|
|
Fórum:
A magyar egyházzene helyzete és jövője |
 |
[ Listázás időrendben, legelsővel kezdve ]
|
Én úgy tudom, hogy kirugták, egészen egyszerűen.
Pia,csajok, stb.
Csak nem értem ez miért baj egy művésznél, hiszen a Franciák is megtették, megteszik.
Nem ezért nagyok!
| |
Hogy mi van a háttérben?
1. Nem felmondott, hanem kirúgták.
2. Presztíuskérdésből az egyik tanítványa a szukszesszor.
3. Eltávolításának egyik oka: a túl sok pia.
4. Másik ok: a túl sok k*rva.
| |
Lehet, hogy tudtok már róla, én ma olvastam, hogy Peter Planyavsky felmondott a bécsi sz. István dómban. Azt mondja: „Ez egy hosszú történet, melynek az elején egy nézeteltérés áll egy kulcsfontosságú kérdésben az egyik egyházzenei munkatárssal (nem akart azonosulni a mi irányvonalunkkal). Mivel a klérus sokáig nem tanúsitott érdeklődést és állást sem foglalt e probléma terén, úgy döntöttem, odébbállok. E döntésem már tulajdonképpen a múlt éven megszületett..., de hasonlóan, mint addig, azóta sem történt semmi változás...”
Tudtok valamit erről? Mi lehetett az a kulcsfontosságú kérdés? Odaát is előfordul az ilyesmi?
| |
Kedves Sanyi bácsi!
Milyen 20 ezer forintos!!! kérdésre kell válaszolni, tessék mondani? Tetszik tudni olyan kicsi a nyugdíjam, amit a konvent átutal, hogy nagyon szeretném megnyerni ezt a hatalmas összeget. Ó, mennyi mindent vehetnék belőle az unokámnak! Még egy nyelvhangolásra is futná talán belőle. Hát ezt még meg kell kérdeznem az Uniqumot irányító Kovács bácsitól. De hátha elvállalná.
Tetszik tudni arra gondoltam, ha megnyerhetném ezt a pénzt, és meghangoltatnám a nyelveket, akkor jöhetne hozzánk is gyakorolni a Dorgan fiúcska. Csak egy kevés kis pénzt kellene adnia a házmesterünknek, hogy mindig kinyissa a kaput, mikor gyakorolni jön.
Sanyi bácsi, nem tudja véletlenül, hogy a Fidelio úr támogatná-e esetleg a nyelvhangolásunkat?
tisztelettel t.trotty
| |
Amíg Toldiboldi kiolvassa a könyvtárat, hadd szakítsam meg a diskurzust egy 20 ezer forintos kérdéssel. Ha már a tonus peregrinus-nál tartunk, melyik Bach műben és hol rejtőzik az említett tónus?
| |
Én is nézném, ha be tudnám fogni.
| |
Mindenki elment a könyvtárba, kivette az ajánlott irodalmat, és amíg ki nem olvastuk töviről-hegyire, nem akarunk ostobaságokat írogatni! Légy türelemmel! :)
(Nem is, mert mindenki épp a vatikáni tévé élő közvetítését nézi!)
| |
Mi ez a pangás emberek?
| |
Kedves Mixtúra!
Például a (Kis) Misekönyv valóban hivatalos, ám az a nagy harci helyzet vele, hogy nem énekeskönyv.
Akármit is írnak benne, 9. tónus NEM LÉTEZIK. A nyolcas után a római sorozatban mind KOHOLMÁNY nem tónus. Amit 9. neveznek, az a tonus peregrinus, az még valóban tónus.
Ajánlott irodalom:
[1] Dobszay: A gregorián ének kézikönyve.
[2] Rajeczky: Mi a gregorián?
Üdv: Ses Qui Altera
| |
bocs az elgépelésért, természetesen Sesquialtera, nem akartam senkit megbántani
| |
Kedves Sequialtera,
a most hivatalos könyv szerint (ld. pl. Kis Misekönyv, A év 312. o.) az újat is(!) a 9. tónusra kell(ene) énekelni - nekem ezzel volt a bajom, mert arra szörnyű. Arról nem tudtam, hogy szabadon lehet tónust választani. Természetesen képes vagyok más, alkalmasabb tónust választani - több, mint harminc év gyakorlattal ez már nem akkora probléma...
Ennyi, nem kívánom én ezt tovább feszegetni.
| |
Az alábbiakban [222] megfogalmazottakban két helyesbítés engedtessék meg: a SZVU-ot a zsinat ELŐTT fogadták el.
Másrészt igenis VAN hivatalosan elfogadott énekeskönyvünk, több is, többek között az Éneklő Egyház, és hát persze a Hozsanna...
Tessék kérem elolvasni, benne van a címlap után rögvest.
Üdv: Ses Qui Altera
| |
Ami a szövegeket illeti:2001-ben jlent meg Mo-n a Litrugiam Authenticam római dokumnetum, amiben kívánatosnak tartják a litrugikus szövegek (imádságok és énekek) újrafordítását. Mi még a legújabb Misekönyv kiadást sem fordítottuk le. Nem beszélve a Vatikánum által bevezetett liturgikus viselkedésről (ülés, állás, téredlés stb.)
Nincs hivatalosan elfogadott énekes könyvünk. (Az, hogy a SZVU-t rögtön elfogadtatták a zsinat után, mondván, hogy mi már megcsináltuk - ez kérem vicc!)
A szentségek liturgiáját még mindig a hetvenes években stencilezett könyvekből végzik.
Csak azt tudnám, hogy mi a fenét csináltak a nagy bizottságos emberek a rendszerváltás óta eltelt tizenöt évben?
A németek tavaly elkezdték a szövegeik revideálását. Mi még ki sem adtuk a legtöbbjét.
Ami pedig a zsoltárszövegeket, és a szentmise olvasmányait illeti: nem nosztalgia kérdése! Olyan súlyos elferdítések vannak benne, amit a teológián, biblikum szigorlaton el sem fogadnának.
Porpter
| |
A felvetett problémához annyit szeretnék hozzátenni, hogy a zsoltárok és más bibliai szövegek fordítása elég bonyolult probléma, még az ezzel foglalkozó tudósok sem értenek egyet mindenben, úgyhogy a hozzá nem értőknek kár belekotyogni (én sem teszem).
Ami a gyakorlatot illeti, egy gyakorló egyházzenésznek valóban illik képesnek lenni bármilyen szöveget ráénekelni egy adott tónusra, de időnként elég furcsán jön ki, leginkább a római 6. tónus esetében.
A válaszos zsoltárokról meg annyit, hogy ilyen nem létezik, ez az idétlenség a II. vatikáni zsinat után jött elő. Ami ennek helyén van, az a graduale, amit az ÉE nagyon jól alkalmazott a népnyelvű gyakorlatra, csak ott meg az a probléma, hogy csak a legritkább esetben egyezik az Egyház által az adott napra előírt szövegekkel, mert az ÉE ebben a vonatkozásban nem vesz tudomást a zsinat lit-kus reformjáról: nincs A,B,C év, hanem a zsinat előtti rendszert veszi alapul. Szerintem ezt a kettőt kéne összeegyeztetni (majd egyszer).
| |
Kedves Mixtúra!
Az ÉE "okostojásai" nagy buzgalmukban, mit tettek ezzel a gyönyörű zsoltárral? Kijavították, hogy valóban az eredeti 22. (23.) zsoltár legyen. Másrészt a *régi* fordítást/ferdítést természetesen az állítólagos 9. tónusra lehet énekelni (római tónus), az "újat" pedig a magyar tónus-sorozat ún. tonus peregrinusára.
Ez tehát egy gyakorló egyházzenész véleménye.
Én egyébként jobban szeretem a magyar tónus sorozatot, már csak azért is, mert a római tónusnál nincs initium.
Üdv: Ses Qui Altera
U.i.: az említett zsoltárt és tulajdonképpen minden zsoltárt egy közepesen képzett egyházzenész-palánta is rá tud énekelni bármilyen tónusra. Próbáld ki pl. 1-essel és 2-essel is. 1ébként az Ée 499-500- as számánál összehasonlíthatod, hogy mi a különbség magyar és római tónusok között. Ja és a Hozsanna féle számozás (12 tónus) még viccnek is rossz. Ugyanis a római tónus-sorozat is csupán 8 tónus+ tonus peregrinus (vagy vándortónus) -ból áll. a többi elég újszerű találmány.
Egyébként nem kellene náladnál jóval rangosabb egyházzenészeket leokostojásozni. Majd ha többet teszel le az asztalra...
Ja, és természetesen nem vagyok Dobszay, még mielőtt bárki ilyen váddal illetne.
| |
bocs, természetesen ADÓS vagyok...
*Asztalt terítesz és táplálsz engem, hogy üldözőimet szégyen érje
Fejemen illatos olaj csillog, serlegem megtöltöd bőkezűen*
"Számomra asztalt terítettél, hogy üldözőimet szégyen érje
Fejemen illatos olaj csillog, serlegem megtöltöd bőkezűen"
*Jóságod és irgalmad nyomon követ életemnek egész útján
És otthonom lesz az Isten háza mindörökké szünet nélkül*
"Jóságod és irgalmad nyomon követ életemnek minden napján
Otthonom lesz az Isten háza mindörökké szünet nélkül"
Ez egy kirívó példája annak, hogy az ÉE "okostojásai" nagy buzgalmukban mit tettek pl. ezzel a gyönyörű zsoltárral is.
Kívácsi lennék gyakorló egyházzenészek véleményére.
| |
A mai vasárnap ismét előjött Az Úr nékem pásztorom kezdetű zsoltár. Erről eszembe jutott, hogy azonos vagyok a "régi" és a "legújabb" fordítás összehasonlításával. Megpróbálom begépelni, talán két folytatásban sikerül. *régi* "új"
* Az Úr nékem Pásztorom, ínséget nem kell látnom
Viruló réteken ad helyet nékem, felüdít a tiszta vizek forrásából*
" Az Úr nékem Pásztorom, ínséget nem kell látnom,
Zöldellő mezőkön terelget engem, csendes vizekhez vezet és lelkemet felüdíti"
*Előttem jár az igaz úton, vezet engem jó szívével
A halál sötét völgyében sem félek, mert ott vagy vélem,
Biztos vagyok pásztorbotod oltalmában*
"Az igazság ösvényén vezet engem, ahogyan ő megígérte,
A halál sötét völgyében sem félek, mert ott vagy vélem,
biztonságot ad vessződ és pásztorbotod"
Összehasonlításkor ne csak a szöveget nézzétek, hanem próbáljátok ráénekelni a 9. tónusra - az új változat egyszerűen tragikomédia.
folyt. köv
| |
Véleményem szerint azért fontos a zene az istentiszteletben (imádságban, liturgiában, stb.), mert ebben az ember Istent szólítja meg, őhozzá szól, őt hallgatja és ez szükséges, hogy különbözzön a hétköznapi beszédtől, prózától. Így a legkülönbözőbb vallásokban mindenütt megvan a maga módja annak, ahogy megszólítják Istent (vagy ahogy éppen nevezik) és az nem a beszéd. Sajnos ez a megközelítés kezd kikopni a keresztény istentiszteletből és az ami régen zene volt, az egyre inkább próza. Gondolok itt az egy hangon való recitálástól kezdve sokmindenre (imatónusok, olvasmánytónusok, stb.). Tehát itt nem kizárólag a professzionális műzenéről van szó. Az ókori Rómában a szenátusban is recitálva adták elő a mondandójukat, hogy ezzel is megkülönböztessék a hétköznapi beszédtől (nem hinném, hogy ezt pl. ma a magyar Parlamentben be kéne vezetni). Tehát a zene a templomban nem egy hézagkitöltő szükségtelen pótlék kellene, hogy legyen, hanem az egész liturgiát ez kellene, hogy áthassa. Épp ezért tartom nagy hibának, hogy a TV-s közvetítésekben belebeszélnek az énekbe és a prédikációt tartják a legfontosabbnak. Ez nem egy naggyűlés, ahol a zene csak töltelék.
| |
Kedves sesquialtera,
igen hallottam e mondatot, és 209-es megjegyzésemben (ahol ugyan utaltam erre) mégsem mondtam ki, mivel hülyeségnek tartom ezt így (népi mondásnak mondjuk ok).
Mi az, hogy kétszeresen imádkozik?
Aki nem tud énekelni az csak egyszeresen tud? Aki énekel, az kiváltságos, mert elsőbbséget élvez imameghallgatása a mennyben?
Sesquialtera! Ez esetben kérlek, mondd el, hogyan lehet háromszorosan imádkozni?
(Erről egyébként a privát véleményem is az, hogy éneklés közben igen sokan (leszámítva az unásig nyomott népénekeket) nem az ima részére, hanem arra figyelnek, hogy jól adják azt elő.
Másik része pedig: ne legyünk farizeusok! Kiáll egy kórus és előad egy darabot. Azt csak ők éneklik. Akkor tehát az azt jelenti, hogy kiállnak mindenki elé kétszeresen imádkozni.
Ez tehát baromság, a modern képbe nem illeszthető, max. kisgyerekeknek beadható azért, hogy szeressék meg az éneklést.
A célra vonatkozó ésszerű érveket a továbbiakban is várom!
| |
(Vierne), kissé toldiboldisan: "egyházzene", vagy "egyházi zene".
Bocs'
| |
Nagyon örülök a kérdésednek, "témagerjesztésnek" kedves (Vierne), és boldog lennék, ha sikerülne komoly eszmecserét folytatni erről a témáról. Egyáltalán nem tartom ezt hülye kérdésnek, elnézést, ha reakcióm kissé elsöprőnek vagy gunyorosnak tűnt. Igazad van abban, hogy nehéz (vagy esetleg lehetetlen is) erre a kérdésre kimeritő választ adni, pedig nagyon fontos lenne velősen megfogalmazni. Mi (én legalábbis) sejtjük vagy érezzük, de ha érvelni kell ... És manapság, sajnos, gyakran volna szükség okos érvekre. Prinzi Pálnak sikerült meglehetősen jól megfogalmaznia a választ (jobban, mint nekem – 210), de ha az igy megfogalmazott válaszokkal érvelnék egy vitában papjainkkal vagy tudákoskodó énekeseimmel, már szinte hallom is a sarokbaszoritó kérdéseiket, melyekre csak annyit tudnék mondani, hogy „passz”. Pl. az 1. pontra: Kinek mi a sokszinű vagy a szebb? A 4. pontra: Kinek az izlésére való formálás, a tiédre? Az ötödik ponttal pedig a halálos itéletemet irnám alá. Ez ugyanis az ő érvük, amiből számukra az következik, hogy nem kell a minőségre törekedi, hanem csak kellemes közösséget épiteni az éneklés, zenélés ürügyén.
Türelmetlenül várom véleményeiteket, tapasztalataitokat.
| |
(Vierne), nem tudom hallottad-é már azt a sokat emlegetett mondatot, hogy aki énekel kétszeresen imádkozik.
Üdv:
Ses Qui Altera
| |
Vierne, én megkísérlek választ adni a teljesség igénye nélkül persze.
Célja mindenekelőtt az Isten dicsőítése, hitünk megvallása.
Ezen kívül szerintem az egyházzene célja lehet pl:
1. a liturgia sokszínűségének és szebbé tételének elősegítése
2. ,,népművelés" abban az értelemben, hogy ha az életben sehol máshol nem találkozik az egyén a kultúrának eme sajátos szegletével, akkor legalább itt és ezen keresztül kapja meg ezt a műveltségbeli pluszt
3. egy sajátosan kialakult kultúrkincs ébrentartása, megőrzése
4. ízlésformálás
5. a közös együttmuzsikálásból fakadó öröm átélése (az oly sokat hangoztatott közösségépítés eszközeként)
| |
Kedves Bourdon,
(kissé toldiboldisan: "hadd legyek...")
A kupiban a piros fény célja, hogy a félhomályban hangulatot és kedvet csináljon az odalátogatóknak.
Ily' módon szeretnél párhuzamot vonni az egyházzene és a piros fény célja között? Nos ilyentén módon a cél azonos.
Ennél azért kissé érdekesebb választ vártam volna, nem gondolom, hogy hülye, hanem inkább egy mélyremarkoló kérdést tettem fel, amelyre axiómákhoz hasonlóan nehéz (vagy lehetetlen) válaszolni.
| |
Had legyek egyszer én is kicsit közönséges:
Mi a célja a kupiban a piros fénynek?
|
|
| |
|
|
HÍREK
