óság
Sz.Pál: Míg időnk van, tegyünk jót. (Gal, 6, 10.)
Sz.Jakab: Aki tehát tudna jót tenni, és nem tesz, az vétkezik. (Levél: 4. 17.)
Prohászka: Jó világ jó emberekből lesz, tehát a jobb világot emberjobbulással kell kezdeni s folytatni és nem megfordítva, hogy jobb világtól kelljen a jobb embert várni.
Prohászka: Szenvedélyem, hogy a jónak morzsáját sem hanyagoljam el, hanem feldolgozzam, mert még van időm.
Marcus Aurelius: Jót cselekedni és mégis gyalázkodást nyerni - királyi dolog. (Elm. 94. Jegyzet Antisthenésből.)
Marcus Aurelius: Nézz a lelked mélyébe! Bensődben van a jó kútfeje, ha folyton mélyíted, folyton buzoghat.
Marcus Aurelius: Ha embertársaddal jót tettél, mit akarsz még? Nem éred-e be azzal, hogy természeted szerint csináltál valamit, hanem még jutalmat is kívánsz érte? Mintha a szem fizetést kérne azért, mert lát, és a láb azért, mert jár! Mert amint ezek a testrészek arra termettek, hogy alkatuknak megfelelő működésükkel betöltsék sajátos feladatukat, úgy az ember is, aki tulajdonképpen azért születik, hogy jót tegyen, ha valami üdvös, vagy közhasznú tevékenységet fejtett ki, csak azt tette, amire rendeltetett. S ezzel már meg is kapta a maga jutalmát. (Elm. 135.)
Hugo: Egy dolog van csak az ég alatt, amely előtt meg kell hajlanunk, ez a zseni. Egy dolog pedig, ami előtt térdre kell borulnunk: s ez a jóság.
Voltaire: Aki csak önmagához jó, az semmire se jó.
Kempis: Sokat cselekszik, aki valami jót cselekszik.
Kung Fu-ce: Légy hű önmagadhoz, és légy jó máshoz, - ebben minden benne van.
Talmud: Tégy jót és gondold meg, hogy minden óra lehet az utolsó.
Shakespeare: A jóság jóságot ébreszt.
Jobb a rossz ütésnél a jó szó.
Kármán József: Vannak még sok jó lelkek, akikkel az élet utjain összeakadunk. Óh, mely szép azokkal barátságosan kezet fogva keresztül-vándorolni az életen.
Horváth I.: A betegek mosolya a legtündöklőbb hőstett.
Horváth I.: Milyen sivatag lesz a világ, ha minden jótettért fizetést várunk. (Szív. 1950. IX. 23.)
Lacordaire: Mindenekfölött legyetek jók: a jóság fegyverzi le leginkább az embereket.
K.H.Waggerl: Mindenki tud valamennyit jobbítani a világon, ha ezt hajlandó saját magán elkezdeni.
Eötvös: Az emberek bármily sértést inkább megbocsátanak, mint ha velük jót tesszük, de csak félig.
Eötvös: Több embert találtam életemben kik a jóság, mint olyanokat, kik a gonoszság eszményképét közelítették meg.
Konfuciusz: A hadseregtől el lehet rabolni a vezérét, de még egy közembertől sem lehet elrabolni a jóra való szándékát.
Grotius: Aki jót tesz, semmi joga nincs hálát követelni. Mert ha követelné, az nem jócselekedet lenne, hanem szerződés.
Rochefoucauld: A jótétemény, amit elfogadunk valakitől, megkívánja, hogy azt a rosszat is elfogadjuk, amit ő hozzátesz.
Rochefoucauld: Rossz cselekedeteink nem vonnak magukra annyi üldözést és gyűlöletetet, mint jó tulajdonságaink.
Rochefoucauld: Az ártatlanságnak korántsem sem akad annyi pártfogója, mint a bűnnek.
Dumas fils: Az ajándékozás hálátlanságokat szül, a kölcsönzés ellenségeket.
Juhász Gyula: Mennyi szépségversenyt rendeznek ebben a csúnya világban! Jóságversenyt még nem rendeztek soha.
Juhász Gyula: A jóság okosság nélkül sántaság mankó nélkül.
Feleki L.: Nem tudja megadni a jóságot, aki személyesen nem élte át.
Fülöp L.: Hirtelen lejár az óra, Minden percét fordíts jóra! (Régi vers.)
Tolsztoj: A jónak ellensége a jobb.
Osvát Ernő: Jó az, aki jobb akar lenni
Móra F.: Ha az emberek negyedrészt annyit költenének arra, hogy jót tegyenek másokkal, mint arra, hogy kárt tegyenek maguknak, nyoma sem volna a nyomornak.
Brecht: Véres időkben is élnek
Jószívű teremtmények.
Hammarskjöld: A jóság olyan egyszerű: mindig másokért élni, sose a magunk hasznát keresni.
Szuhomlinszkij: Mindenekelőtt az igazságosság jelenti a valódi humanitást.
Emerson: Jócselekedeteinket tesszük elsősorban Hiszekegyünk képeskönyvévé.
P.Biró Ferenc: Az emberiség legnagyobb átka, hogy a jók gyávák, - a rosszak bátrak.
P.Biró Ferenc: Semmi sem teszi az embert Istenhez olyan hasonlóvá, mint ha másokkal jót tesz.
Förster: Minden jótett és rossz tett olyan, mint a bumeráng.
Sz.Ágoston: Nem tudtam még, hogy nem más a rossz, mint a jó hiánya. Ha ez nincs, akkor egyáltalán a rossz sem létezik.
A.Sz.Tamás: Bonum propter se operatur et malum propter se fugit. (A jót önmagáért teszi, a rosszat önmagáért kerüli.)
Ovidius: Video meliora proboque, deteriora sequor. (Látom a jobbat és helyeslem de a rosszabbat követem. (Szabó György: Sötétben tündöklőbb a fény, 156.)
Peter Rosegger: Ha nagyon szomorú vagy, tégy valami jót és rögtön jobb lesz minden.
Peter Rosegger: Jóság nélkül a legragyogóbb palota is rideg hombár csak, a jósággal töltött nyomorúságot kunyhó is édes palota. (Szív, 1949. VII. 23.)
Görög közm.: Ha fáradtság árán valami jót teszel, a fáradtság elmúlik, a jó megmarad. Ha élvezettel valami rosszat teszel, az élvezet elmúlik és a rossz marad meg.
Seneca: Nullius boni sine socio iucunda possessio est. (Semmi jó nem kellemes, ha benne társunk nincs.)
Arab közm.: Tégy jót, dobd a tengerbe, ha a hal nem is tud róla, Isten a tudója.
Török közm.: Kinek jót tettél, attól védd magad.
Latin közm. és szólás: Fac bene dum vivis, post mortem vivere si vis. (Tedd a jót, míg élsz, ha a halál után élni akarsz.)
Latin közm. és szólás: Bis dat, qui cito dat, vix (nil) dat, qui munera tardat. (Kétszeresen ad, aki azonnal ad, alig (semmit) nem ad, aki az adományt késlelteti.)
Latin közm. és szólás: Cerne quild es? quid eris? sic mox pius efficieris. (Nézd, mi vagy? Mi leszel? S a jámborsághoz vezet ez.)
Latin közm. és szólás: Fac modo, quae moriens facta fuisse velis. (Úgy tégy, mint végpercedben szeretnéd.)
Lation közm. és szólás: Quas dederis, solas semper habebis opes. (Mit kiadtál kegyesen, mindig számodra marad fenn.)
Latin közm. és szólás: Dare beneficium, est Deum imitari. (Jót tenni, annyi, mint Istent utánozni.)
Román közm.: Minden ami jó, az Istentől jő.
Horváth közm.: Kegyesebb az Isten az ő teremtményéhez, mint az anyja szülöttéhez.
Szlovák közm.: Jó, ha sok gyűl össze abból "az Isten fizesse meg"-ből.
Magyar közm. és szólás: Jónál is van jobb.
Magyar közm. és szólás: Ki kicsinyben jó, nagyban is jó.
Magyar közm. és szólás: Ne csak tudd a jót, hanem tedd is.
Magyar közm. és szólás: Sok jó ehetik egy tálból.
Magyar közm. és szólás: Sok jó ember megfér kis helyen.
Magyar közm. és szólás: Sok jó táncolhat egy duda mellett.
Magyar közm. és szólás: Sok jó után sok rossz szokott jönni.
Magyar közm. és szólás: Inkább a jók között légy utolsó, mint a rosszak között első.
Magyar közm. és szólás: Jótett helyébe jót várj.
Magyar közm. és szólás: A jótétemény semmit sem veszít, ha hálátlanra esik is.
Magyar közm. és szólás: Példát adni jóság, venni okosság.
Magyar közm. és szólás: Sűrűn vetik a jót, de ritkán kél.
(Sok jó tanács elhangzik, de kevésnek van foganatja.)
A.Sz.Tamás méltán tette magáévá Aristotelesnek azt a tételét, hogy minden élő valami módon a jót keresi. Létezésének célja, hogy elérje azt, amit a maga számára jónak ismer fel...
Az emberre alkalmazva a tételt, a keresztény tanítás az, hogy miután az ember számára Isten a legfőbb jó, az ember a maga teljes boldogságát csak Istenben, az ő életében való részesedés által éri el. Viszonylagosan pedig annál boldogabb az ember, minél nagyobb mértékben birtokolja saját lényében azokat a "jókat", melyeknek összessége és teljessége maga az Isten. Köznapi nyelven kifejezve: minél tökéletesebben és állandóbban tudja cselekedni az erkölcsi jót. (Új Em.1951. IX. 23.)
A "jó"-ért való apostolkodás egy módja: Legyen egy-egy füzet a templomokban, amelyekbe a hívek bejegyezhetik azok nevét és címét, akik betegek, rászorulók, hogy az egyházközségek megszervezhessék látogatásukat, gondozásukat, s hogy ugyanide beírhassák azok nevét is, akikért úgy érzik, hogy fontos imádkozniok a híveknek.
(Új E. 1983. nov.13.)
A jó Istenhez írt levél:
Igen szegény öregembernek minden pénze elfogyott. Hiába kért ettől is, attól is, mindenki sajnálkozott, mentegetődzött, ígérgetett, de egy vasat se adott. Mit tegyen? Levelet írt a jó Istennek. Ebben elpanaszolta baját, elmondotta, hogy ő milyen öreg, beteges és szegény. Senkije nincs. Nagyon szépen megkéri a jó Istent, hogy küldjön neki 200,- Ft-ot.
A levelet bedobta a legközelebbi postaládába. Amikor a postás kiszedte és osztályozni kezdte a leveleket, meghökkent, majd mint kézbesíthetetlen levelet felbontotta, hogy a levél írójának lakáscímét esetleg megtudhassa. Meghatódott a jó öreg egyszerűségén és naivságán. Elhatározta, hogy segítségére lesz az öregnek. Elmondta az esetet postás társainak, kik elhatározták, hogy gyűjtést rendeznek. A derék és jólelkű postások csakhamar összegyűjtöttek 200,- Ft-ot. Ezt aztán postautalványon az öreg címére továbbították.
Három nap múlva új levél érkezett a jó Isten címére. Tele volt hálával, köszönettel. Aláírás után még egy megjegyzés utóirat gyanánt: "Máskor ne küldd a pénzedet postán, mert a postások esetleg ellopják." - szegény öreg, ha tudta volna.
(Szív, 1949. III. 191.)
Laoce: Az Ég nem ismer protekciót: mindig a jót pártolja.
Schiller: Jobb, biztosabb is a hógörgeteg, - Mint gonosz embereknek szomszédsága.
Balássy L.: Mindent elnyer, ki mindent odaad, s ki meghal önmagának, nem halott.
Gracián: Tégy két kézzel jót, adj jó szót és még jobb tetteket, és szeress, hogy szerettessél. (Az életbölcsesség k.32.)
Gracián: Tudd legyőzni vetélytársaidat és rosszakaróidat. A lenézés nem elég, akármilyen okos. Nemeslelküséggel többre megyünk. Nem dicsérhető eléggé, ha valaki jót mond arról, aki rosszat mond róla; a leghősiesebb bosszú, ha érdemeinkkel és jó tulajdonságainkkal győzzük le és vonjuk kínpadra az irigységet.
(Az életbölcsesség k.115-6.)
Gárdonyi G.: Bármit cselekszünk másoknak, azt is mind csak magunknak cselekszünk.
(Égre néző lélek. 197.)
Angyali jóság
Két angyalka ül egy felhőn, és egy könyvet olvasnak az emberekről.
- Nahát - csodálkozik az egyik angyalka -, ezek az emberek nem fogadnak szót egymásnak!
- De érdekes! - mondja a másik. - Tudod mit, játsszunk embereset! Menj át arra a felhőre, én majd hívlak, de te nem jössz ide.
- Jó - egyezik bele az első, és átmegy.
- Angyalka!
- Tessék, itt vagyok, mit akarsz? - rohan vissza az első angyalka.
- Nem jó, nem így kell játszani! - bosszankodik a másik. - Te menj át, és akárhogy hívlak, ne gyere ide!
- Jól van - vállalkozik újra az angyalka.
- Angyalka!
- Gyere ide!
- Tessék, itt vagyok mit akarsz?
- Nem jó, megint elrontottad! Most átmegyek én a felhőre és hívjál te ide! - próbálkozik az újabb kísérlettel a második angyalka.
- Rendben.
- Angyalka, gyere ide!
- Nem megyek!
- Akkor itt vagyok én!
Lásd Tompa Mihály versét a "Boldogság" 2 oldalán!
