Vissza

HIVATÁS

A legyező és a forróvizes palack (mese)

Nyár van. A legyező gúnyosan odaszól a forróvizes palacknak:
- Szegény hasznavehetetlen holmi! El sem tudom képzelni, mi hasznodat lehet venni!

Aztán beköszönt a tél. A forróvizes palack így csúfolódik a legyezővel:
- Na, te mihaszna! Az emberek pillantásra se méltatnak!

Így gúnyolódtak egymással évről évre, anélkül, hogy felismernék, hogy a maga idején a másik is jó valamire.


A fiatal és az öreg sólyom (mese)

A fiatal sólyom elmondta az anyjának, hogy komoly tervei vannak a jövőjét illetően.
- Mik a terveid? - kérdezte az anyja.
- Be akarom repülni az egész világot, el akarok jutni olyan helyekre, ahol még nem járt madár.
- Jól van, csak tanulj szorgalmasan!
Attól fogva a fiatal sólyom megszakítás nélkül gyakorolta a repülést. Ám eközben semmi mással nem foglalkozott, semmi más nem érdekelte.
Egy reggel így szólt hozzá az anyja:
- Gyere, menjünk, keressünk táplálékot!
- Nem, anyám nem megyek, menj egyedül. Én nem alacsonyodom le ilyesfajta dolgokhoz.
- Már miért nem?
- Anyám, ne háborgass hiábavalóságokkal! Te is arra serkentettél, hogy szorgalmasan tanuljak és felkészüljek a világ körüli utazásra.
- Igen, gyermekem - felelte az anyja -, de a vágyad soha nem válik valóra, ha nem vagy képes rá, hogy táplálékot szerezz magadnak. Az első nap még csak éhes leszel, a másodikon már nem tudsz tovább repülni, a harmadikon pedig éhen halsz.