IV. HÉT

VASÁRNAP

I. ESTI DICSÉRET

V. Istenem, jöjj segítségemre! Dicsőség az Atyának. Miképpen. Alleluja.

HIMNUSZ

Örök létforrás, Istenünk,
ki mindent jól elrendezel,
s világunk minden kis zugát
ajándékoddal töltőd el.

írásod szól: a Mű után
te megpihentél, s most nekünk
munkánk után nyugalmat adsz,
s így majd vígabban kelhetünk.

Halandó híveidnek add,
hogy megsirassák vétkeik,
s remélve bó' áldásodat,
járják erények útjait.

S ha majd a végső nagy napon
mindent lesújt a félelem:
mi együtt örvendjünk veled,
s békéd jutalma töltsön el.

Ezt add meg kérünk, jó Atya,
s Atyának mása, egy Fia,
s te, Szentlélek, Vigasztaló:
őröltre egy uralkodó. Ámen.

Mondható helyette az Üdvöz légy, nap kezdetű himnusz, 975.

ZSOLTÁROZÁS

1. ant. Jeruzsálemre békét esdjetek!

121. zsoltár Jeruzsálem szent város

Ti Sión hegyéhez járultatok, az élő Isten városához, a mennyei Jeruzsálemhez (Zsid 12, 22).

Örvendeztem, amikor azt mondták nekem: *

„Az Úr házába fölmegyünk." íme, már itt is áll a lábunk *

kapuidban, ó, Jeruzsálem.

Jeruzsálem jól megépült város, *

részei szépen egybeillenek.

Oda járnak föl a törzsek, az Űr népének törzsei, †

Izrael törvénye szerint, *

hogy ott az Úr nevének áldást mondjanak. Mert ott állnak az ítélőszékek, *

Dávid házának székei.

Jeruzsálemre békét esdjetek! *

Béke legyen azzal, áld szeret téged! Békesség lakozzék falaid között,*

és biztonság bástyáid tövében.

Testvéreim és barátaim miatt így könyörgök: *

„Békesség teveled!" Istenünk és Urunk háza miatt *

áldást kívánok neked.

Ant. Jeruzsálemre békét esdjetek!

2. ant. Kora hajnaltól késő éjszakáig minden remé­ nyem az Úr.

129. zsoltár

A mélységből kiáltok

Ő szabadítja meg népét bűneitől (Mt l, 21).

A mélységből kiáltok, Uram, hozzád, * Istenem, figyelj a szómra!

Fordulj felém, és hallgass figyelmesen * könyörgésem hangos szavára!

Ha bűneinket, Uram, felrovod, *

Uram, ki az, alti előtted megállhat? De nálad bocsánatot nyer a vétek, *

ezért félve tisztelünk téged.

Remélek az Úrban, benne remél a lelkem, *

és bízom ígéretében.

Lelkem várja az Urat, *

jobban, mint éji őr a hajnalt.

Bizony, jobban, mint éji őr a hajnalt, *

várja Izrael az Urat,

mert az Úrnál van az irgalom, *

és bőséges a megváltás nála. Választott népét ő váltja meg *

minden bűnétől.

Ant. Kora hajnaltól késő éjszakáig minden reményem az Úr.

3. ant. jézus nevére hajoljon meg minden térd a mennyben és a földön, alleluja!

Kantikum Fil 2, 6-11

Ének Krisztusról, Isten Szolgájáról

Jézus Krisztus, isteni mivoltában, †

Istennel való egyenlőségét

nem tartotta olyan dolognak,*'

amelyhez mint zsákmányhoz ragaszkodjék, hanem szolgai alakot öltve kiüresítette önmagát, †

az emberekhez lett hasonló, *

külsejében olyan volt, mint egy ember. Megalázta önmagát, †

engedelmes lett a halálig, *

mégpedig a kereszthalálig. -

Ezért Isten felmagasztalta öt, †

és olyan nevet adott neki, *

amely fölségesebb minden névnél,

hogy Jézus nevére hajoljon meg minden térd *

a mennyben, a földön és az alvilágban,

és minden nyelv hirdesse az Atyaisten dicsőségére, *

hogy Jézus Krisztus az Úr.

Ant. Jézus nevére hajoljon meg minden térd a mennyben és a földön, alleluja!

RÖVID OLVASMÁNY 2 Pét l, 19-21

Birtokában vagyunk megbízható prófétai jövendöléseknek. Jól teszitek, ha figyeltek rájuk, mint sötétben világító lámpásra, amíg a nappal fel nem virrad, és a hajnalcsillag fel nem ragyog a szívetekben. Először is azt értsétek meg, hogy az írásnak egyetlenegy jövendölése sem származik önkényes értelmezésből. Hisz sohasem keletkezett jövendölés emberi akaratból, hanem mindig csak a Szentlélektől sugalmazva beszéltek — Is­ ten megbízottaiként — a szent emberek.

RÖVID VÁLASZOS ÉNEK

V. Napkelettől napnyugatig * Dicsértessék az Úr neve! Napkelettől.

F. Dicsősége magasabb az egeknél. * Dicsértessék az Úr neve! Dicsőség az Atyának. Napkelettől.

Magnificat-antifóna az Időszaki részből.

FOHÁSZOK

Kérjük Krisztust, hiszen mindannyian benne örvende­ zünk, és benne reménykedünk:

Tekints reánk, Urunk, és hallgass meg minket!

Hűséges tanú és elsőszülött a halottak közül, te véred­ del mostad le bűneinket,

- add, hogy emlékezzünk csodatetteidre!
Akiket meghívtál evangéliumod hirdetésére,

- legyenek országod szent titkainak buzgó és hűséges követői!

Béke Királya, szálljon le Szentlelked a népek kormányzóira:

- fordítsák figyelmüket a szegényekre és az ínséget szenvedőkre!

Tekints reánk, Urunk, és hallgass meg minket! Mindazokat, akik fajuk, színük, állapotuk, nyelvük vagy vallásuk miatt megkülönböztetést szenvednek,

- segítsd, hogy elnyerjék jogaik és emberi méltóságuk elismerését!

Tedd az örök boldogság részesévé mindazokat, akik szeretetedben távoztak el az életből,

- legyenek együtt a Boldogságos Szűz Máriával és az
összes szenttel!

Mi Atyánk . . .

Könyörgés az Időszaki részből.

Az imaóra befejezése az Általános részben.

IMÁDSÁGRA HÍVÁS

V. Nyisd meg, Uram.

Ant. Az Urat, akinek háza népe és kezének nyája vagyunk, jöjjetek, imádjuk, alleluja!

Az Imádságra hívás zsoltára, 555.

OLVASMÁNYOS IMAÓRA

V. Istenem, jöjj segítségemre! Dicsőség az Atyának. Miképpen. Alleluja.

Ez azonban elmarad, ha az Imádságra hívás közvetlenül az imaóra előtt van.

HIMNUSZ

I. Amikor az imaórát éjszaka vagy kora hajnalban mondják:

Csali félig múlt az éjszaka,
szólít a próféták szava:
dicsérjük Istent szüntelen,
Atyát s Fiút együttesen,

s a Lelket, áld egy velük
és egyesíti lényegük:
a Hármas-Egy élő Csodát,
kit énekünk őröltre áld.

Félelmes éji óra ez,
öldöklő angyal jár körül,
Egyiptomnak halála lett:
elsőszülöttek végzete.

Az igazaknak üdvöt ad:
az angyal büntető keze
nem mert reájuk sújtani,
a vér jelétől megriadt.

Egyiptom sírt keservesen
tömérdek bú és gyász között.
De vígan ujjong Izrael:
a bárány vére őrzi őt.

Urunk, az igaz Izrael
mi vagyunk: benned örülünk.
Az ellenség nem érhet el,
megóvja véred életünk.

Országodhoz, áldott Király,
ha eljössz, méltónak találj,
hadd zengjünk akkor majd neked
meg nem szűnő dicséretet. Ámen.

II. Amikor az imaórát a nap nem reggeli órájában végzik:

Üdvöz légy, nap! Dicső és szent e nap!
Te boldog nap, Krisztus győzelme vagy;
tartós öröm, amit bőségben ad
vasárnapunk!

Mennybéli fény, vakoknak napvilág,
veled rontott poklot Krisztus Király.
Halált legyőz, kibékít s mennybe vár,
bár por vagyunk!

Örök Bíránk, úgy szól ítéleted,
hogy minden bűn alá helyeztetett,
de gyengéknek kegyelmet oszt kezed;
gyógyít az Úr!

Erős az Úr, és bölcsessége szent;
haragja szűnt, irgalma megjelent,
mikor fajunk s világunk tönkrement
és porba hullt!

Poklot tiport és feltámadt az Úr,
emberfajunk őbenne megújul,
az elveszett juh vállához simul,
és égre vár!

A béke szent az ég és föld között,
egész világ új fénybe öltözött,
győzött az Úr, hirdessék hírnökök:
csak ő Király!

Örök hazánk terólad énekel,
Egyház Anyánk víg szóval így felel:
„Alleluja!", s ma százszor zengi el
népünk e dalt!

Legyőztük már a halál erejét,
élvezzük hát győzelmünk örömét;
békülj te föld, dicsőség neked ég,
zengj diadalt! Ámen.

ZSOLTÁROZÁS

1. ant. Ki mehet föl az Úr hegyére, ki állhat meg az S szent helyén?

Amikor a következő zsoltárt, mint az Imádságra hívás zsoltárát már imádkoztuk, helyébe a 94. zsoltárt kell venni, 555.

23. zsoltár

Az Úr bevonul a templomba

Megnyíltak az ég kapui Krisztusnak test szerint való felvétele miatt (Szt. Ireneusz).

Az Úré a föld és mind, ami betölti, *

a földkerekség és mind, aki lakja, mert tengerek föle ő rakta alapját, *

ő állította folyóvizek fölé.

Ki mehet föl az Úr hegyére, *

ki állhat meg az ő szent helyén? Az ártatlan kezű, a tiszta szívű, †

aki nem veszi hiába Isten nevét,*

és hamis esküt nem esküszik.

Az nyer áldást az Úrtól, *

és üdvösséget szabadító Istenétől.

Ez az istenkeresők népe, *

amely kutatja arcát Jákob Istenének.

Emeljétek föl fejeteket, kapuk, †

táruljatok föl, örök kapuk: *

a dicsőség királya bevonul. Kicsoda ez a dicsőség királya? *

Az Úr, az erős és hatalmas,

az Úr, alá hatalmas a csatákban.

Emeljétek föl fejeteket, kapuk, †

táruljatok föl, örök kapuk: *

a dicsőség királya bevonul. Kicsoda ez a dicsőség királya? *

A Seregek Ura a dicsőség királya.

Ant. Ki mehet föl az Úr hegyére, ki állhat meg az ó' szent helyén?

2. ant. Áldjátok Istenünket, nemzetek, aki életet ajándékozott nekünk, alleluja.

65. zsoltár Hálaáldozati himnusz

Az Úr feltámadásáról és a nemzetek megtéréséről

(Hesychius).

I.

Ujjongjatok az Úrnak, minden földek, †

zengjetek nevének dicséretet, *

dicsérjétek dicsőségét. Mondjátok Istennek: „Csodálatosak a te műveid, *

nagy erőd miatt hízelegnek ellenségeid.

Az egész föld téged imádjon és magasztaljon, *

nevedet énekkel dicsérje!"

Jöjjetek, és lássátok Isten műveit, *

csodálatos, amit az emberekkel végbevitt. Kiszárította a tengert, †

gyalogszerrel keltek át a vízen, *

ezért örvendünk színe előtt. Hatalommal uralkodik örökké, †

szeme vigyázza a nemzeteket: *

nehogy a lázadók elbízzák magukat.

Áldjátok Istenünket, nemzetek, *

dicsőségéről zengjetek éneket! Életet ajándékozott nekünk, *

és lábunkat nem hagyta botlani.

Minket, Isten, igazán próbára tettél, *

tűzzel tisztítottál, mint ezüstöt szokás. Vadfogó hálóba tereltél bennünket, *

hatunkra súlyos terhet raktál. Embereket ültettél nyakunkra, †

tűzön és vízen kellett átgázolnunk, *

míg végül is enyhülést engedtél.

Ant. Áldjátok Istenünket, nemzetek, aki életet ajándékozott nekünk, alleluja.

3. ant. Istenfélők, mind figyeljétek, mi mindent tett velem az Úr, alleluja.

II.

Égőáldozattal lépek be házadba: * teljesítem néked fogadalmam,

amelyet ajkam fogadott, *

és szám megígért szorongatásom napján. Kövér égőáldozatot hozok, kosokat égetek, *

butákat és bakokat adok áldozatul.

Istenfélők, jertek mind, †

figyeljetek, mert elbeszélem, *

mi mindent tett velem az Isten.

Ajkam hozzá kiáltott, *

s nyelvem máris magasztalhatta őt. Hogyha gonoszra hajolt volna szívem, ::-

nem hallgatott volna meg az Úr. Ám Isten engem meghallgatott, *

könyörgőszavamra ráfigyelt.

Áldott legyen az Isten, aki nem vetette el imámat, *

s nem vonta meg tőlem irgalmát.

Ant. Istenfélők, mind figyeljétek, mi mindent tett velem az Úr, alleluja.

V. Az Isten szava eleven és átható,

F. Minden kétélű kardnál élesebb.

Olvasmányok és könyörgés, mint az Időszaki részben.

REGGELI DICSÉRET

V. Istenem, jöjj segítségemre! Dicsőség az Atyának. Miképpen. Alleluja.

Ez azonban elmarad, ha az Imádságra hívás közvetlenül az imaóra előtt van.

HIMNUSZ

Sápad, eloszlik köde már az éjnek,
pirkad a hajnal, rózsaszínű fény kél;
forduljunk buzgón a világ Urához
hangos imánkkal,

hogy mindnyáj uniton könyörüljön Isten, aggodalmunkat szent keze elűzze,

s jó Atyánk lévén, tegye, hogy bejussunk
égi hazánkba.

Adja meg mindezt az isteni Fölség:
az Atyaisten s örök Egyszülöttje,
és a Szentlélek, akit áld az ének
mind e világon. Ámen.

ZSOLTÁROZÁS

1. ant. Adjatok hálát az Urnáit, mert örökké szeret minket, alleluja.

117. zsoltár

Az ujjongás és szabadulás éneke Krisztus a kő, amelyet ti, az építők elvetettetek, mégis szegletkővé lett

(ApCsel4, 11).

Adjatok hálát az Úrnak, mert jó, * mert örökké szeret minket.

Mondja Izrael háza: Jó az Úr, *

mert örökké szeret minket. Mondja Áron papi háza is, *

hogy örökké szeret minket. Hirdessék azok is, akik félik az Urat, *

hogy örökké szeret minket.

Az Úrhoz fohászkodtam a szenvedés idején,*

meghallgatott, és tágas útra vezetett. Velem van az én Uram, Istenem, *

mitől féljek, ember mit árthat nekem? Velem van az Úr, alti mindenben segítőm, *

és megláthatom,

hogyan szégyenül meg ellenségem.

Jobb az Úrnál keresni oltalmat, *

mint emberekben bizakodni. Jobb az Úrnál keresni oltalmat, *

mint hatalmasokban reménykedni.

Körülvettek mind a nemzetek, *

de az Úr nevében porba sújtom őket.

Szorongatnak minden oldalról, *

de az Úr nevében porba sújtom őket.

Körülvettek, mint a méhrajok, †

tüzük felém csapott, mint a rőzseláng, * de az Úr nevében porba sújtom őket.

Nekem jöttek, ütlegeltek, már-már elestem, *

de az Úr felkarolt, és megsegített. Az Úr erősségem és dicsőségem, *

ő lett az én szabadítom. Örömujjongástól és énektől hangosak *

az igazak sátrai.

Az Úr jobbja tett nagy dolgokat, †

az Úr jobbja emelt föl engem, ::-

az Úr jobbja művelt csodákat! Nem halok meg, hanem élek, *

hogy hirdessem az Úr nagy tetteit. Megfenyített az Úr és megpróbált, *

de nem adott halálra engem.

Tárjátok ki az igazalt kapuit, *

bemegyek, hogy áldjam az Urat.

Az Úr kapuja, íme, itt van, *

de csak az igazak mennek át rajta.

Hálát adok, mert meghallgattál engem, *

te lettél szabadítom. A kő, amelyet az építők félredobtak, *

az lett a háznak szegletköve. Mindezt az Úr vitte végbe, *

a csodát saját szemünkkel látjuk.

Ez az a nap, amelyet az Úr adott, *

hogy ujjongjunk és örvendezzünk.

Adj nekünk, Uram, szabadulást, *

adj nekünk, Uram, jólétet! Áldott, aki az Úr nevében jön! *

Megáldunk az Úr házából titeket.

Isten az Úr, ő ragyog felettünk; * álljatok sort lombos ágakkal egészen az oltár szarváig!

Hálát adok neked, te vagy Istenem, *

magasztallak, Istenem, téged! Adjatok hálát az Úrnak, mert jó, *

mert örökké szeret minket!

Ant. Adjatok hálát az Úrnak, mert örökké szeret minket, alleluja.

2. ant. Alleluja, áldja az Urat az Úr minden műve, alleluja.

Kantikum Dán 3, 52-57

Minden teremtmény dicsérje az Urat!

A Teremtő . . . áldott legyen mindörökké! (Róm l, 25).

Áldott vagy, Urunk, atyáink Istene, * dicséretre méltó és magasztos örökké.

És áldott a te dicsőséges szent neved, * dicséretre méltó és magasztos mindörökkön-örökké.

Áldott vagy templomod dicsőséges szent helyén, * nagyon-nagyon dicséretre méltó és magasztos örökké.

Áldott vagy királyi trónodon, *

nagyon-nagyon dicséretre méltó és magasztos örökké.

Áldott vagy, aki a mélységekbe tekintesz, †

és a kerubok fölött trónolsz, *

dicséretre méltó és magasztos örökké.

Áldott vagy az égbolt fölött, *

dicséretre méltó és magasztos örökké!

Áldja az Urat az Úr minden műve, *

dicsérje és magasztalja örökkön-örökké!

Ant. Alleluja, áldja az Urat az Űr minden műve, alleluja.

3. ant. Minden lélek az Urat dicsérje, alleluja.

150. zsoltár Dicsérjétek az Urat!

Daloljon a lelhetek, daloljon a szívetek is, vagyis dicsőítsétek meg Istent lelketekben és testetekben egyaránt!

(Hesychius).

Dicsérjétek az Urat szentélyében, *

dicsérjétek a hatalmas égboltozaton! Dicsérjétek hatalmas tetteiért, *

dicsérjétek, mert nagysága végtelen.

Dicsérjétek őt harsonaszóval, *

dicsérjétek lanttal, citerával. Dicsérjétek dobbal és körtánccal, *

dicsérjétek citerával és fuvolával. Dicsérjétek őt zengő cimbalommal, †

dicsérjétek búgó cimbalom hangjával! *

Minden lélek az Urat dicsérje!

Ant. Minden lélek az Urat dicsérje, alleluja.

RÖVID OLVASMÁNY l Tim 2, 8. 11-13

Ne felejtsd, hogy az Úr Jézus Krisztus, Dávid sarja feltámadt a halálból. Igaz kijelentés ez: ha meghalunk vele, majd élünk is vele; ha tűrünk vele, uralkodni is fogunk vele. Ha azonban megtagadjuk, ő is megtagad minket, de ha mi hűtlenné válunk, ő hű marad, mert önmagát nem tagadhatja meg.

RÖVID VÁLASZOS ÉNEK

V. Magasztalunk téged, Istenünk, * És nevedet szólítjuk. Magasztalunk.

F. Elbeszéljük csodatetteidet. * És nevedet szólítjuk. Dicsó'ség az Atyának. Magasztalunk.

Benedictus-antifóna az Időszaki részből.

FOHÁSZOK

Szívből zengjünk dicséretet a hatalmas és jóságos Istennek, aki szeret bennünket, és tudja, mire van szükségünk:

Téged dicsérünk, Urunk, és tebenned van bizodal- munk!

Mindenható Isten, világmindenség Királya, áldunk téged, aki minden érdemünk nélkül és bűneink ellenére is meghívtál minket,

- hogy megismerjük igazságodat, és Felségednek szolgáljunk.

Istenünk, te úgy akartad, hogy nyitva legyen előttünk az irgalom ajtaja,

- add, hogy sohase tévedjünk le az élet útjáról!
Add, hogy akik szeretett Fiad feltámadását ünnepel
jük,

- ezt a napot lelki örömben tölthessük el!

Add meg, Urunk, híveidnek az imádság és a dicséret lelkét,

- hogy mindig mindenért hálát adjunk neked!

Mi Atyánk . . .

Könyörgés az időszaki részből.

Az imaóra befejezése az Általános részben.

NAPKÖZI IMAÓRA

V. Istenem, jöjj segítségemre! Dicsőség az Atyának. Miképpen. Alleluja.

HIMNUSZ, mint az Általános részben, 565-567.

ZSOLTÁROZÁS

1. ant. Aki e kenyérből eszik, örökké él, alleluja.

22. zsoltár A jó Pásztor

A Bárány legelteti és élő vizek forrásához tereli őket

(Jel 7, 17).

Az Űr az én pásztorom, nincs is semmiben hiányom: *

zöldellő mezőkön terelget engem. Csöndes vizekhez vezet, *

és lelkemet felüdíti.

Az igazság ösvényén vezérel *

nevéhez híven.

Járjak bár halálsötét völgyekben, †

ott sem félek semmi bajtól, *

mert te velem vagy. Pásztorbotod és terelővessződ *

az én bizodalmam.

Asztalt terítesz nekem *

ellenségeim szeme előtt.

Dús kenettel frissíted fejemet, *

csordultig megtöltötted serlegem. Jóság és irgalom jár velem *

életemnek minden napján,

s az Úr házában lesz otthonom *

örök időkön át.

Ant. Aki e kenyérből eszik, örökké él, alleluja.

2. ant. Eljön az Úr, hogy dicsőségét és csodálatos
hatalmát megmutassa szentjeiben, alleluja.

75. zsoltár

Hálaadás győzelemért

Meglátjátok majd az Emberfiát, amint eljön az ég felhőin (Mt24, 30).

I.

Jól ismerik Istent Júda földjén, *

Izraelben nagy az ő neve. Sálemben áll sátora, *

lakóhelye pedig Sionban.

Ott törte össze a tüzes nyilakat, *

pajzsot, kardot és harci eszközöket.

Csodálatos vagy, fényben állsz a zsákmányok hegyén* ahol kifosztották a szívükben gőgösöket,

mert álom nyomta el őket, *

a harcosok karja lehanyatlott.

Feddő szavadtól, Jákob Istene, *

megtorpantak a lovait és a harci szekerek.

Ant. Eljön az Űr, hogy dicsőségét és csodálatos ha­talmát megmutassa szentjeiben, alleluja.

3. ant. Amit fogadtatok, adjátok meg Isteneteknek, az Urnáit, alleluja.

II.

Félelmetes vagy, ki állhat meg előtted, *

ha felgerjed haragod. Döntésedet a mennyből hallatod; *

beleremeg és elnémul a föld, amikor ítéletre fölkel az Isten, *

hogy megszabadítsa a föld szelídéit.

A haragodtól sújtott ember is magasztal majd téged, * és aki haragodtól megmenekült, téged ünnepel.

Amit fogadtok, adjátok meg Isteneteknek, az Úrnak; * akik körülötte vagytok,

áldozzatok a Félelmetesnek,

mert ő megtöri a fejedelmeit büszkeségét, *

és rettenetes a föld királyaihoz.

Ant. Amit fogadtatok, adjátok meg Isteneteknek, az Urnák, alleluja.

A többi Napközi imaórához a Kiegészítő zsoltárok, 1113.

Délelőtt

RÖVID OLVASMÁNY l Kor 6, 19-20

Nem tudjátok, hogy testetek a bennetek lakó Szentlélek temploma, akit Istentől kaptatok? Nem tudjátok, hogy nem vagytok a magatokéi? Nagy volt a váltságdíjatok. Dicsőítsétek meg és hordozzátok tehát Istent testetekben!

V. Epedve sóvárog lelkem az Úr udvarába,

F. Szívem és testem áhítozik az élő Isten után.

Délben

RÖVID OLVASMÁNY MTörv 10, 12

Mit kíván tőled az Úr, a te Istened? Csak azt, hogy Uradat, Istenedet féld, az ő útjain járj, és szeresd; az Úrnak, a te Istenednek szíved, lelked mélyéből szolgálj!

V. Uram, a te hajlékodban ki lakhat?

F. Aki szeplőtelenül él, és akinek őszinte szíve gonolatja.

Délután

RÖVID OLVASMÁNY Én 8, 6b-7

Mint a halál, olyan erős a szerelem, olyan a szenve­ dély, mint az alvilág. Nyila tüzes nyíl, az Úrnak láng­ ja. Tengernyi víz sem olthatja el a szerelmet, egész fo­ lyamok se tudnák elsodorni.

V. Szeretlek, Uram, én erősségem,

F. Oltalmazom és hős megmentőm!

Könyörgés az Időszaki részből.

Az imaóra befejezése az Általános részben.

II. ESTI DICSÉRET

V. Istenem, jöjj segítségemre! Dicsőség az Atyának. Miképpen. Alleluja.

HIMNUSZ

Szentháromság, fény kútfeje,
szent egységnek Legelseje,
az égő nap már száll alá,
szívünkben gyűljön égi láng.

Már reggel is dicsért dalunk,
most este ismét itt vagyunk,
a hozzád esdeklő szavak
dicséretedre szóljanak.

Áldott az Atya és Fiú,
s a Lélek is, ki vigaszunk:
Szentháromság, egy Istenünk,
örökké áldjon énekünk! Ámen.

ZSOLTÁROZÁS

1. ant. Szent papi díszben pompázol, a hajnalcsillag előtt szültelek, alleluja.

109. zsoltár, 1-5. 7

Pap és király a Messiás

Addig kell uralkodnia, amíg ellenségeit mind lába alá nem veti (l Kor 15, 25).

Így szólt az Úr az én Uramhoz: †

„Jobbom felől foglalj helyet, *

míg én ellenségeidet zsámolyul vetem lábad alá."

Kinyújtja az Űr Sionból hatalmad vesszejét: *

„Ellenségeid közt uralkodjál! Születésed napjától tiéd a királyság †

szentséges fényességben; *

a hajnalcsillag előtt szültelek téged."

Megesküdött az Úr, és nem vonja vissza: * „Pap vagy te mindörökké

Melkizedek rendje szerint."

Az Űr áll a te jobbod felől, *

és eltiporja a királyokat haragja napján.

Patakból oltja útközben szomját, * és újra fölemeli a fejét.

Ant. Szent papi díszben pompázol, a hajnalcsillag előtt szültelek, alleluja.

2. ant. Boldogok, akik éhezik és szomjazzák az igazságot, mert majd eltelnek vele.

111. zsoltár

Az igaz ember boldogsága

Éljetek úgy, mint a világosság fiai. A világosság gyümölcse csupa jóság, igazságosság és egyenesség

(Ef 5, 8-9).

Boldog ember, alti az Urat féli, *

akinek öröme telik az Úr félelmében.

Hatalmas lesz annak ivadéka a földön, *

mert áldást élvez az igazak nemzetsége.

Házát jólét és gazdagság tölti be, *

és igazsága örökre megmarad.

Az igaz úgy világít, mint fény a sötétben, *

jóságos ő, irgalmas és igazságos. Boldog, aki szívesen ad kölcsön, †

aki a törvény szerint intézi dolgait, ::"

mert szilárdan áll mindörökké.

Örök emlékezete marad az igaznak, *

rossz hírtől nem kell félnie.

Szíve nyugodt, mert az Úrban bízik, †

szíve erős, nem ismer félelmet, *

míg ellenségei szégyenben maradnak. Bőséges adományt oszt a szegényeknek; †

igazsága megmarad örökre, *

feje dicsőségesen felemelkedik.

Látja ezt a gonosz, és bosszankodik, †

fogát csikorgatja, és magát emészti. *

A bűnösök vágya szertefoszlik.

Ant. Boldogok, akik éhezik és szomjazzák az igazságot, mert majd eltelnek vele.

3. ant. Dicsérjétek Istenünket, ti, összes szolgái, kicsinyek és nagyok, alleluja!

A következő kantikumot Alleluja-val kell mondani, ahányszor jelezve van, ha énekelnek; éneklés nélküli zsolozsmázás esetén elegendő az Alleluja-t az egyes versszakok elején és végén venni.

Kantikum Vö. Jel 19, 1-7

A Bárány menyegzője

Alleluja.

Üdv, dicsőség és hatalom Istenünknek,*

(F. Alleluja )

mert igazak és jóságosak ítéletei.

F. Alleluja ( alleluja ).

Alleluja.

Dicsérjétek Istenünket, ti, összes szolgái, *

(F. Alleluja )

és akik félve tisztelitek őt, kicsinyek és nagyok.

F. Alleluja ( alleluja ).

Alleluja.

Átvette uralmát Urunk, mindenható Istenünk, *

(F. Alleluja )

örvendezzünk, ujjongjunk és dicsőítsük őt!

F. Alleluja ( alleluja ).

Alleluja.

Elérkezett a Bárány menyegzőjének napja, *

(F. Alleluja )

már fel is készült menyasszonya.

F. Alleluja ( alleluja ).

Ant. Dicsérjétek Istenünket, ti, összes szolgái, kicsinyek és nagyok, alleluja!

RÖVID OLVASMÁNY Zsid 12, 22-24

Ti Sión hegyéhez járultatok, az élő Isten városához, a mennyei Jeruzsálemhez, az angyalok ezreihez, az ég­ ben számon tartott elsőszülöttek ünnepi sokadalmához és gyülekezetéhez, mindnyájunk túrájához, az Istenhez, a tökéletes igazak lelkéhez, az Újszövetség közvetítőjéhez, jézushoz, a ránk hulló vérhez, amely hathatósabban kiált, mint Ábelé.

RÖVID VÁLASZOS ÉNEK

V. Nagy a mi Urunk, * Nagy az ő ereje. Nagy.

F. Bölcsességének nincs határa. * Nagy az ő ereje. Dicsőség az Atyának. Nagy.

Magnificat-antifóna az Időszaki részből.

FOHÁSZOK

Örvendezzünk az Úrban, akitől minden jó származik.

Kérjük őt szívvel-lélekkel:

Urunk, hallgasd meg imádságunkat!

Mindenek Atyja és Ura, te elküldted Fiadat a világba,

hogy mindenütt dicsőítsék nevedet,

- erősítsd meg a népek között Egyházad tanúságtételét!

Add, hogy tanulékonyán fogadjuk az apostolok igehir­ detését,

- és hitünk igazsága szerint alakuljunk!
Te, alti szereted az igazakat,

- tégy igazságot a jogtalanságot szenvedők ügyében!
Oldozd fel a megkötözötteket, nyisd fel a váltok szemét világosságodra,

- állítsd talpra a megtörteket, és oltalmazd a jövevényeket! Teljesítsd jóságosán a te békédben elhunytalt vágyait,

- add, hogy Fiad által eljussanak a szent feltámadásra!

Mi Atyánk . . .

Könyörgés az Időszaki részből.

Az imaóra befejezése az Általános részben.

IV. HÉT: HÉTFŐ

IMÁDSÁGRA HÍVÁS

V. Nyisd meg, Uram.

Ant. Örvendezzünk az Úrnak, magasztaljuk őt hangos énekszóval!

Az Imádságra hívás zsoltára, 555.

OLVASMÁNYOS IMAÓRA

V. Istenem, jöjj segítségemre! Dicsőség az Atyának. Miképpen. Alleluja.

Ez azonban elmarad, ha az Imádságra hívás közvetlenül az imaóra előtt van.

HIMNUSZ

I. Amikor az imaórát éjszaka vagy kora hajnalban mondják:

Most itt az óra, amikor
az evangélium szerint
megérkezik a Vőlegény
és mennyországot alapít.

Az okos szüzek csapata
már készenlétben várja őt:
míg égő mécset tart kezük
nagy vígan ujjong örömük.

A balgák késnek, mécsesük
nem fénylik: lángja kialudt.
Az ajtót hasztalan verik,
bezárult már az ég nekik.

Mi csalt virrasszunk éberen,
szívünk világa most a mécs,
hogy amikor megérkezik,
méltón fussunk az Úr elé.

Országodhoz, áldott Király,
ha eljössz méltónak találj,
hadd zengjünk akkor teneked
meg nem szűnő dicséretet. Ámen.

II. Amikor az imaórát a nap nem reggeli órájában végzik:

Szent élet útja, vágyakozók üdve,
és minden jóság ajándékozója,
Béke Királya, neked szól az ének,
téged imádunk!

Felragyog benned mind, amit a szentek
vágyva elérnek cselekedetükkel
vagy szavuk által, hogyha szeretettől
lángol a szívük.

Békés időket, hitet adj nekünk ma,
írt sebeinkre, bűneinkre oldást,
és tieidnek add az örök élet
mennyei kincsét.

Fölséges Egység: Atyaisten, áldunk,
s téged, Megváltónk, örök egy Királyunk,
Szentlélek Isten, nevedet is egyként
áldjuk örökké! Ámen.

ZSOLTÁROZÁS

1. ant. Milyen jó az Isten az igaz szívűekhez!

72. zsoltár

Az igaz ember kesergése

Boldog, aki nem botrankozik meg rajtam (Mt 11, 6).

I.

Milyen jó az Isten az igazakhoz, *

az Úr azokhoz, akiknek a szíve tiszta!

Lábam mégis majdnem megtántorodott, *

kis híja volt, hogy el nem buktam,

mert felháborodtam a hetvenkedők miatt, amikor láttam a bűnösök jó sorát.

Nem éri őket semmi szenvedés, *

egészséges és erővel teli a testük. A halandók bajait nem ismerik, *

nem veri őket balsors, mint másokat.

Ezért nyakláncként hordják a gőgöt, *

és köntös rajtuk az erőszak.

Mint a zsír, csöpög belőlük a gonoszság, *

magasra tör szívük álnoksága. Gúnyolódnak, gonoszul beszélnek, *

elnyomással fenyegetőznek dölyfösen.

Káromló szavuk az eget sem kíméli, *

nyelvükkel beszennyezik a földet. Ezért fordul feléjük a nép, *

és mohón issza szavaikat, mint a vizet. Azt mondják: „Honnan tudná ezt az Isten? ::-

Lehet-e tudomása erről a Felségesnek?" Lám, ilyenek a bűnösök: *

vagyonukat gyarapítják, és élnek háborítatlanul.

Ant. Milyen jó az Isten az igaz szívűekhez!

2. ant. A bűnösök nevetés helyett gyászolni fognak, örömük szomorúsággá változik.

II.

így szóltam: „Hát hiába őrzöm tisztán szívemet, * és hiába mosom kezemet ártatlanságban?

Hiszen egész nap rajtam csattan az ostor, * fenyítés a részem már kora reggel."

Hogyha azt mondanám: „Úgy beszélek, mint ők", *

árulója lennék gyermekeidnek. Töprengtem, hogy meg tudjam fejteni, *

sokat gyötrődtem miatta. Végül Isten szentélyébe tértem, *

és ott megértettem, hogy mi lesz a végük.

Mert valójában csuszamlós útra állítottad *

s pusztulásba taszítod őket.

Utoléri ó'ket a romlás, *

elvesznek hirtelen, odalesznek az iszonyattól. Mint ébredő ember álma, Uram, *

semmibe foszlik képük előtted, ha fölkelsz.

Ant. A bűnösök nevetés helyett gyászolni fognak, örömük szomorúsággá változik.

3. ant. Elpusztul, aki téged elhagy; nekem azonban jó az Istennel lennem.

III.

Amikor szívem kesergett, *

és bensőmet marta a bánat, ostoba voltam és tudatlan, *

mint oktalan állat álltam előtted. Mindig veled akarok maradni, *

hiszen megfogtad jobbomat. Szándékod szerint vezérelsz engem, *

és végül is befogadsz a dicsőségbe.

Nincs senkim rajtad kívül a mennyben, *

és ha veled vagyok,

nem kívánok semmit sem a földön. Bár elenyészik a szívem, a testem, *

szívem Istene és örökrésze mindig az Isten. Mert íme, elpusztul, alti téged elhagy, *

elveszíted mind, aki hűségét megszegi. Nekem azonban jó az Istennel lennem, *

és az Úristenbe helyeznem bizakodásom. Hirdetni akarom minden művedet *

Sión városának népe előtt.

Ant. Elpusztul, alti téged elhagy; nekem azonban jó az Istennel lennem.

V. Mily édes ínyemnek mindegyik szavad, Uram,

F. Számnak édesebb a méznél.

Olvasmányok és könyörgés a zsolozsmának megfelelően.

REGGELI DICSÉRET

V. Istenem, jöjj segítségemre! Dicsőség az Atyának. Miképpen. Alleluja.

Ez azonban elmarad, ha az Imádságra hívás közvetlenül az imaóra előtt van.

HIMNUSZ

Fényességosztó, bőkezű,
ki fényt árasztva gazdagon
az éjnek gyászát oszlatod,
s a nap világa tűz le ránk.

Igaz fényesség csak te vagy,
nem hajnal törpe csillaga,
mely a jövendő napsugárt
szegényes fénnyel jelzi csak,

hanem napnál is teljesebb
verőfény, tűző napvilág;
szívünk legmélyebb rejtekén
sugárzó fényed átragyog.

Szív tisztasága győzze le
lázongó vérünk vágyait;
a tiszta testnek temploma
őrizze lelkünk kincseit.

Krisztus, kegyelmes nagy
Király, adassék néked hódolat,
Atyád áldjuk s a Lelket is
idők végéig szüntelen. Ámen.

ZSOLTÁROZÁS

1. ant. Elárasztottál minket reggel irgalmaddal, Urunk.

89. zsoltár

Az Úr jósága ragyogjon fölöttünk

Egy nap az Úr előtt annyi, mint ezer év, ezer év pedig annyi, mint egy nap (2 Pét 3, 8).

Menedékünk te vagy, Urunk, * nemzedékről nemzedékre.

Mielőtt a hegyek születtek, †

mielőtt a föld és a világ kialakult, * mindöröktől örökre vagy te, Istenünk.

Visszaparancsolod az embert a porba; *

csak annyit szólsz: „Emberfiák, térjetek vissza!"

Mert ezer év a te szemedben annyi,

mint a tegnapi nap, amely tovatűnt, * vagy mint egy őrállás ideje éjszaka.

Álmot bocsátasz rájuk, *

olyanná lesznek, mint a reggel sarjadó virág: hajnalban szirmot bont, kivirul, *

estére lehull, és elszárad.

Bizony, haragodtól semmivé leszünk, *

és indulatodtól elpusztulunk. Szemed előtt állnak gonoszságaink, *

titkos bűneinkre arcod fényt derít.

Üresen telnek napjaink, mert haragszol, *

esztendeink sóhajként szállnak el. Életkorunk mindössze hetven év, *

jó erőben lehet tán nyolcvan is.

De javarészt még az is baj és törődés; *

bizony, hamar elszáll, és mi elmegyünk. Ki tudja fölmérni haragod erejét, *

ki fél eléggé haragod hevétől?

Taníts meg számot vetni napjaink sorával, * hogy bölcsességre neveljük szívünket.

Térj hozzánk, Urunk! Meddig vársz még? * Indítson meg szolgáid könyörgése!

Árassz el minket reggel irgalmaddal, *

hogy mindennap ujjongjunk és vigadozzunk.

Kárpótolj örömmel a sanyarú napokért, *

az évekért, amikor rosszul ment sorunk.

Lássák meg szolgáid gondviselésedet, *

és gyermekeik dicsőségedet.

Az Úrnak, Istenünknek jósága ragyogjon fölöttünk, †

kezünk munkáját kísérje áldásod felülről, *

kezünk munkáját kísérje áldásod.

Ant. Elárasztottál minket reggel irgalmaddal, Urunk.

2. ant. Az Úr dicséretét zengjék a föld határai!

Kantikum Iz 42, 10-16

A szabadító Isten győzelmi éneke

Új éneket énekeltek Isten trónja előtt (Jel 14, 3).

Az Úrnak új dalt énekeljetek, *

dicséretét zengjék a föld határai! Dicsőítse őt a tenger és ami azt betölti, *

a szigetek és a szigetlakók! Ujjongjon a puszta és minden városa, *

és a házak, amelyekben Kedár lakik! Énekeljenek a sziklabércek lakói, *

kiáltsanak a hegytetőkről! Adják meg az Úrnak a tiszteletet, *

és hirdessék dicsőségét a szigeteken!

Az Úr, mint egy hős kivonul, *

harcosként fölszítja indulatát. Csatakiáltásba tör, nagyot kiált, *

és legyőzi ellenségeit.

„Hosszú időn át hallgattam, és némán tűrtem, † most mint a szülő asszony, kiáltok, *

zihálok és lihegek egyszerre.

Elpusztítom a hegyeket és a halmokat, *

és minden füvüket kiégetem. Szárazzá teszem a folyammedreket, *

s a tavak vizét kiszárítom.

A vakokat oly útra vezetem, amelyet nem ismertek,*

oly ösvényen járatom, amelyről nem tudtak. Világossá teszem előttük a sötétséget, *

s az egyenetlen utat egyenessé."

Ant. Az Úr dicséretét zengjék a föld határai!

3. ant. Dicsérjétek az Úr nevét, ti, akik az Úr házában álltok!

134. zsoltár, 1-12

A csodákat tevő Isten dicsérete

Istennek választott nemzetsége vagytok: annak dicsőségét hirdessétek, aki a sötétségből meghívott benneteket csodálatos világosságára (vö. l Pét 2, 9).

Dicsérjétek az Úr nevét, *

ti, az Úr szolgái, dicsérjétek őt, ti, akik az Úr házában álltok, *

Istenünk házának udvarán.

Dicsérjétek az Urat, mert jó az Úr, *

zsoltárt zengjetek fölséges nevének, mert Jákob házát magának választotta az Úr, *

tulajdonába vette Izraelt.

Én megismertem, hogy mily nagy a mi Urunk, *

a mi Istenünk, minden pogány istennél nagyobb. Amit akar az Úr, mindent végbevisz, †

az égben és a földön, *

a tengeren és a vizek mélyén. Felhőket küld a föld széléről, †

villámokat szór, ha esik az eső, *

csűreikből a szeleket ő indítja útra.

Egyiptom elsőszülötteire lesújtott, * emberre és jószágra egyaránt.

Sok jelet és csodát tett benned, Egyiptom, *

a fáraó és szolgái ellen!

Megvert sok pogány nemzetet, *

hatalmas királyokat leterített.

Szichon amorita királyt és Basán királyát, Ogot, *

és minden fejedelmet Kánaán földjén.

És országukat örökségül adta, *

örökségül népének, Izraelnek.

Ant. Dicsérjétek az Úr nevét, ti, akik az Úr házában álltok!

RÖVID OLVASMÁNY Jud 8, 21b-23

Jusson eszetekbe: kísértést szenvedtek atyáink is, hogy bebizonyíthassák, vajon igazán tisztelik-e Istenünket. Emlékezzetek rá, hogyan ment át a próbatételen atyánk, Ábrahám is, és sok nyomorúság elszenvedése árán lett Isten barátja. Hasonlóképpen Izsák, Jákob és Mózes, meg mindnyájan, akik kedvesek voltak Isten előtt, sok sanyargatás által bizonyultak hűségeseknek.

RÖVID VÁLASZOS ÉNEK

V. Örvendjetek, igazak, az Úrban, * A szentekhez dicséret illik. Örvendjetek.

F. Előtte új dalt énekeljetek. * A szentekhez dicséret illik. Dicsőség az Atyának. Örvendjetek.

Benedictus-ant. Áldott az Úr, mert meglátogatott és megváltott minket.

FOHÁSZOK

Hangos szóval mondjuk Krisztus Urunknak, aki meghallgatja és üdvözíti a benne bízókat:

Dicsérünk, Urunk, és remélünk benned!

Hálát adunk neked irgalmadért, amelyet bőkezűen osztogatsz,

- és nagy szeretetedért, amellyel szeretsz bennünket.
Mindig együtt munkálkodói a világban az Atyával,

- Szentlelked erejével újítsd meg az egész világot!

Nyisd meg szemünket és testvéreink szemét,

- hogy ma észrevegyük csodás műveidet!
Ma szolgálatodra hívsz bennünket,

- add, hogy sokféle kegyelmed szolgálatában testvéreink javán munkálkodhassunk!

Mi Atyánk . . .

Könyörgés

Istenünk, te az emberekre bíztad a földet, hogy őrizzük és gondosan műveljük; te alkottad a Napot, hogy javunkat szolgálja. Add, hogy a mai napon kegyelmed adományából hűségesen munkálkodjunk a te dicsőségedre és embertársaink javára. A mi Urunk.

Az imaóra befejezése az Általános részben.

NAPKÖZI IMAÓRA

V. Istenem, jöjj segítségemre! Dicsőség az Atyának. Miképpen. Alleluja.

HIMNUSZ, mint az Általános részben, 565-567.

ZSOLTÁROZÁS

1. ant. Rendezd lépteimet törvényed szerint, Uram!

118. zsoltár, 129-136 XVII. (Pe)

Rendelkezéseid csodálatosak, *

ezért figyel azokra a lelkem. Ragyogva világít szavad fénye, *

értelmessé teszi a kicsinyeket.

Reménykedve nyitom fel ajkam, *

parancsolataid után epedek.

Részvéttel hajolj felém, és könyörülj rajtam, *

ahogy szoktál azokon, akik nevedet tisztelik.

1002. oldal

Rendezd lépteimet törvényed szerint, *

a gonosz ne uralkodjék rajtam. Rágalmazóim kínzásától válts meg, *

hogy parancsaidat megtarthassam.

Ragyogtasd szolgád fölé arcodat, *

taníts meg rendelkezéseidre.

Riadtan sírok, patakzik a könny a szememből, *

mert törvényeidet nem tartják meg.

Ant. Rendezd lépteimet törvényed szerint, Uram!

2. ant. Egy a törvényhozó és a bíró: ki vagy te, hogy ítélkezel embertársaid fölött?

81. zsoltár

Gonosz bírák ellen

Ne ítélkezzetek időnap előtt, míg el nem jön az Úr

(l Kor 4, 5).

Isten ott áll az isteni tanácsban, *

ítéletet tart az „istenek" körében.

„Meddig ítélkeztek még hamisan, *

meddig pártoljátok a bűnösöket? Védjetek meg a szegény és az árva jogát, *

ítéljétek meg igazát

az elnyomottnak és a nyomorultnak. Szabadítsátok meg a szűkölködőt, *

mentsétek ki a szegényt a gonosz hatalmából!"

Ők azonban balgák és oktalanok, sötétben botorkálnak; *

alapjaiban inog az egész föld! Azt mondtam: „Istenek vagytok, *

a Magasságbeli fiai vagytok mindnyájan." Meghaltok mégis, mint a közemberek, *

és elhulltok, mint bármelyik főember. Kelj föl, Istenünk, ítéld meg a földet, *

hiszen minden nemzet a te örökséged!

Ant. Egy a törvényhozó és a bíró: ki vagy te, hogy ítélkezel embertársaid fölött?

3. ant. Az Úrhoz kiáltottam, és ő meghallgatott en­ gem.

119. zsoltár Békességkívánás

A nyomorúságban legyetek béketűrők, az imádságban állhatatosak (Rom 12, 12).

Nyomorúságomban az Űrhöz kiáltottam, *

és ő meghallgatott engem.

Ments meg, Uram, a hazug ajkaktól *

és az álnok nyelvtől!

Mit érdemelsz, mit fogsz majd kapni, *

te álnok nyelv?

Harcosoknak hegyes nyilait, *

perzselő parázs tüzet.

Ó, jaj nekem, idegen földön bujdosom, *

pusztai nép sátraiban lakom. Régóta lakom már azokkal együtt, *

akik a békét gyűlölik. Békességről beszélek én, *

ők meg harcot akarnak.

Ant. Az Úrhoz kiáltottam, és ő meghallgatott en­ gem.

A többi Napközi imaórához a Kiegészítő zsoltárok, 1115,II. és III. sorozatból.

Délelőtt

RÖVID OLVASMÁNY Lev 20, 26

Szenteljétek magatokat nekem, az Úrnak: én szent vagyok, és kiválasztottalak titeket az összes népek közül, hogy enyéim legyetek.

V. Boldog a nemzet, amelynek Istene az Úr,

F. A nép, amelyet örökül választott.

Könyörgés

Istenünk, jóságos Atyánk, te az embereknek úgy adtad a munkát, hogy állandó együttműködéssel előbbre jussanak. Add, kérünk, hogy minden munkánk végzésében irántad gyermeki lélekkel, másokkal pedig testvéri szeretettel élhessünk. Krisztus, a mi Urunk által.

Délben

RÖVID OLVASMÁNY Bölcs 15, 1. 3

Istenünk, jóságos vagy és hűséges; türelemmel és irgalommal kormányzód a mindenséget. Téged megismerni tökéletes igazság, és hatalmadról tudni, az a teljes igazság, a halhatatlanság gyökere.

V. Uram, Istenem, irgalmas vagy és jóságos,

F. Hosszan tűrő, könyörülő és hűséges.

Könyörgés

Istenünk, te vagy az aratás Ura és szőlőskerted őrzője, te osztod be köteles szolgálatunkat, és te adod meg igazságod szerint jutalmunkat, ahogy megérdemeljük. Engedd úgy hordoznunk a nap terhét, hogy mindenkor panasz nélkül fogadjuk végzéseidet. Krisztus, a mi Urunk által.

Délután

RÖVID OLVASMÁNY Bár 4, 21b-22

Gyermekeim, kiáltsatok Istenhez! Ö kiragad az elnyomásból, ellenségeitek kezéből. Én az Örökkévalótól várom szabadulástokat: a Szent már örömre is hangolt engem irgalmával, amelyet nemsokára megmutat nek­ tek is Szabadítotok, az Örökkévaló.

V. Irgalmasságodra gondolj, Uram,

F. És könyörületedre, mely öröktől való.

Könyörgés

Istenünk, te minket abban az órában hívsz, amikor az apostolok imára mentek fel a templomba. Add, hogy Jézus nevében őszinte lélekkel hozzád intézett imádságunk megszerezze tőle az üdvösséget mindazok­nak, akik segítségül hívják az ő nevét. Aki él és uralko­ dik mindörökkön-örökké.

Az imaóra befejezése az Általános részben.

ESTI DICSÉRET

V. Istenem, jöjj segítségemre! Dicsőség az Atyának. Miképpen. Alleluja.

HIMNUSZ

Fény szíve, fényár s kútfeje a fénynek,
szónkra figyelmezz, imáinkra hallgass,
gyenge szívünknek oszlatva homályát,
fénnyel elárassz!

Mai nap gondját magunk mögött hagyva,
jólesik nálad nyugalomra lelni;
mindig örömmel sietünk tehozzád
hálaadásra.

Nap fénye eltűnt, leszállóit az alkony, v
árjuk világát amaz örök Napnak,
mely a mennyekben angyalok csapatját
fürdeti fényben.

Mind ama vétket, amibe ma estünk,
Krisztus törölje irgalomra készen,
s éj idejére teljék meg a szívünk
égi derűvel!

Menny Atyja, áldunk, Fiadat is egyben,
szintúgy dicsérünk, Lélekisten, téged,
égi erőtök kormányozza bölcsen
mind e világot. Ámen.

ZSOLTÁROZÁS

1. ant. Adjatok hálát az Úrnak, mert szeretete örökké megmarad!

135. zsoltár Húsvéti hálaének

Amikor az Úr müveiről beszélünk, Istent dicsőítjük

(Cassiodorus).

I.

Adjatok hálát az Urnák, mert jó hozzánk, *

mert szeretete örökké megmarad. Adjatok hálát az istenek Istenének, *

mert szeretete örökké megmarad. Adjatok hálát az urak Urának, *

mert szeretete örökké megmarad.

Alti egyedül tesz nagy csodákat, *

mert szeretete örökké megmarad. Aki bölcsességgel alkotta meg az eget, *

mert szeretete örökké megmarad. Aki a vizek fölé terítette a földet, *

mert szeretete örökké megmarad. Aki megformálta a nagy égitesteket, *

mert szeretete örökké megmarad; a napot, hogy uralkodjék a nappalon, *

mert szeretete örökké megmarad; a holdat és a csillagokat, hogy uralkodjanak éjjel, *

mert szeretete örökké megmarad.

Ant. Adjatok hálát az Úrnak, mert szeretete örökké megmarad!

2. ant. Nagy és csodálatos minden műved, mindenható Urunk, Istenünk.

II.

Aki Egyiptom elsőszülötteire lesújtott, * mert szeretete örökké megmarad;

és kivezette közülük Izraelt, *

mert szeretete örökké megmarad; erős kézzel és kiterjesztett karral, *

mert szeretete örökké megmarad.

Alii kettéhasította a Vörös-tengert, *

mert szeretete örökké megmarad. És átvezette a közepén Izraelt, *

mert szeretete örökké megmarad.

Aki a fáraót és hadát a Vörös-tengerbe vetette, *

mert szeretete örökké megmarad.

Aki a sivatagon átvezette népét, *

mert szeretete örökké megmarad. Aki nagy királyokat vert meg, *

mert szeretete örökké megmarad; és tönkrevert hatalmas királyokat, *

mert szeretete örökké megmarad; Szichont, az amoriták királyát, *

mert szeretete örökké megmarad; és Ogot, Basán királyát, *

mert szeretete örökké megmarad. Földjüket pedig örökségül adta, *

mert szeretete örökké megmarad; örökségül szolgájának, Izraelnek, *

mert szeretete örökké megmarad.

Aki megalázottságunkban megemlékezik rólunk, *

mert szeretete örökké megmarad; és ellenségeinktől megment minket, *

mert szeretete örökké megmarad. Aki eledelt ad minden élőnek, *

mert szeretete örökké megmarad.

Adjatok hálát az ég Urának, *

mert szeretete örökké megmarad.

Ant. Nagy és csodálatos minden műved, mindenható Urunk, Istenünk.

3. ant. Isten elhatározta, hogy amikor élj Ön az idők teljessége, Krisztusban mint főben újra egyesít mindent.

Kantikum Ef l, 3-10

A megváltó Isten

Áldott legyen az Isten,

Urunk, Jézus Krisztus Atyja, *

aki Krisztusban minden mennyei, lelki áldással

megáldott minket.

Benne választott ki a világ teremtése előtt, *

hogy szentek és feddhetetlenek legyünk előtte.

Szeretetből eleve arra rendelt bennünket, †

hogy Jézus Krisztus által gyermekei legyünk * akaratának tetszése szerint,

és magasztaljuk fölséges kegyelmét, * amellyel megajándékozott minket szeretett Fiában.

Benne nyertük el vére által a megváltást, *

bűneink bocsánatát, kegyelme bőségének arányában, †

amelyet gazdagon árasztott reánk *

minden bölcsességgel és okossággal.

Tudtunkra adta jóságos tetszése szerint* akaratának titkos végzését:

Elhatározta ugyanis, *

hogy amikor eljön az idők teljessége,

Krisztusban mint főben újra egyesít mindent, *

ami van a mennyben és a földön.

Ant. Isten elhatározta, hogy amikor eljön az idők teljessége, Krisztusban mint főben újra egyesít min­ dent.

RÖVID OLVASMÁNY l Tessz 3, 12-13

Gyarapítson és gazdagítson titeket az Úr a szeretetben egymás és mindenki iránt, mint ahogy mi is szeretünk titeket. Tegye állhatatossá szíveteket, hogy feddhetetlen szentségben állhassatok Istenünk és Atyánk elé, amikor a mi Urunk, Jézus Krisztus majd eljön összes szentjének kíséretében.

RÖVID VÁLASZOS ÉNEK

V. Imádságom * Szálljon eléd, Uram. Imádságom.

F. Mint a tömjénfüst. * Szálljon eléd, Uram. Dicsőség az Atyának. Imádságom.

Magnificat-ant. Magasztaljon téged mindig az én lel­ kem, Istenem!

FOHÁSZOK

Jézust, aki nem hagyja el a benne bízókat, kérjük alázatos könyörgéssel: Hallgass meg, Istenünk!

Krisztus Urunk, mennyei világosságunk, világosítsd meg fényeddel Egyházadat,

- hogy hirdesse a népeknek szereteted nagy titkát:
megtestesülésedet!

Őrizd Egyházad papjait és szolgáit,

- hogy miközben másoknak hirdetik tanításodat, maguk is hűségesek maradjanak szolgálatodban!

Véreddel békét szereztél a világnak,

- fordítsd el tőlünk az egyenetlenkedés bűnét és a háború csapását!

Segítsd a házastársakat bőséges kegyelmeddel,

- hogy minél tökéletesebben jelképezzék Egyházad
szent titkát!

Add meg minden megholtnak bűnei bocsánatát,

- hogy irgalmadból a szentek között élhessenek!

Mi Atyánk . . .

Könyörgés

Maradj velünk, Urunk, Jézus, mert már esteledik; velünk járva az úton, melengesd fel szívünket. Irgalmaddal támassz bennünk reménységet, és engedd, hogy téged testvéreinkkel együtt felismerjünk a Szentírásban és a Kenyértörésben. Aki élsz.

Az imaóra befejezése az Általános részben.

IV. HÉT: KEDD

IMÁDSÁGRA HÍVÁS

V. Nyisd meg, Uram.

Ant. Urunkat, nagy Istenünket, jöjjetek, imádjuk!

Az Imádságra hívás zsoltára, 555.

OLVASMÁNYOS IMAÓRA

V. Istenem, jöjj segítségemre! Dicsőség az Atyának. Miképpen. Alleluja.

Ez azonban elmarad, ha az Imádságra hívás közvetlenül az imaóra előtt van.

HIMNUSZ

I. Amikor az imaórát éjszaka vagy kora hajnalban
mondják:

Keljünk fel éjjel s közösen virrasszunk,
egyre a zsoltár szavait fontolva,
szárnyalón szálljon a dicséret hangja
édes Urunkhoz.

Jó Királyunknak akik együtt zengünk,
hadd legyünk méltók az egekbe jutva,
ott, hol a szentek vele laknak együtt,
boldogan élni.

Add meg ezt, kérünk, örök Isten: áldott
jó Atyánk, Krisztus, s velük egybeforrott
éltető Lélek, kit a földön minden
zengve magasztal. Ámen.

II. Amikor az imaórát a nap nem reggeli órájában
végzik:

Hallgass meg minket, és hajolj le hozzánk,
irgalmas Isten, ki egyedül Úr vagy,
kérünk, fogadd el esdeklő imáit
gyermekeidnek.

Fényes egedből irgalmasan nézz ránk,
arcod ragyogjon felettünk lámpásként,
mely olajjal telt s szívünkből az árnyat
messzire űzi.

Bűneink láncát törje szét irgalmad,
mosd le a szennyet, ments meg bűneinktől,
könyörülj rajtunk, emeljen fel jobbod,
hogyha elestünk.

Áldás, dicséret az örök Atyának,
és örök hála egyszülött Fiának,
s ki vele együtt uralkodik mindig,
áldjuk a Lelket! Ámen.

ZSOLTÁROZÁS

1. ant. Kiáltásom jusson eléd, ne fordítsd el tőlem arcodat, Uram!

101. zsoltár Száműzöttek imája

Isten megvigasztal minket minden nyomorúságunkban

(2 Kor l, 4).

I.

Uram, hallgasd meg könyörgésemet, *

és kiáltásom jusson eléd!

Ne rejtsd el előlem arcodat; †

megpróbáltatásom napján *

fordítsd felém füledet! Amikor csak segítségül hívlak, *

sietve hallgass meg engem!

Napjaim elenyésznek, mint a füst, * —

csontjaim, mint a parázs, izzanak.

Szívem olyan, mint a lekaszált és kiszáradt fű, *

kenyeremet megenni is elfelejtem. Hangos sóhajtozásom közben *

húsom csontomra sorvadt. —

Hasonlóvá lettem a sivatagi pelikánhoz, *

olyan vagyok, mint a romokon ülő bagoly.

És úgy virrasztók, *

mint a magányos veréb a háztetőn.

Ellenségeim egész nap gyaláznak, * akik egykor dicsértek,

most nevemmel átkozódnak.

Kenyér helyett hamut eszem, *

és italomat könnyel vegyítem haragod és neheztelésed miatt, *

inert magasba emeltél, és most földre sújtasz. Napjaim olyanok, mint a megnyúlt árnyék, *

és én, mint a fű, elszáradok.

Ant. Kiáltásom jusson eléd, ne fordítsd el tőlem arcodat, Uram!

2. ant. Az alázatosak imáját hallgasd meg, Uram!

II.

De te, Uram, őröltre megmaradsz, *

és emléked is él nemzedékről nemzedékre.

Kelj fel, és könyörülj meg Sionon, *

mert eljött az idő, hogy megkönyörülj rajta.

Még köveiben is gyönyörködnek szolgáid, * romjain is szánakoznak.

A nemzetek félve tisztelik majd nevedet, Uram, *

és minden király vallja dicsőségedet; mert felépíti az Úr Siont, *

és megjelenik dicsőségben.

A szegényeit imádságát meghallgatja, *

és nem veti meg könyörgésüket.

írják le mindezt az eljövendő nemzedéknek, * a születendő nép is magasztalja az Urat:

Mert letekint szentélyének magasából, *

az Úr az égből földünkre tekintett,

hogy meghallja a rabok sóhaját, *

és megmentse a halálra szántakat; hogy hirdessék az Úr nevét Sionban, *

és Jeruzsálemben dicsőségét, mikor majd a népek egybegyűlnek, *

és az országok, hogy szolgáljanak az Úrnak.

Ant. Az alázatosak imáját hallgasd meg, Uram!

3. ant. Te alkottad a földet, és az ég is a te kezed műve, Uram.

III.

Erőm megtört az úton, *

megrövidültek napjaim.

De így fohászkodom: „Istenem, †

ne ragadj el életem delén, *

a te éveid nemzedékről nemzedékre tartanak. Kezdetben te alkottad a földet, *

és az ég is a te kezed műve.

Ezek elenyésznek, de te megmaradsz, †

elavulnak, mint a ruha, *

változnak, mert mint az öltözetet váltod őket.

Te azonban ugyanaz maradsz, *

és éveid el nem fogynak. Szolgáid fiai itt lakhatnak, *

és ivadékuk színed előtt biztonságban él."

Ant. Te alkottad a földet, és az ég is a te kezed műve, Uram.

V. Figyelj, népem, tanításomra,

F. Ajkam igéire figyeljetek!

Olvasmányok és könyörgés a zsolozsmának megfelelően.

REGGELI DICSÉRET

V. Istenem, jöjj segítségemre! Dicsőség az Atyának. Miképpen. Alleluja.

Ez azonban elmarad, ha az Imádságra hívás közvetlenül az imaóra előtt van.

HIMNUSZ

Fény alkotója, Istenünk,
örök verőfény, napvilág,
valódból csak fényt ismerünk,
nem ér fel hozzád vak homály.

Dereng az égnek alja már,
eloszlik minden éji árny,
kihunynak fent a csillagok,
amint a hajnal felragyog.

Ágyunkból frissen felkelünk,
s már zeng is hálaénekünk,
mert győzött álmos éjszakán
ismét a felkelő sugár.

Kérünk, Urunk, hogy testi vágy,
s e csalfa csábító világ
ne gyújtson szívünkben tüzet,
hamis varázs ne ejtse meg.

Haragtól ment legyen szavunk,
és torkos vágytól asztalunk,
ne vonzzon átkos kapzsiság,
sem tékozló rút léhaság.

Szilárd elmével, józanul,
testben tisztán, nem álnokul,
szolgálva híven, lelkesen
napunk Krisztussal töltsük el.

Ezt add meg, kérünk, jó Atya,
s Atyának mása, egy Fia,
s te, Szentlélek, Vigasztaló:
örökre egy uralkodó. Ámen.

ZSOLTÁROZÁS

1. ant. Uram, neked zsoltárt zengek, taníts meg a szeplőtelen útra.

1016. oldal

100. zsoltár

Az igazságos király hálaéneke

Ha szerettek engem, tartsátok meg parancsaimat

(Jn 14, 15).

Jóságról és igazságról dalolok; *

Uram, neked szól énekem.

Az ártatlanság útján akarok járni, *

mikor jössz el hozzám?

Tiszta szívvel akarok élni *

házamnak belsejében.

Nem jár eszem hitvány dolgokon, †

a törvényszegőt megvetem, *

semmi közöm hozza.

A gonosz szív távol legyen tőlem, *

a rosszakaratról tudni sem akarok. Aki titkon embertársát gyalázza, *

azt én elnémítom.

A gőgös szemet és felfuvalkodott szívet *

nem bírom elviselni.

Szemem a hűségeseket keresi, †

azok laknak majd velem, *

csak szeplőtelen úton járó szolgálhat nekem. Hajlékomban nem lakhat, alti álnokságot művel, *

a hazug ember szemem előtt meg nem állhat. Földünk bűnöseit idejében elnémítom, *

és kiirtok minden gonosztevőt az Úr városából.

Ant. Uram, neked zsoltárt zengek, taníts meg a szeplőtelen útra.

2. ant. Ne vond meg tőlünk irgalmadat, Urunk!

Kantikum Dán 3, 26. 29. 34-41

Azariás imája a tüzes kemencében

Tartsatok bűnbánatot, és térjetek meg, hogy bűneitek bocsánatot nyerjenek (ApCsel 3, 19).

Áldott vagy, Urunk, atyáink Istene, * neved dicső és magasztalásra méltó

mindörökké.

Te mindenben igazságos vagy, *

amit csak velünk tettél, mert vetkeztünk, gonoszát tettünk,

eltávoztunk tőled, *

bizony, súlyosan vetkeztünk.

Nevedre kérünk, ne vess el végleg minket, *

és ne semmisítsd meg szövetségedet! Ne vond meg tőlünk irgalmadat, †

kedveltedért, Ábrahámért, *

szolgádért, Izsákért, és szentedért, Jákobért,

akikhez szóltál, és sok ivadékot ígértél nekik, †

annyit, mint égen a csillag, *

vagy mint fövény a tengerparton.

És most minden népnél kisebbek vagyunk, *

megaláztatásban van részünk az egész földön, bűneink miatt!

Ma fejedelmünk sincs nekünk, *

vezérünk, prófétánk, áldozatunk sincs már, nincs étel-, ital- és hálaáldozat, *

nincs hely a zsengeáldozatok számára előtted,

ahol irgalmadat megnyerhetnénk. De fogadd el megtört szívünket

és megalázott lelkünket; † mintha kosok és bikák égőáldozata

vagy ezernyi hízott bárány áldozata lenne, ::" ma olyan legyen áldozatunk színed előtt!

Fogadd kedvesen, *

hiszen akik benned bíznak, meg nem szégyenülnek!

És most teljes szívünkből követünk téged, * félve tisztelünk, és keressük arcodat.

Ant. Ne vond meg tőlünk irgalmadat, Urunk!

3. ant. Új éneket énekelek néked, Istenem.

143. zsoltár, 1-10

Győzelemért és békéért

Mindent elviselek abban, aki erőt ad (Fil 4, 13).

Áldott legyen az Úr, az én sziklaváram, †

ő tanította kezemet a harcra, *

és ujjaimat viadalra. Irgalmasságom és erősségem ő nékem, *

menedékem és szabadulásom, védőpajzsom, benne remélek, *

aki a népeket meghódoltatja előttem.

Uram, ki az ember, hogy törödől vele, *

az emberfia, hogy gondolsz reá? Hiszen olyan az ember, mint a szellő, *

napja pedig, mint a suhanó árnyék.

Uram, hajlítsd le egedet, és szállj alá, *

érintsd meg a hegyeket, hadd füstöljenek!

Lobogtasd villámod, és űzd szét ellenségeim, ::- szórd rájuk nyilaid, és zavard meg őket!

Nyújtsd le kezed a magasból, *

szabadíts meg, ments ki a nagy vizekből,

az idegenek hatalmából, †

akiknek ajka hazugságot beszél, *

és jobb kezük hamisan esküszik.

Új éneket énekelek néked, Istenem, *

tízhúrú hárfán zsoltárt zengek neked.

A királyokat diadalra segíted, * szolgádat, Dávidot,

a gonosz kardtól megmented.

Ant. Új éneket énekelek néked, Istenem.

RÖVID OLVASMÁNY íz 55, l

Ti szomjazok, gyertek a vizekre mind, és bár nin­ csen pénzetek, siessetek ide! Vegyetek ingyen gabonát, és egyetek; vegyetek pénz nélkül bort és tejet!

RÖVID VÁLASZOS ÉNEK

V. Tekints könyörgésemre, Uram, * Mert nagyon remélek igéidben. Tekints.

F. Téged szólít kiáltásom már hajnal előtt. * Mert nagyon remélek igéidben. Dicsőség az Atyának. Tekints.

Benedictus-ant. Mindazok kezéből, akik gyűlölnek minket, szabadíts meg, Urunk!

FOHÁSZOK

Isten erősíti reményünket, amikor megadja nekünk az örömet, hogy e reggeli órában dicséretet mondhatunk neki. Ezért bizalommal kérjük: Neved dicsőségére hallgass meg minket, Urunk!

Istenünk, Üdvözítőnk Atyja, fogadd köszönetünket

- a tudásért és a halhatatlanságért, amit őáltala adtál
nekünk! Adj szívünkbe alázatot,

- hogy Krisztus félelmében alázatosak legyünk egy­
más iránt! Áraszd belénk Lelkedet,

- hogy testvéri szeretetünkben ne legyen semmi ala­
koskodás!

Te meghagytad az embernek, hogy munkájával hódítsa meg a földet,

- engedd, hogy munkánk a te dicsőségedre és testvé reink megszentelésére szolgáljon!

Mi Atyánk . . .

Könyörgés

Növeld bennünk, Istenünk, a beléd vetett hitet. Add, hogy tökéletes legyen ajkunkon dicséreted, és hozzon mindenkor mennyei gyümölcsöket. A mi Urunk.

Az imaóra befejezése az Általános részben.

NAPKÖZI IMAÓRA

V. Istenem, jöjj segítségemre! Dicsőség az Atyának. Miképpen. Alleluja.

HIMNUSZ, mint az Általános részben, 565-567.

ZSOLTÁROZÁS

1. ant. Ha ezt megértitek, s tetteitekben ehhez igazodtok, boldogok lesztek.

118. zsoltár, 137-144 XVIII. (Cáde)

Szent és igaz vagy, Uram, *

és igazságos ítéletedben.

Szigorú végzéseidet igazságban hoztad, *

és teljes hűségben.

Szinte elsorvaszt a buzgalom, *

mert ellenségeim igédet elfelejtik. Szavad tűzben kipróbált tiszta beszéd, *

azért szereti úgy szolgád.

Szánandó kicsiny és megvetett vagyok, *

de nem felejtem el parancsaidat. Színigazság a te örök igazságod, *

a te törvényed örök hűség.

Szorongatás és bánat vesz körül, *

és parancsaid megörvendeztetnek.

Szilárd, örök bizonyság a te igazságod, *

adj értelmet, hogy éljek!

Ant. Ha ezt megértitek, s tetteitekben ehhez igazodtok, boldogok lesztek.

2. ant. Imádságom jusson színed elé, Uram!

87. zsoltár

Súlyos beteg imája

Ez a ti órátok, a sötétség hatalmáé (Lk 22, 53).

I.

Uram, szabadító Istenem, *

éjjel-nappal tehozzád kiáltok. Imádságom jusson színed elé, *

hajlítsd füledet kérésemre!

Mert a lelkem tele gyötrelemmel, *

életem közel van a holtak országához. A sírba szállók közé számítanak, *

olyan ember vagyok, aki a végét járja. A halottak között van a fekhelyem, *

mint aki megsebesítve a sírban alszik, akinek már emlékét sem őrzik többé, *

és aki már kiszakadt a kezedből.

A verem mélyére vetettél, *

a sötétségbe és a halál árnyékába. Rám nehezedett súlyos haragod, *

örvényeid fölöttem összecsapnak.

Ant. Imádságom jusson színed elé, Uram!

3. ant. Hozzád kiáltok, Uram, arcodat miért rejted
el tőlem?

II.

Ismerőseimet távol tartod tőlem, *

utálatossá tettél előttük. Fogoly vagyok, szabadulásom nincsen, *

szemem elsorvad a kíntól.

Uram, egész nap hozzád kiáltok, * és kezemet feléd tárom.

Csodákat talán a holtaknak teszel, *

vagy az árnyak fölkelnek, hogy áldjanak?

Vajon irgalmadat hirdeti valaki a sírban, * vagy hűségedet a pusztulás helyén?

Vajon csodáidat meglátja valaki a sötétben, * vagy igazságodat a feledés földjén?

De én hozzád kiáltok, Uram, *

már kora reggel eléd siet imádságom. Miért taszítasz el magadtól, Uram, *

arcodat miért rejted előlem?

Nyomorult vagyok, és halálra vált ifjúkorom óta, *

megzavart és földre nyomott csapásaid súlya.

Rám zúdult haragod, *

és feldúlt a tőled való rettegés.

Hullámzik körülöttem egész nap, mint az árvíz, *

már-már összecsap fölöttem. Elszakítottad tőlem jó barátaimat, *

már csalt a sötétség ismer engem.

Ant. Hozzád kiáltok, Uram, arcodat miért rejted el tőlem?

A többi Napközi imaórához a Kiegészítő zsoltárok, 1113.

délelőtt

RÖVID OLVASMÁNY l Jn 3, 17-18

Hogyan marad meg az Isten szeretete abban, aki — bár bőven van neki a világ javaiból — mégis, amikor látja, hogy testvére szükséget szenved, elzárja előle a szívét? Gyermekeim, ne szeressünk se szóval, se nyelvvel, hanem tettel és igazsággal.

V. Boldog, aki szívesen ad kölcsönt.

F. Örök emlékezete marad az igaznak.

Könyörgés

Mindenható, örök Isten, te a napnak ebben az órájában árasztottad a vigasztaló Szentlelket az apostolokra. Küldd el nekünk is a szeretet Lelkét, hogy hűséges tanúbizonyságot tegyünk rólad minden ember előtt. Krisztus, a mi Urunk által.

Délben

RÖVID OLVASMÁNY MTörv 30, 11. 14

Ezek a törvények, amelyeket ma szabok neked, nem túlságosan nehezek, és nem elérhetetlenek számodra. Egészen közel van hozzád a törvény, a szádban és a szívedben, így hozzá szabhatod tetteidet.

V. Nagyszerű lámpás a te igéd lábam előtt, Uram,

F. Ösvényemen csali ez világít.

Könyörgés

Istenünk, te Péter apostolnak kinyilatkoztattad, hogy üdvözíteni akarsz minden embert. Fogadd szívesen tetteinket, és add kegyelmedet, hogy jóságodat és üdvözítő szándékodat szolgáljuk minden cselekedetünkkel. Krisztus, a mi Urunk által.

Délután

RÖVID OLVASMÁNY Iz 55, 10-11

Amint az eső és a hó lehull az égből, és nem tér oda vissza, hanem megöntözi a földet, termővé és gyümölcsözővé teszi, hogy magot adjon a magvetőnek, és kenyeret az éhezőknek, éppen úgy lesz a szavammal is, amely ajkamról faliad. Nem tér vissza hozzám eredménytelenül, hanem végbeviszi akaratomat, és eléri, amiért küldtem.

V. Az Úr elküldi szavát a földre,

F. Gyorsan fut az ó' igéje.

Könyörgés

Istenünk, te angyalodat küldted Kornéliusz századoshoz, hogy megmutassa neki az üdvösség útját. Add, hogy egyre szabadabb lélekkel munkálkodjunk mindnyájunk üdvösségén, és Egyházadban velük együtt eljussunk hozzád. Krisztus, a mi Urunk által.

Az imaóra befejezése az Általános részben.

ESTI DICSÉRET

V. Istenem, jöjj segítségemre! Dicsőség az Atyának. Miképpen. Alleluja.

HIMNUSZ

Idők forrása és Ura!
Hogy munkánkat segítse fény,
és álmunkat borítsa éj:
te mindezt jól elrendezed.

Lelkűnkbe árassz tiszta fényt,
ha ránk az éj homálya hull,
ne üssön szívünkön sebet
az ősi Ártó fegyvere.

Szunnyadjon el keblünk tüze,
ne szökjön oly szikrája fel,
mely érzékünknél megtapad,
s elménk világát mérgezi.

Ezt add meg, kérünk, jó Atya,
s Atyának mása, egy Fia,
s te, Szentlélek, Vigasztaló:
örökre egy uralkodó. Ámen.

ZSOLTÁROZÁS

1. ant. Ha elfelednélek téged, ó, Jeruzsálem, szárad­ jon el a jobb kezem!

136. zsoltár, 1-6 Babilon vizeinek partján

Szükséges, hogy a népnek ezt a testi fogságát a lelki fogság példájára magyarázzuk (Szt. Hiláriusz).

Babilon folyói mellett ültünk, és sírtunk, *

és sírva Sionra emlékeztünk.

Azon a földön a fűzfák lombja közé *

akasztottuk hárfáinkat.

Mert akik elhurcoltak minket, *

dalt akartak hallani tőlünk. Elnyomóink öröméneket követeltek: *

„Daloljatok nekünk Sión dalaiból!"

Hogyan dalolhatnánk az Úr énekét *

idegen országban?

Ha elfelednélek téged, ó, Jeruzsálem, *

száradjon el a jobb kezem! Tapadjon ínyemhez a nyelvem, *

ha nem emlékezem meg rólad, ha nem Jeruzsálemet tartanám *

legfőbb örömömnek!

Ant. Ha elfelednélek téged, ó, Jeruzsálem, száradjon el a jobb kezem!

2. ant. Angyalaid színe eló'tt magasztallak, Istenem!

137. zsoltár

Hálaének

A fold királyai odahordják kincseiket és értékeiket a szent városba (vő. Jel 21, 24).

Hálát adok neked, Uram, teljes szívemből,*

mert ajkam igéit meghallgattad. Angyalaid színe előtt magasztallak, *

leborulok szent templomodban.

Áldom szent nevedet, †

hűséges szeretetedért, *

mert mindennél magasztosabbá tetted

nevedet és ígéretedet. -

Amikor hozzád kiáltottam, meghallgattál, *

megsokszoroztad lelkem erejét.

A föld minden királya hálát ad neked, Uram, *

amikor meghallja ajkad szózatát.

Az Úr útjairól énekelnek, *

mert nagy az Úr dicsősége! Valóban fölséges az Úr, †

irgalommal tekint a gyöngére, *

de a kevélyt messziről megismeri.

Ha gyötrelmek közt járok, te éltetsz engem, †

ellenségeim haragja ellen kezedet kinyújtod, *

és jobbod megszabadít engem. Az Úr javamra dönti el ügyemet; †

Uram, örökké tart szereteted, *

ne hagyd el kezed alkotását!

Ant. Angyalaid színe előtt magasztallak, Istenem!

3. ant. Méltó a Bárány, altit megöltek, hogy övé legyen a dicsőség és a tisztelet.

Kantikum Jel 4, 11; 5, 9. 10. 12

A megváltottak hálaéneke

Méltó vagy, Urunk, Istenünk, *

hogy a dicsőség, a tisztelet

és a hatalom tied legyen, mert a mindenséget te alkottad, *

aliaratod hívott létre és teremtett mindent.

Méltó vagy, Uram, hogy átvedd a könyvet, *

és feltörd pecsétjeit, mért megöltek, †

de megváltottál minket Istennek véred árán *

minden törzsből, nyelvből, népből és nemzetből. Istenünk országává és papjaivá tettél minket, *

és uralkodni fogunk a földön. —

Méltó a Bárány, akit megöltek, † hogy övé legyen a hatalom,

a gazdagság és a bölcsesség, *

az erő, a tisztelet, a dicsőség és az áldás!

Ant. Méltó a Bárány, akit megöltek, hogy övé legyen a dicsőség és a tisztelet.

RÖVID OLVASMÁNY Kol 3,16

Krisztus tanítása éljen bennetek elevenen, s teljes bölcsességgel tanítsátok és intsétek egymást. Az Istennek énekeljetek hálás szívvel zsoltárt, himnuszt és szent éneket.

RÖVID VÁLASZOS ÉNEK

V. Örömmel töltesz el * Színed előtt, Uram. Örömmel.

F. És mindörökké tart örömöm jobbodon. * Színed előtt, Uram. Dicsőség az Atyának. Örömmel.

Magnificat-ant. Tég^y velünk nagy dolgokat, Uram, mert hatalmas vagy, és szentséges a neved!

FOHÁSZOK

Krisztus ad népének hatalmat és erőt. Magasztaljuk őt, és kérjük őszinte lélekkel:

Hallgass meg, Urunk, és mi örökre dicsőítünk téged!

Krisztus, erősségünk, te az igazságra hívtad meg hívei­ det,

- adj nekünk jóságosán hitet és állhatatosságot!
Urunk, vezesd szíved szerint azokat, akik a közhatalmat gyakorolják,

- irányítsd gondolkodásukat, hogy békében vezessenek minket!

Te sok embert tápláltál a csodálatosan megszaporított kenyérrel,

- taníts, hogy javainkból mi is segítsük az éhezőket!

Add, hogy a nemzetek vezetői ne csali saját népükre gondoljanak,

- hanem tartsák tiszteletben valamennyi nép érdekét
is!

Hallgass meg, Urunk, és mi örökre dicsőítünk téged! Elhunyt testvéreinknek adj feltámadást és boldog éle­tet,

- hogy amikor eljössz, megdicsőülj mindazokban,
altili hittelt benned!

Mi Atyánk . . .

Könyörgés

Színed előtt imádkozva, Istenünk, kérve kérjük irgalmadat: add, hogy szívünkben mindig arról elmélkedjünk, amit ajkunkkal mondunk. A mi Urunk.

Az imaóra befejezése az Általános részben.

IV. HÉT: SZERDA

IMÁDSÁGRA HÍVÁS

V. Nyisd meg, Uram.

Ant. Ujjongjatok Istennek, minden földek; szolgáljatok az Úrnak örvendezve!

Az Imádságra hívás zsoltára, 555.

OLVASMÁNYOS IMAÓRA

V. Istenem, jöjj segítségemre! Dicsőség az Atyának. Miképpen. Alleluja.

Ez azonban elmarad, ha az Imádságra hívás közvetlenül az imaóra előtt van.

HIMNUSZ

I. Amikor az imaórát éjszaka vagy kora hajnalban mondják:

Mindenek Atyja, világ újítója,
nagy Király, Krisztus, félelmetes Bíró,
áldva dicsérünk, esedezve kérünk,
nézz a szívünkre!

Éjszaka zengjük hálaénekünket,
te segíts minket, hogy méltók lehessünk
dicsérni téged egy szívvel örökké,
fénynek adója.

Szítsd fel szívünknek szerelmét irántad,
add, hogy úgy éljünk, hogy halált ne lássunk,
s hogy tetteinkben örök dicsőséged
meg-megújuljon.

Add, hogy szívünket tüzed általjárja,
s mint Jegyesünket mindig ébren várjunk,
és a kezünkben ki nem alvó lánggal
égjen a mécses.

Egyként dicsérjük mennyei Atyánkat,
s téged, Királyunk, kegyes Üdvözítőnk,
Szentlélek Isten, dicséreted zengjen
földön, egekben. Ámen.

II. Amikor az imaórát a nap nem reggeli órájában végzik:

Krisztus, igaz fény, kegyelem és élet,
végtelen jóság, öröme a földnek,
csorduló véred a halálból minket
megszabadított.

Gyújtsd fel szívünkben szereteted lángját,
áraszd ránk, kérünk, a hit égi fényét,
és növeld bennünk a segítő jóság
minden erényét.

Messze tartsd tőlünk a gonosz kísértőt,
győzd le a Sátánt hatalmas erőddel,
és álljon mellénk, kit az égből küldesz:
isteni Lelked.

Dicsőség néked, örök Atyaisten,
és neked, Krisztus, Atya egyszülötte,
s kettejük Lelke, velük egyenlő Úr
minden időn át. Ámen.

ZSOLTÁROZÁS

1. ant. Áldjad, lelkem, az Urat, és ne feledd, hogy veled mennyi jót tett!

102. zsoltár

Az irgalmas Isten dicsérete

Istenünk irgalmából eljött hozzánk felkelő Napunk a magasságból (vö. Lk l, 78).

Áldjad, lelkem, az Urat, *

egész bensőm az ő szent nevét áldja! Áldjad, lelkem, az Urat, *

és ne feledd el, hogy veled mennyi jót tett! -

Ö megbocsátja minden bűnödet, *

és minden betegségedet meggyógyítja.

Életedet megváltja a sírtól, *

szeretetével és könyörületével meg is koronáz.

Egész életedet elhalmozza javakkal, *

és megújul ifjúságod, mint a sasoké.

Az Úr igazságot szolgáltat, *

és minden elnyomottnak megvédi jogát. Mózessel megismertette útjait, *

és Izrael fiaival nagy csodáit.

Ant. Áldjad, lelkem, az Urat, és ne feledd, hogy ve­ led mennyi jót tett!

2. ant. Ahogyan az atya könyörül fiain, úgy könyö­rül az Úr azokon, akik félik őt.

II.

Könyörületes az Úr, és jóságos, *

hosszan tűrő és nagy irgalmú. Nem porol velünk szüntelen, *

és haragja nem tart örökké.

Nem bűneink szerint bánik velünk, *

és nem gonoszságunk szerint fizet vissza.

Mert amilyen messze van az ég a földtől, * olyan nagy a szeretete az őt félők iránt.

És amilyen távol van napkelet napnyugattól, * olyan messzire veti el vétkeinket.

És ahogyan az atya megkönyörül fiain, *

úgy könyörül az Úr azokon, akik félik őt.

Ő jól tudja, hogy miből formált, *

nem felejti, hogy csali por vagyunk. Az ember napjai olyanok, mint a fű, *

virul, mint a mező virága;

de egy kis szellő', s már vége van, *

a helyét sem ismerik többé.

Ant. Ahogyan az atya könyörül fiain, úgy könyörül az Úr azokon, akik félik őt.

3. ant. Áldjátok az Urat mind, ti, kezének művei!

III.

Az Úr szeretete mindörökké az istenfélőkkel van, *

és igazsága még unokáikkal is. Azokkal, akik szövetségét híven őrzik, *

és hűségesen teljesítik parancsait.

Az Úr a mennyben állította fel trónját, *

királyi hatalmával uralkodik a mindenségen.

Áldjátok az Urat, ti, angyalok, †

ti, hatalmasok, akik teljesítitek parancsát, *

és hallgattok intő szavára. Áldjátok az Urat, ti, mennyei erők, *

szolgái, kik akaratát teljesítitek.

Áldjátok az Urat mind, ti, kezének művei, †

mindenütt, ahol uralkodik. *

Áldjad, lelkem, az Urat!

Ant. Áldjátok az Urat mind, ti, kezének művei!

V. Döntéseid útját add megértenem,

F. Csodás tetteiden szemlélődöm.

Olvasmányok és könyörgés a zsolozsmának megfelelően.

REGGELI DICSÉRET

V. Istenem, jöjj segítségemre! Dicsőség az Atyának. Miképpen. Alleluja.

Ez azonban elmarad, ha az Imádságra hívás közvetlenül az imaóra előtt van.

HIMNUSZ

Ég Alkotója, Istenünk,
ki éjjel holdfényt adsz nekünk

s nappal napot, mely körbe fut,
s előírt útján célba jut.

ím, szertefoszlik már az éj,
a nagy világ kel, újra él,
lelkünk is új erőre kap,
s belőle sok jótett fakad.

A felkelő nap int nekünk:
téged dicsérjen énekünk,
a fényes égnek arca már
szívünk vidámságára vár.

Kerüljük el, mi léhaság,
lelkünk ne tűrjön bűnt, hibát,
és életünk ne érje szenny,
nyelvünk ne szóljon vétkesen.

De míg a nap nyugodni száll,
a forró, mély hit járjon át,
reményünk várjon Életet,
s fűzzön Krisztushoz szeretet.

Ezt add meg, kérünk, jó Atya,
s Atyának mása, egy Fia,
s te, Szentlélek, Vigasztaló:
örökre egy uralkodó. Ámen.

ZSOLTÁROZÁS

1. ám. Kész az én szívem, Istenem, kész az én szívem, †

107. zsoltár

Az Úr dicsérete és oltalmának kérése

Isten Fia, az egek fölé emelkedtél, dicsőségedet az egész földkerekség hirdeti! (Arnobius).

Kész az én szívem, Istenem, †

kész az én szívem, *

hogy énekeljek, és zsoltárt zengjek! Kelj föl, lantom, citerám, *

hadd ébresszem így a hajnalt! -

Dicsőítelek a népek közt, Uram, *

a nemzetek közt is neked szól énekem. Mert szereteted felér az égig, *

hűséged a magas fellegekig. Magasztaljanak téged a mennyben, Istenem, *

az egész földet ragyogja be dicsőséged!

Hogy megszabaduljanak azok, akiket szeretsz, *

szabadíts meg jobboddal, és hallgass meg minket!

Isten így szól szentélyében: †

„Ujjongva osztom fel Szichemet, *

Szulikot völgyét is felmérem;

Gileád az enyém, és enyém Manassze is, †

Efraim a sisak lesz fejemen, *

Júda királyi jogarom. Moáb az én mosdótálam, †

sarumat Edomra ráteszem, *

és diadalmaskodom Filisztea fölött!"

Az erős városba ki vezet el engem, *

Edomba ki irányítja léptemet?

Csak te, Istenünk, áld elvetettél minket, *

és már nem vonulsz ki seregünkkel, Istenünk!

Adj nekünk segítséget gyötrelmünkben, *

mert az emberi segítség mit sem ér. Istennel nagy dolgokat viszünk végbe, *

ő tiporja porba ellenségeinket.

Ant. Kész az én szívem, Istenem, kész az én szívem.

2. ant. Az üdvösség és az igazság ruhájába öltözte­ tett engem az Úr.

Kantikum I z 61, 10 — 62, 5

A próféta az új Jeruzsálemnek ujjong

Láttam a szent várost, az új Jeruzsálemet, . . . olyan volt, mint a vőlegényének fölékesített menyasszony

(Jel 21, 2).

Örvendezve örvendek az Úrban, *

és lelkem ujjong az én Istenemben, mert az üdvösség ruhájába öltöztetett engem, *

és az igazság palástját terítette rám, mint vőlegényre, aki koszorút visel, *

mint menyasszonyra,

aki ékszerekkel díszíti magát.

Mert amint a föld növényzetet sarjaszt, †

és amint a ken véleményt növel, *

úgy sarjaszt az Isten igazságot

és dicsőséget minden nemzet előtt. Nem hallgathatok Sion miatt, *

és Jeruzsálem miatt nem nyughatom, míg föl nem kél igazsága, mint a hajnalfény, *

és szabadulása, mint a fáklya, nem tündököl.

Meglátják majd a nemzetek igazságodat, *

és a királyok dicsőségedet, és új néven neveznek majd téged, *

amellyel az Úr ajka nevez el.

Dicsőség koronája leszel az Úr kezében, *

királyi fejdísz Istened kezében.

Neved nem lesz többé „Elhagyott", *

országodat sem hívják úgy, hogy „Pusztaság".

„Gyönyörűségem" lesz a neved, *

és országodé „Menyasszony",

mert gyönyörűségét leli benned az Úr,* és országodnak újra lesz ura.

Mert amint az ifjú nőül veszi a leányt, *

úgy vesz magához a te fölépítőd;

és amint a vőlegény örül a menyasszonynak, *

úgy örül majd néked Istened.

Ant. Az üdvösség és az igazság ruhájába öltöztetett engem az Úr.

3. ant. Az Urat dicsérem, amíg élek.

145. zsoltár

Az Úrban bízók boldogsága

Dicsőítsük Istent életünkben, azaz erkölcseinkben

(Arnobius),

Dicsérd, lelkem, az Urat; †

az Urat dicsérem, amíg élek, *

zsoltárt zengek Istenemnek, amíg csak leszek!

Fejedelmekben ne bízzatok, †

de más emberfiában sem, *

mert nem tud segíteni.

Lelke elszáll, és visszatér a porba, *

és még aznap megsemmisül minden terve.

De boldog, akinek segítője Jákob Istene, *

és akinek Istenben, az Úrban van reménye.

Ö alkotta az eget és a földet, *

a tengert és mindazt, ami benne él. Hűségét megőrzi mindörökre, †

megvédi az elnyomottnak jogát, *

az éhezőnek ő ad kenyeret.

Kiszabadítja az Úr a foglyokat, *

az Úr megnyitja a vakok szemét. Az Úr fölemeli azt, aki elesett, *

az Úr szereti az igaz embert. A jövevényt megvédi az Úr, †

támogatja az árvát és az özvegyet, *

de elpusztítja a gonoszok útját.

Uralkodik az Úr örökké, *

a te Istened, ó, Sion, nemzedékről nemzedékre.

Ant. Az Urat dicsérem, amíg élek.

RÖVID OLVASMÁNY MTörv 4, 39-40a

Tudd meg, és vésd szívedbe, hogy az Úr az igaz Is­ ten fönn az égen és lenn a földön, senki más! Tartsd

meg a parancsait és törvényeit, amelyeket ma parancsul adok neked!

RÖVID VÁLASZOS ÉNEK

V. Áldom az Urat * Minden időben. Áldom.

F. Dicséretét szüntelenül zengi ajkam, * Minden időben. Dicsőség az Atyának. Áldom.

Benedictus-ant. Szolgáljunk az Úrnak szentségben életünk minden napján!

FOHÁSZOK

Krisztus, az Atya dicsőségének ragyogó fényessége, igéjével megvilágosít bennünket. Szólítsuk szeretettel, és mondjuk:

Örök dicsőség Királya, hallgass meg minket!

Légy áldott, hitünk szerzője és beteljesítője,

- alti a sötétségből csodálatos világosságodra hívtál
bennünket!

Aki megnyitottad a váltok szemét, és hallókká tetted a süketeket,

- gyámolíts bennünket, hogy ne vegyen erőt rajtunk
a hitetlenkedés!

Urunk, hadd maradjunk meg szeretetedben,

- hogy el ne szakadjunk egymástól! Add, hogy a kísértéseknek ellenálljunk, a megpróbálta­ tásokat viselni tudjuk,

- és jó sorunkban el ne felejtsünk hálát adni!

Mi Atyánk . . .

Könyörgés

Emlékezzél meg, Istenünk, szent szövetségedről, amelyet új szövetséggel megszentelt a Bárány vére. Add, hogy néped elnyerje bűneinek bocsánatát, folyto­nosan előrehaladjon, és a megváltás ajándékában kiteljesedjék. A mi Urunk.

Az imaóra befejezése az Általános részben.

NAPKÖZI IMAÓRA

V. Istenem, jöjj segítségemre! Dicsőség az Atyának. Miképpen. Alleluja.

HIMNUSZ, mint az Általános részben, 565-567.

ZSOLTÁROZÁS

1. ant. Uram, téged szólít kiáltásom, mert nagyon remélek igéidben.

118. zsoltár, 145-152 XIX. (Kof)

Teljes szívemből kiáltok, hallgass meg, Uram, *

parancsaidat én megtartom.

Tehozzád kiáltok, szabadíts meg engem, *

intelmeidet én híven őrzöm.

Téged szólít kiáltásom már hajnal előtt, *

mert nagyon reménykedem igéidben.

Téged kutat szemem virradat előtt, *

hogy szavaidról elmélkedjem.

Tekints jóságodban könyörgésemre, Uram, *

ítéleteid szerint éltess engem!

Túl közel vannak már álnok üldözőim, *

de törvényedtől távol vannak.

Te azonban közel vagy, Uram, *

minden intelmed maga a hűség. Tudtam én parancsaidról kezdet óta, *

és azt is, hogy mindörökre adtad.

Ant. Uram, téged szólít kiáltásom, mert nagyon remélek igéidben.

2. ant. Ismeri az Úr az ember gondolatait, hogy azok hiábavalók.

93. zsoltár

Az Úr megvédi az igazat

Az Úr megtorol minden bűnt: az Űr nem bűnös életre hívott bennünket, hanem szentségre (l Tessz 4, 6. 7).

I.

Uram, számonkérés Istene, *

számonkérés Istene, jelenj meg ragyogva! Kelj fel, ki a földet megítéled,*

fizess meg a gőgösöknek!

A gonoszok, Uram, meddig, *

meddig ujjonghatnak még a gonoszok? Fecsegnek és hangoskodnak, *

és kérkednek a gonosztevők!

Uram, megalázzák népedet, *

sanyargatják örökségedet. Özvegyet és jövevényt megölnek, *

és árvákat legyilkolnak.

Azt mondják: „Ezt nem látja az Úr, *

ezt nem veszi észre Jákob Istene."

Értsétek meg végre, ti balgák a nép között, *

ti esztelenek, mikor tértek észre? Aki fület teremtett, az ne hallana, *

és aki formálta szemünket, az ne látna? Aki népeket fényit, az ne büntetne, *

ő, aki bölcsességre oktatja az embert? Ismeri az Úr az ember gondolatait, *

hogy azok hiábavalók.

Ant. Ismeri az Úr az ember gondolatait, hogy azok hiábavalók.

3. ant. Nekem az Úr erős váram, és oltalmazó sziklám.

II.

Boldog ember, akit te oktatsz, Uram, *

akit törvényedre megtanítasz, hogy nehéz napjaiban enyhülést találjon, *

amíg a gonosznak megássák a sírt. Mert népét az Úr nem taszítja el, *

nem hagyja el örökségét. Mert igazságos lesz az ítélet, *

és azt követi minden igaz szívű.

A gonoszoktól ki véd meg engem, *

a gonosztevőkkel szemben ki áll mellém? Mert ha az Úr nem siet segítségemre, *

talán az örök csend helye volna már lakásom.

Ha azt mondtam: „Már inog a lábam!", *

szereteted fenntartott, Uram.

Ha megtelik szívem aggodalommal, *

vigasztalásod felüdíti lelkemet.

Vajon a gonoszság ítélőszékével vagy szövetségben,* mely a törvény látszatával gyötrelmet teremt?

Ők az igaz életére törnek, *

és az ártatlan vért elítélik.

De nekem az Úr erős váram, * menedékem sziklája az Isten,

aki ellenük fordítja gaztetteiket; †

saját gonoszságuk pusztítja el őket, * elpusztítja őket az Úr, a mi Istenünk!

Ant. Nekem az Úr erős váram, és oltalmazó szikl ám.

A többi Napközi imaórához a Kiegészítő zsoltárok, 1113.

Délelőtt

RÖVID OLVASMÁNY l Kor 10, 24. 31

Senki se keresse a maga javát, hanem csak a másét. Tehát akár esztek, akár isztok, vagy bármi mást tesztek, tegyetek mindent Isten dicsőségére.

V. Tó dolog az Urat áldani,

F. Énekkel magasztalni nevedet, Fölséges!

Könyörgés

Urunk, szentséges Atyánk, hűséges Istenünk, te elküldted a megígért Szentlelket, hogy egybegyűjtsd a bűn következtében szétszóródott embereket. Add, hogy előbbre vigyük az egység és a béke ügyét a világban. Krisztus, a mi Urunk által.

Délben

RÖVID OLVASMÁNY Kol 3, 17

Akár mondtuk, akár tesztek valamit, tegyetek mindent Urunk, Jézus Krisztus nevében; így adjatok hálát általa Istennek, az Atyának.

V. Hálaáldozatot hozok neked, Uram,

F. És segítségül hívom az Úr nevét.

Könyörgés

Mindenható, irgalmas Istenünk, te adsz nekünk rövid pihenőt most a déli órában. Tekints jóságosán megkezdett munkánkra. Segíts kijavítani, amit hibáztunk, és vidd tetszésed szerint jó végre minden fáradozásunkat. Krisztus, a mi Urunk által.

Délután

RÖVID OLVASMÁNY Kol 3, 23-24

Bármit tesztek, tegyétek szívből, mintha az Úrnak, és nem embereknek tennétek. Hiszen tudjátok, hogy az Úrtól jutalmul kapjátok az örökséget. Urunknak, Krisztusnak szolgáljatok!

V. Az Úr az én örökrészem és kelyhem,

F. Te irányítod, Uram, sorsomat.

Könyörgés

Urunk, Jézus Krisztus, te az emberek felé tártad karodat a keresztfán. Tedd elfogadhatóvá jó cselekedete-

1042. oldal

inket, és add, hogy hirdessük megváltásod művét szerte a világon. Aki élsz és uralkodói mindörökkön-örökké.

Az imaóra befejezése az Általános részben.

ESTI DICSÉRET

V. Istenem, jöjj segítségemre! Dicsőség az Atyának. Miképpen. Alleluja.

HIMNUSZ

A nap lenyugszik csendesen;
hegyet, mezőt és süt vizet
borzongva itt hagy, s visszaint,
hogy holnap újra felragyog.

Ámulva néz a föld fia,
hogy Alkotónk, ily gondosan
kiszabtál törvényt és időt,
hogyan kövesse árny a fényt.

És míg sötétség leple hull
az égre, mely csendben pihen,
a munka láza elcsitul,
a fáradt szív békét keres.

Igédnek fénye boldogít,
reményben, hitben gazdagít;
Atyánk, idődén fényed ő,
dicsőségednek sugara.

Nap ő, amelynek kelte nincs,
és nincs nyugvása, alkonya,
az ő fényében jár a föld,
s örökké zengi őt az ég.

Urunk, egykor majd minket is
ragyogjon át e tiszta fény,
s Fiaddal, Szentlélekkel is
zengjünk nevednek éneket. Ámen.

ZSOLTÁROZÁS

1. ant. Nem győzöm csodálni tudásodat, Uram!

138. zsoltár, 1-18. 23-24 Mindent lát az Úr

Vajon ki látta az Úr gondolatait, s tanácsot ki adott neki? (Rom 11,34).

I.

Uram, te megvizsgálsz, és jól ismersz engem, *

tudod, ha leülök vagy ha fölkelek. Messziről ismered gondolataimat, *

szemmel tartod jártomat-keltemet. Jól látod minden utamat, †

hiszen szavam még el sem éri nyelvemet, *

íme, te már jól ismered, Uram. Minden oldalról körülfogtál, *

és kezedet rajtam nyugtatod. Csodálatos ezt tudnom, *

oly magasztos, hogy fel sem foghatom.

Lelked elől ugyan hová mehetnék? *

Színed elől hová futhatnék?

Ha fölszállnék az égbe, te ott vagy, *

ha a holtak hazájában pihennék, ott is jelen vagy. Ha felölteném a hajnal szárnyait, *

és a tenger túlsó végén laknék, oda is a te kezed vezetne, *

és jobbod tartana engem.

Ha azt mondom: „Sötétség rejtsen el, *

és boruljon éjbe körülöttem a fény!", neked a sötétség akkor sem lesz sötét, †

s az éj világos, akár a nappal, *

sötétség és világosság neked ugyanaz.

Ant. Nem győzöm csodálni tudásodat, Uram!

2. ant. Én, az Úr, aki a szíveket vizsgálom, és próbának vetem alá a veséket, megfizetek kinek-kinek élet módja szerint.

II.

Egész bensőmet te alkottad, *

anyám méhében te szőttél egybe engem. Magasztallak, hogy oly csodásán alkottál; †

csodálatos minden műved, *

lelkem jól tudja ezt.

Csontjaim nem voltak rejtve előtted, †

amikor létrejöttem a rejtek ölén, *

és megformáltál az anyaföld mélyében. Alaktalan voltam még, *

de szemeid már láttáit engem,

és könyvedben írva állt minden napom: *

meghatároztad,

mielőtt egy is felvirradt volna közülük. Gondolataid, Uram, mily mélységesek, *

és gazdagságuk mily mérhetetlen!

Ha megszámlálnám, több lenne, mint a homokszem,*

és ha végére érnék, még akkor is veled volnék.

Vizsgálj meg, Istenem, ismerd meg szívemet, * próbálj meg, és ismerd meg gondolataimat.

Nézd meg, nem járok-e téves úton, * és vezess az örökkévalóság útján.

Ant. Én, az Űr, áld a szíveket vizsgálom, és próbá­ nak vetem alá a veséket, megfizetek kinek-kinek élet­ módja szerint.

3. ant. Benne teremtetett minden, és benne áll fönn minden.

Kantikum Kol l, 12-20

Krisztus minden teremtmény elsőszülöttje, elsőszülött a halottak közül

Adjunk hálát az Atyaistennek, †

aki minket arra méltatott, *

hogy részünk legyen a szentek fényességében.

A sötétség hatalmából kiragadott minket, * és helyet adott szeretett Fia országában.

Benne nyertük el vére által a megváltást, * bűneink bocsánatát.

Ö a láthatatlan Isten képmása, *

az egész teremtés elsőszülöttje, mert benne teremtetett minden †

a mennyben és a földön, *

minden látható és láthatatlan: a trónusok és uralmak, *

a fejedelemségek és hatalmasságok.

Általa és érte teremtetett minden, † ő előbb van mindennél, *

és benne áll fönn minden.

Ő a testnek, az Egyháznak a feje, †

ó' a kezdet, elsőszülött a halottak közül, * hogy övé legyen az elsőség mindenben.

Mert úgy tetszett az Atyának, †

hogy benne lakjék az egész teljesség, *

és általa békítsen ki magával mindent,

békességet szerezve a kereszten kiontott vére árán * mindennek a földön és a mennyben.

Ant. Benne teremtetett minden, és benne áll fönn minden.

RÖVID OLVASMÁNY l Jn 2, 3-6

Abból tudjuk meg, hogy megismertük Krisztust, ha megtartjuk a parancsait. Aki azt mondja: „ismerem", de a parancsait nem tartja meg, az hazudik, és nincs meg benne az igazság. De alti megtartja tanítását, abban az Isten szeretete valóban tökéletes. Innen tudjuk meg, hogy benne vagyunk. Alti azt állítja, hogy benne él, annak úgy kell élnie, ahogyan ő élt.

RÖVID VÁLASZOS ÉNEK

V. Óvj engem, Uram, * Mint szemed fényét. Óvj.

F. Szárnyad árnyékában védj meg engem! * Mint szemed fényét. Dicsőség az Atyának. Óvj.

Magnificat-ant. Istenünk, művelj hatalmas dolgokat karoddal: szórd szét a kevély szívűeket, és magasztald fel az alázatosokat!

FOHÁSZOK

Örök Atyánknak, akinek irgalma népe iránt magasabb az egeknél, mondjuk ujjongó szívvel: Örvendezzenek, Urunk, mindazok, akik benned bíz­ nak!

Urunk, te nem azért küldted Fiadat, hogy elítélje a világot, hanem hogy üdvözüljön általa a világ,

- add, hogy dicsőséges halála bennünk bőséges termést hozzon!

Te a papokat, Krisztus szolgáit, szent titkaid gondnokaivá tetted,

- adj nekik hűséges szívet, tudást és szeretetet!

Add, hogy azok, akiket önmegtartóztató életre hívtál az égi hazáért,

- rendíthetetlen hűséggel kövessék Fiadat!

Te teremtetted az embert kezdettől fogva férfinak és nőnek,

- őrizz meg minden családot őszinte szeretetben!
Krisztus áldozatával eltörölted az emberek bűnét,

- add meg minden meghalt testvérünknek bűnei bocsánatát!

Mi Atyánk . . .

Könyörgés

Emlékezzél irgalmasságodra, Istenünk, áld jóságosán betöltőd lelki javaiddal az éhezőket. Segíts rajtunk lelki ínségünkben, hogy bővelkedhessünk a te javaidban. A mi Urunk.

Az imaóra befejezése az Általános részben.

IV. HÉT: CSÜTÖRTÖK

IMÁDSÁGRA HÍVÁS

V. Nyisd meg, Uram.

Ant. Járuljatok az Úr színe elé vidám énekszóval!

Az Imádságra hívás zsoltára, 555.

OVASMÁNYOSIMAÓRA

V. Istenem, jöjj segítségemre! Dicsőség az Atyának. Miképpen. Alleluja.

Ez azonban elmarad, ha az Imádságra hívás közvetlenül az imaóra előtt van.

HIMNUSZ

I. Amikor az imaórát éjszaka vagy kora hajnalban mondják:

A nappal szárnyas hírnöke
jelenti már, hogy jő a fény;
a lelkek ébresztője is,
Krisztus, bennünket élni hív:

„Hagyjátok már az ágyakat,
ti ernyedt, kába tétlenek;
szilárdan, tisztán, éberen
virrasszatok; közel vagyok!"

Hogy fényes szellők szárnyain
ha kél a hajnal, s gyúl az ég,
munkára készen kezdjük el
az új napot s az új reményt,

Jézust kiáltsuk hangosan,
sírván, könyörgőn, éberen;
imádkozzunk figyelmesen,
s a tiszta szív nem szunnyad el.

Álmunkat, Krisztus, messze űzd,
törd szét az éj bilincseit,
oldozd fel mind a régi bűnt,
s új fényességet onts belénk!

Dicsérjük az örök Atyát,
dicsérjük egyszülött Fiát
s a Lelket, a Vigasztalót,
időtlen századok során! Ámen.

II. Amikor az imaórát a nap nem reggeli órájában végzik:

Szívünkbe ontsd szerelmedet,
és bőven oszd kegyelmedet,
hogy megtisztuljunk általad,
és élvezzük jóvoltodat!

Mint száműzöttek, kérlelünk,
bús vándorok, hozzád jövünk;
nálad bizton kiköthetünk,
örök hazát ott nyerhetünk.

Boldog szív az, mely megszeret,
szomjazza élő vizedet,
s boldog nép, melynek hű szeme
meglát, Igazság Istene.

Imádat illet: nagy neved
dicsérje szent emlékezet,
s vég nélkül ünnepeljenek
a hozzád vonzódó szívek.

Ezt add meg, kérünk, jó Atya,
s Atyának mása, egy Fia,
s te, Szendéiéit, Vigasztaló:
örökre egy uralkodó. Ámen.

ZSOLTÁROZÁS

1. ant. Nem az ő karjuk segítette őket, hanem a te jobbod és arcod fényessége.

43. zsoltár

A nép sorscsapásai

Mindezeken diadalmaskodunk őáltala, aki szeret minket

(Róm 8, 37).

I.

Istenünk, hallottuk saját fülünkkel, †

atyáink elbeszélték nekünk a csodáltat, * amelyeket napjaikban tettél, egykor régen.

Kezed népeket űzött el, őket meg letelepítetted, * nemzeteket zúztál össze,

őket pedig megnövelted.

Mert nem kardjukkal vették birtokba ezt a földet, *

és nem is az ő karjuk segítette őket, hanem a te jobbod és a te karod és arcod fényessége, *

mert úgy szeretted őket.

Te vagy Istenem és Királyom, *

parancsodra megszabadul Jákob. Veled szórtuk szét ellenségeinket; *

a te nevedben tiportuk le azokat, akik ellenünk támadtak.

Mert én nem az íjamban bízom, *

kardom meg nem szabadíthat.

De te megszabadítasz minket sanyargatóinktól, *

és megszégyeníted ellenségeinket. Mindennap Isten a mi dicsekvésünk, *

és nevedet mindörökké magasztaljuk!

Ant. Nem az ő karjuk segítette őket, hanem a te jobbod és arcod fényessége.

2. ant. Nem fogja arcát elfordítani tőletek az Úr, ha visszatértek hozzá.

II.

De most elvetettél és megaláztál minket, *

Istenünk, már nem vonulsz ki

együtt seregünkkel. Megfutamítottál ellenségeink elől,*

és kifosztottak, akik gyűlölnek minket. Odaadtál, mint vágásra szánt juhokat, *

a nemzetek között széjjelszórtál, †

Eladtad népedet haszon nélkül, *

és cserébe érte nem adtak sokat. Szomszédaink előtt gyalázattá tettél minket, *

gúnyol és csúfol környezetünk. Szállóigévé tettél a pogányok számára, *

csak csóválják fejüket a népek.

Gyalázatom szemem előtt van egész nap, *

és szégyenpírban ég az arcom a gúnyolok és szemrehányók szava miatt, *

ellenségem és támadom színe előtt.

Ant. Nem fogja arcát elfordítani tőletek az Űr, ha visszatértek hozzá.

3. ant. Kelj fel, Uram, és ne taszíts el mindörökre! III.

Mindezek most ránk szakadtak, †

téged mégsem feledtünk el, *

és nem szegtük meg szövetségedet. Szívünk nem fordult el tőled, *

lépteink utadról le nem tértek, pedig megaláztál a sakálok földjén minket, *

ránk borítottad a halál árnyát.

Ha Istenünk nevét elfelednénk, *

és ha kezünket más isten felé tárnánk,

Isten vajon ezt nem kérné számon? *

A szív titkait csak ő ismeri.

leérted gyilkolnak mindennap bennünket, * és leölésre szánt juhoknak tekintenek!

Kelj fel, miért alszol, Uram, *

kelj fel, és ne taszíts el mindörökre! Miért fordítod el arcodat? *

Elfeleded ínségünket és gyötrelmeinket?

A föld porába alázták lelkünket, *

a földhöz tapadt egész testünk. Kelj fel, Uram, siess segítségünkre, *

irgalmasságodban válts meg minket!

Ant. Kelj fel, Uram, és ne taszíts el mindörökre!

V. Ragyogtasd szolgád fölé arcodat,

F. Taníts meg rendelkezéseidre!

Olvasmányok és könyörgés a zsolozsmának megfelelően.

REGGELI DICSÉRET

V. Istenem, jöjj segítségemre! Dicsőség az Atyának. Miképpen. Alleluja.

Ez azonban elmarad, ha az Imádságra hívás közvetle nül az imaóra előtt van.

HIMNUSZ

Már kél a fénynek csillaga:
esengve kérjük az Urat,
járjon ma mindenütt velünk,
ne rontsa ártás életünk.

Nyelvünket fogja fékre ma:
ne szóljon rút perek szava;
szemünket védőn óvja meg:
a hívságot ne lássa meg!

Lakjék szívünkben tisztaság,
távozzék minden dőreség;
a testnek dölyfét törje meg
étel- s italban hősi fék,

hogy majd a nap ha távozott,
s az óra újra éjt hozott,

lemondásunk szent éneke
legyen az Úr dicsérete.

Dicsérjük az örök Atyát,
dicsérjük egyszülött Fiát
s a Lelket, a Vigasztalót,
most és örök időkön át! Ámen.

ZSOLTÁROZÁS

1. ant. Hadd halljam minden reggel, hogy jóságos vagy, Uram!

142. zsoltár, 1-11

Imádság megpróbáltatások idején

Az embert nem a. törvény szerinti tettek teszik igazzá, hanem a Jézus Krisztusba vetett hit (Gal 2, 16).

Hallgasd meg, Uram, imádságomat, †

te hűséges vagy, figyelj könyörgő szavamra, * igazságos vagy, hallgass meg engem!

Ne szállj perbe szolgáddal, *

színed előtt egy élő sem mondható igaznak.

Az ellenség üldözőbe vett, †

életemet a földre tiporja, *

sötétségbe taszít, mint a régen megholtakat. Egészen elcsügged a lelkem,*

és a szívem is megdermed bennem. A régmúlt napokra emlékezem, †

végiggondolom minden tettedet, *

elmélkedem azon, amit kezed művelt. Kezemet feléd tárom, *

mint a kiszikkadt föld, lelkem utánad eped.

Siess, hallgass meg, Uram, *

már a lelkem is eleped.

Ne rejtsd el előlem arcodat, *

nehogy olyan legyek, mint akik a sírba szállnak. Hadd halljam minden reggel, hogy jóságos vagy, *

mert csalt benned bízom.

Mutasd meg, melyik úton járjak, * mert hozzád vágyódik a lelkem.

Ellenségeimtől ments meg, Uram, * nálad keresek oltalmat.

Taníts meg akaratod teljesítésére, †

mert te vagy az én Istenem. *

Jó lelked vezessen az egyenes úton.

Neved miatt, Uram, életemet tartsd meg, * gyötrelmeimből a te igazságod szerint vezess ki engem!

Ant. Hadd halljam minden reggel, hogy jóságos vagy, Uram!

2. ant. Az Úr elárasztja Jeruzsálemet békességgel, mint folyammal.

Kantikum I z 66, 10-14a

Vigasztalódás és öröm a szent városban

A szabad asszony a magasságbeli Jeruzsálemet jelenti: ez a mi anyánk (Gal 4, 26).

Örvendjetek Jeruzsálemmel, és ujjongjatok benne,*

mind, akik őt szeretitek!

Nagy örömmel örvendezzetek vele, †

mind, akik őt gyászoltátok, *

hogy vigasztalásának tejével jóllakjatok, hogy elteljetek gyönyörűséggel, *

dicsőségének gazdagságából.

Mert azt mondja az Úr: †

„íme, én elárasztom őt *

a békességgel, mint folyammal;

és rázúdítom, mint valami hegyi patakot, *

a nemzetek dicsőségét, hogy élvezzétek. Ölben hordoznak majd titeket, *

és térden ringatva becézgetnek;

és mint akit szülőanyja becézget, † úgy vigasztallak én titeket; * Jeruzsálemben találtok vigaszt!"

Ezt látva, örvendezik szívetek, *

és mint a fű, csontotok is új életre sarjad!

Ant. Az Úr elárasztja Jeruzsálemet békességgel, mint folyammal.

3. ant. Istenünket magasztalni gyönyörűség.

146. zsoltár

Az Úr hatalma és jósága

Téged, Isten, dicsérünk, téged Úrnak ismerünk.

Áldjátok az Urat, mert jó dicsérni őt, * Istenünknek kedves a dicséret.

Újra fölépíti Jeruzsálemet az Úr, *

Izrael szétszórt fiait egybegyűjti. Meggyógyítja a megtört szívűeket, *

és sebeiket bekötözi.

A csillagokat számon tartja, *

és nevén szólítja valamennyit. Nagy a mi Urunk, nagy az ő ereje, ::-

bölcsességének nincs határa. A szelídeket magához emeli, *

de porig alázza a bűnösöket.

Énekeljetek az Úrnak hálaéneket, *

muzsikáljatok Istenünknek zengő hárfán. Ö borítja felhővel az eget, *

és ő hullat a földre esőt.

Ő sarjaszt füvet a hegyeken, *

és eledelt az ember barmainak.

Ő ad az állatoknak eledelt, *

a hollófiaknak is, mikor hozzá sírnak. Nem a paripák erejében telik kedve; *

és nem a harcosok izmaiban leli örömét.

Az istenfélők kedvesek az Úrnak, * azok, akik irgalmában bíznak.

Ant. Istenünket magasztalni gyönyörűség.
RÖVID OLVASMÁNY Róm 8, 18-21

Ennek az életnek a szenvedései nem mérhetők az eljövendő dicsőséghez, amely megnyilvánul rajtunk. Maga a természet sóvárogva várja Isten fiainak megnyilvánulását. A természet ugyanis múlandóságnak van alávetve, nem mert akarja, hanem amiatt, aki abban a reményben vetette alá, hogy a múlandóság szolgai állapotából majd felszabadul az Isten fiainak dicsőséges szabadságára.

RÖVID VÁLASZOS ÉNEK

V. Hajnalig, Uram, * Rólad elmélkedem. Hajnalig.

F. Mivel védelmezőm lettél. * Rólad elmélkedem. Dicsőség az Atyának. Hajnalig.

Benedictus-ant. Tanítsd népedet az üdvösség ismeretére, Uram, és bocsásd meg bűneinket!

FOHÁSZOK

Magasztaljuk Istent, akitől népének üdvössége szárma­zik, és mondjuk:

Urunk, te vagy az életünk!

Áldott vagy, Urunk Jézus Krisztus Atyja, aki nagy ir­ galmaddal élő reménységre újjáteremtettél bennün­ ket

- Jézus Krisztusnak a halálból való feltámadása által!
Aki a képedre és hasonlatosságodra teremtett embert

Jézus Krisztusban újjáalkottad,

- tégy bennünket Fiadhoz hasonlóvá!
Irigységtől és gyűlölettől megsebzett szívünket

- áraszd el a Szentlélek ajándékával, a szeretettel!
Adj a mai napon a munkásoknak munkát, az éhezőknek kenyeret, a szomorúaknak örömet,

- és minden embereknek kegyelmet és üdvösséget!

Mi Atyánk . . .

Könyörgés

Istenünk, add meg nekünk az üdvösség igaz ismeretét, hogy félelem nélkül és megszabadulva az ellenség kezétől, hűségesen szolgáljunk neked életünk minden napján. A mi Urunk.

Az imaóra befejezése az Általános részben.

NAPKÖZI IMAÓRA

V. Istenem, jöjj segítségemre! Dicsőség az Atyának. Miképpen. Alleluja.

HIMNUSZ, mint az Általános részben, 565-567.

ZSOLTÁROZÁS

1. ant. Ha szerettek, tartsátok meg parancsaimat, mondja az Úr.

118. zsoltár, 153-160

XX. (Res)

Uram, tekints nyomorúságomra, ments meg, *

tanításodat nem felejtem el. Uram, ítéld meg ügyemet, és válts meg, *

ígéreted szerint adj nekem életet!

Úgysem érheti el üdvét a gonosz, *

mert nem keresi végzéseidet. Uram, végtelen nagy a te irgalmad, *

ítéleted szerint adj nekem életet.

Utánam nyomul sok gonosz üldözőm, és szorongat, *

de parancsaidtól el nem állok. Utálkozva nézem a hűtleneket, *

mert nem tártjait meg igéidet. -

Uram, lásd, parancsaidat szeretem, *

irgalmasságod szerint adj nekem életet.

Úgy van: igéd alapja a hűség, *

minden ítéleted igaz mindörökké!

Ant. Ha ( szerettek, tartsátok meg parancsaimat, mondja az Úr.

2. ant. Áldjon meg téged az Úr, és legyen békessé-­
ged egész életedben!

127. zsoltár

Családi békesség az Úrban

„Áldjon meg téged az Úr Sionból," azaz Egyházából!

(Arnobius).

Boldog mindenki, alti féli az Urat, * alti az ő útjain jár.

Kezed munkájából élhetsz, *

boldog leszel, és jól megy sorod. Feleséged olyan lesz házad belsejében, *

mint a dúsan termő szőlőtő. Fiaid, mint olajfacsemeték, *

olyanok asztalod körül.

íme, ilyen áldásban részesül, *

aki féli az Urat.

Áldjon meg téged az Úr Sionból, *

hogy lásd Jeruzsálem jólétét

életed minden napján! Lásd meg fiaidnak fiait! *

Békesség legyen Izraelnek!

Ant. Áldjon meg téged az Úr, és legyen békességed egész életedben!

3. ant. Isten megsanyargatta miattad ellenségeidet.

128. zsoltár

A lesújtott nép újraéledő bizalma

Az Egyház azokról beszél, amiket elvisel

(Szt. Ágoston).

Mennyit sanyargattak ifjúkorom óta, * elmondhatja most Izrael.

Mennyit sanyargattál! ifjúkorom óta, *

mégsem bírtak velem. Hátamon szántók szántottak, *

sok hosszú barázdát hasítottak.

Az Úr azonban igazságos, *

megtörte a bűnösök nyakát.

Megszégyenültek, és meghátráltak mind, *

akik gyűlölik Siont. Legyenek, mint a fű a háztetőn, *

amely elszárad, mielőtt kitépnék; amely nem tölti meg markát annak, alti learatja, *

sem ölét annak, áld a kévét összegyűjti.

Nem mondják az arra járók: †

„Az Úr áldása legyen rajtatok! * Megáldunk titeket az Úr nevében!"

Ant. Isten megsanyargatta miattad ellenségeidet.

A többi Napközi imaórához a Kiegészítő zsoltárok, 1133, az I. és II. sorozatból.

Délelőtt

RÖVID OLVASMÁNY l Jn 3, 23-24

Az az Isten parancsa, hogy higgyünk Fiának, Jézus Krisztusnak nevében, és szeressük egymást parancsa szerint. Aki teljesíti parancsait, benne marad az Istenben, és az Isten is őbenne. Annáit, hogy ő bennünk marad-e, a Lélek a próbaköve, akit adott nekünk.

V. Vezéreld az igazat a jóra,

F. Szívek, vesék vizsgálója, Istenem!

Könyörgés

Istenünk, a hozzád imádkozó apostoloknak a nap harmadik órájában adtad a Szentlelket. Esedezve kérünk, engedd jóságosán, hogy részesüljünk ugyanebből a kegyelemből. Krisztus, a mi Urunk által.

Délben

RÖVID OLVASMÁNY Bölcs l, 1-2

Szeressétek az igazságot, ti, akik ítélkeztek a föld fölött! Jó lélekkel gondolkodjatok az Úrról, és keressétek szívetek egyszerűségében! Mert azok, akik nem kísértik, megtalálják, és azoknak, akik nem bizalmatlanok iránta, kinyilvánítja magát.

V. Bizakodj az Úrban, és jót cselekedj,

F. Országát lakod akkor, és hűségét élvezed.

Könyörgés

Mindenható, örök Isten, benned nincs semmi sötétség, semmi homály. Áraszd ránk fényességed ragyogását, hogy parancsaid törvényét felfogva tágra nyílt szívvel, hűségesen járjunk utadon. Krisztus, a mi Urunk által.

Délután

RÖVID OLVASMÁNY Zsid 12, lb-2

Váljunk szabaddá minden tehertől, különösen a bűntől, amely behálóz minket, és fussuk meg kitartással az előttünk levő pályát. Emeljük tekintetünket a hit szerzőjére és bevégzőjére, Jézusra, alti a rá váró öröm helyett elszenvedte a keresztet, nem törődött a gyalázattal, és most az Isten trónjának jobbján ül.

V. Uram, én tebenned bízom,

F. És kitartok igéd mellett.

Könyörgés

Istenünk, imádkozva kérünk: add, hogy kövessük Egyszülötted példáját a türelemben, és állhatatosságot

tanúsítsunk a bajok viselésében. Krisztus, a mi Urunk által.

A.2. imaóra befejezése az Általános részben.

ESTI DICSÉRET

V. Istenem, jöjj segítségemre! Dicsőség az Atyának. Miképpen. Alleluja.

HIMNUSZ

Isten, ki fényben tündökölsz,
és napfényt alkottál nekünk,
fölséged kérjük, jó Urunk,
most hogy napunk leáldozik.

Az esti csillag feldereng,
a nap már csendben elpihent,
a föld sötétben elmerül,
az ősi rend így teljesül.

Téged, fölséges Istenünk,
gyarló szolgáid kérlelünk:
elfárasztott a munkanap,
homályban minket mégse hagyj.

Ne lepje elménket homály,
ha éjbe hull a napvilág,
hogy szent nevedben bízva most
lássunk majd áldott holnapot.

Ezt add meg, kérünk, jó Atya,
s Atyának mása, egy Fia,
s te, Szentlélek, Vigasztaló:
örökre egy uralkodó. Ámen.

ZSOLTÁROZÁS

1. ant. Irgalmasságom és erősségem az Úr, benne remélek.

143. zsoltár Győzelemért és békéért

Kezét harcra edzette, amikor legyőzte a rosszat: „Bízza­ tok, mondja, mert legyőztem a világot" (Szt. Hilariusz).

I.

Áldott legyen az Űr, az én sziklaváram, †

ő tanította kezemet a harcra, *

és ujjaimat viadalra.

Irgalmasságom és erősségem ő nékem, *

menedékem és szabadulásom, védőpajzsom, benne remélek, *

aki a népeket meghódoltatja előttem.

Uram, ki az ember, hogy törődöl vele, *

az emberfia, hogy gondolsz reá? Hiszen olyan az ember, mint a szellő, *

napja pedig, mint a suhanó árnyék.

Uram, hajlítsd le egedet, és szállj alá,*

érintsd meg a hegyeket, hadd füstöljenek!

Lobogtasd villámod, és űzd szét ellenségeim, * szórd rájuk nyilaid, és zavard meg őket!

Nyújtsd le kezed a magasból, *

szabadíts meg, ments ki a nagy vizekből, az idegenek hatalmából, †

akiknek ajka hazugságot beszél, *

és jobb kezük hamisan esküszik.

Új éneket énekelek néked, Istenem, *

tízhúrú hárfán zsoltárt zengek neked.

A királyokat diadalra segíted,*

és szolgádat, Dávidot,

a gonosz kardtól megmented.

Ant. Irgalmasságom és erősségem az Úr, benne remélek.

2. ant. Boldog a nép, amelynek az Úr az Istene!

II.

Ments meg, szabadíts ki engem *

az idegen népek keze közül, akiknek ajka hazugságot beszél, *

és jobb kezük hamisan esküszik.

Fiaink legyenek, mint sarjadó palánták, *

ifjú erőtől duzzadok, és leányaink díszesek, mint a faragott oszlopok, *

amelyek palotákat ékesítenek. Csűreink teljenek meg színig, *

minden jótól roskadozzanak. Ezrével legelésszenek juhaink, †

számukat se tudjuk rétjeinken, *

állataink kövérre hízzanak.

Ne támadjon rés falainkon, sem átjárás, *

utcáinkat ne töltse be jajveszékelés.

Boldog a nép, amelynek így megy a sora, *

boldog a nép, amelynek az Úr az Istene!

Ant. Boldog a nép, amelynek az Űr az Istene! 3. ant. Eljött Istenünk üdvössége és országa.

Kantikum Jel 11, 17-18; 12, 10b-12a

Isten ítélete

Hálát adunk neked, *

mindenható Urunk, Istenünk, aki vagy, aki voltál, és alti eljössz, *

mert átvetted a főhatalmat, és uralkodói.

Háborognak a nemzetek, *

de eljött az ideje haragodnak

és az ítéletnek a holtait fölött.

Jutalmazd meg szolgáidat, a prófétáidat és a szenteket,*

neved tisztelőit: a kicsinyeket és a nagyokat. -

Eljött Istenünk üdvössége, ereje és országa, *

és Fölkentjének királysága, mert letaszították testvéreink vádlóját, *

alti éjjel-nappal vádolta őket Istenünk trónja előtt.

Legyőzték őt a Bárány vérével, *

és tanúságuk igéjével.

Még életüket sem kímélték, *

mindhalálig!

Ezért örvendezzetek, ti, mennyek, *

és ti, akik benne laktok!

Ant. Eljött Istenünk üdvössége és országa.

RÖVID OLVASMÁNY Vö. Kol l, 23

Álljatok szilárdan és rendületlenül a hitben, és ne tántorodjatok el az evangéliumi reménytől, amelyről hallottatok, hiszen minden teremtménynek hirdették az ég alatt.

RÖVID VÁLASZOS ÉNEK

V. Az Úr az én pásztorom, * Nincs is semmiben hiányom. Az Úr.

F. Zöldellő mezőkön terelget engem. * Nincs is semmiben hiányom. Dicsőség az Atyának. Az Úr.

Magnificat-ant. Akik éhezik az igazságot, azokat az Úr jóllakatja, és betölti javaival.

FOHÁSZOK

Krisztus a népek világossága és minden élő öröme. Kérjük ó't boldog áhítattal:

Adj, Urunk, fényt, békét és üdvösséget!

Soha el nem fogyó világosságunk, az Atya Igéje, te minden ember megmentésére jöttél,

- irányítsd a keresztségre készülőket Egyházadban,
hogy elnyerjék a világosságot!

Urunk, ne tekintsd gonoszságainkat,

- mert nálad van az irgalom!

Te úgy akartad, hogy az emberek tehetségükkel kutassák a természet titkait, és így irányítsák a világot,

- add, hogy a tudomány és a művészet dicsőségedre
és mindnyájunk javára szolgáljon!

Adj, Urunk, fényt, békét és üdvösséget!

Védelmezd azokat, akik testvéreik szolgálatára szentelték magukat,

- hogy szabadon és nehézségek nélkül végezhessék
munkájukat!

Urunk, amit te kinyitasz, azt senki sem zárja be,

- vezesd világosságodra az elhunytakat, akik a feltámadás reményében haltak meg.

Mi Atyánk . . .

Könyörgés

Esti könyörgésünket fogadd megengesztelődve, Urunk, Istenünk. Add, hogy Fiad nyomában járva, a jó cselekedetek gyümölcsét teremjük béketűrésben. A mi Urunk.

Az imaóra befejezése az Általános részben.

IV. HÉT: PÉNTEK

IMÁDSÁGRA HÍVÁS

V. Nyisd meg, Uram.

Ant. Édes az Úr, áldjátok nevét!

Az Imádságra hívás zsoltára, 555.

OLVASMÁNYOS IMAÓRA

V. Istenem, jöjj segítségemre! Dicsőség az Atyának. Miképpen. Alleluja.

Ez azonban elmarad, ha az Imádságra hívás közvetlenül az imaóra előtt van.

HIMNUSZ

I. Amikor az imaórát éjszaka vagy kora hajnalban mondják:

Felharsan már a kakasszó,
éjsötétet old e jel,
és az éjfél vált rémeit
mint felleget űzi el.
Jóságos Úr, hozzád térünk,
s buzgón kérünk, légy velünk.

Erős, éber Őrként jöttél,
embereknek fényeként,
mikor földön nagy csend honolt,
s ráborult a néma éj,
a halandó emberi nem
halálának jeleként.

Kérünk, Krisztus, ébressz minket,
űzd el gonosz álmaink,
és az éj e börtönéből
kegyelmeddel szabadíts;
add vissza a fényt szemünknek,
életutunk társa légy.

Áldunk téged és Atyádat,
s áldjuk együtt Lelkedet,
a Hármas-egy Istenséget,
békét, fényt és életet,
s neve minden másnál drágább,
minden méznél édesebb! Ámen.

II. Amikor az imaórát a nap nem reggeli órájában végzik:

Teremtő Isten, légy velünk,
minden fény Atyja, kútfeje,
ha szent kegyelmed nincs velünk,
szívünk erőtlen, reszketünk.

Lelkünket Lelked töltse el!
Költözz szívünkbe, Istenünk,
ne tűrjön álnok cselszövőt,
ne tárjon ajtót bűn előtt,

hogy napjaink sok gondja közt,
mivel magához húz e rög,
éljünk vétkektől mentesen,
s vezérünk törvényed legyen.

Jóság Királya, Krisztusunk,
Atyáddal áldás, üdv neked,
s Szentlelkednek, ki Vigaszunk,
örök dicsőség, tisztelet. Ámen.

ZSOLTÁROZÁS

1. ant . Istenem, a bűnösök gyötrése miatt ne rejtőzz el kérésem elől!

54. zsoltár, 2-15. 17-24

A hűtlen jóbarát

Jézus remegni és gyötrődni kezdett (Mk 14, 33).

Hajlítsd füledet imádságomra, Istenem, † ne rejtőzz el kérésem elől, *

figyelj rám, és hallgass meg engem!

Zilált vagyok elmélkedésemben, és zavart vagyok *

az ellenség hangoskodása

és a bűnösök gyötrése miatt. Elhalmoznak engem gonoszságaikkal, *

és haraggal támadnak ellenem. Bensőmben a szívem remeg, *

halálsejtelmek gyötörnek. Félelem és rettegés szállt rám, *

borzongás fogott el engem.

És így szóltam: †

„Bár szárnyaim lennének, mint a galambnak, *

hogy elrepülnék, és megnyugodnék! Igen messze elbujdosnék innen, *

és a pusztaságban laknék."

Várom azt, aki szabadulást hoz nekem *

a szélvész és vihar fergetegétől.

Ant. Istenem, a bűnösök gyötrődése miatt ne rejtőzz el kérésem elől!

2. ant. Megszabadít minket az Űr a gonoszok és gyűlölőink kezéből.

II.

Szórd szét őket, Uram, zavard össze nyelvüket, * látom, hogy pártoskodás dúl az egész városban.

Éjjel-nappal körbejárnak a város falain, †

belül gonoszság, kín és csalárdság, *

a tereken nem szűnik a durvaság és cselszövés.

Mert hogyha ellenségem átkozna engem, *

azt még elviselnem.

Vagy ha az akarna fölém kerekedni, aki gyűlöl engem, *

az elől talán elrejtőznék.

De te, olyan ember, aki egyenlő velem, *

jóbarátom és bizalmasom, akivel oly édes volt a barátságunk; *

az Isten házába is együtt és egy szívvel jártunk.

Ant. Megszabadít minket az Úr a gonoszok és gyűlölőink kezéből.

3. ant. Vesd az Úrra gondodat, ő majd gondoskodik rólad!

III.

De most Istenhez kiáltok, *

és az Úr megszabadít engem. Este, reggel és napközben

elgondolkodom és sóhajtozom, *

és ő meghallgatja szavamat.

Békét ad, és megment a támadók hadától, *

pedig sokan acsarkodnak ellenem. Meghallgat az Isten, és megalázza őket, *

ő, aki él öröktől fogva!

Nem lehet rajtuk változtatni, *

nincs bennük istenfélelem. Ez társaira emel kezet, *

és megszegi adott szavát. Szája lágyabb, mint a vaj, *

de szíve merő háborúság. Beszéde simább, mint az olaj, *

de éles, mint a kivont kard.

Vesd az Úrra gondodat, †

ő majd gondoskodik rólad; *

és nem engedi soha, hogy az igaz meginogjon!

De ezeket, Istenem, te elveted,*

a pusztulás gödrébe szórod.

A vérengzők és csalók napjaiknak a felét sem érik el, *

de én, Uram, tebenned bízom!

Ant. Vesd az Úrra gondodat, ő majd gondoskodik rólad!

V. Figyelj, fiam, a bölcsességemre,

F. És okosságomnak nyisd ki a füledet!

Olvasmányok és könyörgés a zsolozsmának megfelelően.

REGGELI DICSÉRET

V. Istenem, jöjj segítségemre! Dicsőség az Atyának. Miképpen. Alleluja.

Ez azonban elmarad, ha az Imádságra hívás közvetlenül az imaóra előtt van.

HIMNUSZ

Isten, ki mennynek fénye vagy
és minden fénynek kútfeje,
Atyánk, eget tart fenn karod
és mennyországot nyit kezed,

hajnal jön, tűnnek csillagok,
nyomukban bíbor hab fakad,
s az égi Szél gyöngyharmata
új keresztvízként földre hull.

Eltűnik már az éjsötét,
az ég homálya messze száll,
s Krisztust jelezve kelti már
a hajnalcsillag a napot.

Napoknak Napja, Istenünk,
kinek fényében lát szemünk,
egyedül vagy mindenható,
Szentháromságban egy való.

Megváltónk, buzgón kérlelünk,
kik most elődbe térdelünk:
Atyádat és Szentlelkedet
hadd áldjuk szívből teveled. Ámen.

ZSOLTÁROZÁS

1. ant. Tiszta szívet teremts bennem, Istenem; új és erős lelket onts belém!

50. zsoltár

Könyörülj rajtam, Istenem!

Újuljatok meg lélekben és érzületben, s öltsétek magatokra az új embert! (Ef 4, 23-24).

Könyörülj rajtam, Istenem, *

szerető jóságod szerint, és minthogy mérhetetlen a te irgalmad, *

gonoszságomat töröld le rólam! Mosd le bűnömet teljesen, *

és vétkemtől tisztíts meg engem!

Gonoszságomat belátom, *

bűnöm előttem lebeg szüntelen. Egyedül csali ellened vetkeztem, *

ami színed előtt gonosz, olyat tettem. Te feddhetetlen vagy döntéseidben, *

és igazságos, amikor ítélsz.

Íme, én bűnben születtem, *

anyám már vétekben fogant engem. Te pedig a szívben élő hűséget kedveled, ::*

és kinyilatkoztattad nekem bölcsességed titkait.

Hints meg izsóppal, és tiszta leszek, ::"

moss meg, és fehérebb leszek, mint a hó!

Add, hogy vidámságot és örömet halljak, * hadd örvendezzenek megtört csontjaim!

Fordítsd el bűneimtől arcodat, ::-

és töröld el minden vetítem.

Tiszta szívet teremts bennem, Istenem, *

új és erős lelket onts belém!

Ne taszíts el színed elől, *

és szent lelkedet ne vond meg tőlem! Add meg újra az üdvösség örömét, *

a készséges lelkületet erősítsd bennem!

A vétkeseknek megmutatom utadat, * és a bűnösök hozzád térnek.

Ments meg a vérontástól, Isten, szabadító Istenem, * igazságosságodat ujjongva hirdeti nyelvem.

Nyisd meg, Uram, ajkamat, *

hogy dicséretedet hirdesse szavam!

Hiszen te a véres áldozatot nem kedveled, *

s ha égőáldozatot hoznék, nem vennéd szívesen. Isten előtt kedves áldozat a megtört lélek, *

te nem veted meg a töredelmes és alázatos szívet.

Jóságodban, Uram, tégy jót Sionnal, *

építsd fel újra Jeruzsálem falait!

Akkor majd neked tetsző' áldozatot hoznak eléd, *

és oltárodon fiatal tulkokat áldoznak.

Ant. Tiszta szívet teremts bennem, Istenem; új és erős lelket onts belém!

2. ant. Örvendj, Jeruzsálem, mert általad idegyűlnek mind az Úrhoz.

Kantikum Tób 13, 10-15. 17-19

Hálaének a nép szabadulásáért

Megmutatta nekem a szent várost, Jeruzsálemet, . . . amely Isten dicsőségét sugározta (Jel 21, 10-11).

Áldjátok az Urat, összes választottai, *

örömnapot ülve dicsérjétek őt! Jeruzsálem, Isten városa, *

megvert téged az Úr kezed művei miatt.

Adj hálát az Úrnak a vett jókért, *

és áldjad a mindenség Királyát,

hogy újra felépítse benned templomát, †

hogy visszavezessen hozzád minden rabot, *

és örvendezzél mindörökre.

Tündöklő fényben ragyogsz majd, *

és a föld minden határa neked hódol.

Messziről jönnek hozzád a nemzetek, *

ajándékot hoznak,

s benned hódolnak az Úr előtt. Szentélynek tekintik földedet, *

és az Úr nagy nevét itt hívják segítségül. Te pedig örvendezel fiaidban, †

mert áldás lesz mindegyiken, *

és idegyűlnek mind az Úrhoz.

Boldogok, akik téged szeretnek,*

és akik örvendeznek békességedben. Lelkem, áldjad az Urat, †

mert varosát, Jeruzsálemet

kimentette minden bajból *

a mi Urunk, Istenünk!

Ant. Örvendj, Jeruzsálem, mert általad idegyűlnek mind az Úrhoz.

3. ant. Magasztald, Sión, Istenedet, áld elküldi szavát a földre.

147. zsoltár Jeruzsálem megújul

Gyere, megmutatom neked a menyasszonyt, a Bárány je­ gyeiét Qel 21, 9).

Dicsérd, Jeruzsálem, az Urat, * Istenedet magasztald, Sion!

Mert erőssé tette kapuid zárát, *

és fiaidat megáldja benned. Határaidon ő ad békét, *

és jóllakat kövér búzával. Elküldi szavát a földre, *

gyorsan fut az ő igéje.

Gyapjúként teríti szét a havat, *

és mint a hamut, úgy szórja a zúzmarát.

Jegét hullatja, mint a morzsát; *

ki bírná elviselni annak hidegét?

De kibocsátja igéjét, és szétolvasztja mindezt, * lehelete ráfúj, és a vizek árja zúg.

Igéjét Jákobnak hirdeti, *

törvényét és végzéseit Izrael népének. Egyetlen néppel sem bánt így, *

végzéseit nem fedte fel senki másnak!

Ant. Magasztald, Sión, Istenedet, aki elküldi szavát a földre.

RÖVID OLVASMÁNY Gal 2, 19b-20

Krisztussal engem is keresztre feszítettek. Élek, de már nem én élek, hanem Krisztus él énbennem. Minthogy azonban most még testben élek, Isten Fiának hitében élek, alti szeretett, és feláldozta magát értem.

RÖVID VÁLASZOS ÉNEK

V. A fölséges Istenhez Idáitok, * Aki jóra viszi sor­somat. A fölséges.

F. Elküld az égből, és megszabadít engem. * Aki jó­ ra viszi sorsomat. Dicsőség az Atyának. A fölséges.

Benedictus-ant. Istenünk irgalmából eljön hozzánk felkelő Napunk a magasságból.

FOHÁSZOK

Bízzunk Istenben, akinek gondja van mindazokra, akiket teremtett, és Fia által megváltott, és újítsuk meg kérésünket:

Erősítsd meg, Urunk, amit végbevittél bennünk!

Irgalmas Isten, irányítsd lépteinket az életszentség út­ ján,

- hogy mindig azt gondoljuk, ami igaz, jogos és előtted kedves!

Nevedre kérünk, ne hagyj el bennünket végleg,

- ne vond vissza szövetségedet!

Megtört szívvel és alázatos lélekkel fogadj el minket,

- hisz nem szégyenülhetnek meg a benned bízók!

Prófétai tisztségre hívtál meg bennünket Krisztusban, engedd, hogy hirdessük csodás tetteidet!

Erősítsd meg, Urunk, amit végbevittél bennünk!

Mi Atyánk . . .

Könyörgés

Istenünk, add kegyelmed bőségét hozzád esdeklő híveidnek, és engedd működni bennük a te erődet, hogy parancsaidat követve vigasztalást kapjanak tőled a jelen életben, és elnyerjék a jövendő élet örömeit. A mi Urunk.

Az imaóra befejezése az Általános részben.

NAPKÖZI IMAÓRA

V, Istenem, jöjj segítségemre! Dicsőség az Atyának. Miképpen. Alleluja.

HIMNUSZ, mint az Általános részben, 565-567.

ZSOLTÁROZÁS

1. ant. Virul a teljes béke, ahol szeretik törvényedet, Uram.

118. zsoltár, 161-168 XXI. (Sin)

Vesztemre törnek ok nélkül a fejedelmek, *

de szívem csak szavaidat féli. Vigadozva élek igéid miatt, *

mint aki gazdag zsákmányt ejtett.

Viszolygok a hazugságtól, és megvetem, *

de törvényedet szeretem.

Víg dicséretem napjában hétszer szól neked, *

mert ítéleted igazságos.

Virul a teljes béke, ahol szeretik törvényedet, *

és botránykő ott nincsen. Várom, Uram, szabadításodat, *

parancsaidat híven követem. -

Végzéseidet lelkemben őrzöm, *

mert azokat nagyon megszerettem. Végrehajtom tanításodat és parancsaidat, *

hiszen minden utamat ismered.

Ant. Virul a teljes béke, ahol szeretik törvényedet, Uram.

2. ant. A sok hívő mind egy szív, egy lélek volt.

132. zsoltár

A testvéri együttlét öröme

Szeressük egymást, mert a szeretet Istentől van!

(l Jn 4, 7).

Íme, milyen jó és mily gyönyörűséges, *

ha békességben együtt élnek a testvérek! Olyan ez, mint fejen a drága kenet, †

mely végigcsordul a szakállon, Áron szakállán, ::-

és lecsordul köntöse szegélyére. Olyan, mint a Hermon harmata, *

mint a Sion hegyére hulló harmatcsepp. Mert ott ad áldást az Úr, *

és életet mindörökre.

Ant. A sok hívő mind egy szív, egy lélek volt.

3. ant. Uram, erős menedékem, óvj meg a gonosz
ember kezétől!

139. zsoltár, 1-9. 13-14

Bizakodás a veszedelemben

Az Emberfiát a bűnösök kezére adják (Mt 26, 45).

Ments meg, Uram, a gonosz embertől, *

őrizz meg az erőszakos férfiútól. Attól, aki szívében gonoszát forral, *

és civakodást szít egész nap.

Nyelve hegyes, akár a kígyó nyelve, *

ajka mögött viperaméreg rejtezik. —

Óvj meg, Uram, a gonosz ember kezétől, †

és őrizz meg az erőszakos férfiútól, *

aki azt keresi, hogy léptemet elgáncsolja.

Tőrt vetnek nékem a kevélyek, † kötélhálót feszítenek elém, * és utamba csapdát rejtenek.

Így szólok hát az Úrhoz: †

„Istenem vagy nékem, *

halld meg, Uram, esdeklő szavamat!" Istenem, Uram, erős menedékem, *

a csata napján fejemet te oltalmazod.

Ne teljesítsd, Uram, a gonosz ember vágyait, *

terveit ne vezesd sikerre.

Tudom, hogy az Úr megvédi a gyengének jogát, *

és igazságot szolgáltat a szegénynek.

Magasztalják ezért neved az igazalt, *

csalt a jók maradnak meg színed előtt!

Ant. Uram, erős menedékem, óvj meg a gonosz ember kezétől!

A többi Napközi imaórához a Kiegészítő zsoltárok, 1113.

Délelőtt

RÖVID OLVASMÁNY Róm 12, 17a. 19b-21

Rosszért rosszal senkinek ne fizessetek. Hiszen írva van:^ Enyém a bosszú, én majd megfizetek — mondja az Úr. Sőt, ha ellenséged éhezik, adj neki enni, ha szomjazik, adj neki inni. Ne engedd, hogy legyőzzön a rossz, inkább te győzd le a rosszat a jóval.

V. Az Úr szeretete örökké tart,

F. És igazsága azok iránt, akik szövetségét híven őr­ zik.

Könyörgés

Urunk, Jézus Krisztus, a világ üdvösségéért a nap harmadik órájában vittek a keresztre feszítés kínszen-

védésére. Esedezve kérünk, segíts, hogy elkövetett bűneinkre mindig bocsánatot találjunk nálad, a jövőben pedig őrizz meg minket minden rossztól. Aki élsz és uralkodói mindörökkön-örökké,

Délben

RÖVID OLVASMÁNY l Jn 3, 16

Az Isten szeretetét arról ismerjük fel, hogy életét adta értünk. Nekünk is kötelességünk életünket adni testvéreinkért.

V. Adjatok hálát az Úrnak, mert jó,

F. Mert örökké szeret minket.

Könyörgés

Urunk, Jézus Krisztus, te megváltásunkért ebben az órában ártatlanul mentél a keresztfára, miközben sötétség borította az egész világot. Kérünk, add nekünk mindenkor azt a fényességet, amely elvezet minket az örök életre. Aki élsz és uralkodói mindörökkön-örökké.

Délután

RÖVID OLVASMÁNY l Jn 4, 9-11

Az Isten szeretete abban nyilvánult meg, hogy az Isten elküldte a világba egyszülött Fiát, hogy általa éljünk. A szeretetnek nem az a lényege, hogy mi szeret­ jük Istent, hanem hogy ő előbb szeretett minket, és elküldte a Fiát bűneinkért engesztelésül. Szeretteim, ha az Isten így szeretett minket, nekünk is szeretnünk kell egymást.

V. Oltalmazó Istenünk, nézz le ránk,

F. Tekints kegyesen a te Fölkentedre!

Könyörgés

Urunk, Jézus Krisztus, te a bűnbánó gonosztevőt a kereszt szégyenfájáról vezetted át országodba. Megvalljuk bűneinket, és bizalommal kérünk, vezess be min-

két halálunk után örvendezéssel a boldogság hónának kapuján. Aki élsz és uralkodói mindörökkön-örökké.

Az imaóra befejezése az Általános részben.

ESTI DICSÉRET

V. Istenem, jöjj segítségemre! Dicsőség az Atyának. Miképpen. Alleluja.

HIMNUSZ

A nappalból egy óra még, s a napfény esthomályba hull; törlesszük a nagy tartozást, szívünk most háladalra gyúl.

E nap munkája véget ért, amelyre hívtál, Krisztusunk, készítsd az ígért égi bért: szőlőmunkásaid vagyunk.

Kiket most bérük vonz feléd, s kiknek majd végső díjat adsz: mindnyájunk munkáját segítsd, s munkánk után adj szent vigaszt.

Krisztus Király, zengjen neked, és az Atyának tiszteletet, s a Vigasztalónak veled dicséret zengjen szüntelen. Ámen.

ZSOLTÁROZÁS

1. ant. Naponta áldalak, és elbeszélem csodatetteidet, Uram.

144. zsoltár

Az isteni fölség dicsérete

Igazságos vagy, Uram, aki vagy, és aki voltál!

(Jel 16, 5).

I.

Magasztallak Istenem, Királyom, †

és áldom nevedet *

mindörökkön-örökké. Naponta áldalak, †

és nevedet magasztalom *

mindörökkön-örökké.

Nagy az Űr, és minden dicséretre méltó, *

és nagyságát felfogni nem lehet.

Nemzedékről nemzedékre dicsérjék tetteidet, *

és hangosan hirdessék hatalmadat!

Magasztos fölséged nagyságáról beszéljenek, *

és beszéljék el csodatetteidet! Félelmetes tetteid erejéről szóljanak, *

és hirdessék a te nagy voltodat! Terjesszék végtelen jóságod hírét, !*

és igazságosságodat ujjongva áldják!

Irgalmas és kegyelmes az Úr, *

hosszan tűrő és nagy irgalmú.

Jóságos az Úr mindenkihez, *

irgalmas minden teremtményéhez.

Magasztaljon téged, Uram, minden műved, *

és szentjeid áldást mondjanak!

Hirdessék, hogy országod milyen dicsőséges, *

és hatalmadról beszéljenek, hogy megismertessék az emberekkel hatalmadat *

és nagyszerű országod dicsőségét. Örökkévaló ország a te országod, *

uralmad minden nemzedéken át megmarad.

Ant. Naponta áldalak, és elbeszélem csodatetteidet, Uram.

2. ant. Mindenek szeme bízón rád tekint, Uram; te közel vagy mindazokhoz, akik hívnak.

II.

Hűséges az Úr minden szavában, *

és szent minden cselekedetében. Az Úr fenntartja a botladozót, *

és a megalázottat fölemeli. Mindenek szeme bízón rád tekint, *

és te enni adsz nekik alkalmas időben. Megnyitod kezedet, *

és eltöltesz minden élőt jótéteménnyel.

Igazságos az Úr minden végzésében, *

és szent minden cselekedetében. Közel az Úr azokhoz, akik őt szólítják, *

mindazokhoz, akik őt igaz szívvel hívják. Az istenfélők vágyait teljesíti, †

kérésüket meghallgatja, *

és megmenti őket. Megóv az Úr mindenkit, aki őt szereti, *

de elpusztít minden gonosztevőt.

Hirdesse szám az Úr dicsőségét, †

és szent nevét áldja minden élő * mindörökkön-örökké.

Ant. Mindenek szeme bízón rád tekint, Uram; te közel vagy mindazokhoz, aliili hívnak.

3. ant. Hűségesek és igazak útjaid, nemzetek Királya!

Kantikum Jel 15, 3-4

A hódolat éneke

Nagy és csodálatos minden műved, *

mindenható Urunk, Istenünk. Hűségesek és igazalt útjaid, *

nemzetek Királya!

Ki ne félne, tisztelne téged, Urunk, *

ki ne dicsérné nevedet?