KRUSZTUSBAN KEDVES TESTVREK!


Milyen j˘l mondja a pr˘f‚ta, hogy j˘l megy sora annak a szolg nak, aki ur ban 
bĄzik. A mi urunk maga az Isten, aki meg˘vja szolg it minden rosszt˘l. 
De vannak olyan szolg k, akik elfordulnak t‹le. Isten megengedi ezt, de 
id‹vel benyŁjtja a sz ml t. Ezek a szolg k megtagadj k az engedelmess‚get, 
pedig mennyivel k”nnyebb az ‚let, ha nem kell mindenen neknk t”rnnk a 
fejnket. Megkem‚nyĄtik szĄvket ‚s a maguk Łtj n j rnak.
Pont ilyen emberek r galmazt k meg J‚zust azzal a v ddal, hogy az ™rd”g 
segĄts‚g‚vel zi ki az ”rd”g”t. De a mester azonnal megfelelt m ig ‚rv‚nyes 
igazs ggal v laszolva.
Azt hihetn‚nk, mindez csak t”rt‚nelem, mert az˘ta az emberek sokat fejl‹dtek, 
hiszen m r bĄrtok ban vannak a j‚zusi tanĄt snak. De nem. A vil g pontosan 
ugyanolyan, mint k‚tezer ‚vvel ezel‹tt, csak a dĄszlet v ltozott. Ma is 
vannak kem‚nnyakŁ emberek,
ma is van meghasonlott orsz g. Nem kell messzre mennnk, el‚g, ha bekapcsoljuk 
a TV-t. Szinte minden csatorn n szinte minden percben ugyanarr˘l van sz˘: a 
h borŁr˘l. A h borŁr˘l, mely m r egy hete tart ‚s egyre t”bb  rtatlan 
 ldozatot szed. Az Egyeslt
Allamok hadereje pusztĄt szerte Irakban. Hum nus h borŁt Ąg‚rtek,de egy h borŁ 
nem lehet hum nus, nem is lett az. Ez az orsz g a jelen Babilonja. Az emberi 
nagyrav gy s a p‚nzhajh sz s, az erk”lcstelens‚g ‚s az ”n‚rdek demokratikus 
haz ja.
Hitler azt mondta egyszer, hogy egy orsz gnak 80-100 ‚vente szks‚ge van 
egy-egy h borŁra ahhoz, hogy gazdas ga ne menjen cs‹dbe. A Harmadik Birodalom 
egykori ellens‚ge most ‚pp a hitleri elveket val˘sĄtja meg. Kik‚nyszerĄtett 
egy olyan h borŁt, amely, 
b r ember‚letek  r n, de hatalmas hasznot hajt a nemzeti gazdas gnak. Sz˘ 
sincs itt biol˘giai fegyverekr‹l, minden a p‚nzr‹l sz˘l Ez az orsz g indirekt 
m˘don saj t fiait is hajland˘ meg”lni Łgy, mintha Belzebub zne ”rd”g”ket. 
Ahogy J‚zus mondta, az ”nmag val meghasonlott orsz g nem maradhat fenn sok ig. 
Az USA sem marad fenn ”r”kk‚, csak addig, amĄg egy er‹sebb orsz g le nem 
gy‹zi. De m‚g mel‹tt megk”vezn‚nk ezt az ”tvenk‚t  llamot, vzsg ljuk meg 
magunkat, hogy mi vajon h nyszor vagyunk olyanok, mint most Amerika. H nyszor 
helyezzk saj t ‚rdekeinket a m sik ember vagy a k”z”ss‚g el‚? H nyszor 
fordul el‹, hogy sz‚tsz˘runk s magunk is sz‚tsz˘r˘dunk ahelyett, hogy J‚zussal 
gyjten‚nk? Kem‚nyszĄvek vagyunk-e ‚letnkben? 
Nagyon fontos kedves testv‚rek, hogy im dkozzunk a h borŁ miel‹bbi 
befejez‚s‚‚rt, de m‚g fontosabb, hogy el‹sz”r ”nmagunkban tegynk rendet ‚s 
J‚zussal egytt mennyei kincseket gyjtsnk a szeretet  ltal. S ha ez 
sikerlt, akkor ink bb rem‚nykedhetnk abban, hogy  ltalunk a valamivel 
jobb  v lika vil g.
Amen