Szűz Anyától megszületett a Kisded, |
Szénán hever, kiscsacsi nézi és borju |
Ismer Istenére s a csillag ujjong |
|
Im, e pásztornép otthagyja nyáját, |
Betlehembe futva szét, hogy lássa |
Uj Urát a földnek; a három mágust |
|
Hozzák néki – kérdi Heródes – hirül, |
Mely vidéken támad a Krisztus-gyermek, |
Hadd zarándokoljon el oltárához |
|
Végre megtalálva a Kisfiúcskát |
Térdre hullnak, szép koronájuk földön, |
Kincsét mind lerakta s a gyönge talpra |
|
Lám, a Kisded már mosolyogva nézi |
Boldog Anyját, ámde elomlik könnye, |
Szép ajándékát, hogy az apja, József |
|
Jobban tudják már az utat s az éjben |
Vígan eltávoznak a hármak jámbor |
Otthonukba s szerte híred, neved száll, |
|
Fél Heródes, kisdedeket legyilkol, |
Fut szomszéd egyiptomi tájra Krisztus |
Szent Anyjával; árad az ártatlan vér |
|
Most hozsannát angyali kórus fennen |
Zeng Atyánknak és a Fiúnak s egyben |
Szentléleknek, mert minékünk egy s mégis |
|
|