Foncsika Hagyományőrző Népiszövő Műhely - Foncsika Preserving Traditions of Popular Weawing Workshop: A vallási ünnepekhez kapcsolódó népszokások


	A vallási ünnepekhez kapcsolódó népszokások Minden évben más pásztorjátékot adnak elo a gyerekek, 1997-ben az alábbit: Krónikás: Karácsony szent éjszakája elérkezett ismét. csodálatos szent este, mely békességet hint szét. Régi népek ho vágyával várjuk a Jézuskák, tudjuk, o az egyedüli, aki mindet megáld. valamikor, nagyon régen soká vártak reá, évezredeken keresztül szállt a fohász hozzá. Vágyó szívek egyre lesték a magas egeket, mikor száll le már a földre az égi szeretet. Mikor hasad ketté az ég, jön el az Igazság, a megnyílt egek felülrol mikor harmatozzák Közös: Harmatozzatok, égi magasok! Téged vár epedve a halandók lelke, Jöjj el, édes Üdvözítonk! Mert az emberek ott tévelyegnek. Hol te égi fényed útján nem vezérled Oket, édes Üdvözítonk! A prófétáknak lelkeit láttak Szent jelenésekben s téged békességben Vártak, édes Üdvözítonk! Krónikás: A kitartó ima-kérést Isten meghallgatta, a régen kért szabadulást népének megadta, sötét s téves útjairól helyes útra hívta, a Messiás elküldését ím elhatározta, követének, Gábrielnek e parancsot adta: Úr hangja: Menj el sietséggel arkangyal Gábriel József jegyeséhez ékes köszöntéssel. Isteni titkaim immár kijelentem mert Szuz Máriában nagy kedvem telt nékem. Légy gyors szolgálatban köszöntve Máriát és vidd meg onéki a Megváltás titkát. Az emberi nemzet, hogy megszabaduljon s a régi rabságból új életre jusson. Köszöntsd meg, Máriát, ki malaszttal teljes mondd az Úr van vele, mert Elotte kedves. Krónikás: Mikor Máriához az Isten angyala Názáret városban az égbol leszálla. Kit szent imádságban Gábriel talála ékes köszöntéssel a Szuzhöz így szóla: Gábriel: Üdvözlégy, te kegyes, Isten szép leánya Jesszétol származott, Ádám unokája. Éva osszülonknek legtisztább magzatja. Áron vesszejének megújult virága. Tégedet az Isten leginkább szeretett s ezért népe közül magának eljegyzett, kilenc angyali kar koronát készített hogy megkoronázza azzal szent fejedet Készíts azért szállást az Isten Fiának mert tégedet választ szentséges anyjának. Te méhed kívánta az o szállásának téged mond az Írás Salamon házának. Mária: Az Úrnak Igéjét örömmel fogadom mint Isten akarja és is azt akarom. tiszta hajlékomban ha tetszik, bezárom mert szüzességemben tudom nem lesz károm. Krónikás: Augusztus Róma császára, birodalmát megszámlálja mindenhol kihirdetteti, parancs szavát ismertetik. Minden ember mihamarább keresse fel szüloházát, ahol listára följegyzik, parancs szerint számbaveszik. Közösen: Szállást keres a Szentcsalád de senki sincs ki helyet ád. Nincsen aki befogadja. Ot ki égnek s földnek Ura. Az ido már késore jár. A madár is fészkére száll. csak a Szent Szuz jár hiába Betlehemnek városába. Mária: Legalább ti jó emberek fogadjátok a kisdedet. Házatokra szent áldás száll. ha betér az égi Király. József: Köszönöm, jó angyal, hogy tanácsot adtál, rajtunk könyörültél, a rólunk gondoskodtál. Ím, közel az ido, boldog, dicso óra, eljössz közénk immár, világ Megváltója, siess, fényes angyal, helyezz egy csillagot fel a magas égre, tündöklot ragyogót. Had mutason utat a jó embereknek. Akik a Megváltó látására jönnek. Gábor a.: József és Mária szuz tiszta jegyesek. Város szélén barlang áll, oda siessetek. Rongyos kis istálló, rozzant, düledezo, de ezt választotta ki a jó gondviselo. Siessetek gyorsan, békével menjetek, Istennek kegyese leszáll ma közétek. Krónikás: Ez az éjszaka a világ legfontosabb eseményérol tanúskodik számunkra. Ugyanis ezen az éjszakán vált valóra az évezredek álma. Az Isten Fia megszületett a Judeai Betlehemben. I. pásztor: Összetereltem már a nyájat, így már én is lepihenhetek. II. pásztor: Gazdám parancsát teljesítettem, de most már álomra hajtom és is fejemet. III. pásztor: Gazdám parancsát teljesítettem, de most már álomra hajtom és is fejemet. IV. pásztor: Éppen ilyen hideg éjszakán szorultunk ki állatainkkal a szabad ég alá. Kis pásztor: Azért mégis csak szebb itt a csillagok alatt, mint a barlang istálóban. V. pásztor: Ej, de szereted a csillagokat! Kis pásztor: Hogyne szeretném, nagyapám is akkor beszélt legszebben, amikor a csillagokat néz te. V. pásztor: Miket mesélt? Kis pásztor: Sok mindent, de legtöbbet arról mesélt, hogy egyszer majd megjelenik az égen egy nagy fényes csillag. Fénye eljut az egész világra: Napkelettol Napnyugatig. Mindenki örülni fog neki, mert Messiás, akit oly régóta várunk. III. pásztor: Az én édesapám is beszélt beszélt arról a csillagról. Azt mondta, hogy ha azt meglátjuk, menjünk utána, mert az elvezet a Messiáshoz, a világ Megváltójához. VII. pásztor: Bárcsak megjelenne már az a csillag és megszületne a Megváltó. Kis pásztor: Én is elmennék hozzá és elvinném neki ajéndékul fekete pettyes kis barikámat. I. pásztor: De hiszen azt mondtad, azt senki emberfiának oda nem adnád, még ha egy tarisznya aranyat igérne is érte. Kis pásztor: De a Messiásnak, akirol úgy mesélt nagyapám, hogy Jézusnak fogják hívni, oda adnám. III. pásztor: De csípos, hideg a szél! Szegény zarándokok, akiknek most kellett ide jönniük összeíratásra. II .pásztor: Elég volt már a beszédbol, szunnyadjunk egyet. Öreg pásztor: Mielott aludnátok imádkozzunk, csak nem úgy fekszünk tán le, mint az állatok, imádkozzunk, hogy jöjjön el mihamarabb a Megváltó. Közösen: Mint forró sóhaj, elhaló bús jaj kél halk énekünk. Sötétben járunk, hajnalra várunk, Jöjj el Istenünk! Jöjj a bun éget, jöjj, várunk Téged, Jézus Istenünk Isteni gyermek, ó, hozz kegyelmet, Hozz békét nekünk! Angyalok: Dicsoség, mennyben az Istennek... I. pásztor: Mi ez? Mi hallatszik? Kelj fel pajtás! Valami éneket hallok! V. pásztor: Áh, semmi, bizonyára a kakas kukorékol! VI. pásztor: Én is hallok valami éneket. Kis pásztor: Mi az ! Újra csillagsugaras lett az ég!? VII. pásztor: Mégis csak történik valami furcsaság, meg kéne nézni! VIII. pásztor: Látjátok azt a fényességet ott a távolban? Mi lehet az? Mind: Az ám! VI. pásztor: Menjünk, nézzük meg! III. pásztor: Én azt mondom, ne menjünk, ki tudja, mi történik itt addig a nyájjal! IV. pásztor: Én félek! Még ilyen szokatlan éjjelt soha sem láttam. Kis pásztor: Nézzétek csak milyen csodaszép csillag, ilyen még sohasem volt az égen! V. pásztor: Mind világosabb lesz, mintha tuz lenne! VI. pásztor: Ha tuz lenne, akkor vörös lenne az ég, de az olyan, mint az olvasztott arany! Kis pásztor: Hallgass! Most már és is hallom az éneket! Angyalok: Békesség! Angyalok: A mennyei magas égben, az Istennek áldás légyen ki szent Fiát elküldötte, az o népét hogy megmentse I. pásztor: Álom volt? Csoda vagy valóság? II. pásztor: Nem lehetett álom, mert mindnyájan láttuk és hallottuk! V. pásztor: Nézzétek, úgy látom a fényes csillag barlangunk fölött fénylik! VII. pásztor: Megszületett a megváltó! Én hiszek az angyaloknak! Kis pásztor: Én is! Ez az a fényes csillag, amelyrol nagyapám mesélt nékem! menjünk el a Messiáshoz! Mind: Menjünk! IV. pásztor: De mit viszünk a Jézuskának? Üres kézzel nem mehetünk! Kis pásztor: Jaj, hol van a báránykám? Elviszem a Megváltónak! VII. pásztor: Én is a legszebb bárányomat választom ki neki II.pásztor: Én meg viszek a tarisznyámba túrót és sajtot. III. pásztor: Én egy meleg vánkost viszek neki, hogy ne törje gyengetestét a szalma! IV. pásztor: Hátha fázik?! Én elviszem neki a bundámat! I. pásztor: Én mit vigyek neki, mikor semmim sincs? Elviszem neki a szívemet és lelkemet. VI. pásztor: Induljunk hát, köszönteni és imádni a kis Jézuskát! V pásztor: Vigyük magunkkal a fuvolánkat is, had szóljon szépen a Jézuskának. Énekelve elindulnak: Pásztorok, keljünk fel!... I. pásztor: Már itt is vagyunk a barlangistáló elott. II. pásztor: A csillag itt ragyog, biztosan itt van a Messiás! III. pásztor: Figyeljetek csak! Mily gyönyöru szép ének hallatszik! IV. pásztor: Én mégsem tudom elhinni, hogy a világ Megváltója ilyen szegényes helyen született volna V. pásztor: Talán mégis tévedtünk?! VI. pásztor: Várjatok! Milyen örömmel siettünk és most fordulnánk vissza? Én hiszek az angyaloknak. VII. pásztor: Jézus szeret minket ezért jött ilyen szegényesen a földre. VII. pásztor: Jézus szeret mindet ezért jött ilyen szegényesen a földre. VIII. pásztor: Ha palotában született volna, akkor nem mehetnénk hozzá. Az angyalok akkor biztosan nem jelentették volna nekünk az o születését. Kis pásztor: Ha ti nem mertek jönni, akkor én egyedül megyek be a Jézuskához! IV.-V. pásztorok: Menjünk hát mindnyájan és imádjuk ot! Kis pásztor: Édes, kicsi, Jézus, szeretlek tégedet, elhoztam a legszebb báránykámat neked. Simogasd majd sokszor selymes, puha szorét, s legyen vele együtt a szívem is tiéd. II. pásztor: Üdvözlégy kis Jézus, a világ öröme, a mi szegény lelkünk jó üdvözítoje. Vedd szívesen tolem kis ajéndékomat Elédbe helyezem legszebb bárányomat. III. pásztor: Én is hoztam neked ajándékot, más nincs íme e sajtocska, nálam legnagyobb kincs. Fogadd el kegyesen mivel másom nincsen. mellé teszem le a hálás és hu szívem. IV. pásztor: Hoztam neked, Jézus, egy jó meleg bundát, hogy a nagy hidegben a szél ne járjon át. Ez a szép fekete bársony süvegemet szintén oda adom kis Jézus teneked V. pásztor: Hideg szalma gyötri gyenge kis testedet. Jézuskám e vánkost hoztam el teneked. Melengesse tested feküdj rajta szépen. s álmodj mennyországról angyalid körében. VI. pásztor: Üdvözlégy kis Jézus, lelkek megmentoje. Mária: Szegény jó pásztorok, köszönöm tinéktek, hogy a kis Jézuskát mind üdvözöltétek. A sok ajándékért, mit hoztatok néki rátok Istenünknek bo áldását kéri. Nem a kincset nézi, a drága, fényese, hanem azt, hogy milyen belülrol szívetek. Szeressétek mindig a Megváltó-istent bo jutalmatok lesz érte a mennyekben. József: Kis Jézuskám szent nevében és is megköszönöm, azt a sok szép ajándékot, amit néki rötgön az angyalok jelenése után elhoztatok. s tiszta szívetekkel együtt oneki adtátok. Boségesen megjutalmaz titeket majd érte, békességet lelki nyugvást, ad nektek cserébe. Egyszeru jámbor szívetek huséges hálája a legszebb ajándék neki születésnapjára. Amily dicsoséget küldtök hozzá fel az égbe, oly boségben szálljon rátok az Isteni-béke. Krónikás: Zengjen, hát dalos szívetek ujjongó imája földreszállott Istenünknek magasztalására. Mindenki: Fel nagy örömre...