HALÁL
Krisztus halála, tanításának élete. (Spurgeon)
Az ember csak akkor érti meg, hogy meg fog halni, ha rájött, hogy sohasem született, hanem mindig volt, van és lenni fog. Az ember csak akkor hisz a hallhatatlanságban, ha rájött, hogy az élete nem elsimuló hullám, hanem az az örök folyamat, amely ebben az életben csak, mint hullám nyilvánul meg. (Tolsztoj)
Kozma László versei
Fehér virág
Fehér virág hajlik a kereszten
Tán, hogy véle halkan beszélgessen.
Ennyi csak az emberélet titka,
Keresztfára így hajolunk vissza.
November
Gyertyák fényében élek -
Elégek, ha elégnek.
Szirom
Lennék a bimbó burka,
Hogy összecsukjam újra.
Mert szirmod már kitárod:
Visszazárnám halálod.
Nagyobb tudás
Zengő szavad nagyobb tudás volt,
Elmesélted az életet.
Most pedig megtanít halálod
Észrevenni a végtelent.
Még friss a seb
Még friss a seb. Úgy fáj, az egész,
És azután lüktet mind a rész.
Azt mondják, majd idővel heged,
Hogy elcsitul. De te nem hiszed.
Hendi Ilma gondolatai
Indulj, kelj fel, keresd meg s hallgasd csendben, egész lelkeddel, hogyan cseveg Istennek, hogy énekel, töretlen kedvvel, a hegyi csermely.
A szív harcosa legyen a modern ember.
Milliók, ó mennyi sajnálatra méltó, kik halandókká váltak, mielőtt megtanulták, hogy halhatatlanok.
Gondold meg: a mai napon újra megélhetted a jóság sugarát!
Alkonyatkor, miden este
Egy elvarázsolt percre,
Mintha minden hallgatózna,
Megremegne,
Mintha az egész Természet
Léleknyi révületben Istenre figyelne.
Hendi Ilma költő, 1947. Január 30-án született az erdélyi Bétán. Jelenleg svéd állampolgár. Művészetének központi témája a krisztusközpontú tudomány.
Hogy jót tegyünk, azt nem kell fontolgatnunk. (Goethe)
Szalézi Szent Ferenc, a csodálatos genfi püspök, ha patakot látott, így sóhajtott: mikor ihatunk az üdvözítő forrásából? (Walter János)
Az egyetlen babér, amin egy nép megpihenhet, a béke' (A.Schöpfer)
Mert ami korhadt, az a korhadásé. És ami lélekből lett: megmarad. (Reményik Sándor)
Egyszer csak eltűntek csendben..
Hol lehetnek most? A mennyben?
Ott járnak csillag-rakáskor?
Ott bolyong vélük a Pásztor?
(Gulyás Pál)
Jótettet még nem bántam meg soha (Skakespeare)
A keresztény emberek, akik a szót "lehetetlen" törölték a szótárukból. (Oehler)
Gondoskodjatok róla, hogy akivel találkoztok, mind boldogabb legyen a veletek való együttlét után, mint amilyen előtte volt. (Teréz anya)
Karácsony Gábor: Bűnbánat
Csak magamért aggódtam, kerengő testemért,
Nyomomban járt a Lélek, s ma este tetten ért.
Bár ember lennék végre, ki míg él, szeretet,
S ne lennék önző kérdés, csak neked felelet.
Baráth Ágnes M. Speciosa: Halottak napja
"Uram, ha a vétkeket figyelembe veszed, ki állhat meg Előtted?" (Zsolt 130,3)
Úton vagyok, keresek valakit, akit elvesztettem az életemből. Üresség tátong legbelül a lelkem mélyén, nyugtalan vagyok, nincs visszhangja kiáltásomnak. Sivár puszta föld a lelkem ... Kitör lelkemből a bánat? hogyan fogadjam el a halált, szeretteim halálát?
"Szózatot hallottam az égből: jegyezd föld, boldogok a halottak, akik az Úrban halnak meg." - Ezt a választ olvastam Szentírásodban. Megértettem, hogy a Te kezedben van minden. Jelen vagy mindenki születésénél. Jelen vagy az élet minden pillanatában. És jelen vagy a halál érkezésekor. Csak Te tudod, kik "halnak meg az Úrban!"
Vajon milyen lesz az én halálom?!
Készülnöm kell rá, sőt, mindig készen kell lennem!
A szeretet életét kell élnem. Mindenkivel sok jót kell tennem. Lelki, örök kincset kell gyűjtenem, amit magammal vihetek, mint kamatoztatott talentumot...
Amilyen az életem, olyan lesz halálom: a halál az élet visszhangja. Ha jól éltem, halálom boldog búcsúzás lesz a földi élettől...
Különleges alkalom
Barátom kinyitotta a felesége komódjának fiókját és egy selyempapírba tett kis csomagot vett elő. Ez nem akármilyen csomag volt, hanem egy kis csomag izgalmas fehérneművel. Eltávolította a papírt és megtekintette a selymet és a csipkét. Ezt akkor vették, amikor először voltak New York-ban. Ez kb. 8 vagy 9 éve volt. És a felesége soha nem viselte. Egy különleges alkalomra szerette volna felvenni.
Odament az ágyhoz és a fehérneműt a többi holmihoz tette, amelyeket a temetkezési vállalattól hozott haza. A felesége már halott volt.
Amikor hozzám fordult azt mondta: "Ne tartogass semmit egy különleges alkalomra: amíg élsz minden nap egy különleges alkalom."
Még mindig ezekre a szavakra gondolok... ezek változtatták meg az életemet. Ma sokkal többet olvasok, mint korábban és kevesebbet takarítok. Kiülök a teraszomra és élvezem a tájat anélkül, hogy a kertben levő gazra figyelnék. Több időt töltök a családommal és a barátaimmal és kevesebbet a munkával. Megértettem, hogy az élet tapasztalatok gyűjteménye, és ezt értékelni kell. Mostantól nem tartogatok semmit későbbre. Minden nap használom a kristálypoharaimat. Ha arra vágyom, felveszem az új zakómat, amikor a szupermarketbe megyek. Ha kedvem tartja használom a kedvenc illataimat, ahelyett, hogy azokat ünnepnapokra tartogatnám.
Az olyan mondatokat, mint például "majd egy napon" vagy "egyik nap" - eltűntek a szótáramból. Ha érdekel, akkor a dolgokat itt és most nézem, hallom és teszem. Nem tudom mit gondolt volna a barátom felesége, ha tudta volna, hogy holnap már nem lesz többé (holnap, amit mi gyakran túl könnyen veszünk). Talán felhívott volna egy pár régi barátot, hogy kiengesztelje őket vagy bocsánatot kérjen régi viszálykodások miatt. Az a gondolat, hogy talán egy kínai étterembe ment volna (a kínai a kedvenc étele volt) nagyon tetszik nekem.
Ezek azok a kis elintézetlen dolgok, melyek nagyon zavarnának, ha tudnám, hogy napjaim meg vannak számlálva. Az is idegesítene, ha azokat a barátaimat nem láthatnám többé, akiket én "egyik nap" fel akartam hívni és azok a megíratlan levelek is, melyeket "egy napon" meg akartam írni. Idegesít, hogy hozzátartozóimnak nem mondtam elégszer, hogy mennyire szeretem őket.
Most már nem mulasztok el, nem tolok és nem halogatok semmit, ami az életünkbe örömöt és nevetést hozhat. Azt mondom magamnak, hogy minden nap... minden óra és minden perc különleges.
Ha megkérdeznénk egy, az édesanyja szíve alatt növekvő gyermeket, hogy akar-e megszületni, azt válaszolná: nem akarok, jó nekem itt, megvan a táplálékom, meleg van, nincs bajom, arról, meg hogy ott kint mi van, nem tudok semmit. Pedig mennyivel tökéletesebb élet a születés utáni élet. Így vagyunk a halállal is. Nem tudunk odaátról semmit, pedig mennyivel tökéletesebb lesz ott az életünk.