Aja jogi ügyek, elhúzódó polgári pörök hajdani védőszentje.
Barokk oltárával a pozsonyi Szent Márton- és a budavári Nagyboldogasszony-templomban találkozunk,* ahol a törvénnyel bajoskodók nyilván misét mondattak a kedvező ítéletért. Képe volt (1817) Nagytétény templomában is, amely régen a Rudnyánszkyak kegyurasága alatt állott. Barokk oltára Nagyrédén,* szobra pedig a szerviták pesti templomában most is megvan. A kultusz valószínűleg a jezsuiták bécsi Am Hof-templomából* került át hazánkba, de nem jutott nagyobb jelentőségre.
A könnyebben hozzáférhető hagiografikus szakirodalomban, védőszentek jegyzékében hiába kerestük Aja, Aya nevét. Így csak annyit mondhatunk róla, ami egy Pozsonyban metszett barokk szentképen magyarul olvasható: Isten után Szent Aja Te légy Kalauzza Pörömnek, azt, hogy Törvénybül végbe vihesse Bírám. Ez mondja el életét is: Kánnoniai grófné Szent Aja a Lotharingiai Hertzegek Nemébül vette eredetit. Azoknak, akiknek vagy Örök Leveli el tévellyedtenek vagy Törvény Székeken ok nélkül hurtzoltatnak: Istennél nevezetes Szószóllója. Tiszteltetik Szent György havának 16dik Napján.*
A kultusz átmeneti hazai virágzását talán a neoaequistica commissio könyörtelen, családi hagyományokra és jogosultságra mit sem adó ügyintézése is érthetővé teszi: az „eltévelyedett” birtoklevelek sok família életét keseríthették meg.