kora újkor: 18 óra
| Az újkor hatalmas fordulatot hozott Európa történetében: ekkor kezdődött meg az európai civilizáció máig sem befejezett ellentmondásos expanziója. Egy-egy felfedezés vagy találmány nemzedékek sorának életét és életfelfogását képes megváltoztatni, és a kora újkor a felfedezések és találmányok kora volt. |
A hajó (tengerjárás, felfedezések, kereskedelem) (6)
A puskapor (háborúk, ipar, hatalom) (6)
A könyv (könyvek, írásbeliség, reformáció, iskolák) (6)
Magyarország a kora újkorban: 16 óra
| Magyarországon ez a pusztulás kora, és mégis: nagyszerű dolgok születnek a kultúrában, és kitűnő emberek küzdenek a magyar elmaradottság és a külső veszélyek ellen. A korabeli hétköznapok, a magánélet meglepő eltéréseket és meglepő hasonlóságokat mutat a mai emberek életével. |
Török világ Magyarországon (4)
Nádasdy Tamás és Kanizsai Orsolya (5)
Apáczai - Erdély polihisztora (4)
A fejedelem életútja - II. Rákóczi Ferenc (3)
Hetedik évfolyam
|
Heti óraszám: 2 Éves óraszám: 74 Felhasznált óraszám: 64 |
A magyar falu a 18-19. században
| A falusi életmód hagyományőrző, jellemzője a változatlanság. A paraszti életnek Magyarországon jellemző táji tagolódása van. A paraszti életmód természetközeli, leleményesen alkalmazkodik a természeti körülményekhez. |
Táncsics Mihály ifjúkora (Dunántúl) (3)
Telepítések és nemzetiségek (3)
A székely falu (3)
Forradalom és nemzet
| A 19. század egyik meghatározója a politikai forradalom, amelyből a modern világ politikai eszméi is származnak. A forradalom az emberek gondolkodását, a művészeteket is átalakította. A 19. századot áthatja egyfelől az egyéniség kultusza, másfelől a közösségiség, az önfeláldozás eszméje. |
A régi rend és a forradalom (2)
Napóleon pályája (3)
Liszt Ferenc és a romantika (2)
Bismarck, a vaskancellár (3)
A haladás igézetében
| A 19. század a technika forradalmi átalakulásának kora. Ez a folyamat a 18. század végén kezdődött, de nincs vége, újabb és újabb hullámokat vetve napjainkig tart. A technikai fejlődés átalakította az ipart, az emberi gondolkodást, a tudományt, a mindennapi életet. A nyugati gondolkodásban gyökeret vert az az eszme, hogy a világ egyre jobbá, egyre tökéletesebbé válik. Ugyanebben az időben a nők élete is megváltozott, megjelent a dolgozó nő, és az önállóan gondolkodó, független nő típusa. |
Watt, Stephenson, Edison (3)
London a nagy világkiállítás évében (2)
A gyógyítás fejlődése (3)
Darwin és az evolúció (2)
Egy tudós nő: Madame Curie (2)
Utazók és felfedezők
| A 19. század a nagy utazások kora: Európa vonzódik az egzotikum iránt. Afrika belső területeinek feltárása egyszerre tudományos felfedezés és a gyarmati expanzió első lépése. Ugyanakkor a "négerek" világa jelkép is a Nyugat számára. Ebben az időben Magyarország számára Nyugat-Európa is felfedezendő terület: a felzárkózás célpontja. |
Európaiak Amerikában és Oroszországban (3)
Magyar utazók a reformkorban (3)
Afrika felfedezése (2)
Portrék a magyar történelemből
| A 18., de különösen a 19. század a magyar történelemben a nagy emberek kora. A nagy kor nagy egyéniségeket szült, másfelől a kitűnő emberek tették naggyá a kort. De ők sem voltak félistenek: emberi arcuk volt gyengeségekkel és hibákkal. |
Mária Terézia és II. József (3)
Széchenyi és Kossuth (5)
Petőfi 1848/49-ben (3)
Görgey, Bem és Damjanich (3)
Deák Ferenc és a királyi pár (3)
Eötvös és a magyar iskolaügy (2)
Az új század kapujában
| A 19. századi Magyarország egyik arca a változatlan, hagyományőrző falu. Másik arca a dinamikus főváros, amely nyitott a nyugati kihívásokra. E két véglet között éles ellentmondás feszül. Budapest a pénzügyi, kereskedelmi és ipari világ központja, de másfelől kulturális központ is: a polgársággal szemben kritikus művészvilág (egyik) hazája. Itt szerveződik a kezdődő munkásmozgalom is. A modern média a 20. század egyik legfontosabb jelensége: ellentmondásos diadalútja egyfelől a 19. századi sajtóval, másfelől azonban a képek sokszorosíthatóságával, a fényképezéssel és a mozgóképpel kezdődik. |
Egy világváros születése (Budapest) (4)
A fényképtől a moziig (2)
Nyolcadik évfolyam
|
Heti óraszám: 2 Éves óraszám: 74 Felhasznált óraszám: 64 |
Háború és béke: 18 óra
| Borzalmas pusztítás rázta meg a világot az első világháború idején. Utána már minden más lett: a nemzetek közötti bizalmatlanság állandósult, kegyetlen diktatúrák kerültek hatalomra. A zsarnokság jelenléte a mindennapi életben is lépten-nyomon megmutatkozik. A politizálás új stílusa azonban nem minden esetben visszataszító: Roosevelt és Gandhi az emberarcú politizálás példái. |
Az első világháború: nacionalizmus és fegyverkezés (2)
A Monarchia katonái és hátországa (4)
Élet a hitleri Németországban (3)
Élet a sztálini Szovjetunióban (3)
Roosevelt és az amerikai demokrácia (3)
Gandhi és India függetlensége (3)
A Horthy-korszak: 13 óra
| Magyarország történelmének egyik legnagyobb csapását szenvedte el a világháború után. A gazdaság, a politikai rendszer, a közgondolkodás, az élet alapvető változásokon ment át. Megmaradt azonban az egyik legnagyobb belső feszültségforrás: a főváros és a vidék ellentéte. Ugyanez az időszak nagy korszak a kultúrában: az irodalom, a képzőművészet, az oktatás, a tudomány látványos eredményeket produkál. |
Trianon és következményei (3)
Horthy és Bethlen rendszere (3)
Budapest és a vidék a két világháború között (4)
A Nobel-díjas Szent-Györgyi Albert (3)
A második világháború: 8 óra
| A fejezet a század talán legnagyobb botrányára, a Holocaustra koncentrál. Bemutatja e tragédia emberi vonatkozásait: a kegyetlenséget, a szenvedést, de egyben az emberséget, a segítő szándékot és a reményt is. |
Churchill és Hitler párviadala (3)
A Holocaust Európában és Magyarországon (5)
A század második fele: 25 óra
| Ezzel a korszakkal kapcsolatban elsősorban kérdéseket kell feltenni, mert több a nyitott kérdés, mint a válasz. A legnagyobb kérdés, amely minden téma kapcsán előkerül: mi lesz velünk? |
Az "atom" (3)
A képernyő tekintete (tévé, számítógép, Neumann János) (3)
Három magyar kommunista: Rákosi Mátyás, Nagy Imre, Kádár János (9)
Magyarok Magyarország határain túl (4)
A világ nyomorult fele (4)
Európa egységesülése (2)
|
|
 |
 |  |  |