Ír úti áldás
Simuljon előzékenyen a lábad alá az út,
és támogassa meg szél a hátadat,
arcodat fürössze fényében s melegében a nap,
és bő eső itassa szomjas földjeid,
amíg újból nem látjuk egymást te meg én,
Isten tartson meg óvó tenyerén!
Ha pihensz vánkosodon,
hajoljon Isten hozzád,
és tartson gyöngéden óvó tenyerén.
Fölfelé vezessenek utaid,
és barátságos idő kísérje lépteid,
szél támogassa erősen a hátad.
S ezen felül még azt kívánom, hogy
legyél már rég otthon az égben,
amikor az ördög észreveszi hiányod.
/Eisenbarth Kriszta ford./
Az Úr legyen előtted,
hogy jó utat mutasson neked.
Az Úr legyen melletted, hogy
karjaiba zárjon és megvédjen
a veszedelmektől.
Az Úr legyen mögötted,
hogy oltalmazzon a gonosz cselvetéseitől.
Az Úr legyen tebenned,
hogy megvigasztaljon, ha szomorú vagy,
hogy megvédjen, ha rád rontanak.
Az Úr legyen fölötted, hogy megáldjon.
Így áldjon meg téged a jóságos Isten
ma, holnap és mindenkor.
(Ősi ír imádság)
és Édesanyádat is köszöntöm imígyen.
Az Úr legyen előttetek,
hogy jó utat mutasson nektek.
Az Úr legyen mellettetek, hogy
karjaiba zárjon és megvédjen
a veszedelmektől.
Az Úr legyen mögöttetek,
hogy oltalmazzon a gonosz cselvetéseitől.
Az Úr legyen tibennetek,
hogy megvigasztaljon, ha szomorúak vagytok,
hogy megvédjen, ha rátok rontanak.
Az Úr legyen fölöttetek, hogy megáldjon.
Így áldjon meg titeket a jóságos Isten
ma, holnap és mindenkor.
(Ősi ír imádság)