Schram, Percy Ernst: Kaiser, Rom und Renovatio. I – II. Leipzig 1929. Deér József: A magyar királyság kialakulása. A Magyar Történettudományi Intézet Évkönyve. I. Budapest 1942. III. Ottó császár és Magyarország az újabb történetkutatásban. Száz. 1944, 1. Tóth Zoltán: A Hartvik-legenda kritikájáról. A Szent Korona eredetkérdése. Budapest 1942. "Történetkutatásunk mai állása" körül. A Szent Korona eredetkérdéséhez. Budapest 1943. Deér József: Die Heilige Krone Ungarns. Wien 1966. Deér e művéhez nem jutottunk hozzá, eredményeiről csak rövid ismertetésekből tájékozódhattunk.

Deér kutatásai szerint a Korona mai közismert alakjában nem azonos Szent István eredeti koronájával. A latin corona (felső rész) a 13. század elején italo-bizánci, föleg velencei minták felhasználásával hazai ötvös alkotása. A Dukas Mihály ajándékaként emlegetett alsó rész pedig mai alakjában valószínűleg III. Béla rendelésére első, bizánci születésű felesége számára készült. Első királyunk eredeti koronája ismeretlen körülmények között, talán a Csehországba szökött Anna macsói hercegnő révén, kallódott el. V. Istvánt koronázták meg először a mai koronával, amelyet természetesen a szentistváni hagyomány tiszteletre méltó folytonossága, a szent király karizmája mégis megszentelt, és így ez is nemzeti-történelmi ereklyévé vált.