Az =FAj R=F3mai =
Misek=F6nyv=20
bemutat=E1sa
Francesco Pio Tamburino =E9rsek =
felsz=F3lal=E1sa
2002. =
m=E1rcius 18.
[R=E9szletek a=20
Misek=F6nyv bemutat=E1s=E1r=F3l]
[A sz=F6gletes =
z=E1r=F3jelben a=20
kihagyott bekezd=E9se tartalma tal=E1lhat=F3 a =
ford=EDt=F3t=F3l.]
[Bevezet=F5 =E9s =
=E1ltal=E1nos=20
megjegyz=E9sek. …]
Az 1975-ben, VI. =
P=E1l p=E1pa =E1ltal=20
kiadott m=E1sodik mintakiad=E1s advent h=E9tk=F6znapjaira hetenk=E9nt =
ism=E9tl=F5d=F5=20
k=F6ny=F6rg=E9seket k=F6z=F6lt. A jelen kiad=E1s teljes formul=E1kat ad =
k=F6zre minden egyes=20
napra.
A Szentsz=E9k sok =
n=E9pnyelv=FB=20
misek=F6nyvben enged=E9lyezte az Apostoli hitvall=E1s bevezet=E9s=E9t a=20
N=EDcea-Konstantin=E1polyi mellett. Ez a fakultat=EDv v=E1laszt=E1si =
lehet=F5s=E9g a=20
misek=F6nyvbe egy tiszteletrem=E9lt=F3 keleti hitvall=E1st illesztett =
be, mely a III.=20
sz=E1zadban =E9rkezett R=F3m=E1ba (DS, 10skk). Ezt a hitvall=E1st oly =
kit=FBn=F5 egyh=E1zaty=E1k=20
magyar=E1zt=E1k, mint Szent Ambrus, Szent =C1goston, Rufinus =E9s m=E1s =
p=FCsp=F6k=F6k=20
Ib=E9ri=E1b=F3l, Gallia d=E9li r=E9sz=E9r=F5l, N=E9metf=F6ldr=F5l, =
Hiberni=E1r=F3l =E9s D=E1ci=E1b=F3l. A=20
Sacramentarium Gelasianumban k=E9rdez=F5 form=E1ban tal=E1ljuk =
meg a=20
kereszts=E9gn=E9l, a VI. sz=E1zadi R=F3ma liturgikus gyakorlat=E1t =
id=E9zive, mely eg=E9szen a=20
Hyppolitusnak tulajdon=EDtott Traditio apostolicara ny=FAlik =
vissza. A=20
pontoss=E1g kedv=E9=E9rt azt is meg kell jegyezni, hogy ezt az Apostoli =
hitvall=E1st=20
haszn=E1lj=E1k a protest=E1ns k=F6z=F6ss=E9gek, mint az evang=E9likusok, =
reform=E1tusok,=20
anglik=E1nok, presbiteri=E1nusok, valdensek, stb., istentiszteleteiken a =
XVI.=20
sz=E1zadt=F3l, gyakran a N=EDcea-Konstantin=E1olyival v=E1ltakozva,. =
T=FAl az =F6kumenikus=20
szemponton, amely itt tulajdonk=E9ppen csak m=E1sodlagos, a legfontosabb =
egy olyan=20
tiszta r=F3mai hagyom=E1ny =FAjj=E1=E9leszt=E9se, mely eg=E9szen a =
Catechismus=20
Romanumig (1564) =E9s az 1568-ban kiadott Breviarium =
Romanumig ny=FAlik=20
vissza: „ad tollendam orandi varietatem: proinde etiam forma =
symboli toti=20
Ecclesiae Latinae iniuncta est” (DS, 30).
A h=FAsv=E9ti id=F5 =
h=E9tk=F6znapjainak=20
k=F6ny=F6rg=E9sei ciklikusan ism=E9tl=F5dtek, most minden napnak saj=E1t =
k=F6ny=F6rg=E9se lett,=20
melyek =F5si szakrament=E1riumokb=F3l sz=E1rmaznak, ig=E9nyes =
teol=F3gi=E1t =E9s irodalmi=20
st=EDlust k=E9pviselve.
Helyenk=E9nt kisebb =
v=E1ltoztat=E1sokra=20
ker=FClt sor, melyek mindazon=E1ltal fontos alapelvek alkalmaz=E1sai. =
P=E9ld=E1ul r=E9g=F3ta=20
ig=E9nyk=E9nt mer=FClt fel, hogy az eukarisztikus im=E1ds=E1gokban a =
sz=F6veg t=F6rdel=E9se =E9s=20
szerkeszt=E9se igazodj=E9k a Prex irodalmi m=FBfaj=E1hoz =E9s =
ahhoz a teol=F3gi=E1hoz,=20
amelyet Kelet =E9s Nyugat =F5si egyh=E1zaival semper et ubique =
vallunk: az=20
eukarisztikus im=E1ds=E1g sem nem a „vere sanctus”-szal, sem =
a „Te igitur”-ral=20
kezd=F5dik, hanem a pref=E1ci=F3 dial=F3gus=E1val. Egy=E9bir=E1nt m=E1r =
a zsinat ut=E1ni misek=F6nyv=20
is azt k=E9rte, hogy a h=EDvek =E1lljanak a felaj=E1nl=E1si =
k=F6ny=F6rg=E9st=F5l kezdve. Ezen=20
elvek alapj=E1n az Els=F5 eukarisztikus im=E1ds=E1g, vagyis a =
R=F3mai k=E1non=20
is a pap =E9s a n=E9p p=E1rbesz=E9d=E9vel kezd=F5dik, amelyet a =
Sanctus-szal v=E9gz=F5d=F5=20
pref=E1ci=F3 k=F6veti, ehhez kapcsol=F3dik majd a Te igitur =
(melyben pontosan az=20
igitur hat=E1roz=F3sz=F3 hordoz vil=E1gos utal=E1st arra, ami =
szerkezetileg=20
megel=F5zte).
Az =FAj =
„kiad=E1s” m=E1sik jellegzetes=20
mozzanata az orationes super populum =
(„z=E1r=F3k=F6ny=F6rg=E9sek a n=E9p=E9rt”)=20
helyre=E1ll=EDt=E1sa az eg=E9sz nagyb=F6jti id=F5 folyam=E1ra. Ezek a =
k=F6ny=F6rg=E9sek gazdag=EDtj=E1k=20
a n=E9p elbocs=E1t=E1sa el=F5tti szok=E1sos =E1ld=E1sformul=E1t. Ebben =
az esetben az =FAj=20
Misek=F6nyv traditio ir=E1nti =E9rz=E9k=E9t figyelhetj=FCk meg, =
nem utas=EDtva el=20
semelyik megel=F5z=F5 hitelesen r=F3mai liturgikus form=E1t. Az =
orationes super=20
populum nagy r=E9sze az 1962-es misek=F6nyvb=F5l val=F3, a t=F6bbi =
pedig =F5si=20
szakrament=E1riumok kiemelked=F5 formul=E1ib=F3l sz=E1rmazik.
[Az 1970-es =
misek=F6nyvet=20
meger=F5s=EDtve a mise alapform=E1ja nem a mag=E1nmise, hanem a n=E9ppel =
v=E9gzett=20
mise.]
A harmadik =
mintakiad=E1s a=20
Caeremoniale episcoporum (1984) f=E9ny=E9ben ezen t=FAlmen=F5en =
meg=E1llap=EDtja,=20
hogy alapvet=F5en a p=FCsp=F6k celebr=E1lta eukarisztia a p=E9lda (IGMR =
112).
Megjegyzem, hogy a =
mis=E9t „cui=20
unus tantum minister assistit” (melyen csak egy ministr=E1ns =
szolg=E1l, IGMR=20
252-257) ez a misek=F6nyv egys=E9ges=EDti a t=F6bbi miseform=E1val, =
ugyanis eddig=20
valamif=E9le =E9rthetetlen k=F6vetkezetlens=E9ggel el=F5=EDrtak =
n=E9h=E1nyat a tridenti mise=20
szertart=E1sai k=F6z=FCl, mint p=E9d=E1ul, hogy az olt=E1r jobb =
oldal=E1r=F3l a balra vigy=E9k a=20
misek=F6nyvet.
A harmadik =
mintakiad=E1s rendk=EDv=FCli=20
gazdags=E1g=E1t jelzi a beker=FClt igen sok gregori=E1n kott=E1s =
sz=F6veg. Ezek most nem a=20
f=FCggel=E9kben, hanem a miserend vagy a propriumok liturgikus =
t=F6rt=E9n=E9seinek=20
menet=E9ben foglalnak helyet. A misek=F6nyv latin sz=F6vegeire =
vonatkoz=F3an el=F5sz=F6r=20
jelenik meg az =C1ltal=E1nos rendelkez=E9sek 41. pontj=E1ban a =
Sacrosanctum=20
Concilium zsinati konstit=FAci=F3ra val=F3 utal=E1s, mely =
meg=E1llap=EDtja: „Els=F5 helyet=20
foglalja el a t=F6bbi k=F6z=F6tt a gregori=E1n =E9nek, mint a r=F3mai =
liturgia saj=E1tja”. Nem=20
z=E1r ki m=E1s zenei form=E1kat sem, amennyiben megfelelnek a liturgikus =
mozzanat=20
lelk=E9nek, valamint el=F5seg=EDtik a h=EDvek r=E9szv=E9tel=E9t. A =
misek=F6nyv k=E9ts=E9g k=EDv=FCl=20
el=F5nyben r=E9szes=EDti az =E9nekes r=E9szv=E9telt, b=EDztat r=E1, de =
ugyanakkor k=E9t helyen is=20
kiemeli a csendes pillanatokat (IGMR 45 =E9s 56), azzal, hogy ezek =
seg=EDts=E9k =E9s=20
adjanak a liturgi=E1nak er=F5sen im=E1ds=E1gos =E9s kontemplat=EDv =
jelleget.
[Ez a kiad=E1s emberi =
m=FB, =EDgy=20
gyarl=F3, de j=F3 eszk=F6z lehet.]
A misek=F6nyvnek ez a =
kiad=E1sa is=20
megval=F3s=EDtja a szint=E9zist a lex orandi (az im=E1ds=E1g =
szab=E1lya) =E9s a lex=20
vivendi (a hit szab=E1lya) k=F6z=F6tt. Ez a liturgikus k=F6nyv =
eszk=F6z a p=E1sztorok =E9s=20
a h=EDvek kez=E9ben. R=F3mai v=EDzvezet=E9khez lehetne hasonl=EDtani: =
vizsg=E1lhatjuk a=20
vezet=E9krendszer hossz=E1t, =FAtj=E1t hegyek =E9s v=F6lgyek k=F6z=F6tt, =
de a fontos m=E9gis az,=20
hogy b=F5s=E9gben =E9rkezz=E9k rajta a v=EDz. Ma =F6rvendezhet=FCnk, =
mert a most harmadik=20
kiad=E1ssal szab=E1lyozott Missale Romanum Isten sivatagban =
v=E1ndorl=F3 n=E9p=E9nek=20
szomj=E1t csillap=EDthatja, =E9s k=E9pes lesz arra, hogy a szent =
lakom=E1ra =F6sszegy=FBlt=20
h=EDvek megtapasztalj=E1k: a Felt=E1madott k=F6z=F6tt=FCk van =E9s =
tov=E1bbra is „minden=20
kegyelem =E9s =E9gi =E1ld=E1s teljess=E9g=E9t” k=EDn=E1lja =
(R=F3mai k=E1non).
Ford=EDtotta:=20
F=FCzes =C1d=E1m (MALEZI)
Forr=E1s: http://www.vatica=
n.va/roman_curia/congregations/ccdds/documents/rc_con_ccdds_doc_20020327_=
archbishop-tamburrino_it.html=20
--Boundary_(ID_5E4G8LfmTlYgJxsfl0Q/cA)--
From fuvesjan@freemail.hu Wed Apr 10 08:29:24 2002
From: fuvesjan@freemail.hu (=?iso-8859-2?B?Rvx6ZXMgwWThbQ==?=)
Date: Wed, 10 Apr 2002 09:29:24 +0200
Subject: [Liturgia] olasz tapasztalatok 1
Message-ID: <003f01c1e061$aa2e5fe0$d79c1897@tiscalinet.it>
Kedves Kollégák!
Örömmel látom, hogy már 51-en vagyunk a listán. Most már csak az van hátra,
hogy beinduljon az a fajta kommunikáció, amiért létrejött.
A következőkben részleteket adnék közre azokból a levelekből, amelyeket
1998-1999-ben írtam, amikor Rómába kerültem ösztöndíjasként. Ezeket olyan
barátaimnak írtam, akikkel a szemináriumban együtt dolgoztunk, lelkesedtünk
a liturgiáért. Ma már nyilván sok mindent másként fogalmaznék meg, de
álljanak itt a tapasztalatok a maguk frissességében. Fogadjátok szeretettel:
Füzes Ádám
____________________________________________________
Liturgikus helyzetképünk még 1998. szeptember 16-án kezdődik, amitől kezdve
két csodálatos hetet töltöttem egy olasz plébánián (Figline Valdarno). A
plébános egy patent, 70 év felé járó úriember, fiatalos lendülettel él.
Slendriánizmus nem jellemző rá, így jól megfigyelhettem az általános
liturgikus szokásokat. Olvasmányt és a zsoltárt hívek olvassák. Utóbbit csak
nagyon ritkán éneklik. Az Alleluját viszont mindig, persze a 6. tónusra.
Közben a verset vagy bemondják, vagy éneklik. Vasárnap van orgona, a
megfelelő helyeken nem túl magas színvonalú énekeket énekelnek, a kíséreteik
meg sem közelítik a SzV,U!-t. Kyriét, Glóriát és Agnus Deit sosem hallottam
énekelni olaszul. A pap néha valamit énekel, de pl. prefációt sem hallottam
még. Vasárnap minden misén hívek hozták fel a kenyeret, a bort és egy nagy
kosarat, amiben a karitászgyűjtésre hoztak: egy csomag tésztát, egy doboz
tejet, stb., ami szép gesztus volt, felajánláskor ezt odarakták az oltár
elé. Egy misén én is orgonáltam, de ez nem jellemző. Az orgonakönyvben sok
gregorián és klasszikus ének is van, de hiába, mert főleg a slágereket
választják.
A ruhák, berendezések szépek és egyszerűek. Itt valóban megvalósult a
Zsinat kívánalma, hogy ne legyen agyoncifrázva, hanem készüljön nemes
anyagból minden. Látszik, hogy sokkal nagyobb költségvetéssel dolgoznak, és
nem csinálnak mindenféle esőkabát-anyagból miseruhát.
Rómában élek már több mint egy hónapja. Itt három fajta liturgiával
találkoztam. Az elsőt a bencéseknél találtam, ahová egyetemre járok.
Kellemes csalódás: latin vesperás végig énekelve, állva a zsoltárok, 40-60
bencéssel, leheletfinom orgonakísérettel, mindez egy átlag hétköznapon.
Évnyitón sem mise volt, hanem vesperás a Szentlélekről. Ez alkalommal
orgonaszóra vonultak be az atyák, a végén a négy korátor vörös palástban,
aztán a diakón dalmatikában végül a főapát süvegben, bottal. Nagyszerű volt.
[...]
Ugyanakkor egy városban vagyunk a Pápával. Már koncelebráltam is vele a
megválasztásának évfordulóján. Megható volt a háta mögött állni a kánon
alatt. Ezeket a liturgiákat meghatározza a pápa betegsége (pl. nincs
füstölés, mert nehezen mozog), illetve a sajátos körülmények, mint pl. a
szabadtér, a rengeteg ember. Itt minden patentül megy, de ehhez nagy
személyzettel is dolgoznak. Legimpozánsabb a sok pap, püspök és bíboros
vonultatása, egyszerre mozgatása. Ehhez képest az áldoztatás elég kaotikus
volt. Az énekrendek érdekesek: mindig valamilyen egyszerű gregorián mise
van, egy-egy latin introitus, communio, közben sok olasz dallal (a fent
említettekből). Ezen az ünnepen pl. az elején az a litániás Christus vincit
volt, amit mi is szoktunk az ÉE-ből énekelni (persze ők nem voltak olyan
ügyesek).
Róma, 1998. XI. 11. Szerda
From fuvesjan@freemail.hu Wed Apr 10 22:46:13 2002
From: fuvesjan@freemail.hu (=?iso-8859-2?B?Rvx6ZXMgwWThbQ==?=)
Date: Wed, 10 Apr 2002 23:46:13 +0200
Subject: [Liturgia] technikai
Message-ID: <006b01c1e0da$76ab1360$e4a41897@tiscalinet.it>
Kedves Listatagok!
Most látom csak, hogy a html formátumban küldött levelek nem olvashatók
rendesen az archívumban és egyesek levelezőjén sem. Bocsánatot kérek, hogy a
múltkori misekönyv ismertetőt ilyenben küldtem.
Kérek mindenkit, hogy akkor sima szöveg üzemmódban (plain text) küldje a
levelét. Ezt az Outlook Express-ben a Formátumnál lehet átállítani a
levélnél.
Köszönettel és üdvözlettel:
Füzes Ádám
listagazda
From fuvesjan@freemail.hu Thu Apr 11 11:57:02 2002
From: fuvesjan@freemail.hu (=?iso-8859-2?B?Rvx6ZXMgwWThbQ==?=)
Date: Thu, 11 Apr 2002 12:57:02 +0200
Subject: [Liturgia] Nepi vallasossag direktoriuma
Message-ID: <003a01c1e157$01fdd020$e59a1897@tiscalinet.it>
Kedves Kollégák!
A Magyar Kurírtól vettem át az alábbi cikket.
A sajtóbemutatón elhangzott ismertetéseket (a Kongregáció Prefektusa és
Titkára részéről) lásd olaszul:
http://www.vatican.va/roman_curia/congregations/ccdds/index_it.htm
Jó olvasást kívánok!
Füzes Ádám
______________________________________________________
A népi vallásosság és a liturgia, alap- és irány-elvek
Vatikán: Ez a címe annak a dokumentumnak, amelyet kedden, 9-én mutatott be a
Szentszék sajtótermében az újságíróknak a Szentségi és Istentiszteleti
Kongregáció prefektusa és titkára, Jorge Arturo Medina Estévez bíboros,
valamint Francesco Pio Tamburrino érsek.
A direktórium segítséget akar nyújtani a keresztény közösség lelkipásztori
tevékenységéhez. A kérdés ismert, hiszen szerves részét alkotja az egyház
évszázados hagyományának, de rendkívül összetett is, mivel számtalan
kifejezési formája van annak, amit összefoglaló névvel népi ájtatosságként
szoktak meghatározni. A direktórium a II. Vatikáni zsinat nyomán
eligazítást, világos útmutatást akar adni, két szempont szerint: 1. a népi
ájtatosság szükséges és termékeny kapcsolata a liturgiával, mint az egyház
életének csúcspontjával és forrásával, a kettő meddő egymással való
szembeállítása nélkül. 2. a zsinat által szorgalmazott megújulás, amely
megkívánja azt is, hogy a keresztény nép hagyományos jámborsági formáit
vizsgálják.
A direktórium két részből áll. Az első rész a történelmi tapasztalatot és a
mai problémákat mutatja be, ismerteti a Tanítóhivatal útmutatásait és azokat
a teológiai alapelveket, amelyek fényében szemlélni kell a liturgia és a
népi ájtatosság kapcsolatát. A feltételek ismeretében lehetséges a kettő
harmonizálása. A második rész konkrét javaslatokat tartalmaz, a liturgikus
évvel, a Mária-tisztelettel, az angyalok, a szentek és a boldogok
tiszteletével kapcsolatban. Foglalkozik továbbá a zarándoklatokkal és a
búcsújáró helyekkel. E témák kapcsán olyan elemekről is szól a dokumentum,
mint a népi ájtatosság szóbeli kifejezése, a gesztusok, az imádságok
szövegei, az ének, a zene, a cselekedetek, a szentképek.
A dokumentum célja a keresztény kultusz módozatainak helyes megértése,
valamint annak a komplementaritásnak a bemutatása, amely a liturgikus
szertartások és más imaformák között fennáll. A direktórium rövid történelmi
ismertetést közöl az egyes jámborság formákról, emlékeztet azokra a
gyakorlatokra, amelyekben ezek kifejeződnek, felidézi azok teológiai
alapjait, gyakorlati útmutatásokat ad az időszakra, a helyre, a nyelvezetre
és más elemekre vonatkozóan. A gyakorlati javaslatok csak a latin egyházat
és elsősorban a római szertartást érintik, címzettjei főként a püspökök,
mert az ő felelősségük, hogy vezessék az egyházmegyei közösség
istentiszteleti életét, növeljék a liturgikus életet és egybehangolják a
különböző kultikus formákat.
A Szentségi és Istentiszteleti Kongregáció most közzétett direktóriumának
alkalmazása is a főpásztorok és munkatársak feladata, a helyi hagyományok, a
vallásosság és népi ájtatosság sajátos kifejeződési formáinak szem előtt
tartása mellett. VR/MK
From fuvesjan@freemail.hu Thu Apr 11 13:58:02 2002
From: fuvesjan@freemail.hu (=?iso-8859-2?B?Rvx6ZXMgwWThbQ==?=)
Date: Thu, 11 Apr 2002 14:58:02 +0200
Subject: [Liturgia] Hirdetes - Harmat Artur emlekere
Message-ID: <00a601c1e15a$29ddea00$e59a1897@tiscalinet.it>
HARMAT ARTÚR
EMLÉKNAP
A Cecília Egyesület
2002. április 20-án, szombaton,
Harmat Artúr halálának 40. évfordulóján
de. 10 órakor a Szeminárium
10-es termében
előadásokkal és
visszaemlékezésekkel,
du. fél 3 órakor az Egyetemi templomban
szentmisével és egyházzenei
hangversennyel
emlékezik
a XX. század kiváló egyházzenészére.
Harmat Artúr tisztelőit
és az érdeklődőket
szeretettel várja az
OMCE
From fuvesjan@freemail.hu Fri Apr 12 13:44:15 2002
From: fuvesjan@freemail.hu (=?iso-8859-2?B?Rvx6ZXMgwWThbQ==?=)
Date: Fri, 12 Apr 2002 14:44:15 +0200
Subject: [Liturgia] Direktorium a nepi vallasossagrol - Medina Estevez bib.
Message-ID: <001401c1e21f$cfb82560$cb901897@tiscalinet.it>
A "Direktórium a népi vallásosság és a liturgia kapcsolatáról. Alap- és
irányelvek" c. dokumentumot mutatták be a Vatikánban április 9-én. A
bemutatón elhangzott Estévez bíboros hozzászólása, melyet alább
kivonatoltam.
Tisztelettel:
Kürnyek Róbert
Róma
a Pápai Liturgikus Intézet növendéke
__________________________________________________
Card. Jorge A. Medina Estévez hozzászólásának kivonata
A téma, amellyel a Direktórium foglalkozik az egyház élő hagyományának
része. Az évszázadok során a különböző korszakok mind-mind befolyásolták a
keresztény kultusz kifejeződési módját.
A liturgikus ünnepléssel együtt, amely forrása és csúcspontja az Egyház
életének - ahogyan a II. Vatikáni Zsinat tanítja - a hagyomány hatalmas
gazdagságról tanúskodik az egyéni és a közösségi imádság terén. S ez az a
terület, melyet népi ájtatosságnak, népi vallásosságnak hívnak, s amely
jelentős szerepet játszik a hívok lelki életében. Az Egyház mindig is
tudatában volt a liturgia és ezen terület közötti viszony szükségességének.
Gyakran mondják, hogy a liturgia szabályozásának ellentmond a kreativitás,
amely a népi ájtatosság jellemzője, s amelyben - így mondják - az egyszerű
ember sokkal könnyebben magára talál. Mint minden általánosításban, ebben is
van valami igazság, de ugyanakkor ez meglehetősen kevés is. Ezért éreztük
szükségét e dokumentum elkészítésének, hogy alap- és irányelveket adjon
I. A népi jámborság az Egyház kincse: elég lenne elképzelni azt a
szegénységet, mely a nyugat lelkiségének történelmét jellemezné a rózsafüzér
vagy a keresztút nélkül. Persze ugyanígy a népi ájtatosság ellen is lehetne
szólni, megemlítve a vallásosságba öltöztetett babonákat. Éppen ezért
készült ez a dokumentum: hogy segítse a reflexiót és a bölcsességben való
növekedést.
Miközben a zsinat állítja a liturgia elsőségét (SC10) emlékeztet arra is,
hogy a lelki élet nem merül ki a csak a liturgián való részvételben (SC12).
A hívok lelki életének táplálására szolgálnak a keresztény nép jámborsági
gyakorlatai, különösen az Apostoli Szék által ajánlottak és a helyi
egyházakban gyakoroltak. Ezek a kultikus kifejeződési formák meg kell, hogy
feleljenek az egyház törvényeinek és normáinak (SC13)
A zsinat utáni megújulás részeként II. János Pál pápa a Vicesimus quintus
annus című apostoli levelében ismét felhívja a figyelmet a népi jámborsági
formák szerepére (v.ö. n.18).
Jelentős tehát a népi jámborság ismerete, igazi lényegének őrzése,
megtisztítása ott, ahol szükséges, megvilágítása a Szentírás fényével, s a
szent liturgia felé való irányítása, úgy, hogy ugyanakkor annak ellent ne
mondjon.
II. A népi jámborság a hit kifejeződési formája. Köztudott, hogy a hit nem
az értelmi megismeréstől megszabott, hanem annak gyakorlatától az élet
konkrét helyzeteiben. Ezen a szinten a népi jámborság elsősorban az egyszerű
szívűek hitének tanúbizonysága, közvetlenül kifejezve, aláhúzva egyik vagy
másik momentumot, anélkül, hogy megkövetelné a keresztény hit teljes
tartalmának átfogását. Az érzékelhető, testi, látható elemek, melyek
jellemzik a népi jámborságot a hívok belső vágyának jelei, hogy
kifejezhessék Krisztushoz való személyes csatlakozásukat, Szűz Mária iránti
szeretetet, és szentek segítségül hívását: megérinteni a Keresztrefeszített
vagy a Fájdalmas Anya képét kifejezi a vágyat, hogy az embernek legyen
valami köze az o fájdalmukhoz. Zarándoklatot végezni gyalog, vállalva minden
fáradságot és költséget, jele annak a belső vágynak, hogy az ember közelebb
kerüljön ahhoz a titokhoz, amely azon a zarándokhelyen láthatóvá vált.
A népi jámborság igazi megnyilvánulásának gyökerei mindig a keresztény hit
misztériumaiban találhatók, bár néha tartalmaznak kereszténység előtti
momentumokat is. A Direktórium segít megtalálni a keresztény
kinyilatkoztatással közös irányokat és evangelizálni a különféle formákat.
Az egyház pásztorainak a feladta, hogy segítsenek felfedezni az élő
kapcsolatot a hit, a Krisztussal való élet és ezen formák között. Szükséges
az is, hogy ezen jámborsági gyakorlatok imáiban és gesztusaiban felismerhető
legyen a keresztény hit. A népi jámborság nem merül ki önmagában, a szerepe
az, hogy felkészítse a szívet és a lelket az isteni kegyelem befogadására
Krisztus misztériumának liturgikus ünneplésében.
III. A népi jámborság mind az egyéni, mind a közösségi életben megjelenik.
Még mindig van értelme hordani a fogadalmi ruhát, megcsókolni egy szent
képet, felakasztani a feszületet a falra. De mi a hiteles jelentése ezen
jeleknek, hogy általuk valóban az életszentség nyilvánuljon meg?
A Direktórium oldalai ezekre a kérdésekre válaszolnak, összegyűjtve a
problémákat, kiemelve az értékeket és a veszélyeket, felidézve a
teológiai-liturgikus kritériumokat, melyek segítenek a konkrét döntésekben.
A munka során figyelembe vettük a múltat és a jelent, a teológiát és a
pasztorációt, az egyén és a keresztény közösség életét, hagyományaik és
kulturális környezetük különbségét.
A püspökök és munkatársaik feladata lesz, különösképpen pedig a
zarándokhelyek vezetőié, hogy megállapítsák a normákat és konkrét
irányelveket adjanak a helyi sajátosságok figyelembevételével. A Direktórium
címzettjei még a püspökökön kívül a papok is és akik felelősséget hordoznak
a lelkek gondozása terén, mint pl. családok, mozgalmak, egyesületek...
Majdnem negyven én telt el a Zsinat által meghirdetett megújulástól: a
kívánság, melyet e direktórium megfogalmaz az, hogy segítse a keresztény
népben kifejlődni a hiteles lelki életet, amely gyümölcsözően bontakozik ki
Krisztus misztériumának liturgikus ünneplésében és a más imaformákban,
melyek a liturgiából merítenek és afelé vezetnek.