II. HÉT VASÁRNAP

I. ESTI DICSÉRET

V. Istenem, jöjj segítségemre! Dicsőség az Atyának. Miképpen. Alleluja.

HIMNUSZ

Örök létforrás, Istenünk,
ki mindent jól elrendezel,
s világunk minden kis zugát
ajándékoddal töltőd el.

írásod szól: a Mű után
te megpihentél, s most nekünk
munkánk után nyugalmat adsz,
s így majd vígabban kelhetünk.

Halandó híveidnek add,
hogy megsirassák vétkeik,
s remélve bő áldásodat,
járják erények útjait.

S ha majd a végső nagy napon
mindent lesújt a félelem:
mi együtt örvendjünk veled,
s békéd jutalma töltsön el.

Ezt add meg kérünk, jó Atya,
s Atyának mása, egy Fia,
s te, Szentlélek, Vigasztaló:
örökre egy uralkodó. Ámen.

Mondható helyette az Üdvöz légy, nap kezdetű him­ nusz, 715.

ZSOLTÁROZÁS

1. ant. Nagyszerű lámpás a te igéd lábam előtt, Istenem, alleluja!

118. zsoltár, 105-112 XIV. (Nun)

Nagyszerű lámpás a te Igéd lábam előtt, *

ösvényemen csak ez világít. Nevedre esküszöm és ígérem: *

igaz végzéseid igéit megtartom.

Nagyon mélyre aláztál, Uram, *

de ígéreted szerint éltess. Neked hozom ajkam áldozatát,

fogadd tetszéssel, Uram, *

végzéseidre taníts meg engem.

Naponként veszélyben forog az életem, * törvényeidről mégsem feledkezem meg.

Nekem tőrt is vetettek a bűnösök, * de parancsaidtól el nem tértem.

Nekem igéd lesz az örökrészem mindenkor, *

ez tölti el szívemet örömmel. Nézd, szívemet arra hajlítom, †

hogy rendelkezéseidet megtegyem, *

jutalma ennek mindörökké tart.

Ant. Nagyszerű lámpás a te igéd lábam előtt, Iste­ nem, alleluja!

2. ant. Betöltesz engem örömmel színed előtt, Uram, alleluja.

15. zsoltár

Az Úr az én örökrészem

Isten feloldotta a halál bilincseit, és feltámasztotta Jézust

(ApCsel 2, 24).

Oltalmazz engem, Istenem, * mert én benned bízom.

így szólok az Úrhoz: „Istenem vagy nekem, * nincs más javam rajtad kívül."

A dicső és szent férfiakhoz, akik földünkön élnek, *

vonzódom egész szívemmel. Bajt bajra tetéznek maguknak, *

akik idegen istenek után futnak. Véres áldozataikban nincsen részem, *

még csak nevüket sem veszem ajkamra.

Az Úr az én örökrészem és kelyhem, *

te irányítod, Uram, sorsomat.

A mérőzsinór értékes részt juttatott nekem, *

valóban pompás az én örökrészem. Áldom az Urat, mert tanácsot ad nekem, *

még éjszaka is a jóra int engem bensőm. Szüntelenül magam előtt látom az Urat, *

ő áll jobbomon, hogy el ne essem. Ezért örül az én szívem, †

és ujjong a lelkem, *

sőt reménységben nyugszik testem is.

Mert nem hagyod lelkemet a holtak hónában, *

és nem engeded,

hogy pusztulást lásson szented.

Az élet útját mutatod nekem, †

örömmel töltesz el színed előtt, *

és mindörökké tart az öröm jobbodon!

Ant. Betöltesz engem örömmel színed előtt, Uram, alléi új a.

3. ant. Jézus nevére hajoljon meg minden térd a mennyben és a földön, alleluja!

Kantikum Fil 2, 6-11

Ének Krisztusról, Isten Szolgájáról

Jézus Krisztus, isteni mivoltában, † Istennel való egyenlőségét

nem tartotta olyan dolognak, * amelyhez mint zsákmányhoz ragaszkodjék,

hanem szolgai alakot öltve kiüresítette önmagát, †

az emberekhez lett hasonló, *

külsejében olyan volt, mint egy ember. Megalázta önmagát, †

engedelmes lett a halálig, *

mégpedig a kereszthalálig.

Ezért Isten felmagasztalta őt, †

és olyan nevet adott neki, *

amely fölségesebb minden névnél, hogy Jézus nevére hajoljon meg minden térd *

a mennyben, a földön és az alvilágban, és minden nyelv hirdesse az Atyaisten dicsőségére,*

hogy Jézus Krisztus az Úr.

Ant. Jézus nevére hajoljon meg minden térd a mennyben és a földön, alleluja!

RÖVID OLVASMÁNY Kol l, 3-6a

Kegyelem nektek és békesség Atyánktól, az Istentől és Urunktól, Jézus Krisztustól! Hálát adunk Istennek, Urunk, Jézus Krisztus Atyjának, valahányszor értetek imádkozunk. Hallottunk ugyanis Jézus Krisztusba vetett hitetekről és arról a szeretetről, amelyet minden szent iránt tanúsíttok annak reményében, ami készen vár rátok a mennyben. Erről az evangélium igaz tanításában hallottatok, amely hozzátok is eljutott, s amint az egész világon gyümölcsözik és gyarapszik, úgy nálatok is.

RÖVID VÁLASZOS ÉNEK

V. Napkelettől napnyugatig * Dicsértessék az Úr neve! Napkelettől.

F. Dicsősége magasabb az egeknél. * Dicsértessék az Úr neve! Dicsőség az Atyának. Napkelettől.

Magnificat-antifóna az Időszaki részből.

FOHÁSZOK

Isten segíti és védelmezi népét, hogy boldog legyen, hiszen ő maga választotta örökségül. Adjunk hálát neki, és jósagára emlékezve mondjuk:

Urunk, tebenned bizakodunk!

Jóságos Atyánk, könyörgünk hozzád N. pápánkért és N. püspökünkért,

- védelmezd őket, és szenteld meg erőddel!
Érezzék meg a betegek, hogy ők Krisztus társai a szenvedésben,

- és részesedjenek mindenkor az ő vigasztalásából!
Tekints jóságosán azokra, akiknek nincs tető a fejük felett,

- hogy tisztességes lakóhelyet találjanak!
Add meg, és őrizd meg a föld termesét,

- hogy az embereknek meglegyen a mindennapi kenyerük!

(vagy:

Óvd meg jóságosán nemzetünket a rossztól,

- hogy jólétnek és a te békédnek örvendjen!)
Urunk, fogadd irgalmas szeretettel a meghaltakat,

- és adj nekik mennyei lakóhelyet!

Mi Atyánk . . .

Könyörgés az Időszaki részből.

Az imaóra befejezése az Általános részben.

IMÁDSÁGRA HÍVÁS

V. Nyisd meg, Uram.

Ant. Az Urat, akinek háza népe és kezének nyája vagyunk, jöjjetek, imádjuk, alleluja!

Az Imádságra hívás zsoltára, 555.

OLVASMÁNYOS IMAÓRA

V. Istenem, jöjj segítségemre! Dicsőség az Atyának. Miképpen. Alleluja.

Ez azonban elmarad, ha az Imádságra hívás közvetlenül az imaóra előtt van.

HIMNUSZ

I. Amikor az imaórát éjszaka vagy kora hajnalban mondják:

Csak félig múlt az éjszaka,
szólít a próféták szava:
dicsérjük Istent szüntelen,
Atyát s Fiút együttesen,

s a Lelket, aki egy velük
és egyesíti lényegük:
a Hármas-Egy élő Csodát,
kit énekünk örökre áld.

Félelmes éji óra ez,
öldöklő angyal jár körül,
Egyiptomnak halála lett:
elsőszülöttek végzete.

Az igazaknak üdvöt ad:
az angyal büntető keze
nem mert reájuk sújtani,
a vér jelétől megriadt.

Egyiptom sírt keservesen
tömérdek bú és gyász között.
De vígan ujjong Izrael:
a bárány vére őrzi őt.

Urunk, az igaz Izrael
mi vagyunk: benned örülünk.
Az ellenség nem érhet el,
megóvja vered életünk.

Országodhoz, áldott Király,
ha eljössz, méltónak találj,

hadd zengjünk akkor majd neked
meg nem szűnő dicséretet. Ámen.

II. Amikor az imaórát a nap nem reggeli órájában végzik:

Üdvöz légy, nap! Dicső és szent e nap!
Te boldog nap, Krisztus győzelme vagy;
tartós öröm, amit bőségben ad
vasárnapunk!

Mennybéli fény, vakoknak napvilág,
veled rontott poklot Krisztus Király.
Halált legyőz, kibékít s mennybe vár,
bár por vagyunk!

Örök Bíránk, úgy szól ítéleted,
hogy minden bűn alá helyeztetett,
de gyengéknek kegyelmet oszt kezed;
gyógyít az Úr!

Erős az Úr, és bölcsessége szent;
haragja szűnt, irgalma megjelent,
mikor fajunk s világunk tönkrement
és porba hullt!

Poklot tiport és feltámadt az Úr,
emberfajunk őbenne megújul,
az elveszett juh vállához simul,
és égre vár!

A béke szent az ég és föld között,
egész világ új fénybe öltözött,
győzött az Úr, hirdessék hírnökök:
csak ő Király!

Örök hazánk terólad énekel,
Egyház Anyánk víg szóval így felel:
„Alleluja!", s ma százszor zengi el
népünk e dalt!

Legyőztük már a halál erejét,
élvezzük hát győzelmünk örömét;
békülj te föld, dicsőség neked ég,
zengj diadalt! Ámen.

ZSOLTÁROZÁS

1. ant. Uram, Istenem, fölséget és pompát öltöttél magadra, a fényesség a te palástod, alleluja.

103. zsoltár

Himnusz a teremtő Istenhez

Mindenki, aki Krisztusban van, új teremtmény. A régi megszűnt, és valami új valósult meg (2 Kor 5, 17).

I.

Mondj áldást, lelkem, az Úrnak: *

csodálatos a te nagyságod, Uram, Istenem!

Fölséget és pompát öltöttél magadra, *

a fényesség a te palástod.

Kifeszíted az eget, mint egy sátort, *

vizek fölött áll a palotád. Fölszállsz a felhők fogatára, *

és a szelek szárnyán utazol. Követségbe küldöd a szélvihart, *

és teneked szolgál a lobogó villám.

Szilárd alapokra ágyaztad a földet, *

nem fog az sohasem meginogni. Az őstenger köntösként takarta, *

vizek borították még a hegyeket is.

Ám feddő szavadra megfutottak, *

félve menekültek mennydörgő hangod elől.

Magasba szöktek a hegyek, behorpadtak a völgyek * ott, ahol kijelölted helyüket.

Határt vontál eléjük, és át nem lépik azt, * nem nyelik el újra a föld színét.

Patáitokba gyűjtőd a forrásvizeket, *

ott csörgedeznek a hegyek között. Belőlük isznak a mező vadjai, *

szomjukat oltják az állatok. Partjukon fészkelnek a dalos madarak, *

az ágak közt énekük hangzik.

Ant. Uram, Istenem, fölséget és pompát öltöttél magadra, a fényesség a te palástod, alleluja.

2. ant. Az Úr adja, hogy kenyeret teremjen a föld,
és bort, hadd vigadjon tőle az emberi szív, alleluja.

II.

A hegyeket égi palotádból öntözöd, *

alkotásod gyümölcsével jól tartod a földet. Füvet sarjasztasz az állatoknak, *

és növényeket az ember hasznára, hogy kenyeret teremjen a föld, *

és bort, hadd vigadjon tőle az emberi szív. Olajjal örömet derítesz az arcra, *

a kenyér meg erőt önt az ember szívébe.

Teleisszák magukat az Isten erdői *

és Libanon cédrusai, melyeket ő ültetett.

A madarak fészküket odarakják, * tetejükben tanyázik a gólya.

A magas hegy a zergék hazája, *

a sziklák meg a borznak kínálnak menedéket.

Holdat készítettél, hogy mérje az időt, *

nyugtának idejét jól tudja a nap. Kibocsátód az árnyakat, leszáll az éj: *

benne az erdő vadjai zsákmány után osonnak.

Az oroszlánkölykök prédáért üvöltenek, *

és betevő falatot kérnek Istentől. Amikor a nap fölkel, visszatérnek, *

és elhevernek vackaikon.

Az ember meg munka után lát, *

és dolgozik, míg nem jön az este.

Ant. Az Úr adja, hogy kenyeret teremjen a föld, és bort, hadd vigadjon tóié az emberi szív, alleluja.

3. ant. Isten látta, hogy nagyon jó mindaz, amit alkotott.

III.

Mennyi mindent alkottál, Uram! †

Bölcsességgel rendeztél el mindent, *

betöltik a földet teremtményeid. Ott van a nagy és széles tenger, †

nyüzsög benne a számtalan tengeri állat: *

parányi életek és hüllőóriások. Hajók siklanak rajta mindenfelé, *

s a Leviatán, amelyet azért alkottál, hogy játszadozzál vele.

Tőled várják mindahányan, *

hogy enniük adj kellő időben. Hogyha te adsz nekik, összeszedik, *

ha megnyitod kezedet, eltelnek jókkal. De ha elfordítod arcod, megrettennek, †

leheletüket ha megvonod, elhullanak, *

és visszatérnek a porba. Ám, ha újra kiárasztod a lelked, életre kelnek, *

s így megújítod a föld színét.

Legyen örök az Úr dicsősége, *

lelje örömét műveiben!

Rátekint a földre, és az beléremeg, *

megérinti a hegyeket, és füstölni kezdenek. Az Úrnak dalolok egész életemben, *

zsoltárt zengek Istennek, amíg csak élek. Bárcsak fogadná tetszéssel dalomat, *

hisz gyönyörűségemet őbenne találom.

A bűnösök vesszenek a földről, † istentelenek ne legyenek többé! * Mondj áldást, lelkem, az Úrnak!

Ant. Isten látta, hogy nagyon jó mindaz, amit alkotott, alleluja.

V. A ti szemetek boldog, mert lát.

F. A fületek is az, mert hall.

Olvasmányok és könyörgés, mint az Időszaki részben.

REGGELI DICSÉRET

V. Istenem, jöjj segítségemre! Dicsőség az Atyának. Miképpen. Alleluja.

Ez azonban elmarad, ha az Imádságra hívás közvetlenül az imaóra előtt van.

HIMNUSZ

Sápad, eloszlik köde már az éjnek,
pirkad a hajnal, rózsaszínű fény kél;
forduljunk buzgón a világ Urához
hangos imánkkal,

hogy mindnyájunkon könyörüljön Isten, aggodalmunkat szent keze elűzze
, s jó Atyánk lévén, tegye, hogy bejussunk
égi hazánkba.

Adja meg mindezt az isteni Fölség:
az Atyaisten s örök Egyszülöttje,
és a Szentlélek, akit áld az ének
mind e világon. Ámen.

ZSOLTÁROZÁS

1. ant. Áldott, aki az Űr nevében jön, alleluja!

117. zsoltár

Az ujjongás és szabadulás éneke

Krisztus a kő, amelyet ti, az építők elvetettetek, mégis szegletkővé lett (ApCsel 4, 11).

Adjatok hálát az Úrnak, mert jó, *

mert örökké szeret minket. Mondja Izrael háza: Jó az Úr, *

mert örökké szeret minket. Mondja Áron papi háza is, *

hogy örökké szeret minket. Hirdessék azok is, akik félik az Urat, *

hogy örökké szeret minket. -

Az Úrhoz fohászkodtam a szenvedés idején, * meghallgatott, és tágas útra vezetett.

Velem van az én Uram, Istenem, *

mitől féljek, ember mit árthat nekem?

Velem van az Úr, aki mindenben segítőm, * és megláthatom,

hogyan szégyenül meg ellenségem.

Jobb az Úrnál keresni oltalmat, *

mint emberekben bizakodni. Jobb az Úrnál keresni oltalmat, *

mint hatalmasokban reménykedni.

Körülvettek mind a nemzetek, *

de az Úr nevében porba sújtom őket.

Szorongatnak minden oldalról, *

de az Úr nevében porba sújtom őket.

Körülvettek, mint a méhrajok, †

tüzük felém csapott, mint a rőzseláng, * de az Úr nevében porba sújtom őket.

Nekem jöttek, ütlegeltek, már-már elestem, * de az Úr felkarolt, és megsegített.

Az Úr erősségem és dicsőségem, *

ő lett az én szabadítom.

Örömujjongástól és énektől hangosak *

az igazak sátrai.

Az Úr jobbja tett nagy dolgokat, †

az Úr jobbja emelt föl engem, *

az Úr jobbja művelt csodákat! Nem halok meg, hanem élek, *

hogy hirdessem az Úr nagy tetteit. Megfenyített az Úr és megpróbált, *

de nem adott halálra engem.

Tárjátok ki az igazak kapuit, *

bemegyek, hogy áldjam az Urat.

Az Úr kapuja, íme, itt van, *

de csak az igazak mennek át rajta. -

Hálát adok, mert meghallgattál engem, *

te lettél szabadítom.

A kő, amelyet az építők félredobtak, *

az lett a háznak szegletköve. Mindezt az Úr vitte végbe, *

a csodát saját szemünkkel látjuk.

Ez az a nap, amelyet az Úr adott, *

hogy ujjongjunk és örvendezzünk.

Adj nekünk, Uram, szabadulást, *

adj nekünk, Uram, jólétet! Áldott, aki az Úr nevében jön! *

Megáldunk az Úr házából titeket. Isten az Úr, ő ragyog felettünk; *

álljatok sort lombos ágakkal egészen az oltár szarváig!

Hálát adok neked, te vagy Istenem, *

magasztallak, Istenem, téged! Adjatok hálát az Úrnak, mert jó, *

mert örökké szeret minket!

Ant. Áldott, aki az Úr nevében jön, alleluja!

2. ant. Énekeljünk szent éneket Istenünknek, alleluja!

Kantikum Dán 3, 52-57

Minden teremtmény dicsérje az Urat!

A Teremtő . . . áldott legyen mindörökké! (Róm l, 25).

Áldott vágj 7, Urunk, atyáink Istene, * dicséretre méltó és magasztos örökké.

És áldott a te dicsőséges szent neved, * dicséretre méltó és magasztos mindörökkön-örökké.

Áldott vagy templomod dicsőséges szent helyén, * nagyon-nagyon dicséretre méltó és magasztos örökké. -

Áldott vagy királyitrónodon, *

nagyon-nagyon dicséretre méltó és magasztos örökké.

Áldott vagy, aki a mélységekbe tekintesz, †

és a kerubok fölött trónolsz, *

dicséretre méltó és magasztos örökké.

Áldott vagy az égbolt fölött, *

dicséretre méltó és magasztos örökké!

Áldja az Urat az Úr minden műve, *

dicsérje és magasztalja örökkön-örökké!

Ant. Énekeljünk szent énekeket Istenünknek, alleluja!

3. ant. Dicsérjétek az Urat, mert nagysága végtelen, alleluja.

150. zsoltár

Dicsérjétek az Urat!

Daloljon a lelhetek, daloljon a szívetek is, vagyis dicsőít­ sétek meg Istent telketekben és testetekben egyaránt!

(Hesychius).

Dicsérjétek az Urat szentélyében, *

dicsérjétek a hatalmas égboltozaton! Dicsérjétek hatalmas tetteiért, *

dicsérjétek, mert nagysága végtelen.

Dicsérjétek őt harsonaszóval, *

dicsérjétek lanttal, citerával. Dicsérjétek dobbal és körtánccal, *

dicsérjétek citerával és fuvolával.

Dicsérjétek őt zengő cimbalommal, †

dicsérjétek búgó cimbalom hangjával! * Minden lélek az Urat dicsérje!

Ant. Dicsérjétek az Urat, mert nagysága végtelen, alleluja.

RÖVID OLVASMÁNY Ez 36, 25-27

Tiszta vizet hintek rátok, és megtisztultok minden tisztátalanságtól, minden bálványotoktól megtisztítalak. És új szívet adok nektek, új lelket öntök belétek. Kőszíveteket elveszem testetekből, és hússzívet adok nektek. Lelkemet árasztom belétek; ezt teszem, hogy törvényeim szerint járjatok, hogy ítéleteimet megtartsátok, és megtegyétek.

RÖVID VÁLASZOS ÉNEK

V. Magasztalunk téged, Istenünk, * És nevedet szólítjuk. Magasztalunk.

F. Elbeszéljük csodatetteidet. * És nevedet szólítjuk. Dicsó'ség az Atyának. Magasztalunk.

Benedictus-antifóna az Időszaki részből.

FOHÁSZOK

Adjunk hálát Üdvözítőnknek, aki e világra jött, hogy velünk legyen, mint Istenünk. Szólítsuk őt hangos szóval:

Krisztus, dicsőség Királya, légy világosságunk és örömünk!

Krisztus Urunk, égből jött fényesség, az eljövendő fel­támadás zsengéje,

- ne engedd, hogy a halál árnyékában üljünk, hanem
add, hogy téged kövessünk és az élet világosságában járjunk!

Mutasd meg nekünk jóságodat, amely bőséggel árad minden teremtményedre,

- hogy mindenütt szemléljük dicsőségedet!

Ne engedd, Urunk, hogy a mai napon legyőzzön min­ ket a Gonosz,

- hanem segíts, hogy legyőzzük a rosszat a jóval!

Te megkeresztelkedtél a Jordán vizében, és fölkent a Szentlélek,

- add, hogy a mai napon a Szentlélek kegyelme vezessen minket!

Mi Atyánk . . .

Könyörgés az Időszaki részből.

Az imaóra befejezése az Általános részben.

NAPKÖZI IMAÓRA

V. Istenem, jöjj segítségemre! Dicsőség az Atyának. Miképpen. Alleluja.

HIMNUSZ, mint az Általános részben, 565-567.

ZSOLTÁROZÁS

l. ant. Zöldellő mezőkön terelget engem az Úr, alleíuja.

22. zsoltár

A jó Pásztor

A Bárány legelteti és elő vizek forrásához tereli őket

(Jel 7, 17).

Az Úr az én pásztorom, nincs is semmiben hiányom: zöldellő mezőkön terelget engem.

Csöndes vizekhez vezet, *

és lelkemet felüdíti.

Az igazság ösvényén vezérel *

nevéhez híven.

Járjak bár halálsötét völgyekben, †

ott sem félek semmi bajtól, *

mert te velem vagy. Pásztorbotod és terelővessződ *

az én bizodalmam.

Asztalt terítesz nekem *

ellenségeim szeme előtt. Dús kenettel frissíted fejemet, *

csordultig megtöltötted serlegem.

Jóság és irgalom jár velem *

életemnek minden napján,

s az Úr házában lesz otthonom *

örök időkön át.

Ant. Zöldellő mezőkön terelget engem az Úr, alleluja„

2. ant. Izraelben nagy az Úr neve, alleluja.

75. zsoltár

Hálaadás győzelemért

Meglátjátok majd az Emberfiát, amint eljön az ég felhő­ in (Mt 24, 30).

I.

Jól ismerik Istent Júda földjén, *

Izraelben nagy az ő neve. Sálemben áll sátora, *

lakóhelye pedig Sionban.

Ott törte össze a tüzes nyilakat, *

pajzsot, kardot és harci eszközöket.

Csodálatos vagy, fényben állsz a zsákmányok hegyén,* ahol kifosztották a szívükben gőgösöket,

mert álom nyomta el őket, *

a harcosok karja lehanyatlott.

Feddő szavadtól, Jákob Istene, *

megtorpantak a lovak és a harci szekerek.

Ant. Izraelben nagy az Úr neve, alleluja.

3. ant. Beleremeg és elnémul a föld, amikor ítéletre
fölkel az Isten, alleluja.

II.

Félelmetes vagy, ki állhat meg előtted, *

ha felgerjed haragod. Döntésedet a mennyből hallatod; *

beleremeg és elnémul a föld,

amikor ítéletre fölkel az Isten, *

hogy megszabadítsa a föld szelídéit.

A haragodtól sújtott ember is magasztal majd téged, * és aki haragodtól megmenekült, téged ünnepel.

Amit fogadtok, adjátok meg Isteneteknek, az Úrnak; * akik körülötte vagytok,

áldozzatok a Félelmetesnek,

mert ő megtöri a fejedelmek büszkeségét, *

és rettenetes a föld királyaihoz,

Ant. Beleremeg és elnémul a föld, amikor ítéletre fölkel az Isten, alleluja.

A többi Napközi imaórához a Kiegészítő zsoltárok, 1113.

Délelőtt

RÖVID OLVASMÁNY Róm 5, 1-2. 5

Mivel a hit révén megigazultunk, békében élünk az Istennel, Urunk, Jézus Krisztus által. Általa jutottunk a hitben a kegyelemhez, amelyben élünk, és dicsekszünk a reménységgel, hogy az isteni dicsőség részesei lehetünk. A remény nem csal meg, mert a nekünk ajándékozott Szentlélekkel kiáradt szívünkbe az Isten szeretete.

V. Az Úr nagy jóságát éneklem szüntelen,

F. Nemzedékről nemzedékre hirdetem hűségét.

Délben

RÖVID OLVASMÁNY Róm 8, 26

Gyöngeségünkben segítségünkre siet a Lélek, mert még azt sem tudjuk, hogyan kell helyesen imádkoznunk. A Lélek azonban maga jár közben értünk, szavakba nem önthető sóhajtozásokkal.

V. Zengve szálljon fel hozzád kérésem, Uram,

F. ígéreted szerint adj nekem értelmet!

Délután

RÖVID OLVASMÁNY 2 Kor l, 21-22

Isten az, aki minket veletek együtt megerősít és fölken Krisztusban. Pecsétjével megjelölt minket és foglalóul a szívünkbe árasztotta a Lelket.

V. Világosságom és üdvösségem az Isten,

F. Életemnek az Úr az oltalma.

Könyörgés az Időszaki részből.

Az imaóra befejezése az Általános részben.

II. ESTI DICSÉRET

V. Istenem, jöjj segítségemre! Dicsőség az Atyának. Miképpen. Alleluja.

HIMNUSZ

Szentháromság, fény kútfeje,
szent egységnek Legelseje,
az égő nap mar száll alá,
szívünkben gyűljön égi láng.

Már reggel is dicsért dalunk,
most este ismét itt vagyunk,
a hozzád esdeklő szavak
dicséretedre szóljanak.

Áldott az Atya és Fiú,
s a Lélek is, ki vigaszunk:
Szentháromság, egy Istenünk,
örökké áldjon énekünk! Ámen.

ZSOLTÁROZÁS

l. ant. Az Úr Krisztus pap örökké Melkizedek rendje szerint, alleluja.

109. zsoltár, 1-5. 7

Pap és király a Messiás

Addig kell uralkodnia, amíg ellenségeit mind lába alá nem veti (l Kor 15, 25).

így szólt az Úr az én Uramhoz: †

„Jobbom felől foglalj helyet, *

míg én ellenségeidet zsámolyul vetem lábad alá."

Kinyújtja az Úr Sionból hatalmad vesszejét: *

„Ellenségeid közt uralkodjál! Születésed napjától tiéd a királyság †

szentséges fényességben; *

a hajnalcsillag előtt szültelek téged."

Megesküdött az Úr, és nem vonja vissza: * „Pap vagy te mindörökké

Melkizedek rendje szerint."

Az Úr áll a te jobbod felől, *

és eltiporja a királyokat haragja napján. Patakból oltja útközben szomját, *

és újra fölemeli a fejét.

Ant. Az Úr Krisztus pap örökké Melkizedek rendje szerint, alleluja.

2. ant. A mi Istenünk a mennyben lakik, és amit akar, mindazt végrehajtja, alleluja.

113 B. zsoltár

Az igaz Isten dicsérete

A halványaktól Istenhez tértetek, hogy az élő és igaz Is­tennek szolgáljatok (l Tessz l, 9).

Ne nekünk, Uram, ne nekünk, †

nevednek adj dicsőséget, *

szeretetedért és hűségedért! Miért mondják rólunk a népek: *

„Az ő Istenük ugyan hol van?"

A mi Istenünk a mennyben lakik, *

és amit akar, mindazt végrehajtja.

Ezüst és arany az ő bálványuk, *

csupán emberkéz alkotása:

Van szájuk, de nem beszélnek, *

szemük is, de mégsem látnak; van fülük, de nem hallanak, *

orruk illatot nem érezhet; van kezük, de nem tapintanak, †

van lábuk, de nem járhatnak, *

és torkuk nem adhat hangot. Ezekhez hasonlókká lesznek készítőik, *

és mindazok, akik bíznak bennük!

Isten népe, az Úrban remélj, *

ő lesz segítőd és védőpajzsod!

Áron papi haza, az Úrban remélj, *

ő lesz segítőd és védőpajzsod! Istenfélők népe, az Úrban remélj, *

ő lesz segítőd és védőpajzsod! Megemlékezik rólunk az Úr, *

Istenünk majd megáld minket. Megáldja Izrael nagy családját, *

megáldja Áron papi házát.

Megáldja mindazt, aki az Urat féli, *

kicsinyeket és nagyokat egyaránt.

Sokasítson meg az Úr titeket, *

titeket és minden fiatokat! Áldjon meg az Úr titeket, *

aki az eget és a földet megalkotta!

A magas ég az Úr birodalma, *

de a földet átadta az embereknek. Nem a holtak dicsérnek, Uram, téged, *

sem azok, akik leszállnak az örök csendbe.

De mi, akik élünk, áldjuk az Urat, * mostantól fogva mindörökké!

Ant. A mi Istenünk a mennyben lakik, és amit akar, mindazt végrehajtja, alleluja.

3. ant. Dicsérjétek Istenünket, ti, összes szolgái, kicsinyek és nagyok, alleluja!

A következő kantikumot Allelujá-val kell mondani, ahányszor jelezve van, ha énekelnek; éneklés nélküli zsolozsmázsás esetén elegendő az Allelujá-t az egyes verssza­ kok elején és végén venni.

Kantikum Vö. Jel 19, 1-7

A Bárány menyegzője

Alleluja.

Üdv, dicsőség és hatalom Istenünknek, *

(F. Alleluja )

mert igazak és jóságosak ítéletei.

F, Alleluja ( alleluja ).

Alleluja.

Dicsérjétek Istenünket, ti, összes szolgái, *

(F. Alleluja )

és akik félve tisztelitek őt, kicsinyek és nagyok.

F. Alleluja ( alleluja ).

Alleluja.

Átvette uralmát Urunk, mindenható Istenünk, *

(F. Alleluja )

örvendezzünk, ujjongjunk és dicsőítsük őt!

F. Alleluja ( alleluja ).

Alleluja.

Elérkezett a Bárány menyegzőjének napja, *

(F. Alleluja )

már fel is készült menyasszonya.

F. Alleluja ( alleluja ).

Ant. Dicsérjétek Istenünket, ti, összes szolgái, kicsi­ nyek és nagyok, alleluja!

RÖVID OLVASMÁNY 2 Tessz 2, 13-14

Folytonos hálaadással tartozunk az Istennek értetek, testvérek, akiket szeret az Úr, mert az Isten kezdettől kiválasztott benneteket, hogy a Lélek megszentelő erejéből és az igazságban való hit által megváltást nyerjetek. Evangéliumunk által épp azért hívott meg benneteket, hogy részetek legyen Urunk, Jézus Krisztus dicsőségében.

RÖVID VÁLASZOS ÉNEK

V. Nagy a mi Urunk, * Nagy az ő ereje. Nagy.

F. Bölcsességének nincs határa. * Nagy az ő ereje. Dicsőség az Atyának. Nagy.

Magnificat-antifóna az Időszaki részből.

FOHÁSZOK

Dicséret és tisztelet Krisztusnak, alti örökké él, hogy közbenjárjon értünk, és mindörökre üdvözíteni tudja azokat, áld általa járulnak Istenhez. Ezért bi­ zakodó lélekkel kérjük:

Emlékezzél meg, Urunk, népedről!

Igazság Napja, napnyugtakor téged szólítunk az egész emberiség nevében, és kérünk,

- add, hogy fogyhatatlan fényedet mindnyájan vég
nélkül élvezzük!

Őrizd a szövetséget, amelyet isteni véreddel szentesítet­tél,

- és szenteld meg Egyházadat, hogy szeplőtelen maradjon!

Emlékezzél, Urunk, híveid közösségéről,

- és szent templomodról, amelyben köztünk lakozol!
A béke és biztonság útján vezesd az utasokat,

- hogy épségben és örömmel érjenek kitűzött céljukhoz!

Vedd magadhoz, Urunk, az elhunytak lelkét,

- add meg nekik a bocsánatot és az örök dicsőséget!

732. oldal

Mi Atyánk . . .

Könyörgés az Időszaki részből.

Az imaóra befejezése az Általános részben.

II. HÉT: HÉTFŐ

IMÁDSÁGRA HÍVÁS

V. Nyisd meg, Uram.

Ant. Örvendezzünk az Urnák, magasztaljuk őt hangos énekszóval!

Az Imádságra hívás zsoltára, 555.

OLVASMÁNYOS IMAÓRA

V. Istenem, jöjj segítségemre! Dicsőség az Atyának. Miképpen. Alleluja.

Ez azonban elmarad, ha az Imádságra hívás közvetlenül az imaóra előtt van.

HIMNUSZ

I. Amikor az imaórát éjszaka vagy kora hajnalban mondják:

Most itt az óra, amikor
az evangélium szerint
megérkezik a Vőlegény
és mennyországot alapít.

Az okos szüzek csapata
már készenlétben várja őt;
míg égő mécset tart kezük
nagy vígan ujjong örömük.

A balgák késnek, mécsesük
nem fénylik: lángja kialudt.
Az ajtót hasztalan verik,
bezárult már az ég nekik.

Mi csak virrasszunk éberen,
szívünk világa most a mécs,
hogy amikor megérkezik,
méltón fussunk az Úr elé.

Országodhoz, áldott Király,
ha eljössz méltónak találj,
hadd zengjünk akkor teneked
meg nem szűnő dicséretet. Ámen.

II. Amikor az imaórát a nap nem reggeli órájában végzik:

Szent élet útja, vágyakozók üdve,
és minden jóság ajándékozója,
Béke Királya, neked szól az ének,
téged imádunk!

Felragyog benned mind, amit a szentek
vágyva elérnek cselekedetükkel
vagy szavuk által, hogyha szeretettől
lángol a szívük.

Békés időket, hitet adj nekünk ma,
írt sebeinkre, bűneinkre oldást,
és tieidnek add az örök élet
mennyei kincsét.

Fölséges Egység: Atyaisten, áldunk,
s téged, Megváltónk, örök egy Királyunk,
Szentlélek Isten, nevedet is egyként
áldjuk örökké! Ámen.

ZSOLTÁROZÁS

1. ant. Fordítsd felém füledet, Uram; ments meg engem!

30. zsoltár, 1-17. 20-25

Üldözött ember bizakodó imádsága

Atyám, kezedbe ajánlom telkemet (Lk 23, 46).

I.

Te vágj, Uram, én reményem, †

ne hagyj soha szégyent érnem, * igazságodban szabadíts meg engem!

Fordítsd feléin füledet, *

siess, Uram, ments meg engem! Te légy oltalmazó kősziklám,

és megerősített házam, *

hogy megszabadíts engem!

Erősségem és menedékem valóban te vagy, * neved miatt vezess és irányíts engem!

Kiszabadítasz a hálóból,

amit titkon vetettek nekem, * mivel te vagy az én erősségem!

Uram, kezedbe ajánlom lelkemet; *

megváltottál engem, hűséges Istenem!

Te utálod a hazug bálványok tisztelőit, *

én azonban az Úrban remélek!

Ujjongok és örvendezem jóságod miatt, *

mert tekintetre méltattad alázatosságomat.

Ismered lelkem gyötrődéseit, †

nem adtál ellenségeim kezébe, * lábamat tágas helyre állítottad.

Ant. Fordítsd felém füledet, Uram; ments meg engem!

2. ant. Szolgád fölé ragyogtasd fel arcodat, Uram!

II.

Szorongatnak, Uram, könyörülj rajtam, †

szemem a bánattól elhomályosult, *

sorvadozik testem-lelkem. Életem már elernyed a kíntól, *

sóhajtozásban fogynak el éveim. Erőm megtört a nyomorúságban, *

csontjaim is sorvadoznak.

Gyalázattá lettem minden ellenségem előtt, † szomszédaim és ismerőseim félnek tőlem, *

ha meglátnak az utcán, elkerülnek.

Szívükben elfelednek, mintha meghaltam volna, * olyanná lettem, mint az összetört edény.

Sokak gyalázkodó szavát hallom;* rettegés vesz körül engem,

mert ezek összefognak ellenem, *

azon tanakodnak, hogy életemet kioltsák.

Én pedig benned remélek, Uram, †

azt mondtam: „Te vagy Istenem, *

kezedben van a sorsom." Ragadj ki az ellenség kezéből, *

és azoktól, akiit üldöznek engem. Szolgád fölé ragyogtasd fel arcodat, *

irgalmasságodban szabadíts meg engem!

Ant. Szolgád fölé ragyogtasd fel arcodat, Uram!

3. ant. Legyen áldott az Űr, aki csodás szeretettel megvéd!

III.

Mily nagy a te jóságod, Uram, *

amelyet a téged félőknek tartogatsz, amelyet azoknak készítettél, akik benned bíznak, *

minden ember szeme láttára.

Arcod védő árnyékában rejted el őket *

az emberek zaklatása elöl.

Sátradban adsz nekik biztos helyet, *

a gonosz nyelvektől távol.

Legyen áldott az Úr,*

aki csodás szeretettel véd meg erős városában. Én pedig ijedtemben már azt mondtam: *

„Szemed elől elvetettél engem!"

De te meghallgattad könyörgő szavamat, *

amikor hozzád kiáltottam.

Szeressétek az Urat, ti, összes szentjei, † a hűségeseket megvédi az Úr, *

de bőven megfizet a gőgösöknek.

Legyetek bátrak, és erősödjék szívetek, * mind, akik az Úrban reménykedtek.

Ant. Legyen áldott az Úr, aki csodás szeretettel megvéd!

V. Igazságod szerint vezess, taníts engem, Uram,

F. Mivel te vagy az én megmentő Istenem.

Olvasmányok és könyörgés a zsolozsmának megfelelően.

REGGELI DICSÉRET

V. Istenem, jöjj segítségemre! Dicsőség az Atyának. Miképpen. Alleluja.

Ez azonban elmarad, ha az Imádságra hívás közvetlenül az imaóra előtt van.

HIMNUSZ

Fényességosztó, bőkezű,
ki fényt árasztva gazdagon
az éjnek gyászát oszlatod,
s a nap világa tűz le ránk.

Igaz fényesség csak te vagy,
nem hajnal törpe csillaga,
mely a jövendő napsugárt
szegényes fénnyel jelzi csak,

hanem napnál is teljesebb
verőfény, tűző napvilág;
szívünk legmélyebb rejtekén
sugárzó fényed átragyog.

Szív tisztasága győzze le
lázongó vérünk vágyait;
a tiszta testnek temploma
őrizze lelkünk kincseit.

Krisztus, kegyelmes nagy Király,
adassék néked hódolat,

Atyád áldjuk s a Lelket is
idők végéig szüntelen. Ámen.

ZSOLTÁROZÁS

1. ant. Mikor mehetek, hogy lássam az Úr arcát?

41. zsoltár

Sóvárgás az Úr és az ő temploma után

Aki szomjazik, jöjjön. Aki kívánja az élet vizét, ingyen igyék gél 22, 17).

Mint szarvas sóvárog a forrásvízre, *

úgy áhít a lelkem, téged, Istenem.

Isten után szomjazik a lelkem, az élő Isten után: *

mikor mehetek, hogy megjelenjek az ő színe előtt?

Éjjel-nappal könny a kenyerem, *

mert azt hallom naponta:

„Hol a te Istened?"

Csak arra gondolok, elmém azon mereng, *

hogyan vonultam be a csodás hajlékba

Isten házáig, miközben ujjongott és énekelt *

az ünneplő sokaság.

Miért csüggedsz, lelkem, *

miért vagy nyugtalan?

Bízzál az Úrban: fogom még áldani *

arcom szabadítóját, Istenemet.

Szomorkodik bennem a lélek, †

hozzád röpül ezért gondolatom *

a Jordán és a Hermon távoli hegyes tájairól.

Harsognak zuhatagjaid, örvény kiált az örvénynek; * minden kavargó hullámod átzuhog fölöttem.

Árassza rám az Úr irgalmát naphosszat, † neki zeng éjjel háladalom, *

és áldom éltető Istenemet.

Így szólok az Úrhoz: „Oltalmazom vagy, † miért feledkeztél meg rólam? *

Miért kell bánatban élnem,

ellenségeimtől gyötörtén?"

Keserűség marja bensőmet, †

amikor kínzóim gúnyolnak, *

s naponta azt mondjak: „Hol a te Istened?"

Miért csüggedsz, lelkem, *

miért vagy nyugtalan?

Bízzál az Úrban: fogom még áldani *

arcom szabadítóját, Istenemet.

Ant. Mikor mehetek, hogy lássam az Úr arcát?

2. ant. Szereteted fényét mutasd meg nekünk, Uram!

Kantikum Sir 36, 1-7. 13-16

Imádság a szent városért, Jeruzsálemért

Az az örök élet, hogy ismerjenek téged, egyedül igaz Is­ tent, és akit küldtél, Jézus Krisztust (Jn 17, 3).

Könyörülj rajtunk, tekints ránk, mindenség Istene, * szereteted fényét mutasd meg nekünk!

Bocsásd félelmedet a nemzetekre, * amelyek nem ismernek téged.

Hadd tudják meg,

hogy rajtad kívül nincs más Isten, * és hirdessék nagy tetteidet.

Emeld föl kezedet az idegen népek ellen, *

hogy lássák hatalmadat.

Amint szemük láttára szent voltál velünk, *

úgy a mi szemünk láttára légy dicső fölöttük, hogy úgy ismerjenek, ahogy mi ismerünk, *

mert rajtad kívül, Urunk, nincs más Isten! Újítsd meg a jeleket, és tégy csodákat újból, *

dicsőítsd meg kezedet, erős karodat! —

Gyújtsd össze Jákob minden törzsét, †

hadd tudják meg,

hogy rajtad kívül nincs más Isten, *

és mondják el nagy tetteidet. Tekintsd őket örökségednek, *

mint a régmúlt időkben.

Könyörülj népeden, amelyet terólad neveztek el, * Izraelen, amelyet elsőszülöttednek tekintettél,

és könyörülj szent városodon, *

nyugalmad városán, Jeruzsálemen!

Áraszd el Siont kimondhatatlan igéiddel, *

és népedet dicsőségeddel!

Ant. Szereteted fényét mutasd meg nekünk, Uram!

3. ant. Áldott vagy, Urunk, az égbolt fölött!

18 A. zsoltár

A teremtő Isten dicsérete

Eljön hozzánk felkelő Napunk a magasságból. . ., hogy lépteinket a békesség útjára vezérelje (Lk l, 78. 79).

Isten dicsőségét hirdetik az egek, *

kezének művéről vall a mennybolt. A nappalok ezt zengik egymásnak, *

erre oktatja éj az éjszakát.

Nem olyan hang ez, nem olyan beszéd, *

hogy meg ne értenéd szavát. Minden földre elhat szózatuk, *

a földkerekség végéig eljut igéjük.

Az égen vert Isten sátort a napnak, †

és az, mint nászházból kilépő vőlegény,*

mint ujjongó dalia fut neki útjának. Az ég egyik pereméről indul, †

és másik széléig ér a pályája: *

tüze elől rejtőzni nem lehet.

Ant. Áldott vagy, Urunk, az égbolt fölött!

RÖVID OLVASMÁNY Jer 15, 16

Ha szavaid elém kerültek, csak úgy nyeltem őket; kedvem telt szavadban és öröme szívemnek. Mert a te nevedet viselem, Uram, Seregek Istene!

RÖVID VÁLASZOS ÉNEK

V. Örvendjetek, igazak, az Úrban, * A szentekhez dicséret illik. Örvendjetek.

F„ Előtte új dalt énekeljetek. * A szentekhez dicséret illik. Dicsőség az Atyának. Örvendjetek.

Benedictus-ant. Áldott az Úr, mert meglátogatott és megváltott minket.

FOHÁSZOK

Üdvözítőnk minket országává és papjaivá tett, hogy Istennek kedves áldozatokat mutassunk be. Szólítsuk őt hálás szívvel:

Urunk, őrizz meg bennünket szolgálatodban!

Krisztus, örök főpap, aki népedet szent papságban részesíted,

- engedd, hogy mindenkor Istennek kedves lelki áldo
zatokat tudjunk bemutatni!

Ajándékozd nekünk jóságosán a Szentlélek gyümölcseit:

- a türelmet, a jószívűséget és a szelídséget!

Add, hogy szeressünk és magunkénak mondhassunk téged, mert te magad vagy a szeretet,

- és segíts jót cselekednünk, hogy életünkkel is magasztaljunk téged!

Add, hogy testvéreink javát keressük,

- és így könnyebben elnyerjék az üdvösséget!

Mi Atyánk . . .

Könyörgés

Urunk, mindenható Istenünk, te elvezettél minket ennek a napnak kezdetére. Védj meg isteni erőddel, hogy ma semmi bűnre el ne hajoljunk, hanem arra irá-

nyúljon minden szavunk, gondolatunk és cselekedetünk, hogy megtegyük igazságodat. A mi Urunk.

Az imaóra befejezése az Általános részben.

NAPKÖZI IMAÓRA

V. Istenem, jöjj segítségemre! Dicsőség az Atyának. Miképpen. Alleluja.

HIMNUSZ, mint az Általános részben, 565-567.

ZSOLTÁROZÁS

1. ant. Boldogok, akik hallgatják az Isten szavát, és
hűségesek is maradnak hozzá!

118. zsoltár, 41-48 VI. (Vau)

Fölöttem lebegjen irgalmad, Uram, *

és szabadításod, amit ígértél. Felelni fogok gúnyolóimnak, *

mert a te szavadban bízom.

Fogyni ne hagyd számból a hűség szavát, *

ítéleteidben van reményem. Fáradhatatlanul megtartom törvényedet,*

mindenkor és mindörökre.

Feléd tartva széles úton járok, *

mert parancsaidat fürkészem.

Fennen hirdetem végzéseidet a királyok előtt, *

és nem vallók szégyent.

Föllelkesülök parancsaidtól, *

mert örömöm telik bennük.

Feléjük tárom kezemet, mert szeretem intelmeidet, *

rendelkezéseidről elmélkedem.

Ant. Boldogok, akik hallgatják az Isten szavát, és hűségesek is maradnak hozzá!

2. ant. Az én eledelem az, hogy teljesítsem az Atya
akaratát.

39. zsoltár, 2-14. 17-18

Hálaadás és segítségkérés

Áldozatot és ajándékot nem kívántál, de emberi testet alkottál nekem (Zsid 10, 5).

I.

Vágyva vágytam az Úrra, *

és ő lehajolt hozzám. Meghallgatta jajszavamat, *

és kivont a sírgödörből, az undok iszapból. Sziklára állított engem, *

azután lábamba erőt öntött. Új dalt adott a számba, *

Istenünknek zengő éneket.

Megrettenve látják ezt sokan, *

és eltelnek az Úr iránt bizalommal. Boldog, aki bizalmát az Úrba veti, *

és mit sem vár a kevély és álnok embertől. Uram, én Istenem, sok nagy csodát tettél miérettünk: *

nincs hozzád hasonló.

Ha hirdetni s elbeszélni akarnám, *

nem találnám se szerét, se számát.

Sem véres, sem ételáldozat nem kellett neked, *

fülemet azonban megnyitottad.

Égő- s engesztelő áldozatot sem követeltél. *

így szóltam akkor: „íme, eljövök. A könyvtekercsben rólam írva áll, *

hogy megtegyem a te akaratodat. Erre vágyom, Istenem, *

törvényed örömmel tölti el szívemet."

Ant. Az én eledelem az, hogy teljesítsem az Atya akaratát.

3. ant. Szegény vagyok, de az Úr gondomat viseli.

II.

Igazságodat hirdetem a nagy gyülekezetben, * ajkamat be nem zárom, Uram, jól tudod.

Igazságodat nem rejtem el szívembe, * hűségedet és segítségedet elbeszélem.

Nem titkolom irgalmasságodat és hűségedet *

a nagy gyülekezet előtt.

Uram, ne vond meg tőlem irgalmadat, *

szereteted és hűséged őrizzen szüntelen. Mert annyi baj vett körül, *

hogy megszámlálni sem lehet. Utolértek engem bűneim, *

már látni sem tudok.

Több a vétkem, mint hajszál a fejemen, *

szívem is ellankad egészen.

Szabadíts meg, Uram, irgalmasan, *

Uram, siess segítségemre!

Ujjongjanak és örvendjenek benned az istenkeresők, *

„Hatalmas az Úr!" — kiáltsák szüntelen,

akik segítségedet várják. Szegény vagyok és nyomorult, *

de az Úr gondomat viseli. Segítőm és megmentőm te vagy; *

én Istenem, ne késlekedj!

Ant. Szegény vagyok, de az Úr gondomat viseli.

A többi Napközi imaórához a Kiegészítő zsoltárok, 1113.

Délelőtt

RÖVID OLVASMÁNY Jer 31, 3 3

Ez lesz az a szövetség, amelyet majd Izrael házával kötök, ha elérkeznek azok a napok — mondja az Úr: Bensejükbe adom törvényemet, és a szívükbe írom. Én Istenük leszek, ők meg az én népem lesznek.

V. Tiszta szívet teremts bennem, Istenem,

F. Ne taszíts el színed elől!

Könyörgés.

Istenünk, jóságos Atyánk, te az embereknek úgy adtad a munkát, hogy állandó együttműködéssel előbbre jussanak. Add, kérünk, hogy minden munkánk végzésében irántad gyermeki leiekkel, másokkal pedig testvéri szeretettel élhessünk. Krisztus, a mi Urunk által.

Délben

RÖVID OLVASMÁNY Jer 32, 40

Örök szövetséget kötök velük, és nem szűnök meg jót tenni velük. Szívükbe adom félelmemet, hogy többé ne forduljanak el tőlem.

V. Istennél van szabadulásom és dicsőségem,

F. Menedékem Istennél találom.

Könyörgés

Istenünk, te vagy az aratás Ura és szőlőskerted őrzője, te osztod be köteles szolgálatunkat, és te adod meg igazságod szerint jutalmunkat, ahogy megérdemeljük. Engedd úgy hordoznunk a nap terhét, hogy mindenkor panasz nélkül fogadjuk végzéseidet. Krisztus, a mi Urunk által.

Délután

RÖVID OLVASMÁNY Ez 34, 31

Ti, juhaim, az én legelőm juhai vagytok, én meg a ti Istenetek vagyok — mondja az Úr, az Isten.

V. Az Úr az én pásztorom, nincs is semmiben hiányom:

F. Zöldellő mezőkön terelget engem.

Könyörgés

Istenünk, te minket abban az órában hívsz, amikor az apostolok imára mentek fel a templomba. Add, hogy Jézus nevében őszinte lélekkel hozzád intézett imádságunk megszerezze tőle az üdvösséget mindazoknak, akik segítségül hívják az ő nevét. Aki él és uralkodik mindörökkön-örökké.

Az imaóra befejezése az Általános részben

ESTI DICSÉRET

V. Istenem, jöjj segítségemre! Dicsőség az Atyának. Miképpen. Alleluja.

HIMNUSZ

Fény szíve, fényár s kútfeje a fénynek,
szónkra figyelmezz, imáinkra hallgass,
gyenge szívünknek oszlatva homályát,
fénnyel elárassz!

Mai nap gondját magunk mögött hagyva,
jólesik nálad nyugalomra lelni;
mindig örömmel sietünk tehozzád
hálaadásra.

Nap fénye eltűnt, leszállóit az alkony,
várjuk világát amaz örök Napnak,
mely a mennyekben angyalok csapatját
fürdeti fényben.

Mind ama vétket, amibe ma estünk,
Krisztus törölje irgalomra készen,
s éj idejére teljék meg a szívünk
égi derűvel!

Menny Atyja, áldunk, Fiadat is egyben,
szintúgy dicsérünk, Lélekisten, téged,
égi erőtök kormányozza bölcsen
mind e világot. Ámen.

ZSOLTÁROZÁS

1. ant. Szebb vagy, mint akárki az emberek fiai közül, kedvesség ömlik el ajkadon.

44. zsoltár

A király menyegzője

Íme, jön a Vőlegény, menjetek ki elébe! (Mt 25, 6).

I.

Szívemből ünnepi ének árad, †

dalomat a királynak zengem, *

nyelvem gyors, mint a gyorsíró vesszeje.

Szebb vagy, mint akárki az emberek fiai közül, † kedvesség ömlik el ajkadon, *

mert Istened örökre megáldott téged.

Kösd fel derekadra kardodat, te bátor harcos, *

és fényes díszruhádban arass diadalt! Szállj síkra az igazságért, hűségért, jóságért, *

és íjadon a húrt feszítse erős jobbod! Nyílvessződ halálos éles, †

népeket taszít lábad elé, *

és a király ellenségeinek szívébe talál.

Trónod, Isten, áll örökkön-örökké, *

kormánypálcád az igazság jogara.

Szereted az igazságot, gyűlölöd a gonoszságot, †

ezért kent föl Isten, a te Istened, *

az öröm olajával társaid közül.

Ruhád fahéjtól, áloétól és mirhától illatos, *

elefántcsont palotákból örömödre hárfa zendül. Kedveseid között királylányok is lesznek, *

királynő áll a jobbodon Ofir aranyával ékesítve.

Ant. Szebb vagy, mint akárki az emberek fiai kö­ zül, kedvesség ömlik el ajkadon.

2. ant. íme, jön a Vőlegény, menjetek ki, elébe!

II.

Hallgass rám, leányom, és figyelj, †

hajlítsd füledet szavamra, *

felejtsd el népedet és atyád házát! Elbűvölte a királyt szépséged, *

urad ő, jöjj, és hódolj előtte.

Tirusz leánya ajándékokkal siet hozzád, *

a nép gazdagjai arcod fényét keresik.

Belül a királylány csupa szépség, *

arannyal van átszőve ruhája.

Színpompás ruhában vezetik a királyhoz, *

szüzek követik, és barátnői kísérik útján. Hangos örömujjongás között vonulnak, *

bevonulnak a királyi palotába.

Atyáid helyett fiaid lesznek, *

az egész földön fejedelmekké teszed őket. Én pedig nevedet mindenkor hirdetem, *

nemzedékek végtelen során, hogy magasztaljanak téged a népek is *

századokon át, örökkön-örökké!

Ant. íme, jön a Vőlegény, menjetek ki, elébe!

3. ant. Isten elhatározta, hogy amikor eljön az idők teljessége, Krisztusban mint főben újra egyesít mindent.

Kamikum Ef l, 3-10

A megváltó Isten

Áldott legyen az Isten,

Urunk, Jézus Krisztus Atyja, *

aki Krisztusban minden mennyei, lelki áldással

megáldott minket.

Benne választott ki a világ teremtése előtt, *

hogy szentek és feddhetetlenek legyünk előtte. —

Szeretetből eleve arra rendelt bennünket, †

hogy Jézus Krisztus által gyermekei legyünk * akaratának tetszése szerint,

és magasztaljuk fölséges kegyelmét, * amellyel megajándékozott minket szeretett Fiában.

Benne nyertük el vére által a megváltást, *

bűneink bocsánatát, kegyelme bőségének arányában, †

amelyet gazdagon árasztott reánk *

minden bölcsességgel és okossággal.

Tudtunkra adta jóságos tetszése szerint * akaratának titkos végzését:

Elhatározta ugyanis, *

hogy amikor eljön az idők teljessége, Krisztusban mint főben újra egyesít mindent, *

ami van a mennyben és a földön.

Ant. Isten elhatározta, hogy amikor eljön az idők teljessége, Krisztusban mint főben újra egyesít mindent.

RÖVID OLVASMÁNY l Tessz 2, 13

Szüntelenül hálát adunk Istennek, hogy amikor az Isten szavát hallottátok tőlünk, nem úgy fogtátok fel, mint emberi tanítást, hanem mint az Isten szavát, ahogy valóban az is. Bennetek is hatékonynak bizonyul, akik hittetek.

RÖVID VÁLASZOS ÉNEK

V. Imádságom * Szálljon eléd, Uram. Imádságom.

F. Mint tömjénfüst. * Szálljon eléd, Uram. Dicsőség az Atyának. Imádságom.

Magnificat-ant. Magasztaljon téged mindig az én lelkem, Istenem!

750. oldal

FOHÁSZOK

Dicsérjük Krisztust, aki szereti, táplálja és óvja Egyházát. Hangos szóval, bizalommal kérjük:

Teljesítsd, Urunk, néped vágyait!

Urunk, Jézus, add, hogy minden ember üdvözüljön,

- és eljusson az igazság ismeretére!
Őrizd N. pápánkat és N. püspökünket,

- és segítségeddel erősítsd meg őket!

Vedd gondviselő oltalmadba azokat, akik jogos igényeikért küzdenek,

- hogy örömben és biztonságban éljenek!
Urunk, te légy a szegények menedéke,

- nyújts nekik segítséget a szorongattatásban!
Irgalmadba ajánljuk azokat, akiket földi életükben

szent szolgálatoddal kitüntettél,

- hogy égi országodban vég nélkül ünnepeljenek té­ ged.

Mi Atyánk . . .

Könyörgés

Mindenható Istenünk, napi munkánkhoz te adtál erőt nekünk, haszontalan szolgáidnak. Fogadd el tőlünk a dicséret esti áldozatát, amelyet felajánlunk neked, miközben hálásan megköszönjük a tőled kapott adományokat. A mi Urunk.

Az imaóra befejezése az Általános részben.

II. HÉT: SZERDA

IMÁDSÁGRA HÍVÁS

V. Nyisd meg, Uram.

Ant. Ujjongjatok Istennek, minden földek; szolgáljatok az Úrnak örvendezve!

Az Imádságra hívás zsoltára, 555„

OLVASMÁNYOS IMAÓRA

V. Istenem, jöjj segítségemre! Dicsőség az Atyának. Miképpen. Alleluja.

Ez azonban elmarad, ha az Imádságra hívás közvetlenül az imaóra előtt van.

HIMNUSZ

I. Amikor az imaórát éjszaka vagy kora hajnalban mondják:

Mindenek Atyja, világ újítója,
nagy Király, Krisztus, félelmetes Bíró,
áldva dicsérünk, esedezve kérünk,
nézz a szívünkre!

Éjszaka zengjük hálaénekünket,
te segíts minket, hogy méltók lehessünk
dicsérni téged egy szívvel örökké,
fénynek adója.

Szítsd fel szívünknek szerelmét irántad,
add, hogy úgy éljünk, hogy halált ne lássunk,
s hogy tetteinkben örök dicsőséged
meg-megújuljon.

Add, hogy szívünket tüzed általjárja,
s mint Jegyesünket mindig ébren várjunk,
és a kezünkben ki nem alvó lánggal
égjen a mécses.

Egyként dicsérjük mennyei Atyánkat,
s téged, Királyunk, kegyes Üdvözítőnk,
Szentlélek Isten, dicséreted zengjen
földön, egekben. Ámen.

II. Amikor az imaórát a nap nem reggeli órájában végzik:

Krisztus, igaz fény, kegyelem és élet,
végtelen jóság, öröme a földnek,
csorduló véred a halálból minket
megszabadított.

Gyújtsd fel szívünkben szereteted lángját,
áraszd ránk, kérünk, a hit égi fényét,
és növeld bennünk a segítő jóság
minden erényét.

Messze tartsd tolunk a gonosz kísértőt,
győzd le a Sátánt hatalmas erőddel,
és álljon mellénk, kit az égből küldesz:
isteni Lelked.

Dicsőség néked, örök Atyaisten,
és neked, Krisztus, Atya egyszülötte,
s kettejük Lelke, velük egyenlő Úr
minden időn át. Ámen.

ZSOLTÁROZÁS

1. ant. Mi magunk is sóhajtozunk, és várjuk testünk megváltását.

38. zsoltár

Beteg ember imája

A természet múlandóságnak van alávetve . . . Isten akaratából (Rom 8, 20).

I.

így szóltam: „Vigyázok útjaimra, *

nyelvemmel nem vetkezem; retesszel zárom le szájam, *

amíg gonosz ember áll előttem. -

Hallgattam, elnémultam, de mi haszna, *

és fájdalmam kiújult. Szívem fölhevült bennem, *

elmélkedtem, s egyre nagyobb lánggal égett.

Nyelvem akkor megoldódott: *

„Uram, tudasd velem életem végét: mennyi napjaimnak száma, *

hadd tudjam meg, mily rövid az életem!"

íme, napjaimat néhány araszra mérted, *

életem ideje előtted semmiség.

Minden csak hiábavalóság, minden emberélet is, *

mint az árnyék, az ember úgy múlik el. Hiábavaló az is, hogy vesződik, *

kuporgat, de nem tudja, kinek,

Ant. Mi magunk is sóhajtozunk, és várjuk testünk megváltását.

2. ant. Hallgasd meg, Uram, kiáltásomat, és figyelj könnyeimre!

II.

És most, Uram, mire várhatok? *

Egyedül benned reménykedem.

Minden gonoszságomból ments ki engem, *

ne szolgáltass ki az esztelen gyalázatának! Elnémulok, már nem nyitom ki ajkamat, *

mert te vagy, aki ezt végbevitted.

Csapásaidat vedd le rólam, *

elpusztulok sújtó kezed alatt.

Fenyíted az embert gonoszsága miatt, †

moly módjára erejét elemészted. *

Mint egy lehelet, annyit ér minden ember.

Hallgasd meg, Uram, imádságomat, * figyelj kiáltásomra!

Ne légy süket siránkozásomra, †

hiszen nálad jövevény vagyok, *

vándor, mint minden ősöm.

Vedd le rólam szemedet, hogy föllélegezzem, *

mielőtt elmegyek, és nem leszek többé.

Ant. Hallgasd meg, Uram, kiáltásomat, és figyelj könnyeimre!

3. ant. Isten irgalmában bízom, mindenkor és mindörökké.

51. zsoltár

A rágalmazók ellen

Aki dicsekszik, az Úrban dicsekedjék (l Kor l, 31).

Mit dicsekszel gonoszságoddal, *

te, aki a gonoszságban vagy hatalmas? Egész nap álnokságon jár az eszed; *

te cselszövő, a nyelved éles, mint a borotva!

A rosszat jobban kedveled a jónál, †

a hazugságot inkább, mint az igaz beszédet, *

te álnok nyelv,

minden bajt hozó beszéd kedves neked.

Éppen ezért el is pusztít Isten mindörökre, †

kigyomlál és kiköltöztet hajlékodból, *

gyökerestől kitép az élők földjéből. Látják ezt az igazak, és megilletődnek, *

azután nevetve mondjak: „íme, az ember, aki nem Istenben kereste oltalmát,†

hanem gazdagságában volt reménye, *

és csak gonoszsága minden ereje!"

Én pedig mint viruló olajfa Isten házában, †

Isten irgalmában bízom, *

mindenkor és mindörökké. Örökké áldalak azért, amit tettél, †

nevedben reménykedem, *

mert jóságos vagy híveidhez.

Ant. Isten irgalmában bízom, mindenkor és mindörökké.

V. Kitartok igéd mellett:

F. Az Úr minden reményem.

Olvasmányok és könyörgés a zsolozsmának megfelelően.

REGGELI DICSÉRET

V. Istenem, jöjj segítségemre! Dicsőség az Atyának. Miképpen. Alleluja.

Ez azonban elmarad, ha az Imádságra hívás közvetlenül az imaóra előtt van.

HIMNUSZ

Ég Alkotója, Istenünk,
ki éjjel holdfényt adsz nekünk
s nappal napot, mely körbe fut,
s előírt útján célba jut.

lm, szertefoszlik már az éj,
a nagy világ kel, újra él,
lelkünk is új erőre kap,
s belőle sok jótett fakad,

A felkelő nap int nekünk:
téged dicsérjen énekünk,
a fényes égnek arca már
szívünk vidámságára vár.

Kerüljük el, mi léhaság,
lelkünk ne tűrjön bűnt, hibát,
és életünk ne érje szenny,
nyelvünk ne szóljon vétkesen.

De míg a nap nyugodni száll,
a forró, mély hit járjon át,
reményünk várjon Életet,
s fűzzön Krisztushoz szeretet.

Ezt add meg, kérünk, jó Atya,
s Atyának mása, egy Fia,
s te, Szentlélek, Vigasztaló:
örökre egy uralkodó. Ámen.

ZSOLTÁROZÁS

1. ant. Istenem, szent a te utad; ki olyan nagy isten, mint a mi Istenünk?

76. zsoltár

Emlékezés az Úr nagy tetteire

Mindenfelől szorongatnak, de össze nem zúznak

(2 Kor 4, 8).

Hangos szóval az Úrhoz kiáltok, *

Istenhez kiáltok, és ő figyel reám. Keresem az Urat a szorongatás napján, †

egész éjjel felé tárom kezemet, *

és el nem lankadok.

Lelkem nem tud megvigasztalódni; †

Istenre gondolok, és sóhajtozom, *

róla elmélkedem, és elcsügged a lelkem.

Te tartod ébren szempilláimat,*

zavart vagyok, szólni sem tudok. Emlékezem a régi napokról, *

gondolkodom a rég letűnt esztendőkről. Egész éjjel elmélkedik szívem, *

kutatok, és fürkészi a lelkem:

Vajon mindörökre eltaszít az Úr, *

sosem lesz már megbékéltebb? Vagy szeretete végleg elfogyott, *

és ígérete nem valósul meg soha? Könyörülni is elfelejt talán az Isten, *

és haragjában irgalmasságát szívébe zárja?

És azt mondtam: „Onnét van sajgó sebem, * hogy az Úr keze most másként érint!"

Emlékezem az Űr nagy tetteiről, *

emlékezem kezdettói adott csodáiról. Minden művedről elmélkedem, *

nagyszerű tetteidről gondolkodom.

Isten, szent a te utad, *

ki olyan nagy Isten, mint a mi Istenünk? Te vagy az isten, aki csodákat tehet, *

megismertetted hatalmadat a népek között. Erős karral megváltottad népedet, *

Jákob és József fiait.

Megláttak téged a vizek, Istenem,†

megláttak a vizek, és megremegtek, *

a mély vizek megrendültek. A félholt ontották a vizet, †

a fellegek mennydörögtek, *

mert tüzes nyilaid cikáztak. Mennydörgésed harci szekérként dübörgőit, †

villámaid bevillogták a földkerekséget, *

megingott és megreszketett a föld.

Utad a tengeren át vezetett,

ösvényed a nagy vizeken, *

de lábad nyomát nem láthatta senki. Népedet, mint nyájat, úgy vezetted *

Mózes és Áron kezével.

Ant. Istenem, szent a te utad; ki olyan nagy isten, mint a mi Istenünk?

2. ant. Szívem ujjong az Úrban, aki megaláz és felmagasztal.

Kantikum l Sám 2, 1-10

Az alázatosak örvendezése Istenben

Hatalmasokat ledöntött a trónról, és alázatosakat felma­ gasztalt, éhezőket minden jóval betöltött (Llt l, 52-53).

Szívem ujjong az Úrban, *

erővel tölt el Istenem. Ellenségeimmel szemben szám tágasra nyílhat, *

mert örömmel tölt el segítséged

Nincs olyan szent senki, mint az Úr, †

nincs senki más rajtad kívül, *

nincs senki olyan erős, mint a mi Istenünk.

Ne beszéljetek annyit gőgösen, *

és ne büszkélkedjetek.

Ne hagyja el szátokat kérkedő szó, †

az Úr a mindentudás Istene, *

ő méri le tetteinket.

A hatalmasok íja eltörött, *

de a gyengéket erő övezi. Áld jóllakott volt, elszegődik egy falat kenyérért, *

de akik éheztek, mar jóllakhatnak.

Aki gyermektelen volt, az hétszeresen anya lesz, *

a sokgyermekes anya meg elhervad. Az Úr adja a halált, és ő adja az életet, *

alvilágra ő küld, és ő hoz fel onnan.

Az Úr ad szegénységet, és ő ad gazdagságot, *

ő az, aki megaláz és felmagasztal.

A szűkölködőt ő emeli fel a porból, *

és a sárból kihozza a nyomorultat. Az előkelők sorába ülteti, *

hogy övé legyen a dicsőség széke.

Mert az Úré a föld minden oszlopa, *

azokra helyezte a földkerekséget. Szentjeinek lábát biztos úton vezeti, †

a gonoszok elvesznek a sötétségben, *

mert az ember nem győzhet a maga erejéből.

Az Úr megfélemlíti ellenségeit, *

az égből rájuk mennydörög.

Az Úr megítéli a föld határait, †

királyának ő ad hatalmat, *

és Fölkentjének homlokát fölemeli!

Ant. Szívem ujjong az Úrban, aki megaláz és felmagasztal.

3. ant. Király az Úr, ujjongjon a föld! †

96. zsoltár

Isten dicsőségesen ítélkezik

Ez a zsoltár a világ megváltását jelzi, és minden nép hitét Istenben (Szt. Atanáz).

Király az Úr, ujjongjon a föld, *

† és örvendjen minden sziget! Sötét felhő lebegi őt körül, *

trónját igazság és jog tartja szilárdan.

Tűz jár színe előtt, *

és elemészti minden ellenségét.

Villámai bevilágítják a földkerekséget, *

látja a föld, és beléremeg.

Viaszként szétfolynak a hegyek az Úr előtt, *

az egész föld Urának színe előtt. Igazságosságát hirdetik az egek, *

és nagy fölségét meglátják a népek.

Megszégyenülnek mind a bálványimádók, † akik faragott képeikkel dicsekszenek; * eléje borulnak mind a bálványistenek.

Hallja ezt, és örvendez Sión, † Júda városai vigadoznak * a te ítéleted miatt, Uram.

Mert magasságos Úr vagy te a világ fölött, * minden más istennel fölségesebb.

Akik az Urat szeretitek, gyűlöljétek a rosszat! †

Az Úr megoltalmazza hívei lelkét, *

a gonoszok kezéből kimenti őket. Fényesség virrad az igazra, *

és öröm a tiszta szívűekre. Örvendjetek, igazak, az Úrban, *

és áldjátok szentséges nevét!

Ant. Király az Úr, ujjongjon a föld!

RÖVID OLVASMÁNY Róm 8, 35. 37

Ki szakíthat el bennünket Krisztus szeretetétől? Nyomor vagy szükség? Üldöztetés vagy éhínség, ruhátlanság, életveszély vagy kard? De mindezeken diadalmaskodunk őáltala, aki szeret minket.

RÖVID VÁLASZOS ÉNEK

V. Áldom az Urat * Minden időben. Áldom.

F. Dicséretét szüntelenül zengi ajkam. * Minden időben. Dicsőség az Atyának. Áldom.

Benedictus-ant. Szolgáljunk az Úrnak szentségben életünk minden napján.

FOHÁSZOK

Áldott legyen üdvözítő Istenünk, aki megígérte, hogy a világ végéig mindennap Egyházával marad. Adjunk hálát neki, és kérjük:

Maradj velünk, Urunk!

Maradj velünk, Urunk, egész nap,

- sohase nyugodjék le fölöttünk kegyelmednek napja!
Mai napunkat neked szenteljük,

- ígérjük: semmi rosszat nem teszünk és nem helyeslünk.

Add, Urunk, hogy egész napunk folyamán téged sugározzunk,

- a föld sója és a világ világossága legyünk!
Szentlelked irányítsa szívünket és ajkunkat,

- hogy mindig megmaradjunk igazságodban és dicsé retedben.

Mi Atyánk . . .

Könyörgés

Istenünk, küldd ragyogó világosságodat szívünkbe, hogy mindig parancsaid útján járjunk, és mentve ma­radj unit minden eltévelyedéstől. A mi Urunk.

Az imaóra befejezése az Általános részben.

NAPKÖZI IMAÓRA

V. Istenem, jöjj segítségemre! Dicsőség az Atyának. Miképpen. Alleluja.

HIMNUSZ, mint az Általános részben, 565-567.

ZSOLTÁROZÁS

1. ant. Ha átgondolom minden utamat, lábamat
végzéseidhez igazítom.

118. zsoltár, 57-64 VIII. (Chet)

Hittel vallom, Uram: az én osztályrészem, *

hogy igéidet megtartsam.

Hozzád csengek teljes szívemből, könyörülj rajtam,*

légy irgalmas hozzám, amint megígérted.

Ha átgondolom minden utamat, *

lábamat végzéseidhez igazítom. Hamar elindulok, nem késlekedem, *

hogy parancsaidat megtartsam.

Hiába vonnak körül kötéllel a gonoszok, *

törvényedet nem felejtem.

Hogy neked hálát adjak, éjfélkor is fölkelek, *

és igaz ítéleteidért magasztallak.

Hű társra lel bennem minden istenfélő, *

és aki parancsaidat megtartja.

Határtalan jóságoddal telve van a föld, Uram, *

rendelkezéseidre taníts meg engem.

Ant. Ha átgondolom minden utamat, lábamat végzéseidhez igazítom.

2. ant. Félelem és rettegés szállt rám; figyelj rám és
hallgass meg engem, Uram!

54. zsoltár, 2-15. 17-24

A hűtlen jóbarát

Jézus remegni és gyötrődni kezdett (Mk 14, 33).

I.

Hajlítsd füledet imádságomra, Istenem, †

ne rejtőzz el kérésem elől, *

figyelj rám, és hallgass meg engem!

Zilált vagyok elmélkedésemben, és zavart vagyok *

az ellenség hangoskodása

és a bűnösök gyötrése miatt. Elhalmoznak engem gonoszságaikkal, *

és haraggal támadnak ellenem. Bensőmben a szívem remeg, *

halálsejtelmek gyötörnek. Félelem és rettegés szállt rám, *

borzongás fogott el engem.

És így szóltam: †

„Bár szárnyaim lennének, mint a galambnak, *

hogy elrepülnék, és megnyugodnék! Igen messze elbujdosnék innen, *

és a pusztaságban laknék."

Várom azt, aki szabadulást hoz nekem *

a szélvész és vihar fergetegétől.

Szórd szét őket, Uram, zavard össze nyelvüket, * látom, hogy pártoskodás dúl az egész városban.

Éjjel-nappal körbejárnak a város falain, †

belül gonoszság, kín és csalárdság, *

a tereken nem szűnik a durvaság és cselszövés.

Ant. Félelem és rettegés szállt rám; figyelj rám és hallgass meg engem, Uram!

3. ant. Istenhez kiáltok, és az Űr megszabadít engem.

II.

Mert hogyha ellenségem átkozna engem, *

azt még elviselném.

Vagy ha az akarna fölém kerekedni,

aki gyűlöl engem, *

az elől talán elrejtőznék.

De te, olyan ember, aki egyenlő velem, *

jóbarátom és bizalmasom, akivel oly édes volt a barátságunk; *

az Isten házába is együtt és egy szívvel jártunk.

De most Istenhez kiáltok, *

és az Úr megszabadít engem. Este, reggel és napközben

elgondolkodom és sóhajtozom, *

és ő meghallgatja szavamat.

Békét ad, és megment a támadók hadától, *

pedig sokan acsarkodnak ellenem. Meghallgat az Isten, és megalázza őket, *

ő, aki él öröktől fogva!

Nem lehet rajtuk változtatni, *

nincs bennük istenfélelem. Ez társaira emel kezet, *

és megszegi adott szavát. Szája lágyabb, mint a vaj, *

de szíve merő háborúság. Beszéde simább, mint az olaj, *

de éles, mint a kivont kard.

Vesd az Úrra gondodat, †

ő majd gondoskodik rólad; *

és nem engedi soha, hogy az igaz meginogjon!

De ezeket, Istenem, te elveted, *

a pusztulás gödrébe szórod.

A vérengzők és csalók napjaiknak a felét sem érik el, *

de én, Uram, tebenned bízom!

Ant. Istenhez kiáltok, és az Úr megszabadít engem.

A többi Napközi imaórához a Kiegészítő zsoltárok, 1113.

Délelőtt

RÖVID OLVASMÁNY MTörv l, 16-17a

Bíráitoknak meghagytam: Hallgassátok meg testvéreiteket, és igazságosan ítéljetek valamely ember és testvére vagy egy idegen között! ítéletkor ne nézzétek a személyt, a kicsiket éppúgy hallgassátok meg, mint a nagyokat! Ne féljetek senkitől, mert az ítélet az Isten

V. Az Úr igaz, és kedveli az igazságot,

F. És arcát meglátják az igazak!

Könyörgés

Urunk, szentséges Atyánk, hűséges Istenünk, te elküldted a megígért Szendéiket, hogy egybegyűjtsd a bűn következtében szétszóródott embereket. Add, hogy előbbre vigyük az egység és a béke ügyét a világban. Krisztus, a mi Urunk által.

Délben

RÖVID OLVASMÁNY I z 55, 8-9

Az én gondolataim nem a ti gondolataitok, és az én útjaim nem a ti útjaitok — mondja az Úr. Igen, amenyyivel magasabb az ég a földnél, annyival magasabbak az én útjaim a ti útjaitoknál, az én gondolataim a ti gondolataiktoknál.

V. Uram, mindenható Isten, ki hasonló hozzád?

F. Hatalmas vagy, Uram, és körülvesz a hűség.

Könyörgés

Mindenható, irgalmas Istenünk, te adsz nekünk rövid pihenőt most a déli órában. Tekints jóságosán megkezdett munkánkra. Segíts kijavítani, amit hibáztunk,

és vidd tetszésed szerint jóvégre minden fáradozásunkat. Krisztus, a mi Urunk által.

Délután

RÖVID OLVASMÁNY l Sám 16, 7b

Isten nem azt nézi, amit az ember. Az ember a külsőt nézi, az Úr azonban a szívet.

V. Vizsgálj meg, Istenem, ismerd meg szívem, F. És vezérelj engem az ősi jó úton.

Könyörgés

Urunk, Jézus Krisztus, te az emberek felé tártad karodat a keresztfán. Tedd elfogadhatóvá jócselekedeteinket, és add, hogy hirdessük megváltásod művét szerte a világon. Aki élsz és uralkodói mindörökkön-örökké.

Az imaóra befejezése az Általános részben.

ESTI DICSÉRET

V. Istenem, jöjj segítségemre! Dicsőség az Atyának. Miképpen. Alleluja.

HIMNUSZ

A nap lenyugszik csendesen;
hegyet, mezőt és sík vizet
borzongva itt hagy, s visszaint,
hogy holnap újra felragyog,

Ámulva néz a föld fia,
hogy Alkotónk, ily gondosan
kiszabtál törvényt és időt,
hogyan kövesse árny a fényt.

És míg sötétség leple hull
az égre, mely csendben pihen,
a munka láza elcsitul,
a fáradt szív békét keres.

785. oldal

Igédnek fénye boldogít,
reményben, hitben gazdagít;
Atyánk, időtlen fényed ő,
dicsőségednek sugara.

Nap ő, amelynek kelte nincs,
és nincs nyugvása, alkonya,
az ő fényében jár a föld,
s örökké zengi őt az ég.

Urunk, egykor majd minket is
ragyogjon át e tiszta fény,
s Fiaddal, Szentlélekkel is
zengjünk nevednek éneket. Ámen.

ZSOLTÁROZÁS

1. ant. Várjuk reményünk boldog beteljesülését és Üdvözítőnk dicsőséges eljövetelét!

61. zsoltár

Istenben keress megnyugvást!

Töltsön el benneteket a reménység Istene teljes békével a hitben (Róm 15, 13).

Csak Istenben keress megnyugvást, lelkem, *

mert tőle kapok segítséget.

Mert ő az én menedékem és szabadulásom, *

sziklaváram ő, nem fogok többé meginogni.

Meddig rontotok egyetlen emberre oly sokan, †

hogy ledöntsétek, *

mint omló falat, mint roskadó palánkot? Le akarják dönteni magasából; †

hazugságban lelnek gyönyörűséget, *

szájukban áldást, szívükben átkot hordanak.

Csak Istenben keress megnyugvást, lelkem, *

mert tőle kapok reménységet.

Mert ő az én Istenem, szabadulásom, *

sziklaváram ő, nem fogok meginogni. —

Istennél van szabadulásom és dicsőségem: *

Isten az én kőváram, menedékem Istennél találom.

Népem, mindenkor benne remélj, † előtte ontsd ki szívedet: *

Isten a mi menedékünk,,

Bizony, csak pára Ádám minden fia, *

az emberfiák hamisak.

Magasba lendül velük a mérleg: *

együtt is könnyebbek ők a füstnél.

Ne bízzatok az erőszakban, *

rablással ne dicsekedjetek! Vagyonotok hogyha gyarapszik, *

szívetek hozzá, ne tapadjon! Egyet szólt az Isten, *

kettőt hallottam belőle: Istené a hatalom, †

nálad van, Uram, a szeretet; *

te megfizetsz mindenkinek tettei szerint.

Ant. Várjuk reményünk boldog beteljesülését és Üdvözítőnk dicsőséges eljövetelét!

2. ant. Derítse föl ránk arcának fényét, és áldjon meg minket az Isten!

Amikor a következő zsoltárt, mint az Imádságra hívás zsoltárát már imádkoztuk, helyébe a 94. zsoltárt kel! venni, 555.

66. zsoltár

Magasztalja Istent minden nemzet!

Tudjátok meg, hogy Isten üdvössége a pogányoknak jut majd osztályrészül (ApCsel 28, 28).

Könyörüljön rajtunk, és áldjon meg minket az Isten, *

derítse föl ránk arcának fényét, hadd ismerjék meg útját a földön, *

és segítségét az összes nemzetek között.

Magasztaljanak téged a népek, Istenünk, * magasztaljanak az Összes népek!

Örvendjenek és ujjongjanak a nemzetek, † mert te igazságosan ítéled a népeket, * és te vezérled a nemzeteket a földön.

Magasztaljanak téged a népek, Istenünk, *

magasztaljanak az összes népek! Földünk megadta gyümölcsét, *

megáldott minket Isten, a mi Istenünk. Áldjon meg minket az Isten, *

félve tisztelje őt a föld minden határa.

Ant. Derítse föl ránk arcának fényét, és áldjon meg minket az Isten!

3. ant. Benne teremtetett minden, és benne áll fönn minden.

Kantikum Kol l, 12-20

Krisztus minden teremtmény elsőszülöttje, elsőszülött a halottak közül

Adjunk hálát az Atyaistennek, †

aki minket arra méltatott, *

hogy részünk legyen a szentek fényességében. A sötétség hatalmából kiragadott minket, *

és helyet adott szeretett Fia országában. Benne nyertük el vére által a megváltást, *

bűneink bocsánatát.

Ő a láthatatlan Isten képmása, *

az egész teremtés elsőszülöttje, mert benne teremtetett minden †

a mennyben és a földön, *

minden látható és láthatatlan:

a trónusok és uralmak, *

a fejedelemségek és hatalmasságok.

Általa és érte teremtetett minden, † ő előbb van mindennél, *

és benne áll fönn minden. —

ő a testnek, az Egyháznak a feje, †

ő a kezdet, elsőszülött a halottak közül, * hogy övé legyen az elsőség mindenben.

Mert úgy tetszett az Atyának, †

hogy benne lakjék az egész teljesség, *

és általa békítsen ki magával mindent,

békességet szerezve a kereszten kiontott vére árán * mindennek a földön és a mennyben.

Ant. Benne teremtetett minden, és benne áll fönn minden.

RÖVID OLVASMÁNY l Pét 5, 5b-7

Egymás iránt mindannyian viseltessetek alázattal, mert az Isten a kevélyeknek ellenáll, az alázatosaknak azonban kegyelmet ad. Alázkodjatok meg az Isten ha­ talmas keze alatt, hogy annak idején megdicsőítsen benneteket. Minden gondotokkal forduljatok hozzá, mert neki gondja van rátok.

RÖVID VÁLASZOS ÉNEK

V. Óvj engem, Uram, * Mint szemed fényét. Óvj.

F. Szárnyad árnyékában védj meg engem! * Mint szemed fényét. Dicsőség az Atyának. Óvj.

Magnificat-ant. Istenünk, művelj hatalmas dolgokat karoddal: szórd szét a kevély szívűeket és magasztald fel az alázatosakat!

FOHÁSZOK

Kedves testvéreim, ujjongva köszöntsük Istenünket, aki atyai örömmel adja jótéteményeit népének. Kérjük őt buzgó lélekkel:

Urunk, add bőségesen kegyelmedet és békédet!

Örök Istenünk, neked ezer év csak annyi, mint a tegnapi nap, amely elmúlt,

- emlékeztess arra, hogy életünk olyan, mint a virág, amely reggel virul, estére elhervad!

Adj mennyei kenyeret a népnek, hogy ne éhezzék,

- és élő vizet, hogy soha ne szomjazzék!

Add, hogy híveid az odafönt valókat keressék és abban találjak örömüket,

- és a munka meg a pihenés idejét is egyaránt dicsőségedre használják fel!

Küldj nekünk, Urunk, kedvező időjárást,

- hogy a föld bőséges termést hozzon!
(vagy:Óvj meg minket, Urunk, minden veszélytől,

- és áraszd bőséges áldásodat otthonainkra! )
Mutasd meg arcodat a megholtaknak,

- és minket is részesíts arcod szemlélésének boldogságában!

Mi Atyánk . . „

Könyörgés

Istenünk, szent nevedet és irgalmadat hirdeti minden nemzedék. Fogadd el hozzád esdeklő népedet, és add, hogy szüntelenül magasztaljon téged dicsőítő énekével. A mi Urunk.

Az imaóra befejezése az Általános részben.

II. HÉT: CSÜTÖRTÖK

IMÁDSÁGRA HÍVÁS

V. Nyisd meg, Uram.

Ant. Járuljatok az Úr színe elé vidám énekszóval!

Az Imádságra hívás zsoltára, 555.

OLVASMÁNYOS IMAÓRA

V. Istenem, jöjj segítségemre! Dicsőség az Atyának. Miképpen. Alleluja.

Ez azonban elmarad, ha az Imádságra hívás közvetlenül az imaóra előtt van.

HIMNUSZ

I. Amikor az imaórát éjszaka vagy kora hajnalban mondják:

A nappal szárnyas hírnöke
jelenti már, hogy jő a fény;
a lelkek ébresztője is,
Krisztus, bennünket élni hív:

„Hagyjátok már az ágyakat,
ti ernyedt, kába tétlenek;
szilárdan, tisztán, éberen
virrasszatok; közel vagyok!"

Hogy fényes szellők szárnyain
ha kél a hajnal, s gyúl az ég,
munkára készen kezdjük el
az új napot s az új reményt,

Jézust kiáltsuk hangosan,
sírván, könyörgőn, éberen;
imádkozzunk figyelmesen,
s a tiszta szív nem szunnyad el.

Álmunkat, Krisztus, messze űzd,
törd szét az éj bilincseit,

791. oldal

oldozd fel mind a régi bűnt,
s új fényességet onts belénk!

Dicsérjük az örök Atyát,
dicsérjük egyszülött Fiát
s a Lelket, a Vigasztalót,
idődén századok során! Ámen.

II. Amikor az imaórát a nap nem reggeli órájában végzik:

Szívünkbe ontsd szerelmedet,
és bőven oszd kegyelmedet,
hogy megtisztuljunk általad,
és élvezzük jóvoltodat!

Mint száműzöttek, kérlelünk,
bús vándorok, hozzád jövünk;
nálad bizton kiköthetünk,
örök hazát ott nyerhetünk.

Boldog szív az, mely megszeret,
szomjazza élő vizedet,
s boldog nép, melynek hű szeme
meglát, Igazság Istene,

Imádat illet: nagy neved
dicsérje szent emlékezet,
s vég nélkül ünnepeljenek
a hozzád vonzódó szívek.

Ezt add meg, kérünk, jó Atya,
s Atyának mása, egy Fia,
s te, Szentlélek, Vigasztaló:
őröltre egy uralkodó. Ámen.

ZSOLTÁROZÁS

1. ant. Te minket megszabadítasz, Urunk, és neve­det mindörökké magasztaljuk.

43. zsoltár

A nép sorscsapásai

Mindezeken diadalmaskodunk őáltala, aki szeret minket

(Róm 8, 37).

I.

Istenünk, hallottuk saját fülünkkel, †

atyáink elbeszélték nekünk a csodákat, * amelyeket napjaikban tettél, egykor régen.

Kezed népeket űzött el, őket meg letelepítetted, * nemzeteket zúztál össze,

őket pedig megnövelted.

Mert nem kardjukkal vették birtokba ezt a földet, *

és nem is az ő karjuk segítette őket, hanem a te jobbod és a te karod és arcod fényessége, *

mert úgy szeretted őket.

Te vagy Istenem és Királyom, *

parancsodra megszabadul Jákob. Veled szórtuk szét ellenségeinket; *

a te nevedben tiportuk le azokat, akik ellenünk támadtak.

Mert én nem az íjamban bízom, *

kardom meg nem szabadíthat.

De te megszabadítasz minket sanyargatóinktól, *

és megszégyeníted ellenségeinket. Mindennap Isten a mi dicsekvésünk, *

és nevedet mindörökké magasztaljuk!

Ant. Te minket megszabadítasz, Urunk, és nevedet mindörökké magasztaljuk.

2. ant. Könyörülj, Uram; ne hagyd, hogy öröksége­ det gyalázat érje!

II.

De most elvetettél és megaláztál minket, * Istenünk, már nem vonulsz ki együtt seregünkkel.

Megfutamítottál ellenségeink elől, *

és kifosztottak, akik gyűlölnek minket.

Odaadtál, mint vágásra szánt juhokat, *

a nemzetek között széjjelszórtál.

Eladtad népedet haszon nélkül, *

és cserébe érte nem adtak sokat. Szomszédaink előtt gyalázattá tettél minket, *

gúnyol és csúfol környezetünk. Szállóigévé tettél a pogányok számára, *

csak csóválják fejüket a népek.

Gyalázatom szemem előtt van egész nap, *

és szégyenpírban ég az arcom a gúnyolok és szemrehányók szava miatt, *

ellenségem és támadom színe előtt.

Ant. Könyörülj, Uram; ne hagyd, hogy örökségedet gyalázat érje!

3. ant. Kelj fel, Uram, válts meg minket, hiszen irgalmas vagy!

III.

Mindezek most ránk szakadtak, †

téged mégsem feledtünk el, *

és nem szegtük meg szövetségedet. Szívünk nem fordult el tőled, *

lépteink utadról le nem tértek, pedig megaláztál a sakálok földjén minket, *

ránk borítottad a halál árnyát.

Ha Istenünk nevét elfelednénk, *

és ha kezünket más isten felé tárnánk,

Isten vajon ezt nem kérné számon? *

A szív titkait csak ő ismeri.

Teérted gyilkolnak mindennap bennünket,* és leölésre szánt juhoknak tekintenek!

Kelj fel, miért alszol, Uram, *

kelj fel, és ne taszíts el mindörökre!

Miért fordítod el arcodat? *

Elfeleded ínségünket és gyötrelmeinket?

A föld porába alázták lelkünket, *

a földhöz tapadt egész testünk. Kelj fel, Uram, siess segítségünkre, *

irgalmasságodban válts meg minket!

Ant. Kelj fel, Uram, válts meg minket, hiszen irgalmas vagy!

V. Uram, kihez mennénk?

F. Tiéd az örök életet adó tanítás.

Olvasmányok és könyörgés a zsolozsmának megfelelően.

REGGELI DICSÉRET

V. Istenem, jöjj segítségemre! Dicsőség az Atyának. Miképpen. Alleluja.

Ez azonban elmarad, ha az Imádságra hívás közvetlenül az imaóra előtt van.

HIMNUSZ

Már kél a fénynek csillaga:
csengve kérjük az Urat,
járjon ma mindenütt velünk,
ne rontsa ártás életünk.

Nyelvünket fogja fékre ma:
ne szóljon rút perek szava;
szemünket védőn óvja meg:
a hívságot ne lássa meg!

Lakjék szívünkben tisztaság,
távozzék minden dőreség;
a testnek dölyfét törje meg
étel- s italban hősi fék,

hogy majd a nap ha távozott,
s az óra újra éjt hozott,
lemondásunk szent éneke
legyen az Úr dicsérete.

Dicsérjük az örök Atyát,
dicsérjük egyszülött Fiát
s a Lelket, a Vigasztalót,
most és örök időkön át! Ámen.

ZSOLTÁROZÁS

1. ant. Mutasd meg, hatalmadat, Urunk, és szabadíts meg minket!

79. zsoltár

Látogasd meg szőlődet, Uram!

Jöjj el, Uram, Jézus! (Jel 22, 20).

Figyelj ránk, Izrael pásztora, *

aki nyájadként vezeted József népét.

Aki a kerubokon trónolsz, jelenj meg ragyogva *

Efraim, Benjámin és Manassze törzse előtt. Mutasd meg hatalmadat, és jöjj, *

hogy megszabadíts minket.

Újíts meg minket, Istenünk, *

ragyogtasd ránk arcodat, és szabadok leszünk!

Urunk, mindenható Isten, *

meddig haragszol még néped imádsága ellenére? Könnyek kenyerével táplálsz minket, *

és italul könnyeink árját adtad nekünk. Szomszédaink előtt csúffá lettünk, *

ellenségeink gúnyolódnak rajtunk.

Újíts meg minket, mindenható Isten, *

ragyogtasd ránk arcodat, és szabadok leszünk!

Egyiptomból telepítetted át szőlődet, *

népeket űztél el, hogy elültethesd. Helyét jól megtisztítottad, *

gyökeret vert, és betöltötte már a földet. Beborítja árnyéka a hegyeket, *

ágai magasabbak a hatalmas cédrusoknál. Indái a tengerig elértek, *

hajtásai meg a Folyamig.

Miért romboltad le kerítését, *

hogy akik arra járnak, mind leszüreteljék? Elpusztította az erdei vadkan, *

és a magános vad lelegelte.

Újíts meg minket, mindenható Isten, * tekints le ránk,

lásd, és látogasd meg ezt a szőlőt!

Védd meg, amit jobbod ültetett, *

és az emberfiát, akit magadhoz emeltél. Tűzzel égetik és feldúlják, *

de arcod feddésétől elpusztulnak. Jobbod embere fölé tárd ki kezedet, *

az emberfia fölé, akit magadhoz emeltél.

Nem hagyunk el többé, éltess még bennünket, *

és mi segítségül hívjuk nevedet.

Újíts meg minket, Urunk, mindenható Istenünk, * ragyogtasd ránk arcodat, és szabadok leszünk!

Ant. Mutasd meg, hatalmadat, Urunk, és szabadíts meg minket!

2. ant. Nagyszerű, amit az Úr cselekedett, híresztel- jétek az egész földön!

Kantikum I z 12, 1-6

A megszabadított nép hálaéneke

Aki szomjazik, jöjjön hozzám, és így ék! (Jn 7, 37).

Hálát adok neked, Uram,

mert megharagudtál ugyan reám, *

de elfordult haragod, és megvigasztaltál, íme, Isten az én szabadítom, *

bizalom tölt el, és nem félek, mert az Úr az én erőm és dicsőségem, *

ő lett nékem szabadulásom.

Víg örömmel merítetek vizet * az üdvösség forrásaiból.

így szóltok majd azon a napon: † „Adjatok hálát az Úrnak, *

és magasztaljátok nevét! Mondjátok el a népek közt tetteit, *

és hirdessétek, hogy az ő neve fölséges. Zengjetek az Úrnak, mert nagyszerű,

amit cselekedett; *

híreszteljétek az egész földön.

Ujjongj, és mondj dicséretet, Sion népe, *

mert nagy közötted Izrael Szentje."

Ant. Nagyszerű, amit az Úr cselekedett, híreszteljétek az egész földön!

3. ant. Örvendjetek Istennek, a mi segítőnknek! †

80. zsoltár

A szövetség ünnepélyes megújítása

Vigyázzatok, hogy ne legyen hitetlenségre hajló, gonosz a szívetek (Zsid 3, 12).

Örvendjetek Istennek, a mi segítőnknek, * † ujjongjatok Jákob Istenének!

Csendüljön a zsoltár, hozzatok dobot, *

és lágy hangú hárfát citerával! Fújjátok meg a harsonát újholdkor, *

és holdtöltekor, a mi nagy ünnepünkön!

Izraelben ez a törvény, *

ezt így rendelte Jákob Istene.

Ő hagyta meg ezt Józsefnek, *

amikor Egyiptom földjéről kivonult.

Beszédet hallottam, amit nem ismertem: †

„Válláról levettem a terhet,*

keze megszabadult a kosártól. Gyötrelmedben segítségül hívtál,

és megszabadítottalak, †

a vihar leple mögül meghallgattalak, *

próbára tettelek Meriba vizénél. -

Népem, hallgass rám, hadd intselek, *

Izrael, bárcsak figyelnél szavamra: Ne legyen soha más istened, *

ne imádj soha idegen istent!

Mert én vagyok a te Urad, Istened, †

aki kivezetett téged Egyiptomból, *

csak nyisd ki szádat, és én betöltőm.

De népem nem hallgatta meg szavamat, *

és nem figyelt rám Izrael.

Szívük keménységére hagytam őket, *

járjanak csak kedvteléseik szerint.

Bárcsak hallgatna rám népem, *

és Izrael követné utaimat, ellenségeit hamarosan megaláznám, *

és gyötrőire emelném kezemet.

Akik gyűlölik az Urat, meghódolnának neki, *

és sorsuk örökké tartana.

Népemet pedig a búza legjavából táplálnám, *

és jóllakatnám őket mézzel a sziklából."

Ant. Örvendjetek Istennek, a mi segítőnknek!

RÖVID OLVASMÁNY Róm 14, 17-19

Az Isten országa nem eszem-iszom, hanem igazságosság, béke és öröm a Szentlélekben. Aki így szolgál Krisztusnak, az kedves Isten előtt és rokonszenves az embereknek. Ezért arra törekedjünk, ami a békességre és kölcsönös épülésünkre szolgál.

RÖVID VÁLASZOS ÉNEK

V. Hajnalig, Uram, * Rólad elmélkedem. Hajnalig.

F. Mivel védelmezőm lettél. * Rólad elmélkedem. Dicsőség az Atyának. Hajnalig.

Benedictus-ant. Tanítsd népedet az üdvösség ismeretére, Uram, és bocsásd meg bűneinket!

FOHÁSZOK

Áldott legyen Istenünk, Atyánk; ő megoltalmazza

gyermekeit és nem veti meg kéréseiket. Alázatos könyörgéssel kérjük őt valamennyien:

Adj világosságot szemünknek, Urunk! Köszönjük, Urunk, hogy Fiad által elküldted nekünk a

világosságot,

- add, hogy egész nap bőven áradjon ránk az ő fé­
nyessége!

Urunk, a te bölcsességed vezessen a mai napon minket,

- hogy megújult lélekkel járjunk-keljünk!

Add, hogy érted a kellemetlenségeket is erős lélekkel viseljük,

- és mindig nagylelkűen szolgáljunk neked!
Irányítsd ma gondolatainkat, érzéseinket és cselekedeteinket,

- hogy tanulékony lélekkel fogadjuk gondviselő intézkedéseidet!

Mi Atyánk . . .

Könyörgés

Istenünk, igazi Világosság és világosság Alkotója, esedezve kérünk add, hogy hívő lélekkel gondolkodjunk mindarról, ami szent, és mindenkor a te fényességedben éljünk. A mi Urunk.

Az imaóra befejezése az Általános részben.

NAPKÖZI IMAÓRA

V. Istenem, jöjj segítségemre! Dicsőség az Atyának. Miképpen. Alleluja.

HIMNUSZ, mint az Általános részben, 565-567.

ZSOLTÁROZÁS

1. ant. Istenem, nekem a te ajkad törvénye drágább sok ezer aranynál és ezüstnél.

118. zsoltár, 65-72 IX. (Teth)

Igen nagy jót tettél, szolgáddal, Uram, *

amint megígérted. Igazi jóságra, okosságra

és bölcsességre oktass engem, *

mert én hiszek parancsolataidban.

Igen, tévelyegtem, mielőtt megaláztak, *

de most már megtartom igédet. Igazán jó vagy, és csali jót teszel, *

rendelkezéseidre oktass engem.

Igaztalan, csalárd terveket

szőnek ellenem a gőgösök, *

én egész szívvel megtartom parancsodat.

Igen elhízott, érzéketlen ezek szíve, mint a háj, *

nekem azonban törvényedben telik kedvem.

Igen jó nekem, hogy megaláztak, *

hogy bizonyságaidat megtanuljam. Istenem, drágább nekem ajkad törvénye *

sok ezer aranynál, ezüstnél.

Ant. Istenem, nekem a te ajkad törvénye drágább sok ezer aranynál és ezüstnél.

2. ant. Istenben remélek, nem félek, halandó mit árthat nekem?

55. zsoltár, 2-7b. 9-14

Az Úr ígéretébe vetett bizalom

A szenvedésben mutatkozott meg, hogy ő a Krisztus

(Szt. Jeromos).

Irgalmazz nekem, Istenem, mert rajtam taposnak, * folyvást szorongatnak, s el akarnak nyomni.

Ellenségeim szüntelen tipornak engem, *

és sokan vannak, akik vesztemre törnek. —

De ha elfog a félelem, *

még akkor is benned bízom. Isten ígéretét magasztalom, †

Istenben remélek, nem félek: *

halandó mit árthat nekem?

Nem hagynak nyugton egész nap, *

minden gondolatukkal vesztemet tervezik.

Belém kötnek, rám leselkednek, *

szemmel tartják minden léptemet.

Bujdosásaimat számon tartod, †

fogd fel tömlődbe könnyeimet; *

te följegyezted szenvedésem útját.

Ellenségeim megfutamodnak, †

amikor segítségül hívlak téged: *

tudom, valóban Istenem vagy nekem.

Isten ígéretét magasztalom, *

az Úr ígéretet magasztalom. Istenben remélek, nem félek: *

ember mit árthat nekem?

Tartozom neked, Istenem, fogadalmaimmal: *

dicséretáldozatot mutatok be neked, mert megmentetted életemet a haláltól,†

lábamat a bukástól, *

hogy előtted járhassak az élők világosságában.

Ant. Istenben remélek, nem félek, halandó mit árt­ hat nekem?

3. ant. Szerető' jóságod felér az égig, Uram.

56. zsoltár

Reggeli imádság megpróbáltatások idején

Ez a zsoltár Urunk szenvedését énekli meg

(Szt. Ágoston).

Könyörüli rajtam, Uram, könyörülj rajtam, * hozzad menekül a lelkem.

Szárnyad árnyékába menekülök, *

amíg a veszedelem elvonul. A fölséges Istenhez kiáltok, *

Istenhez, aki jóra fordítja sorsomat,,

Elküld az égből, és megszabadít engem, †

csúffá teszi elnyomóimat, *

szeretetét és hűségét küldi hozzám Isten. Fekvőhelyemen oroszlánok tanyáznak, *

amelyek felfalják az embert. Foguk éles lándzsa és nyíl, *

nyelvük kifent acélpenge.

Emelkedj, Istenem, az egek fölé, * dicsőítsenek az egész földön!

Lábam elé csapdát állítottak, *

és mélyen megalázták lelkemet. Előttem mély vermet ástak, *

de ok maguk estek bele.

Kész az én szívem, Istenem, †

kész az én szívem: *

hadd daloljak, hadd ujjongjak! Kelj föl, dicsőségem, †

kelj föl, lantom, citerám, *

hadd ébresszem így a hajnalt!

Dicsőítelek a népek közt, Uram, *

a nemzetek közt is neked szól énekem.

Szerető jóságod felér az égig, * és hűséged a fellegekig.

Emelkedj, Istenem, az egek fölé, * dicsőítsenek az egész földön.

Ant. Szerető jóságod felér az égig, Uram.

A többi Napközi imaórához a Kiegészítő zsoltárok, 1113.

Délelőtt

RÖVID OLVASMÁNY Gal 5, 13-14

Testvérek, a meghívásotok szabadságra szól, csak ne éljetek vissza a szabadsággal a test javára, hanem szeretettel szolgáljatok egymásnak. Mert az egész törvény ebben a mondatban teljesedik be: Szeresd embertársadat, mint saját magadat.

V. Végzéseid útját futva járom, Uram,

F. Mert szívemet kitágítottad.

Könyörgés

Istenünk, a hozzád imádkozó apostoloknak a nap harmadik órájában adtad a Szentlelket. Esedezve kérünk, engedd jóságosán, hogy részesüljünk ugyanebből a kegyelemből. Krisztus, a mi Urunk által.

Délben

RÖVID OLVASMÁNY Gal 5, 16-17

Lélek szerint éljetek, s akkor majd nem teljesítitek a test kívánságait. A test ugyanis a lélek ellen tusakodik, a lélek meg a test ellen. Ellentétben állnak egymással, s így nem azt teszitek, amit szeretnétek.

V. Jóságos jótevőnk vagy, Uram,

F. Taníts meg tetszésed szerint élnem!

Könyörgés

Mindenható, örök Isten, benned nincs semmi sötétség, semmi homály. Áraszd ránk fényességed ragyogását, hogy parancsaid törvényét felfogva tágra nyílt szívvel, hűségesen járjunk utadon. Krisztus, a mi Urunk által.

Délután

RÖVID OLVASMÁNY Gal 5, 22. 23a. 25

A Lélek gyümölcsei: szeretet, öröm, békesség, türelem, kedvesség, jóság, hűség, szelídség, (hit, szerénység,) önmegtartóztatás, (tisztaság). Ha a Lélek szerint élünk, viselkedjünk is a Léleknek megfelelően.

V. Mutasd meg az utat, merre menjek, Uram!

F. Jó lelked vezessen a/ egyenes úton!

Könyörgés

Istenünk, imádkozva kérünk: add, hogy kövessük Egyszülötted példáját a türelemben, és állhatatosságot tanúsítsunk a bajok viselésében. Krisztus, a mi Urunk által.

Az imaóra befejezése az Általános részben.

ESTI DICSÉRET

V. I stenem, jöjj segítségemre! Dicsőség az Atyának. Miképpen. Alleluja.

HIMNUSZ

Isten, ki fényben tündökölsz,
és napfényt alkottál nekünk,
fölséged kérjük, jó Urunk,
most hogy napunk leáldozik.

Az esti csillag feldereng,
a nap már csendben elpihent,
a föld sötétben elmerül,
az ősi rend így teljesül.

Téged, fölséges Istenünk,
gyarló szolgáid kérlelünk:
elfárasztott a munkanap,
homályban minket mégse hagyj.

Ne lepje elménket homály,
ha éjbe hull a napvilág,
hogy szent nevedben bízva most
lássunk majd áldott holnapot.

Ezt add meg, kérünk, jó Atya,
s Atyának mása, egy Fia,
s te, Szendétek, Vigasztaló:
örökre egy uralkodó. Ámen.

ZSOLTÁROZÁS

1. ant. A nemzetek világosságává tettelek, hogy üdvösségem eljusson a föld határáig.

71. zsoltár

A Messiás királyi méltósága

Elővették kincseiket, s ajándékot adtak neki: aranyat, tömjént és mirhát (Mt 2, 11).

I.

Istenem, ítéletedet add a királynak, *

és igazságodat a király fiának,

hogy igazságosan ítélkezzék népeden, * és méltányosan szegényeiden.

Teremjenek a hegyek békét a népnek, *

és a dombok igazságot. Igazságosan ítéli majd a nép szegényeit, †

megszabadítja a szűkölködők fiait, *

és a rágalmazókat megalázza.

És élni fog, amíg a nap és a hold világít, *

nemzedékről nemzedékre!

Leszáll, mint eső a rét füvére, *

mint a zápor, amely a földet öntözi. Napjaiban virágzik az igazság és a teljes béke, *

míg csak a hold meg nem szűnik.

A tengertói a tengerig uralkodik, *

a Folyótól a földkerekség határáig.

A puszták lakói is leborulnak előtte, *

és ellenségei a port nyaldossák.

Ajándékot hoznak a szigetek és Tarzisz fejedelmei, *

és adományokat Arábia és Sába királyai. Minden király leborul előtte, *

minden nép az ó' szolgája lesz.

Ant. A nemzetek világosságává tettelek, hogy üd­ vösségem eljusson a föld határáig.

2. ant. Megszabadítja az Úr a szegények fiait, és
megmenti őket az elnyomástól.

II.

Megszabadítja a hozzá kiáltó szegényt, *

a nyomorultat, akin nem segít senki. Kíméli a kicsinyt és a gyengét, *

megsegíti a szegényeket,

megmenti őket az elnyomástól és az erőszaktól, *

mert szemében drága az ő vérük.

Éljen, és adjanak neki Arábia aranyából, †

imádkozzanak mindig érte, *

és egész nap áldják!

Földjén bőven teremjen a gabona, *

a hegytetőkön is hullámozzék a kalász. Viruljon bő gyümölcse, mint a Libanon, *

s ha begyűjtik, legyen dús, mint réten a fűszál.

Legyen áldott a neve mindörökké, *

neve maradjon fenn, amíg a nap ragyog! Áldott legyen benne a föld minden népe, *

minden nemzet magasztalja őt! Áldott az Úr, Izrael Istene, *

aki egyedül művel csodákat. Áldott legyen fölséges neve mindörökké, *

fölségével teljék be az egész föld! Ámen, ámen.

Ant. Megszabadítja az Úr a szegények fiait, és meg­menti őket az elnyomástól.

3. ant. Eljött Istenünk üdvössége és országa.

Kantikum Jel 11, 17-18; 12, 10b-12a

Isten ítélete

Hálát adunk neked, *

mindenható Urunk, Istenünk, aki vagy, aki voltál, és aki eljössz, *

mert átvetted a főhatalmat, és uralkodói. —

Háborognak a nemzetek, *

de eljött az ideje haragodnak

és az Ítéletnek a holtak fölött.

Jutalmazd meg szolgáidat, a prófétákat és a szenteket,*

neved tisztelőit: a kicsinyeket és a nagyokat.

Eljött Istenünk üdvössége, ereje és országa, *

és Fölkentjének királysága, mert letaszították testvéreink vádlóját, *

aki éjjel-nappal vádolta őket

Istenünk trónja előtt. Legyőzték őt a Bárány vérével, *

és tanúságuk igéjével.

Még életüket sem kímélték, *

mindhalálig!

Ezért örvendezzetek, ti, mennyek, *

és ti, akik benne laktok!

Ant. Eljött Istenünk üdvössége és országa.

RÖVID OLVASMÁNY l Pét l, 22-23

Miután telketeket az igazságnak engedelmeskedve már megtisztítottátok az őszinte szeretetre, hűségesen szeressétek egymást, tiszta szívből. Nem pusztulásra ítélt, hanem elpusztíthatatlan magból születtetek újjá, az Isten élő és örök szava által.

RÖVID VÁLASZOS ÉNEK

V. Az Úr az én pásztorom, * Nincs is semmiben hiányom. Az Úr.

F. Zöldellő mezőkön terelget engem. * Nincs is semmiben hiányom. Dicsőség az Atyának. Az Úr.

Magnificat-ant. Akik éhezik az igazságot, azokat az Úr jóllakatja és betölti javaival.

FOHÁSZOK

Hálával telten emeljük lelkünket üdvözítő Istenünk­ höz, aki megáldja népét minden lelki áldással. Kér­ jük áhítattal:

Áldd meg, Urunk, népedet!

Irgalmas Istenünk, tartsd meg N. pápánkat és N. püs­ pökünket,

- őrizd meg őket épségben Egyházad javára!
Védd meg, Urunk, jóságosán országunkat,

- és szabadíts meg minket minden bajtól!
Gyújtsd tieidet asztalod köré,

- hogy minél szorosabban kapcsolódjanak hozzád
tisztaságban, szegénységben és engedelmességben!

Őrizd szolgálóidat, akik szüzességet fogadtak,

- hogy téged, az Isten Bárányát kövessenek, bármerre mégy!

Nyugodjanak a megholtak békédben,

- és egyre szorosabban kapcsoljon össze velük a lelki javak közössége!

Mi Atyánk . . .

Könyörgés

Esti dicséretünk szolgálatát elvégezve, esdve kérünk, jóságos Istenünk, ne engedd eltávolodni szívünket a törvényedről való elmélkedéstől, és add meg nekünk az örök élet fényességét és jutalmát. A mi Urunk.

Az imaóra befejezése az Általános részben.

II. HÉT: PÉNTEK

IMÁDSÁGRA HÍVÁS

V. Nyisd meg, Uram.

Ant. Édes az Úr, áldjátok nevét! Az Imádságra hívás zsoltára, 555.

OLVASMÁNYOS IMAÓRA

V. Istenem, jöjj segítségemre! Dicsőség az Atyának. Miképpen. Alleluja.

Ez azonban elmarad, ha az Imádságra hívás közvetlenül az imaóra előtt van.

HIMNUSZ

I. Amikor az imaórát éjszaka vagy kora hajnalban mondják:

Felharsan már a kakasszó,
éj sötétet old e jel,
és az éjfél vak rémeit
mint felleget űzi el.
Jóságos Úr, hozzád térünk,
s buzgón kérünk, légy velünk.

Erős, éber Őrként jöttél,
embereknek fényeként,
mikor földön nagy csend honolt,
s ráborult a néma éj,
a halandó emberi nem
halálának jeleként.

Kérünk, Krisztus, ébressz minket,
űzd el gonosz álmaink,
és az éj e börtönéből
kegyelmeddel szabadíts;
add vissza a fényt szemünknek,
életutunk társa légy.

Áldunk téged és Atyádat,
s áldjuk együtt Lelkedet,
a Hármas-egy Istenséget,
békét, fényt és életet,
s neve minden másnál drágább,
minden méznél édesebb! Ámen.

II. Amikor az imaórát a nap nem reggeli órájában végzik:

Teremtő Isten, légy velünk,
minden fény Atyja, kútfeje,
ha szent kegyelmed nincs velünk,
szívünk erőtlen, reszketünk.

Lelkünket Lelked töltse el!
Költözz szívünkbe, Istenünk,
ne tűrjön álnok cselszövőt,
ne tárjon ajtót bűn előtt,

hogy napjaink sok gondja közt,
mivel magához húz e rög,
éljünk vétkektől mentesen,
s vezérünk törvényed legyen.

Jóság Királya, Krisztusunk,
Atyáddal áldás, üdv neked,
s Szentlelkednek, ki Vigaszunk,
örök dicsőség, tisztelet. Ámen.

1. ant. Uram, ne büntess haragodban engem!

37. zsoltár

Végveszélybe került bűnös könyörgése

Jézus ismerősei távolabb álltak (Lk 23, 49).

I.

Uram, ne feddj meg felindulásodban, *

és ne büntess haragodban, mert nyilaid belém hatoltak, *

és rám nehezedett kezed. —

Nincs testemen ép hely, mert haragszol énrám, *

nincs nyugta csontjaimnak, mert sok a vétkem.

Gonoszságaim fejemre gyűltek, *

súlyos teherként nehezednek rám.

Ant. Uram, ne büntess haragodban engem!

2. ant. Uram, előtted van minden kívánságom.

II.

Üszkösödnek gennyedt sebeim *

oktalanságom miatt. Nyomorúságomban meggörnyedtem, *

naphosszat szomorúan járok-kelek.

Ágyékomat gyulladás gyötri, *

nincs testemben semmi épség. Elgyöngültem, és levert vagyok, *

keserűen jajgatok szívem fájdalmában.

Uram, előtted van minden kívánságom, *

nincs elrejtve előtted sóhajom. Reszket a szívem, elhagy az erőm, *

elhomályosul szemem világa.

Barátaim és szeretteim dermedten állnak

bajom előtt, *

rokonaim messze maradnak.

Csapdát állítanak, akik vesztemre törnek, † rosszakaróim álnokul szólnak, *

és egész nap cselt szőnek ellenem.

Ant. Uram, előtted van minden kívánságom.

3. ant. Gonoszságom őszintén megvallom előtted:
ne hagyj magamra, én Uram, én menedékem!

III.

Én meg, mint egy süket, semmit sem hallok, * mint egy néma, nem nyitom föl számat.

Olyan vagyok, mint aki nem hall, * mint aki nem tud válaszolni.

Mert, Uram, én benned remélek, *

meg is hallgatsz, Uram, Istenem,

Így szóltam ugyanis: „Rajtam senki ne nevessen, *

és ha lábam tantorul, senki se dicsekedjék!"

Mert már a bukás küszöbén állok, *

a szenvedés nem marad el tőlem.

Ezért gonoszságomat őszintén megvallom, *

és bánkódom bűneim miatt.

Ellenségeim azonban erősebbek nálam, *

és sokan vannak, akik gonoszul gyűlölnek engem. Rágalmaznak, és a jóért rosszal fizetnek, *

mivel mindig a jót akarom.

Ne hagyj magamra, én Uram, *

Istenem, ne távozz el tőlem! Siess, oltalmazz engem, *

Uram, én menedékem!

Ant. Gonoszságom őszintén megvallom előtted: ne hagyj magamra, én Uram, én menedékem!

V. Pilláim elernyednek, míg segítségedet várom,

F. És igazságodat, melyet megígértél.

Olvasmányok és könyörgés a zsolozsmának megfelelően.

REGGELI DICSÉRET

V. Istenem, jöjj segítségemre! Dicsőség az Atyának, Miképpen. Alleluja.

Ez azonban elmarad, ha az Imádságra hívás közvetlenül az imaóra előtt van.

HIMNUSZ

Isten, ki mennynek fénye vagy
és minden fénynek kútfeje,
Atyánk, eget tart fenn karod
és mennyországot nyit kezed,

hajnal jön, tűnnek csillagok,
nyomukban bíbor hab fakad,
s az égi Szél gyöngyharmata
új keresztvízként földre hull.

Eltűnik már az éjsötét,
az ég homálya messze száll,
s Krisztust jelezve kelti már
a hajnalcsillag a napot.

Napoknak Napja, Istenünk,
kinek fényében lát szemünk,
egyedül vagy mindenható,
Szentháromságban egy való.

Megváltónk, buzgón kérlelünk,
kik most elődbe térdelünk:
Atyádat és Szentlelkedet
hadd áldjuk szívből teveled. Ámen.

ZSOLTÁROZÁS

1. ant. Uram, te nem veted meg a töredelmes és alázatos szívet.

50. zsoltár

Könyörülj rajtam, Istenem!

Újuljatok meg lélekben és érzületben, s öltsétek magatok­ ra az új embert! (Ef 4, 23-24).

Könyörülj rajtam, Istenem, *

szerető jóságod szerint, és minthogy mérhetetlen a te irgalmad, *

gonoszságomat töröld le rólam! Mosd le bűnömet teljesen, *

és vétkemtől tisztíts meg engem! -

Gonoszságomat belátom, *

bűnöm előttem lebeg szüntelen. Egyedül csak ellened vetkeztem, *

ami színed előtt gonosz, olyat tettem. Te feddhetetlen vagy döntéseidben, *

és igazságos, amikor ítélsz.

íme, én bűnben születtem, *

anyám már vétekben fogant engem.

Te pedig a szívben élő hűséget kedveled, *

és kinyilatkoztattad nekem bölcsességed titkait.

Hints meg izsóppal, és tiszta leszek, *

moss meg, és fehérebb leszek, mint a hó!

Add, hogy vidámságot és örömet halljak, * hadd örvendezzenek megtört csontjaim!

Fordítsd el bűneimtől arcodat, *

és töröld el minden vétkem.

Tiszta szívet teremts bennem, Istenem, *

új és erős lelket onts belém!

Ne taszíts el színed elől, *

és szent lelkedet ne vond meg tőlem! Add meg újra az üdvösség örömét, *

a készséges lelkületet erősítsd bennem!

A vétkeseknek megmutatom utadat, *

és a bűnösök hozzád térnek.

Ments meg a vérontástól, Isten, szabadító Istenem, *

igazságosságodat ujjongva hirdeti nyelvem.

Nyisd meg, Uram, ajkamat, *

hogy dicséretedet hirdesse szavam!

Hiszen te a véres áldozatot nem kedveled, *

s ha égőáldozatot hoznék, nem vennéd szívesen. Isten előtt kedves áldozat a megtört lélek, *

te nem veted meg a töredelmes és alázatos szívet.

Jóságodban, Uram, tégy jót Sionnal, * építsd fel újra Jeruzsálem falait!

Akkor majd neked tetsző áldozatot hoznak eléd, * és oltárodon fiatal tulkokat áldoznak.

Ant. Uram, te nem veted meg a töredelmes és alázatos szívet.

2. ant. Uram, haragodban is emlékezzél irgalmadra.

Kantikum Hab 3, 2-4. 13a. 15-19

Isten megjelenik ítéletre

Emeljétek föl fejeteket, mert elérkezett megváltástok ideje (Lk 21, 28).

Hallottam, Uram, amit hirdettél, *

és félelem fogott el. Uram, a te művedet *

keltsd életre köztünk napjainkban! Napjainkban is hadd lássuk azokat, *

haragodban is emlékezzél irgalmadra!

Jön az Isten Tárnán felől, délről, *

Farán hegyéről jön népünk Szentje.

Dicsősége elborítja az eget, *

és fölsége betölti a földet.

Úgy tündöklik, mint a napfény, †

kezéből sugárnyaláb ragyog, *

nagy ereje abban rejlik.

Harcba szálltak, hogy megszabadítsd népedet, *

és megvedd azt, akit fölkentél. Lovaiddal utat tapostál a tengeren, *

a nagy vizek hullámain.

Hallottam ezt, és beleremegett a szívem, *

hangjától reszketett az ajkam. Csontjaimba kínos kór nyilait, *

lépteim bizonytalanná váltak,

de én békén várom a szorongatás napját, *

amely a minket szorongató népre virrad. -

Mert nem hajt ki többé a fügefa, *

a szőlőtőkén nem lesz gyümölcs.

Az olajfa nem hoz termést, *

és a szántóföld nem terem eledelt.

A juhok az aklokból kifogynak, *

és a jászlak előtt nem áll jószág.

Én azonban örvendezem az Úrban, *

és ujjongok szabadító Istenemben. Az Isten, az Úr az én erőm, *

aki lábamat hasonlóvá teszi a szarvaséhoz.

A Győztes a magasságokra vezet engem, *

ahol énekelhetem zsoltáraimat.

Ant. Uram, haragodban is emlékezzél irgalmadra.

3. ant. Dicsérd, Jeruzsálem, az Urat! F†

147. zsoltár

Jeruzsálem megújul

Gyere, megmutatom neked a menyasszonyt, a Bárány je­ gyesét (Jel 21, 9).

Dicsérd, Jeruzsálem, az Urat, * † Istenedet magasztald, Sion!

Mert erőssé tette kapuid zárát, *

és fiaidat megáldja benned. Határaidon ő ad békét, *

és jóllakat kövér búzával. Elküldi szavát a földre, *

gyorsan fut az ő igéje.

Gyapjúként teríti szét a havat, :' r

és mint a hamut, úgy szórja a zúzmarát.

Jegét hullatja, mint a morzsát; *

ki bírná elviselni annak hidegét?

De kibocsátja igéjét, és szétolvasztja mindezt, * lehelete ráfúj, és a vizek árja zúg. -

Igéjét Jákobnak hirdeti, *

törvényét és végzéseit Izrael népének. Egyetlen néppel sem bánt így, *

végzéseit nem fedte fel senki másnak!

Ant. Dicsérd, Jeruzsálem, az Urat!

RÖVID OLVASMÁNY Ef 2, 13-16

Most ti, akik „távol" voltatok, Krisztus Jézusban „közel" kerültetek, Krisztus vére árán. Ö, a mi békességünk a kettőt eggyé forrasztotta, és a közéjük emelt válaszfalat ledöntötte, az ellenségeskedést kiküszöbölte, a törvényt ugyanis parancsaival és rendelkezéseivel saját testében érvénytelenítette. Mint békeszerző a két népet magában eggyé, új emberré teremtette, és egy testben mind a kettőt kiengesztelte az Istennel kereszthalála által, amellyel az ellenségeskedést megszüntette.

RÖVID VÁLASZOS ÉNEK.

V. A fölséges Istenhez kiáltok, * Aki jóra viszi sor­somat. A fölséges.

F. Elküld az égből, és megszabadít engem. * Áld jóra viszi sorsomat. Dicsőség az Atyának. A fölséges.

Benedictus-ant. Istenünk irgalmából eljön hozzánk felkelő Napunk a magasságból.

FOHÁSZOK

Krisztus Urunk a Szentlélek által, vére ontásával feláldozta magát az Atyának, hogy megtisztítsa lelkiismeretünket a holt cselekedetektől. Imádjuk őt, és valljuk meg őszinte szívvel:

A te akaratodban van a békességünk, Urunk.

Jóságodnak köszönjük e mai nap kezdetét,

- segíts, hogy új életet kezdjünk!

Te alkottál mindent, és gondot viselsz mindenre,

- add, hogy a teremtett dolgokban mindenkor meg­
lássuk a te kezed alkotásait!

Véreddel szentesítetted az új és örök szövetséget,

- add, hogy parancsaidat teljesítve hűek maradjunk
hozzá!

A te akaratodban van a békességünk, Urunk.

Amikor a kereszten függtél, vér és víz ömlött oldalad sebéből,

- vérednek üdvösséges patakjával mosd le bűneinket
és örvendeztesd meg népedet!

Mi Atyánk . . .

Könyörgés

Add meg, kérünk, mindenható Istenünk, hogy a tiszteletedre most elvégzett dicséretet egykor mindörökre tovább énekelhessük szentjeiddel. A mi Urunk.

Az imaóra befejezése az Általános részben.

NAPKÖZI IMAÓRA

V. Istenem, jöjj segítségemre! Dicsőség az Atyának. Miképpen. Alleluja.

HIMNUSZ, mint az Általános részben, 565-567.

ZSOLTÁROZÁS

1. ant. Jóságos irgalmad vigasztaljon engem, ahogy megígérted.

118. zsoltár, 73-80 X. (Jód)

Jobbod teremtett és formált meg engem, *

adj értelmet,

hogy megtanuljam parancsolataidat. Jámbor híveid engem látva örvendeznek, *

mert nagyon remélek igéidben.

Jogosan ítélsz te, Uram, ezt jól tudom, *

igazad volt, hogy megaláztál.

Jóságos irgalmad vigasztaljon engem, *

ahogy szolgádnak megígérted. -

Jöjjön el hozzám irgalmad, hogy éljek, *

mert törvényed a gyönyörűségem.

Jussanak szégyenbe, akik galádul bántak velem, ::-

én akkor is parancsaidról elmélkedem.

Jöjjenek hozzám, akik félnek téged, *

akik intelmeidet ismerik.

Jó és tiszta szívvel hadd járjak végzéseid szerint, *

hogy soha meg ne szégyenüljek!

Ant. Jóságos irgalmad vigasztaljon engem, ahogy megígérted.

2. ant. Támadóim ellen te légy oltalmam, Istenem!

58. zsoltár, 2-5. 10-11. 17-18

Oltalomkérő imádság

Ezek a szavak mindannyiunkat megtanítanak arra, hogy Üdvözítőnk milyen bizalommal volt az Atya iránt

(Cezáreai Özséb).

Ments meg, Istenem, ellenségeimtől, *

te légy oltalmazom támadóim ellen! Ments meg engem a gonosztevőktől, *

a vérengző emberektől szabadíts meg!

Mert íme, leselkednek életemre, ::"

rám rontanak a hatalmasok.

Nincs bennem vétek vagy bűn, Uram, *

nincs bűnöm, mégis sietnek, hogy rám rontsanak.

Ébredj fel, jöjj ide, és lássad; †

te vagy erősségem, terád figyelek *

mert Istenem, te vagy erős váram. Szeretetével Istenem elém siet, *

Isten megadja, hogy elnézzek ellenségeim fölött.

Én meg hatalmadról énekelek, *

már korán reggel örvendezem jóságod miatt, mert te lettél az én erős bástyám, *

gyötrelmem napján az én menedékem.

Te vagy erősségem, rólad szól énekem, † te vagy, Isten, az én eró's váram,*

az én jóságos Istenem!

Ant. Támadóim ellen te légy oltalmam, Istenem!

3. ant. Boldog az az ember, altit Isten fényit: sebet üt rajta, de be is kötözi.

59. zsoltár

Imádság elszenvedett csapás után

A világban üldözést szenvedtek, de bízzatok, mert le­ győztem a világot (fn 16, 33).

Elvetettél minket, Istenünk, és magunkra hagytál, * megharagudtál ránk, fordulj felénk újra!

Megráztad a földet, úgyhogy meghasadt, * gyógyítsd meg töréseit, mert megingott.

Népedet kemény próbára tetted, * kábító borral itattál minket.

De jelt adtál azoknak, akiit félnek téged, *

hogy megmeneküljenek az íj elől.

Hogy megszabaduljanak azok, akiket szeretsz, *

szabadíts meg jobboddal,

és hallgass meg minket!

Isten így szól szentélyében: †

„Ujjongva osztom fel Szichemet, *

Szukkot völgyét is felmérem. Gileád az enyém, és enyém Manassze is, *

Efraim sisak lesz fejemen;

Júda királyi jogarom, *

Moáb az én mosdótálam. Sarumat Edomra ráteszem, *

és csatakiáltásom Filisztea fölött hangzik!"

Az erős városba ki vezet el engem, *

Edomba ki irányítja léptemet?

Csak te, Istenünk, alti elvetettél minket, *

és már nem vonulsz ki seregünkkel, Istenünk!

Adj nekünk segítséget gyötrelmeinkben, *

mert az emberi segítség mit sem ér. Istennel nagy dolgokat viszünk végbe, *

ő tiporja porba ellenségeinket.

Ant. Boldog az az ember, akit Isten fényit: sebet üt rajta, de be is kötözi.

A többi Napközi imaórához a Kiegészítő zsoltárok, 1115, II. és III. sorozatból.

Délelőtt

RÖVID OLVASMÁNY MTörv l, 31b

Az Úr, a te Istened az egész úton, amelyet megtettetek, úgy hordott, mint gyermekét.

V. Oltalmazz, Uram, amint ígérted, és élni fogok,

F. Ne szégyeníts meg várakozásomban.

Könyörgés

Urunk, Jézus Krisztus, a világ üdvösségéért a nap harmadik órájában vittek a keresztre feszítés kínszenvedésére. Esedezve kérünk, segíts, hogy elkövetett bűneinkre mindig bocsánatot találjunk nálad, a jövőben pedig őrizz meg minket minden rossztól. Aki élsz és uralkodól mindörökkön-örökké.

Délben

RÖVID OLVASMÁNY Bár 4, 28-29

Ha elmétek távol járt Istentől, most keressétek őt tízszeres buzgalommal! Mert aki rátok hozta a csapásokat, örökké tartó örömet hoz a szabadulással.

V. Az Úr maga a jóság:

F. Teljes a szabadulás nála.

Könyörgés

Urunk, Jézus Krisztus, te megváltásunkért ebben az órában ártatlanul mentél a keresztfára, miközben sötétség borította az egész világot. Kérjük, add nekünk

mindenkor azt a fényességet, amely elvezet minket az örök életre. Aki élsz és uralkodói mindörökkön-örökké.

Délután

RÖVID OLVASMÁNY Bölcs l, 13-15

A halált nem Isten alkotta, ő nem leli örömét az élők pusztulásában. Hisz mindent azért teremtett, hogy legyen, és a világ teremtményei az üdvösségre szolgáinak. Nincs bennük pusztító méreg, és a földön nem az alvilág uralkodik. Mert az igazságosság örök és halhatatlan.

V. Az Úr megmentette életemet a haláltól,

F. Előtte járok az élők földjén.

Könyörgés

Urunk, Jézus Krisztus, te a bűnbánó gonosztevőt a kereszt szégyenfájáról vezetted át országodba. Megvall- juk bűneinket, és bizalommal kérünk, vezess be minket halálunk után örvendezéssel a boldogság hónának kapuján. Aki élsz és uralkodói mindörökkön-örökké.

Az imaóra befejezése az Általános részben.

ESTI DICSÉRET

V. Istenem, jöjj segítségemre! Dicsőség az Atyának. Miképpen. Alleluja.

HIMNUSZ

A nappalból egy óra még,
s a napfény esthomályba hull;
törlesszük a nagy tartozást,
szívünk most háladalra gyúl.

E nap múmiája véget ért,
amelyre hívtál, Krisztusunk,
készítsd az ígért égi bért:
szőlőmunkásaid vagyunk.

Kiket most bérük vonz feléd,
s kiknek majd végső díjat adsz:
mindnyájunk munkáját segítsd,
s munkánk után adj szent vigaszt.

Krisztus Király, zengjen neked,
és az Atyának tiszteletet,
s a Vigasztalónak veled
dicséret zengjen szüntelen. Ámen.

ZSOLTÁROZÁS

1. ant. Uram, mentsd meg életemet a haláltól, és lábamat az elbukástól.

114. zsoltár

Hálaadás

Sok szorongatás közepette kell bejutnunk az Isten orszá­gába (ApCsel 14, 21).

Szeretem az Urat, *

mert meghallgatta esdeklő szavamat. Hozzám fordította fülét, *

amikor segítségül hívtam a nehéz napokban.

A halál kötelékei körülfontak engem, *

és elértek az alvilág csapdái.

Gyötrelem és fájdalom várt rám mindenütt, †

az Úr nevét kiáltottam akkor: *

„Uram, mentsd meg az életem!"

Igazságos az Űr és jóságos, *

irgalmas hozzánk a mi Istenünk. Oltalmába fogadja a gyöngét; *

nyomorult voltam, de ő fölemelt.

Lelkem, nyugodj meg újra, *

mert az Úr jót tett veled. Megmentette életemet a haláltól, †

szememet a könnyhullatástól, *

és lábamat az elbukástól.

Az Úr előtt járhatok * az élők földjén.

Ant. Uram, mentsd meg életemet a haláltól, és lábamat az elbukástól.

2. ant. Segítséget csak az Úrtól kaphatok, áld az
eget és a földet teremtette.

120. zsoltár

Népünk őrzője

Nem éheznek, és nem szomjaznak többé, a nap nem ége­ ti őket, sem másfajta hőség (Jel 7, 16).

Tekintetem a hegyek felé emelem, *

honnét is jöhetne segítségem? Segítséget csalt az Úrtól kaphatok, *

aki az eget és a földet teremtette.

Ő nem hagyja, hogy meginogjon lábad, *

nem szunnyad az, aki őriz téged. Bizony sosem szunnyad, sosem alszik, *

aki őre Izraelnek,

Az Úr a te őrződ, †

az Úr oltalmaz téged, *

ő áll jobbod felől.

Napközben a nap heve nem éget, *

és a hold nem árt neked éjjel.

Megvéd az Úr minden bajtól, *

és megőrzi lelkedet.

Az Úr megőriz jártodban-keltedben, *

mostantól fogva és mindörökké.

Ant. Segítséget csak az Úrtól kaphatok, aki az eget és a földet teremtette.

3. ant. Hűségesek és igazak útjaid, nemzetek Királya!

Kantikum Jel 15, 3-4

A hódolat éneke

Nagy és csodálatos minden műved, *

mindenható Urunk, Istenünk. Hűségesek és igazak útjaid, *

nemzetek Királya!

Ki ne félne, tisztelne téged, Urunk, * ki ne dicsérné nevedet?

Egyedül csak te vagy a Szent, †

eljön minden nemzet, és színed elé borul, * mert nyilvánvalóvá lett, ahogyan ítéltél.

Ant. Hűségesek és igazak útjaid, nemzetek Királya!

RÖVID OLVASMÁNY l Kor 2, 7-1 Oá

Isten titokzatos, rejtett bölcsességét hirdetjük, amelyet Isten öröktől fogva megdicsőülésünkre szánt. Ezt senki sem ismerte fel a világ fejedelmei közül, mert ha felismerték volna, nem feszítették volna keresztre a dicsőség Urát. így érvényes az írás szava: Szem nem látta, fül nem hallotta, emberi szív föl nem fogta, amit Isten azoknak készített, akik őt szeretik. Nekünk azonban feltárta Isten a Lélek által.

RÖVID VÁLASZOS ÉNEK

V. Krisztus meghalt a mi bűneinkért, * Hogy Istenhez vezessen minket. Krisztus.

F. Test szerint ugyan megölték, de a lélek szerint életre kelt. * Hogy Istenhez vezessen minket. Dicsőség az Atyának. Krisztus.

Magnificat-ant. Emlékezzél meg, Urunk, irgalmasságodról, amint atyáinknak hajdan megígérted.

FOHÁSZOK

Áldjuk Krisztus Urunkat, aki jóságos irgalmával letörli a sírok könnyeit. Szeretettel kérjük őt

Irgalmazz, Urunk, népednek! Krisztus Urunk, te az alázatosokat vigasztalod,

- tekintsd a szegények könnyeit!

Halld meg, irgalmas Istenünk, a haldoklók sóhajtását,

- látogassa és erősítse meg őket angyalod.
Minden száműzött ismerje meg gondviselésedet,

- nyerje vissza földi hazáját és jusson végül az örök
hazába!

Akik szánalmasan vergődnek a bűnben, hajoljanak meg szereteted előtt,

- és engesztelődjenek ki veled és Egyházaddal!
Üdvözítsd jóságosán elhunyt testvéreinket,

- hogy teljes mértékben részesedjenek megváltásodban!

Mi Atyánk . . .

Könyörgés

Istenünk, a kereszt botrányában csodálatosan nyilatkozik meg a te kimondhatatlan bölcsességed. Engedd úgy szemlélnünk Fiad szenvedésének dicsőségét, hogy mindenkor bizakodó lélekkel dicsekedjünk az ő keresztjével. Aki veled él.

Az imaóra befejezése az Általános részben.

827. oldal

II. HÉT: SZOMBAT

IMÁDSÁGRA HÍVÁS

V. Nyisd meg, Uram.

Ant. Hallgassunk az Úr szavára, hogy eljuthassunk nyugalma helyére!

Az Imádságra hívás zsoltára, 555.

OLVASMÁNYOS IMAÓRA

V. Istenem, jöjj segítségemre! Dicsőség az Atyának. Miképpen. Alleluja.

Ez azonban elmarad, ha az Imádságra hívás közvetlenül az imaóra előtt van.

HIMNUSZ

I. Amikor az imaórát éjszaka vagy kora hajnalban mondják:

Örök sugár, szép verőfény,
fogyhatatlan napvilág,
a gyászos éjt te győzöd le,
a fényt újra meghozod,
poklunkat te rombolod le,
elménk benned földerül.

Ha felragyogsz, felébredünk,
ha szólítasz, felkelünk,
te adod meg boldogságunk,
de ha elhagysz, jaj nekünk;
te mentesz meg a haláltól,
sugaraddal fénybe vonsz.

Éj és világ legyőzői
csak általad lehetünk;
boldog fényed, örök Isten,
kérünk, add meg minekünk:
azt a fényt, mely nem sötétül,
mert fényforrás ő maga!

Áldunk téged és Atyádat,
s áldjuk együtt Lelkedet,
a Hármas-egy Istenséget,
békét, fényt és életet,
s neve minden másnál drágább,
minden méznél édesebb! Ámen.

II. Amikor az imaórát a nap nem reggeli órájában végzik:

Isten, kinek nincs kezdete,
Isten, ki Isten Gyermeke,
Isten, ki kettejük Tüze,
szívünket lényed töltse be.

Utánad vágyunk, el ne hagyj,
szerelmünk, örömünk te vagy,
szomjas lelkűnknek enyhet adj,
és boldogságunk te maradj!

Mindenség Atyja és Ura
s a Szűz méhének magzata,
Szentlelketeknek harmata
hulljon fényként utunkra ma.

Emlékezzél, szent Három-Egy:
jóságod műve, ami lett,
előbb embert formált kezed,
majd véred új lét magva lett.

Mert amit az Egy alkotott,
Krisztusban megváltást kapott:
akkor szeretve haldokolt,
szeretve most új létbe olt.

A Háromságnak szent öröm,
tisztesség, béke, fényözön,
erő, dicsőség, áldozat,
mindenhatóság, hódolat. Ámen.

ZSOLTÁROZÁS

1. ant. Az Úr egyedül tesz nagy csodákat, irgalma örökké megmarad.

135. zsoltár

Húsvéti hálaének

Amikor az Úr műveiről beszélünk, Istent dicsőítjük

(Cassiodorus).

I.

Adjatok hálát az Úrnak, mert jó hozzánk, *

mert szeretete örökké megmarad. Adjatok hálát az istenek Istenének, *

mert szeretete örökké megmarad. Adjatok hálát az urak Urának, *

mert szeretete örökké megmarad.

Aki egyedül tesz nagy csodákat, *

mert szeretete örökké megmarad. Aki bölcsességgel alkotta meg az eget, *

mert szeretete örökké megmarad. Aki a vizek fölé terítette a földet, *

mert szeretete örökké megmarad. Aki megformálta a nagy égitesteket, *

mert szeretete örökké megmarad; a napot, hogy uralkodjék a nappalon,

mert szeretete örökké megmarad;

a holdat és a csillagokat, hogy uralkodjanak éjjel, *

mert szeretete örökké megmarad.

Ant. Az Úr egyedül tesz nagy csodákat, irgalma örökké megmarad.

2. ant. Kivezette Izraelt Egyiptomból erős kézzel és kiterjesztett karral.

II.

Aki Egyiptom elsőszülötteire lesújtott, *

mert szeretete örökké megmarad; és kivezette közülük Izraelt, *

mert szeretete örökké megmarad; erős kézzel és kiterjesztett karral, *

mert szeretete örökké megmarad. -

Aki kettéhasította a Vörös-tengert, *

mert szeretete örökké megmarad. És átvezette a közepén Izraelt, *

mert szeretete örökké megmarad.

Aki a fáraót és hadát a Vörös-tengerbe vetette, *

mert szeretete örökké megmarad.

Ant. Kivezette Izraelt Egyiptomból erős kézzel és kiterjesztett karral.

3. ant. Adjatok hálát az ég Urának, ő maga ment meg minket ellenségeinktől.

III.

Aki a sivatagon átvezette népét, *

mert szeretete örökké megmarad. Aki nagy királyokat vert meg, *

mert szeretete örökké megmarad; és tönkrevert hatalmas királyokat, *

mert szeretete örökké megmarad; Szichont, az amoriták királyát, *

mert szeretete örökké megmarad; és Ogot, Basán királyát, *

mert szeretete örökké megmarad. Földjüket pedig örökségül adta, *

mert szeretete örökké megmarad; örökségül szolgájának, Izraelnek, *

mert szeretete örökké megmarad.

Aki megalázottságunkban megemlékezik rólunk, ::'

mert szeretete örökké megmarad; és ellenségeinktől megment minket, *

mert szeretete örökké megmarad. Aki eledelt ad minden élőnek, *

mert szeretete örökké megmarad.

Adjatok hálát az ég Urának, *

mert szeretete örökké megmarad.

Ant. Adjatok hálát az ég Urának, ő maga ment meg minket ellenségeinktől.

V. Utaidat, Uram, mutasd meg nekem,

F. És oktass ki ösvényed felől.

Olvasmányok és könyörgés a zsolozsmának megfelelően.

REGGELI DICSÉRET

V. Istenem, jöjj segítségemre! Dicsőség az Atyának. Miképpen. Alleluja.

Ez azonban elmarad, ha az Imádságra hívás közvetlenül az imaóra előtt van.

HIMNUSZ

A napfény újból felragyog,
csendüljön hálaénekünk,
dicsérjük Isten nagy nevét,
Krisztus kegyelmét, érdemét.

Mert Krisztus által alkotott
nekünk az Isten éjt, napot,
s örök törvénye szabja meg,
hogy váltsák egymást szüntelen.

Te hívők biztos fénye vagy,
rajtad nem úr az ősi rend:
te nem tűnsz el, ha jön az éj,
örök napfényként tündökölsz.

Atyánk, kinek nincs kezdete,
add, hogy napunk ma teljesen
Krisztushoz méltó nap legyen,
s műiket Szentlelke töltsön el. Ámen.

ZSOLTÁROZÁS

1. ant. Már hajnalban hirdetjük jóságodat, Uram, és éjszaka zengjük hűségedet.

91. zsoltár

A teremtő Isten dicsérete

Dicsőítjük az egyszülött Fiút tettei miatt (Szt. Atanáz).

Jó dolog az Urat áldani, *

énekkel magasztalni nevedet,

Fölséges; már hajnalban hirdetni jóságodat, *

és éjszaka zengeni hűségedet, tízhúrú lanton és hárfazenével, *

citera mellett énekelve.

Mert örömmel töltenek el alkotásaid, *

kezed művei láttán örvendezem.

Mily nagyszerűek a te műveid, Uram, *

gondolataid mily mélységesek! Az oktalan ember föl nem fogja, *

és nem érti meg őket az esztelen. Sarjadhatnak a bűnösök, akár a fű, *

és virágozhatnak a gonosztevők, sorsuk mégis örökös pusztulás; *

te azonban, Uram, fölséges vagy örökké.

Mert íme, ellenségeid, Uram, †

mert íme, ellenségeid elvesznek, *

és elpusztulnak mind a gonosztevők. Erőt adsz nekem, bikáéhoz hasonlót, *

és fölkentél színtiszta olajjal. Szemem ellenségeimre lenéz, *

s a rám törő gonoszok vesztéről hall a fülem.

Virul az igaz, akár a pálma, *

úgy növekszik, mint a Libanon cédrusa. Az Úr házában van elültetve, *

Istenének csarnokában bont virágot. Gyümölcsöt érlel öreg korában is, *

termékeny marad, szépen zöldellő. Hirdeti, hogy igaz az Isten, *

ő a menedékem, nincs benne hamisság.

Ant. Már hajnalban hirdetjük jóságodat, Uram, és éjszaka zengjük hűségedet.

2. ant. Magasztaljátok Istenünket!

Kantikum MTörv 32, 1-12

Isten jótéteményei népével

Hányszor akartam egybegyűjteni fiaidat, ahogy a tyúk szárnya alá gyűjti csibéit (Mt 23, 37).

Hallgassátok, egek, szavamat, *

hallja meg a föld is szám igéit! Tanításom esőként permetezzen, *

szavam úgy szálljon le, mint a harmat, mint mikor zápor hull a rétre, *

és a sarjadó füvet eső öntözi.

Az Űr nevét hívom segítségül, *

magasztaljátok Istenünket!

Mert tökéletes minden műve, *

és igazságos minden útja. Hűséges és feddhetetlen az Isten, *

ő maga az igazság és egyenesség!

Vetkeztek ellene, elromlottak, nem fiai már; *

gonosz és elfajzott nemzedék ez. Ezzel fizetsz most az Úrnak, *

te oktalan, balga nép?

Vajon nem tulajdon Atyád ő neked, *

aki létrehívott, alkotott, és fönntart?

Emlékezz csak a régi időkre, *

vedd sorra az egyes nemzedékeket! Kérdezd atyádat, és ő megtanít, *

vagy őseidet, ők majd elmondják neked!

Amikor a Mennybenlakó szétválasztotta a népeket, * amikor különválasztotta Ádám fiait,

és kijelölte a népek határait, *

Izraelt is, fiainak száma szerint:

az Úr osztályrésze lett az ő népe, * Jákob az ő kimért öröksége.

A pusztában találta meg őt, *

a félelem helyén, a zord magányosság földjén.

Körülvette, és tanítgatta, *

és mint a szeme fényét, úgy őrizte. Mint fiókáit repülni tanító sasmadár, *

amely fölöttük lebeg, kitárta szárnyát, őt meg fölemelte, *

és tulajdon vállain vitte. Vezére az Úr volt egyedül, *

és idegen isten nem volt vele.

Ant. Magasztaljátok Istenünket!

3. ant. Urunk, a te neved széles e világon mily csodálatos!

8. zsoltár

Isten fönsége, ember méltósága

Mindent lába elé vetett, őt magát meg az egész Egyház fejévé tette (Ef l, 22).

Uram, mi Urunk, *

a te neved széles e világon mily csodálatos!

Az egeknél fenségesebb *

a te dicsőséged!

Kisdedek és csecsemők ajkán †

zendítesz dicséretet ellenségeiddel szemben, ::"

hogy elnémíts ellenséget és lázadót.

Szemlélem az eget: ujjaid műve az; *

a holdat és a csillagokat: te alkottad őket. Ugyan mi az ember, hogy törődsz vele, *

az ember fia, hogy gondod van rá? Kevéssel tetted kisebbe az angyaloknál, †

dicsőséggel és fénnyel koronáztad, *

fölébe emelted kezed műveinek.

Mindent az ő lába alá vetettél: *

minden juhot, barmot, a mező vadjait,

az ég madarait s a tenger halait, *

amelyek a tenger ösvényeit járj ált.

Uram, mi Urunk, *

a te neved széles e világon mily csodálatos!

Ant. Urunk, a te neved széles e világon mily csodálatos!

RÖVID OLVASMÁNY Róm 12, 14-16a

Áldjátok üldözőiteket, áldjátok, s ne átkozzátok. Azokkal, akik örülnek, örüljetek, s a sírókkal sírjatok. Éljetek egyetértésben. Ne legyetek fennhéjázók, hanem alkalmazkodjatok az egyszerű emberekhez.

RÖVID OLVASMÁNY

V. Ajkam örvendezzen, * Amikor neked énekel. Aj­kam.

F. Nyelvem naphosszat igazságodat emlegesse! * Amikor neked énekel. Dicsőség az Atyának. Ajkam.

Benedictus-ant. Lépteinket a békesség útjára vezé­ reld, Urunk!

FOHÁSZOK

Ünnepeljük Krisztus jóságát és bölcsességét, mert ő halálra adta magát, hogy testvéreinkben, különösen a bajbajutottakban, őt magát lássuk és szeressük! Kérjük állhatatosán:

Urunk, tégy minket tökéletessé a szeretetben!

Már reggel gondolunk feltámadásodra,

- és megváltásod jótéteményeit kívánjuk mindenkinek.

Add, Urunk, hogy a mai napon tanúságot tegyünk rólad,

- és általad az Atyának tetsző, szent áldozatot mutassunk be!

Segítségeddel mindenkiben ismerjük fel a te képmáso­ dat,

- hogy bennük neked szolgáljunk!

Krisztus, te vagy az igazi szőlőtő és mi a szőlővesszők,

- add, hogy benned maradjunk, bőséges gyümölcsöt
teremjünk és magasztaljuk Istenünket, Atyánkat!

Mi Atyánk . . .

Könyörgés

Istenünk, dicsérjen téged ajkunk, dicsérjen lelkünk, dicsérjen életünk, és mert a te ajándékod, hogy vagyunk, legyen tiéd az egész életünk. A mi Urunk.

Az imaóra befejezése az Általános részben.

NAPKÖZI IMAÓRA

V. Istenem, jöjj segítségemre! Dicsőség az Atyának. Miképpen. Alleluja.

HIMNUSZ, mint az Általános részben, 565-567.

ZSOLTÁROZÁS

1. ant. Ég és föld elmúlik, de az én szavaim nem múlnak el soha, mondja az Úr.

118. zsoltár, 81-88 XI. (Kaf)

Kimerült a lelkem, míg várom segítségedet, *

de nagyon reménykedem igéidben. Kifáradt a szemem, míg ígéretedre várok, *

azt kérdem: „Mikor vigasztalsz meg?"

Kiszáradtam, mint borostömlő a füstön, *

de rendelkezéseidet nem felejtem.

Ki tudja, hány napja van még szolgádnak? *

Mikor ítélkezel már üldözőimen?

Kiásták a vermet számomra a gőgösök, *

akik nem élnek törvényeid szerint. Kipróbált hűség minden parancsolatod; *

álnokul üldöznek, segíts meg engem.

Kis híja, hogy el nem törölnek a föld színéről, *

de én nem hagyom el parancsaidat. Kegyelmed szerint éltess engem, *

ajkad bizonyságait megőrzőm.

Ant. Ég és föld elmúlik, de az én szavaim nem múl­ nak el soha, mondja az Úr.

2. ant. Uram, te vagy az én reménységem és erős
bástyám az ellenség ellen.

60. zsoltár

Sorsüldözött ember imádsága

Az örökkévaló javakat remélő igaz ember imája

(Szt. Hiláriusz).

Hallgasd meg, Istenem, panaszos szavamat, * figyelj imádságomra!

A föld széléről kiáltok hozzád, †

miközben szorong a szívem; * hozzáférhetetlen kősziklára állíts engem.

Te vagy az én reménységem, *

és erős bástyám az ellenség ellen. Hadd lakjam hajlékodban mindörökre, *

hadd leljek oltalmat védőszárnyaid alatt, mert te, Istenem, meghallgatod imádságomat, *

és a neved tisztelőinek szánt örökséget megadod nekem.

Adj napokat a király napjaihoz, *

és sok nemzedékkel mérjed éveit, ülhessen trónján Isten színe előtt mindörökre, *

tartsa meg őt szereteted és hűséged!

Akkor mindörökké dicsőítem nevedet, *

és amit fogadtam, napról napra teljesítem.

Ant. Uram, te vagy az én reménységem és erős bástyám az ellenség ellen.

3. ant. Őrizz meg engem, Uram, hogy ellenségeim től ne kelljen félnem!

63. zsoltár

Oltalomkeresés a támadókkal szemben

Leginkább az Úr szenvedéséről van szó ebben a zsoltárban (Szt. Ágoston).

Hallgasd meg, Istenem, panaszkodó szavamat, * őrizz meg engem, hogy ellenségeimtől ne kelljen félnem!

A gonoszok cselszövése elől rejts el, *

szabadíts meg a gonosztevők dühöngésétől.

Nyelvüket, mint a kardot, jó élesre fenték, †

mérgezett nyíl minden szavuk, *

hogy rejtekükből leterítsék az ártatlan embert. Gyorsan röpítik nyilaikat, nem félnek semmitől, *

egyre vakmerőbbek gonosz terveik. Egymást biztatják a gonoszságra,

titokban tőrt vetnek, *

és azt kérdik: „Ki láthat minket?" Kiforralták gonosz tervüket, †

szándékukat végre is hajtották; *

mély titok az ember, örvénylő titok a szíve.

De nyilát kiröpíti Isten, †

váratlan csapással rajtuk üt, *

és saját nyelvük tőrébe ejti őket. Akiit látják, fejüket csóválják, *

és félelem fog el minden embert. Hirdetik az Úr nagy tetteit, *

és műveit megértik.

Az igaz örvend az Úrban, és őbenne bízik, * őbenne dicsekszik minden igaz szívű.

Ant. Őrizz meg engem, Uram, hogy ellenségeimtől ne kelljen félnem!

A többi Napközi imaórához a Kiegészítő zsoltárok, 1113.

Délelőtt

RÖVID OLVASMÁNY MTörv 8, 5b-6

Az Úr, a te Istened úgy nevelt téged, ahogy az em­ber a fiát neveli. Tartsd meg tehát az Úrnak, a te Iste­ nednek parancsait: járj az ő útjain, és féld!

V. Az Úr félelme tiszta: megmarad örökre;

F. Az Úr ítélete mind igaz és igazságos.

Könyörgés

Urunk, Istenünk, mindenható Atyánk, meghódolunk fölséged előtt, és kérünk, ontsd belénk a Szentlélek világosságát, hogy minden ellenségtől biztonságban élve, mindig boldogan dicsérjünk téged. Krisztus, a mi Urunk által.

Délben

RÖVID OLVASMÁNY l Kir 2, 2b-3

Légy bátor és bizonyulj férfinak! Tartsd szemed előtt, amit az Úr, a te Istened parancsol! Járj az ő útjain, tartsd meg parancsait, rendelkezéseit és törvényeit, kövesd sugallatait, hogy minden sikerüljön, amit teszel!

V. Parancsaid ösvényén vezess, Uram,

F. Mert kedvem telik bennük.

Könyörgés

Add meg nekünk, Istenünk, örök szereteted égő fényét, hogy mindenkor szereteted tüze hevítsen minket, és osztatlan szívvel szeressünk téged mindenek felett, testvéreinket pedig leérted. Krisztus, a mi Urunk által.

Délután

RÖVID OLVASMÁNY Jer 6, 16

Vegyétek szemügyre az ó'si utakat, és kérdezősködjetek a régi ösvényekről: Melyik volt a jó út? És azon járjatok! Akkor majd megtaláljátok lelketek nyugalmát.

V. Nekem igéd lesz az örökrészem mindenkor,

F. Ez tölti el szívemet örömmel.

Könyörgés

Hallgass meg, Istenünk, és add meg a teljes békességet, amelyet kérünk, hogy benned örülve töltsük életünk minden napját, és a Boldogságos Szűz Mária közbenjárására eljussunk hozzád. Krisztus, a mi Urunk által.

Az imaóra befejezése az Á ltalános részben.