Tamási Miklós:

    Nyiss ki engem, Istenem,
    oly bizalommal nyissál,
    mint könyvet nyit ki a gyermek,
    szerelmet a fiatal lány.

    Mint méhét nyitja az asszony,
    mint karját tárja a férj,
    mint hajnalból készül a nappal,
    s az alkonyatból az éj.

    Nyiss ki, mint késő virágot,
    nem tavasz, nyár remekét,
    nyisd ki bennem a világod
    s e világ szeretetét.

    Nyiss ki, mert e zárt kehely
    még mit sem kapott mástól,
    jaj csak újra légy velem
    a sziromcsukódáskor.


dugo@szepi.hu