Nagy Zoltán:
A Nagytanács előtt

I. jelenet

(Málkus egyedül, az ajtó előtt hallgatózik, majd a közönség felé.)

Málkus: - Már mind itt vannak. Együtt a Nagytanács. Juda tartomány vallási ügyekben illetékes bírósága.
Mint templomszolgának biztosítanom kell az ülés zavartalanságát. (Elővesz egy kardot) Hogy miről
tanácskoznak? Egy rabbi növekvő népszerűsége aggasztja őket. Egyre nagyobb számban csatlakoznak, és
őt tartják a messiásnak. Igen, önjelölt messiásból volt már elég, mindegyikről bebizonyosodott, hogy tévesen
hitték annak. Gondolhatnánk, majd csak utoléri ezt is a végzete, csakhogy most ezekben az időkben - nem
engedhetjük meg, hogy ennek a mozgolódásnak híre eljusson Rómába. Mert akkor a rómaiak egycsapásra
véget vetnének ennek a kormányzatnak. Vége lenne szűkös, nehezen kiharcolt autonómiánknak, melyet
biztosítéka jelenleg Kajafás és az általa vezetett Nagytanács.

Persze van még valami, amit tudni kell. Tiberius császár kegyence, Sejanus sok barátját segítette magas
pozícióba. Többek között Pilátust is. Seianus összeesküvést szőtt Tiberius ellen, de megbukott. Pilátusnak
biztos, hogy köze volt az akcióhoz, de a főpapi ház udvarán is hatalmas máglyát raktak Seianus bukásának
hírére. Ki tudja, milyen bizonyítékok égtek el akkor éjszaka?(Nyílik az ajtó, Málkus visszaoson a helyére.)

(Kajafás, Johanán ben Szakkai, Nikodémus jönnek.)

Kajafás: - Málkus! Azonnal vidd az iratmásolókhoz (papírt lobogtat). Kiadjuk a körözőlevelet a Názáreti
Jézus ellen.
(Egy pillanat múlva már a padsorokban osztják a mellékelt közleményt.)

Körözés

A körözött személy 175-180 cm magas, vékony testalkatú, barna szemű, hosszú barna hajú. Különös
ismertető jele nincs. Neve: Názáreti Jézus, nevelőapja neve: József, anyja neve: Mária. Foglalkozása:
tanító. Lakhelye: jelenleg ismeretlen, feltehetően hajléktalan.
A körözött személy a vidéki és fővárosi lakosság mozgósításával és felbújtásával veszélybe sodorja
országunk és a Római Birodalom érdekeit figyelembe vevő egyezményes és rendezett viszonyt. Vallásunk
gyakorlásában nem mutatkozott elég hagyománytisztelőnek. A közrendet sértő magatartásával mindenütt
fellobbantja az elégedetlenség tüzét, mely előbb-utóbb nyílt ellenállásba csaphat át. Ezért országunk minden
polgára érezze kötelességének, hogy az illetékes helyi szervekkel, vagy a kormányzat tagjaival közölje a
körözött személy tartózkodási helyét, különös tekintettel az éjszakai órákra.
Aki állampolgári kötelességének eleget tesz, és a körözött személyről felvilágosítást ad, az harminc
ezüstsékel illetményben részesül

Második jelenet

(Júdás előjön a padsorokból és odalép Málkushoz.)

Júdás: - / Valahogy köszön.
Málkus: - Miben segíthetek?
Júdás: - Olvastam a körözést és szeretnék feljelentést tenni.
Málkus: - A Názáreti Jézus ügyében? Egy pillanat, mindjárt hívatom József főpap urat.
(Málkus el. majd Kajafás és Málkus jön.)
Kajafás: - Üdvözlöm, Ön tehát feljelentést akar tenni a Názáreti Jézus ellen?
Júdás: - Igen.
Kajafás: - Milyen viszonyban van a körözött személlyel?
(Júdás habozik.)
Kajafás: - Csupán közléseinek megbízhatósága miatt kérdezem. Nézze, szélhámosok is jelentkezhetnek
nálunk, akiknek csak a harminc ezüstre fáj a foguk.
Júdás: - Elvezetem magukat oda, ahol éjszakázni szokott.
Kajafás: - Rendben van. Mikor?
Júdás: - Akár ma éjszaka.
Kajafás: - Nem is tudja, mekkora szolgálatot tesz ezzel Judeának! A Templomszolgánál felveheti az
illetményét. (Miközben az utolsó mondatot mondja, már indul is.)
Málkus: - Neve?
Júdás: - Júdás Iskáriotes.
Málkus: - Itt írja alá az elismervényt!
(Júdás, majd Málkus el.)

Harmadik jelenet

(Málkus bekötött füllel, Annás jön.)
Málkus: - Miben állhatok szolgálatára excellenciás uram?
Annás: - Ki gondolta volna, hogy ilyen könnyedén sikerül Őt kézre keríteni?
Málkus: - Uram, ha szabad így fogalmaznom: nagyobb volt az akció füstje, mint a lángja, de az a kis láng
éppen mellettem lobbant fel! (Megtapogatja jobb fülén a kötést.)
Annás: -Nem tudhattuk, Málkus. Nem tudhattuk, hogy csak tizenketten lesznek. Kézre kerítettük: ez a
lényeg! A markunkban van és az Isten irgalmazzon neki! . Megyek, mert elkezdődött a tanúk
kihallgatása.
(Annás el.)
Málkus: - Kihallgatás? . Rá akarják bizonyítani, hogy a Szent Hely ellen beszélt, de ki emlékszik ma már
pontosan arra, mit mondott az az ember három évvel ezelőtt?! Márpedig két tanú egybecsengő vallomása
kell ahhoz, hogy ítéletet hozhasson a Nagytanács.

Kihallgatás

Johanán: - Ön állítása szerint ismeri a Názáreti Jézust?
I. tanú: - Igen, ismerem.
Johanán: - Kérem leírná nekünk a külsejét?
I. tanú: - Hát. elég messze álltam tőle és sokan álltak előttem.
Johanán: - Ha újra látná, felismerné az illetőt?
I. tanú: - Azt hiszem fel.
(Johanán súg valamit Kajafásnak.)
Kajafás: - Vezessék elő a vádlottat!
(A vádlott két "gorilla" kíséretében elővezettetik.)
Johanán: - Ismeri ezt a férfit?
I. tanú: - Nem ismerem.
Johanán: - Mondja hangosabban!
I. tanú: - Nem ismerem.
Kajafás: - Nincs több kérdésünk önhöz, távozhat! (Hangjában némi ingerültséget lehet felfedezni.)
(I. tanú el. vádlott el.)
Johanán: - A vádlott és a tanúk azonnali szembesítését indítványozom. Hasonló eredmény esetén a
pereljárást - megbízható tanúvallomások hiányában el kell napolni.
Kajafás: - Biztosíthatom önöket, nem hiába fáradtak ide ma este. (Ezt egyértelműen a gyülekezet felé
mondja.) Vezessék be a következő tanút!

(Behozzák a Második tanút, majd a vádlottat és még két másik személyt.)

Johanán (a tanúhoz): - Ismeri a Názáreti Jézust?
II. tanú: - Azt hiszem igen.
Johanán: - Akkor mutasson rá, melyik az!?
(II. tanú rámutat valaki másra)
Johanán: - Köszönöm, nincs több kérdésem a tanúhoz.
Kajafás: - A tanú távozhat!. (tanú el.) Kérjük a következő tanút!
(III. tanú jön)
Johanán: - Ismeri a Názáreti Jézust?
III. tanú: - Igen.
Johanán: - Mutasson rá!
III. tanú rámutat Jézusra
Kajafás: - Vezessék el a vádlottat! (Vádlott, "gorillák" el)
Johanán: - Hol találkozott először a vádlottal?
III. tanú: - Itt Jeruzsálemben, három évvel ezelőtt a Páska ünnepen.
Johanán: - Mondja el, mi történt pontosan három évvel ezelőtt!
III. tanú: - A szombatról vitatkoztak. Azt mondta, hogy a papok megszegik a szombatot a templomban.
Johanán: - Mit mondott a templommal kapcsolatban?
III. tanú: - Azt mondta, ha lerombolják, ő újra felépíti.
Johanán: - Biztos, hogy így fogalmazott?
III. tanú: - Igen, azt hiszem. De mondott mást is a templomról!
Johanán: - Éspedig?
III. tanú: - Azt, hogy a templom nem imádság háza, hanem rablók barlangja. A pénzváltók asztalait fel is
orogatta.
Johanán: - Tehát gyalázta népünk legszentebb kincsét, a templomot?
III. tanú: - Nem, inkább arról beszélt, hogy mások gyalázták meg.
Johanán: - Térjünk vissza vádlott előző mondatára, nem az általa meggyalázottnak hitt Szent Hely
lerombolására szólított fel s egy újnak a felépítéséről beszélt?
III. tanú: - Nem, azt mondta, hogy újra felépíti, ha lerombolják.
Johanán: - Nincs több kérdésem a tanúhoz.
Kajafás: - A tanú távozhat! (tanút elvezetik.) Az utolsó tanúról magam kezeskedem. Nincs szükség a
vádlottal való szembesítésre. Vezessék be a tanút!
(IV. tanú jön.)
Johanán: - Hol találkozott a vádlottal?
IV. tanú: - Jeruzsálemben, három, vagy négy évvel ezelőtt. Éppen áldozati állatot akartam vásárolni
magamnak, amikor felborogatta a galambárusok székeit és a pénzváltók asztalait. Közben azt kiabálta:
legyen máshol a kalmárkodás háza, ne itt!
Johanán: - Mást nem mondott?
IV. tanú: - De. Azt mondta, hogy negyvenhat évig épült a templom, de három nap alatt lerombolják.
Johanán: - Ki rombolja le?
IV. tanú: - Nem tudom, kire gondolt.
Johanán: - Nem tett a vádlott olyan kijelentést, hogy ő fogja lerombolni, mivel kalmárkodás házává, sőt
rablók barlangjává tették?
IV. tanú: - Nem, ilyen erős kifejezést nem használt.
Johanán: - Tehát csak azt mondta, hogy a kalmárkodás háza máshol legyen?
IV. tanú: - Igen, csak ennyit mondott.
Kajafás: - (leugrik a trónszékéről és elkapja a grabancát a tanúnak és ezt sziszegi) Nem ebben egyeztünk
meg! Ezért még számolunk.
Johanán: - Tartogat még valamit a tarsolyában elnök úr, vagy mehetünk haza (egyértelműen a közönség
felé mondja)
Kajafás (Szavába vág): - Hozzák be a vádlottat. (Jézus bevezetik) (Kajafás lelép a trónszékről és egészen
Jézus mellé lép) Tudomásunk van róla, hogy a szombatnap törvényét megszegted és a Szent Hely ellen
beszéltél, a hagyományokat nem tiszteled és azok felrúgására másokat is felbújtottál. Mit tudsz felhozni a
mentségedre?
Jézus: - (hallgat)
Johanán: - Ez így nem fog menni.
Kajafás (Egészen közel lép hozzá és jelentőségteljesen a szemébe néz): - Ha Te vagy Az, mondd meg
nekünk!
Nikodémus: - Ne válaszolj neki, tőrbe akar csalni!
Kajafás: - Még egyszer kérdezem: Te vagy az?
Jézus: - Én vagyok az!
Kajafás (megtépi öltözetét): - Mi szükségünk van még tanúkra? A saját szájából hallhattuk az
istenkáromlást! Kimondta, hallhattátok: kimondta!!!. Halálra!
Hangok: - Halálra. halálra. halálra.
Johanán odalép a jegyzőhöz: Írja! Mivel a Názáreti Jézus kimondta az isteni önmegjelölés legszentebb
formuláját, vallási törvényeink szerint bebizonyosodott istenkáromló volta.
Kajafás (a nézők elé áll és úgy jelenti be): - Isten Népének Legfelsőbb Vallási Törvényszéke a Názáreti
Jézust istenkáromlás vádjában bűnösnek találta és egyhangúlag halálra ítélte.

Vége