A régebbi irodalomból Molnár Viktor: Húsvéti tojások. Budapest 1890. néhány újabb értékes dolgozat Sándor, István: Ostereier in Ungarn. Schweizerisches Archiv für Volkskunde 1957. Szabó László: Húsvéti tojások a beregi Tiszaháton. Ethnographia. A Magyar Néprajzi Társaság folyóirata 1963. Ezekben a szükséges további utalások is megtalálhatók. A nemzetközi szakirodalomból kimagaslik Václavík, Antonin: Vyrocni obyceje a lidové umeni. Praha 1959.

Külföldi festett tojásokon szakrális ábrázolások, szimbólumok is fölbukkannak. Ilyen a mieink között alig akad, de régebben nálunk sem lehetett ismeretlen. Erre utal néhány palóc elnevezés: Dominum-keresztes, orgonasípos, istenlétrás, passtólás. Fábián Gyula: A húsvét és a hímestojás Losonc palócvidékén. Ért. 1908, 35.

A tojásról, mint a világ és élet szimbolumáról legújabban Wildhaber, Robert: Zum Symbolgehalt und zur Ikonographie des Eies. In: Zwischen Kunstgeschichte und Volkskunde. Festschrift für Wilhelm Fraenger. Berlin 1960, 77-84. Vö. még Moser, Hans: Osterei und Ostergebäck. Bayerisches jahrbuch für Volkskunde 1957, 67.

A húsvéti nyúl tojásainak német hiedelemvilága népünk körében nem tudott gyökeret verni, bár a húsvéti üdvözlőlapok és az édességipar révén már tudja, hogy ilyen is van. Vö. S. S. ( = Solymossy Sándor): A húsvéti nyúl és tojásai. Ethnographia. A Magyar Néprajzi Társaság folyóirata 1927, 271. Kovács Dénes: Gyimesi csángó írott tojások, 1963. Az ornamentika szakrális-szimbolikus vonatkozásait keresi György Erzsébet: A tojáshímzés dísztménykincsei. Ért. 1974, 5.