Gajdár Zoltán és felesége keze munkáját nem csak Bárnában, hanem az egész környéken ismerik. Sőt, eszik, mivel mindketten pékek. A jó kenyér egyik szinonimájaként is használhatnánk vezetéknevét, hiszen termékeik rendkívül keresettek. De mi is a jó kenyér titka? – kérdeztük a vállalkozásba félig-meddig kényszerűségből, pesti barátja nógatására 1996-ban belevágó Gajdár Zoltánt, aki gépésztechnikusként jószerivel két keze munkájával, és felesége, Katalin – aki mára már pékmester – segítségével építette fel apró „pékség-birodalmát”.
– A jó kenyér titka a kovász és a liszt valamint a pék tisztességes munkája – hangzott a válasz. – A „titkot” egyik mester sem árulja el, csak gyermekének, aki továbbviszi a dinasztiát, mint ahogy én is reménykedem a nagyobbik fiamban, hiszen úgy néz ki, az általam elkezdett úton ő megy tovább. De azért annyit mondhatok, a liszt minősége, beszerzési helye, a kovász mennyisége és érési ideje, a keltetés időtartama, a pékség mikroklímája, valamint további rengeteg apróság befolyásolja a végeredményt. S még valami: mi nem használunk adalékanyagot, ezért az árban nem tudunk jobbak lenni az ipari méretekben és villámgyorsan legyártott kenyérnél – fejtette ki véleményét a titkokról a mester, aki feleségével együtt hét éve szabadnap és nyaralás nélkül dolgozik, jelenleg három alkalmazottal.
Hagyományos házi kenyerük és a finom pékáruk (kifli, zsömle) mellett egyre népszerűbb a legkorszerűbb táplálkozási követelményeknek megfelelő, teljes kiőrlésű rozsból készült cipójuk is. Nem csak kínálatuk bővül időről-időre, de a pékség kapacitása, valamint nagyobbodó épülete, amely már eddig is megfelelt az EU-szabványoknak. Hiába csábítják a családot angliai ismerősei arra, hogy költözzenek oda, nyissanak ott kuriozitásnak számító üzemet, ők inkább itthon keresik a boldogulás és a bővülés útját – egy pékdinasztia megalapításának lehetőségét.
|
