Passió
Szent György-hegy (1991)

I. JÉZUST HALÁLRA ÍTÉLIK

(Színhely: Pilátus palotája előtti tér. A kereszt a földre fektetve, nem látható az arénából. A szereplők a házban gyülekeznek: Pilátus, a katonák, a centúrió, a két lator és Barrabás. A tömeg, a bámészkodó sokaság az arénában égő tűz körül melegedik. Jézust az erdőből, oldalról vezeti be Kaifás és néhány írástudó, katonák hozzák-vezetik Őt, keze megkötözve. Mielőtt a főpap és Jézus a színre lépnek, a narrátor megszólítja a tömeget - a misztériumjáték kezdetét veszi.)

NARRÁTOR: A mi Urunk Jézus Krisztus kínszenvedése beteljesedett, amint azt a próféták Izaiástól kezdve megjövendölték. 2000 éve történt. Pál apostollal együtt mi is a megfeszített Krisztust hirdetjük, aki ugyan a polgárok szobájában porosodó dísz, a fiatalok a nyakukban hordják - a gazdagok pedig ízléstelenül a műkincsben gyönyörködnek -, de maguknak az elhívottaknak az Isten ereje és bölcsessége.

I.1.

(Megjelenik Kaifás, néhány katona Jézust toloncolja - a tömeg csúfolja, lincselni kezdi: Köveket ragadnak. Közben megjelenik Pilátus, a tömeg erre elnémul.)

1. KATONA: Kit hoztok, főpap? Csak nem tolvajt, hisz a napokban ítéltünk halálra két rablógyilkost. Itt van még a tömlöcben Barrabás, a ti véretek, mégis benneteket tartott rettegésben.

KAIFÁS: Ez a mi dolgunk meg Pilátusé. Hívd, de gyorsan!

I.2.

(A katona vonakodik, a nép Pilátus nevét kiáltja - Pilátus megjelenik.)
(Pilátus fel s alá járkál, úgy hallgatja a Centurió jelentését.)

CENTÚRIÓ: A zsidók papjai várnak, Uram. Egy lázadót hoztak, hogy ítéletedet kérjék. Azt mondják a császár uralma ellen lázadt. Valami Jézus, a Galileai - így emlegeti a nép.

PILÁTUS: A zsidók lázadót hoztak? De hisz gyűlölik szívükben! Mondd a nevét, valóban a prófétát, Jézust hozta Kaifás? Centúrió, vezesd elém a foglyot!

CENTÚRIÓ: (Felvezetik a katonák Jézust a palota elé, Pilátushoz.)

KAIFÁS: Üdvözlünk, Helytartó! (Az arénából beszél Pilátushoz.)

PILÁTUS: Mivel vádoljátok ezt az embert, miért akarja a nép meglincselni? Dobjátok le a köveket. Itt nem a nép fog ítélkezni, hanem a jog a császár akarata.

KAIFÁS: Ez az ember azt állítja magáról, hogy ő a zsidók királya. Ítéld el a császár törvényei szerint, hiszen felségsértő.

PILÁTUS: Valóban királynak mondod magad, rabbi?

JÉZUS: Te mondtad.

PILÁTUS: Asszonyom beszélt rólad, hatalmukat féltik a farizeusok tőled?

(A tömeghez fordulva mondja:) Semmi vétket sem találok benne. Betegeiteket gyógyította, tanítványait is szegény halászokból válogatta. - Emberek, két latrot ünnepetek előtt a mai nap keresztre feszíttetek. Tömlöcömben vár ítéletre Barrabás, akitől hónapokon át rettegett a város. (Katonákhoz fordul) Vezessétek elő, Centúrió!

Kaifás te ismered Barrabást s látom jól ismered ezt a vándor, hallgatag prófétát. Válasszatok: Barrabásnak vagy Jézusnak kegyelmezzek?

A NÉP ÉS A PAPOK: Keresztre vele! - Barrabást bocsásd szabadon! - Keresztre a felségsértővel!

PILÁTUS: A ti dolgotok! A nép akarta: Jézus, elpusztít nemzeted.

II. JÉZUS MAGÁRA VESZI A KERESZTET

(A két lator segítségével vállára veszi, a tömeg lassan nyomában halad. A centurió és a katonák Jézus közelében, egyikőjük elől halad - az utat mutatja.)

III. JÉZUS ELŐSZÖR ESIK A FÖLDRE

(Szereplők: a 3 tanítvány, centúrió, Hangadó)
(Jézus elesik, a tanítványok segítenének, a százados elhárítja.)

1. TANÍTVÁNY: Centúrió, segítenénk - engedd, hisz nem bírja a hegyre vinni.

CENTÚRIÓ: Távozzatok, ti kiáltottatok halált a fejére!

HANGADÓ: Nem, Centúrió, ő is a tanítványai közül való!

(A tanítványok visszahúzódnak.)

IV. JÉZUS MÁSODSZOR ESIK A FÖLDRE

(Ugyanaz a jelenet és a szereplők)

HANGADÓ: Messiás, szabadítsd meg magadat. Hol van a néped?! Hol vannak tanítványaid?

(Tanítványok közben újra a századosnál.)

HANGADÓ: Centúrió, Péter, Jakab meg János ők - (A tanítványok visszahúzódnak.)

V. JÉZUS HARMADSZOR ESIK A FÖLDRE

(Cirenei jelenetbe torkollik)

HANGADÓK: Íme a király.

(A katonák kiemelik a tömegből Cireneit.)

3. KATONA: Gyere csak ide, segíts a fenséges úrnak vinni a keresztet!

CIRENEI: De hát én nem vagyok tanítványai közül való!

3. KATONA: Ne ellenkezz, amíg teheted addig segíts. Nehogy a magad keresztjét kelljen egykor vonszolnod!

(Cirenei enged, beáll Jézus és a latrok közé. A latrok csúfolhatják közben, mikor Jézus a földre zuhan.)

VI. A GOLGOTÁN

1. Megfosztják ruháitól

(A katonák letépik az ingét. Földre, két kőre helyezik a keresztgerendát, Jézust ráfektetik. Mindenki a Pilátus-jelenetben megragadott követ, majd a kereszt tövéhez teszik, mikor a hódolat kezdődik. Fölállítják a Fát. - A latort az előre odakészített keresztgerendához erősítik. A tanítványoknál van a kék lepel, ezt a hódolatkor Jézus oldalához vagy a keresztre függesztik.)

2. Keresztre feszítés

3. A kereszt felállítása

(A gödröt előre ki kell ásni, kövekkel megerősítve megáll a kereszt.)

NARRÁTOR: Jézust megfosztották ruhájától. Majd felfeszítették a keresztre a két latorral együtt. Ez a kivégzési mód a legkegyetlenebb halálnemek közé tartozott. - A tömeg akkor átkozódott: Átkozott mindaz, aki a fán függ. Hallani lehetett a tömegből: Te aki lerontod az Isten templomát, és harmadnapra felépíted azt, szabadítsd meg magadat! És volt aki így gúnyolódott: Ha te vagy a Krisztus, szállj le a keresztről, hogy higgyek neked. Jézus a megbocsátás szavait szólta.

4. A megfeszítettek dialógusa

BAL LATOR: ha valóban Isten fia vagy, szállj le a keresztről és szabadíts meg bennünket.

JOBB LATOR: Ne káromold Istent. Ez ugyanazt az ítéletet kapta, mint mi. Azonban mi megérdemeltük. Ő pedig igaz ember. Uram ne feledkezz meg rólam, mikor eljössz királyságodba.

JÉZUS: Bizony, mondom neked, ma velem leszel a paradicsomban.

NARRÁTOR: Tizenkét órától három óráig sötétség lett az egész földön, A nap elhomályosodott, a templom kárpitja pedig középen kettéhasadt. Ekkor Jézus hangosan felkiáltott: Atyám, a te kezedbe ajánlom az én lelkemet. - És ezt mondva meghalt.

5. Halottsiratás - Kereszthódolat

(Gyertyát gyújtunk, Ómagyar Mária-Siralom, ének, imádság...)