Bárna község legkönnyebben Salgótarjánból érhetô el, közúton mintegy 10 km. Bárnából a Nagykôalji-tisztáson át jól kiépített turistaút vezet a páratlan kilátást nyújtó csúcshoz.
A Medves környéki vulkanizmus idején alakult ki az 520 m magasságú bazaltcsúcs, ahol fekete oszlopos bazalttömbök váltakoznak a szürke színû rétegpados bazaltokkal.
Oligocén-, miocénkori üledékes rétegeken keresztül emelkedett ki a térszínbôl a nagy tömegû bazaltkúp. Mint a legtöbb esetben, itt is tufaszórás elôzte meg a lávakitörést.

Ezt követôen fekete, tömött szövetû, a kihûlés után oszlopos szerkezetûvé alakult lávatömeg nyomult a térszínbe.
A harmadik kitörési szakaszban jött a felszínre a világosszürke színû, durva szemcsés, rétegpados bazalt anyaga.
A bányászattal feltárt vastagpados szerkezetû bazaltcsúcs visszamaradt része önmagában is élményt nyújtó látnivaló. A kialakított lépcsôs szerkezet és az ahhoz csatlakozó bazaltlapok hatalmas erôk mûködésérôl tanúskodnak. Észak felôl a Nagy-kôrôl páratlan kilátás nyílik. A Balaton-felvidéki medencére emlékeztetô ajnáskôi bazaltvidék látszik. Keleti irányban a Hevesi-dombság hullámos vonulatára, a Bükk mészkôcsipkés bérceire tekinthetünk. Nyugati irányból a bazaltos testvércsúcsok, Szilvás-kô, Pécs-kô sorakoznak.
A csúcson érdemes a sziklai növénytársulást közelebbrôl is megnézni. Minden évszakban megvan a jellegzetes növénye és tanulsággal szolgál minden látnivaló. A bazalton csaknem mindenütt jelen van az északi fodorka. A megyében azon kevés helyek egyike a Nagy-kô, ahol elôfordul a piros madárbirs és a húsos som. Említést érdemel az elmaradhatatlan borsos varjúháj és a hólyagpáfrány is. A Nagy-kôrôl szép erdei úton érhetjük el a szilaspogonyi Kiskövet.
Utunk nagyrészt középkorú erdôrészeken keresztül vezet, itt telepített fenyvesek, vöröstölgyes erdôfoltok váltakoznak a cseres-tölgyes természetes erdôtípusokkal. A Kis-kô közelében szép példát találhatunk arra, hogy miként foglalják vissza a táj honos fafajai az elpusztult fenyvesek helyét.