Gazdagság
Herakleitosz: A leggazdagabb a világon, az, aki vágyaiban a legszegényebb.
Magyar közm.: Leggazdagabb az, ki semmit sem kíván.
Seneca: Nem az a szegény, akinek kevés a vagyona, hanem az, aki többet kíván.
Seneca: Non potes dives esse et felix. /Nem lehetsz gazdag is, boldog is./
Hindu közm.: Senki sem lehet egyszerre kétfelé gazdag: vagy a zsebe üres és a szíve van tele, vagy földi javakban dúskál és a szíve koldus.
Shakespeare: A koldus is gazdag, ha vágya nincsen,
De koldusabb a templom egerénél
A gazdag, aki reszket, hogy szegény lesz.
Magyar közm.: Nyugtalanít a kincs, akár van, akár nincs.
Eötvös: Csak azt bírjuk, miről, ha kell, le tudunk mondani. Oly kincsnek, melyet nélkülözhetetlennek tartunk, nem urai, hanem szolgái vagyunk.
Eötvös: Ki sokat adhat az gazdag, s vajon sajnálhatjuk-e annak szegénységét ki egész vagyonát, tehetségét, életét egy kedves lénynek vagy eszmének feláldozni képes.
Eötvös: Napjainkban az emberek a pénznek még előítéleteiket is feláldozzák. Ebből mérhetjük meg roppant hatalmát.
Mohamed: Az ember igazi gazdagsága az a jó, amit a világban véghezvitt.
Leonardo da Vinci: Kinek minél többje van, annál jobban kell rettegnie, hogy elveszíti.
Grimmels-Hadsen: Ha gazdag akarsz lenni, tagadj meg minden könyörületességet.
Chamfort: A leggazdagabb a takarékos, a legszegényebb a zsugori.
Renard: A folyó talán nem folyna többé, ha tudná, hogy a patak kiszárad, de az ember nyugodtan eszik olyan emberek közelében, akik majd meghalnak éhen.
Juhász Gyula: Ha egy teve átmenne egy tű fokán: a gazdagok mennyivel nyugodtabban aludnának.
Brecht: Hogy betetőzzék a világuralmat, elhordják a kunyhótetőket.
PubLilius Syrus: Puras Deus, non plenas, aspicit manus. /A tiszta és nem a teli kezeket nézi az Isten./
Páduai Szt. Antal a gazdagságról: "Tövis az, mely szúr, s a tulajdonos vérét szívja."
Seneca: A pénz senkit sem tesz gazdaggá.
Vesparianus: A pénznek nincs szaga.
Ford: A világ egyik leggazdagabb embere írja a gazdagságról: " A túlságos gazdagság nyugtalanná és elégedetlenné tesz."
Mt.6,21. Ahol kincsed vagyon, ott leszen a szíved is.
Ki pénzre éhes, nem telik be pénzzel, s aki szereti a gazdagságot, nem veszi annak hasznát. /Préd. 5,9./
Amint mezítelenül jött ki anyja méhéből, úgy megy el innét és semmit sem visz magával abból, amit fáradtsággal szerzett. /Préd. 5,14/
Semmit sem használ a gazdagság a harag napján. /Péld.11,4/
Vannak kik elosztják a magukét és gazdagabbak lesznek, mások elragadják a másét és folyton nélkülöznek. /Péld.11,24./
Ha a gazdag meginog, barátai támogatják, De ha a szegény elesik, ismerősei is eltaszítják. A megcsalt gazdagnak sok védője támad; Ha kevélyen beszél is igazat adnak neki. Ha szegényt embert csalnak meg tetejében meg is vádolják. /Sir.13,25/
Rotschild Albert báróra egy milliárd békebeli aranykorona várt - , de soha senki nem látta nevetni.., de még mosolyogni sem...
Jézusnak a boldogság kánonját igazolják a lángelmék, akik nem pénz- szerzésre, hanem alkotásra születtek. Spinoza padlásszobában ismerte fel az Istent, Tagore legszebb költeményeit zsúpfedeles kunyhóban írta, Erazmus éhezve dolgozott a holdvilágnál, Dickens a pénzt gyertyára úgy koldult össze... Wagner ifjúkorában levett kalappal koldult az utcán. Párizsban is csak kakasülőre tellett és kénytelen volt felesége nászajándékait zálogházba adni. Mozart hatszáznál is több opust írt és mégis koldusként nyomorgott. Bachnak 18 gyermeke volt, mint kántor és orgonista soha sem keresett annyit, hogy lett volna egy jó kabátja. Ugyanez a története Csajkovszkynak, Dosztojevszkijnek, Beethovennek, Walt Withmannak. Mind szegények voltak.....De kell gazdagabb élet mint az övék? /Perlaky: Vigasztalások könyve, 117.o./
Rockefeller olyan bibliákat nyomatott, melyekből kihagyta Jézusnak a gazdagokat ostorozó és a szegénységet magasztaló sorait... Carnegie panaszkodott, hogy miután egy játékboltot a padlástól a pincéig megvásárolt unokáinak, most karácsonykor nem tud már semmivel örömet szerezni azoknak, akiket legjobban szeret. /Perlaky: Vigasztalások könyve, 113, 115./
Akiknek istenük a pénz, nem szerethetik igazán az embereket. Vannak emberek, akik - mint Moliere Harpagonja - egész éjjel a pénzüket kefélik, visszafojtják lélegzetüket mikor a szabó mértéket vesz, ilyenek nem tesznek pontot az "i"-re, mert drága a tinta.
/Perlaki Napfényes életfilozófia, 87./
Onassis a dúsgazdag görög hajógyáros élete utolsó éveiben nagyon szerencsétlennek érezte magát. A dúskáló élet semmiféle vigaszt nem adott. emberileg kudarcot vallott az élete. Néhány héttel halála előtt mondta: ha visszatekintek meg kell állapítanom, hogy csak egy pénzgyártó gépezet voltam. /Új.E. 1975. ápr.20./
Chesterton egy dúsgazdag bankárral beszélgetett a pénzszerzésről.
- Sok ezer módja van a pénzkeresésnek - jegyezte meg Chesterton -, de csak egy az, amelyik becsületes.
Ugyan melyik? - kérdezte a tőzsér kíváncsian.
- Rögtön sejthettem volna, hogy fogalma sincs róla.
Vörösmarty: Mi az mi embert boldoggá tehetne?
Kincs, hír, gyönyör? Legyen bár mint özön,
A telhetetlen elmerülhet benne,
S nem fogja tudni, hogy van szívöröm.
Magyar közm.:Elég gazdag az, aki senkinek sem adós.
Nincs olyan gazdag, aki másra ne szorulna.
Semmi gazdagság nem ér fel a jámbor asszonnyal.
Arany koporsóban is féreg táplálkozik.
Prohászka: Lelki szegény az, ki a lenyűgöző a lelket ölő, a szívet megkérgesítő gazdagságot nem ismeri. Ez a lelki szegénység nem koldusság, hanem előkelőség... Sok lélek nem a hiánytól, hanem a bőségtől, vagy a szükségletnek túlságos hajszolásától sorvad el. Igaz Buffon szava: az emberek nem halnak meg, hanem megölik magukat...esztelen életmóddal....
Krisztus elítéli azt a lázas, önző, egoista kegyetlenséget, melyben az ember töri magát s tönkretesz mást; azt az aggódó, versenyző, izgalmas gazdasági harcot, azt az esztelen gazdagodási vágyat, mely minél többet akar s ezáltal szétszedi saját lelke szépségét s a világ harmóniáját... Ez a hajsza nem az evangélium programja "gazdagodjatok" ez nem az evangélium, hanem "dolgozzatok s lelkiek legyetek." A nagylábon való életért az evangélium nem szavatol; a föld nincs arra berendezkedve, hogy milliomosok legyünk. Az evangéliumi "szoros kapun" sok málhával és komforttal nem lehet keresztül jutni.
/Elm. 230, 252, 254-5, 260./
Papini a gazdagokról:Valójában nem tekinthettek saját tulajdonotoknak mást, mint azt a szobát, amelyben laktok, az ágyat, amelyben alusztok, az eledelt, amelyet naponkint lenyeltek, a ruhákat, amiket viseltek. És mivel egy időben nem lakhattok több házban, csak egyben, sem nem alhattok egynél több ágyban, sem nem vehettek fel egynél több ruhát és nem nyelhettek le egyetlen érkezésnél egy egész borjúcsordát, vagy tyúkfarmot, éppen ezért semmivel sem vagytok gazdagabbak, mint a legtöbb ember, mint már a szegénysor lakói. Kötvényekben és részvényekben fekvő vagyonotok lehet mérhetetlen nagy, de csak gőgős képzeletek előtt. Ténylegesen használt és élvezett vagyonotok nem sokkal több, mint az átlagemberé.
Ti adtok példát mindenkinek arra a telhetetlen nyereségvágyra, amely megzavarja és megrontja a legszegényebb embereket is. Pénzetek révén könnyen a magatok szája-íze szerint befolyásoljátok a politikusok és hatalmonlévők határozatait. Anélkül, hogy ezt szívesen mutogatnátok, ti vagytok az államok titkos gazdái. A népek bajai titeket nem érintenek, mert ti mindig megtaláljátok a módját, hogy életté válják számotokra a halál aratása, hogy mások éhsége árán duzzadtra tömjétek magatokat, hogy a legnagyobb nélkülözések idején zsírosra hízzatok. Mialatt a szegények harcolnak és meghalnak, azalatt ti ágyut és élelmiszert szállítotok a hadseregeknek....Ha holnap öngyilkossági láz kapna lábra, ti rögtön sietnétek felvásárolni az összes mérgeket és köteleket...
Az egyenlőség és bőség még nem jelenti a teljes boldogságot. Mindenfelé láthattok szomorú gazdagokat és nyugtalan milliomosokat...Jó lakásuk, dús asztaluk, szép ruháik és szép keresetük van, mégis sanyarúbb ábrázattal járnak a világon, mint egy üldözött adós. /VI. Celesztin pápa levelei, 56, 58-9, 64, 66./
Diogenesz: Önmagáról azt mondta, hogy gazdagabb, mint a Nagykirály, mert kevesebbre van szüksége, mint annak. /Új E. 1985.VII.21./
