Kipling:

    Ha nem veszted fejed, mikor zavar van,
        s fejvesztve téged gáncsol vak, süket,
    ha kétkednek benned, s bízol magadban,
        de érted az ő kétkedésüket,
    ha várni tudsz és várni sose fáradsz,
        és hazugok közt se hazug a szád,
    ha gyűlölnek, s gyűlölségtől nem áradsz,
        s mégsem papolsz, mint bölcs-kegyes galád,

    ha álmodol - s nem zsarnokod az álmod,
        gondolkodol - becsülöd a valót,
    ha a Sikert, Kudarcot bátran állod,
        s ugy nézed őket, mint két rongy csalót,
    ha elbírod, hogy igazad örökre
        maszlag gyanánt használják a gazok,
    s életműved, mi ott van összetörve,
        silány anyagból építsék azok.

    ha mind, amit csak nyertél, egy halomban,
        van merszed egy kártyára tenni föl,
    s ha vesztesz és elkezded újra, nyomban,
        nem is beszélsz a veszteség felől,
    ha paskolod izmod, inad a célhoz
        és szíved is, mely nem a hajdani,
    mégis kitartasz, bár mi sem acéloz,
        csak Akaratod int: ,,Kitartani'',

    ha szólsz a néphez s tisztesség a vérted,
        királyokkal jársz, s józan az eszed,
    ha ellenség, de jóbarát se sérthet,
        s mindenki számol egy kicsit veled,
    ha a komor perc hatvan pillanatja
        egy távfutás neked s te futsz vígan,
    tiéd a Föld és minden, ami rajta,
        és - ami több - ember leszel, fiam.

    (Kosztolányi Dezső fordítása)


dugo@szepi.hu