EMBEREK A KERESZTÚT MENTÉN
(Ferdinánd Kerstiens)

Ez a keresztút azokra akar figyelni, akik az út mentén állnak, és az ő magatartásukban, mint tükörben szeretnénk a mi magatartásunkat felismerni.

1. rész: Mt 26, 14-16.

JÚDÁS - valószínűleg azt gondoljuk, vele egyáltalán nincs teendőnk. Mi nem vagyunk árulók. De mégis - úgy gondolom - rejlik valamennyiünkben valami Júdásból. Mit hajlandó a másik ember nekünk adni. Mennyi pénzért vagyunk hajlandók mellőzni meggyőződésünket? Az ember elárulhatja Jézust bankszámlájával is. Ha csak a saját hasznomat nézem, és nem azt, hogy kinek kell elszámolnom, a családomat, akikre nincs többé időm, vagy a konkurenciát, akivel szembeszállok. A pénz, a több pénz ma könnyen egyetlen istenné válhat, akit imádok. Nem ebből él ma egész gazdaságunk? Millióknak halálos ma az, ami akkor Jézusnak. Mit adhat Júdás nekünk? Mennyi pénzért vagyok hajlandó meggyőződésemet elárulni? Vagy másképp kérdezem: Megtartom-e hitemet, meggyőződésemet, kerül, amibe kerül?

2. rész: Mt 26, 30-35; 69-75.

PÉTER - kész Jézussal a halálba menni. Valószínűleg ezt meg is tette volna. De a szolgáló előtt gyengének bizonyult. Nem bírja elviselni, hogy meggyőződését nevetségessé tette. Nem akarja magát nevetségessé tenni, elszigetelni. Nem tud többé változtatni. Nem, én nem ismerem az Embert. Ilyen egyszerű ez. Hová rejtjük magunkat meggyőződésünkkel? Mi csábít, hogy ne tűnjünk kereszténynek? Legszívesebben olyanok szeretnénk lenni, mint mindenki más. Rábukkanunk, vagy letagadjuk Jézust a mai kor emberében. Megtagadjuk Őt, ha nem teszünk az előítéletek ellen az idegenek, a munkanélküliek, a menekültek, az alkoholisták védelmében valamit. Ki lép fel az általános mendemonda ellen, mondván: az nem lehet amit te mondasz, nekem van egy török barátom és ő egészen más. Ki lép oda egy külföldi mellé, aki csekély nyelvtudásával nem igazodik el? Ki lát a harmadik világ szegényeiben testvért, és ki áll ki érte? Ott mindenütt találkozunk Jézussal - vagy megtagadjuk Őt.

3. rész: Mt 26, 37-46.

A TANÍTVÁNYOK - úgy gondolom, a keresztények legnagyobb veszélye: egyszerűen alszanak, átalusszák az órákat, amikor nem támad semmi baj. Ma a legnagyobb vétke a keresztényeknek a visszavonultság. Ez még valami olyan dolog, amin lehetne változtatni. Vagyis senki sem kezdte el, nem akarja tudni, hogy áll a világ. Ma már nem lehet mondani: nem tudtam! Az alvás fertőz! Ha valaki nem tette meg, akkor nekem sem kell. A mások viselkedése nekünk kifogás. Eközben elfelejtjük, hogy Isten előtt mindenki a saját felelősségében áll. Ez a felelősség egyszerre a mi méltóságunk. Vajon minket is beborít a kényelmesség és a rezignáció? Vajon a pillanatokat átaludva melyikkel takarózunk?

4. rész: Mt 26, 50b-53.

A KARD - ha nem megy tovább, legszívesebben közbevágunk. De Jézust, és az Ő ügyét nem lehet karddal védelmezni vagy elterjeszteni, ahogy az egyháztörténelem során láttuk ennek a rettenetes módját. "Mindenki, aki kardot ragad, kard által vész el." Amikor az emberiség nem hallgatott Jézusra, ennek véres ismertetőjegye végighúzódik a történelmen. A fegyverekben bízunk? Egyetértünk a tömegpusztítással és a népirtással, hogy magunkat védjük?

5. rész: Mt. 26, 59-66.

A FŐPAPOK - tudják mi tetszik az Istennek - legalább is így gondolják. És így áldozzák fel Istenünknek az embert. Milyen sok embert áldoztunk fel így Istennek. Alig van ember, aki ilyen haragos tud lenni, aki úgy gondolja, Isten az ő oldalán van. Ugyanígy ma is, minden jobb eszköz ellenére elítéljük az eretnekeket, a kommunistákat, a homoszexuálisokat, a hajléktalanokat, mindenkit, aki nem a mi normánk szerint él. Ők a hitetlenek. Így megy a szakadás Isten nevében gyakran keresztül a saját családunkon. Ezekből a főpapokból hordozunk valamit mindnyájan a mások fölötti ítéleteinkkel, ilyen szeretetlenül és kegyetlenül, és azt hisszük, Isten még mindig a mi oldalunkon van.

6. rész: Mt 27, 11-18; 20-26.

PILÁTUS - ebben a hatalmon lévőben korrekt uniformisban megy a hatalom fenntartása mindenáron. Mit számít már az egyedül levő, védtelen ember. Ártatlansága Pilátust nem érdekli. Hol van kevesebb vesződség - így gondolkodik és cselekszik. Ez igaz ma is, amikor a problémák ellen hivatalos védőfalat húzunk. Amikor hatóságaink szabadon tartanak minket az alkoholistáktól és hajléktalanoktól. Mi látni sem akarjuk őket. Sokan felindulnak két békéért tüntető emberen, akik az utcán ülnek és kifejezésre juttatják tiltakozásukat az atomfegyverek miatt, mert ezek a fegyverek milliók ellen az igen veszélyes atomnagyságok miatt hatalmas és fenyegető visszaéléseket okoznak. Pilátus ott diadalmaskodott, ahol nem a törvény szolgálja az embert, hanem az emberek áldozatul esnek a törvénynek, csakhogy a nyugalmat megőrizzék. Milyen mélyen rejtőzik mindannyiunkban: le az ilyen emberekkel, nyugalmat akarok! És ilyen a NÉP. Valószínűleg ugyanazok, akik pár nappal korábban hozsannát kiáltottak. A csalódott szeretet, a csalódott várakozás kegyetlen tud lenni. Keresztre vele! Milyen könnyen hagyja a tömeg magát befolyásolni. A mi időnkben a hitleri Németország ausztriai lerohanásáról szóló tudósítás volt ilyen nyers. Hol vagyok csak egy része a tömegnek? Hol hagyom magamat manipulálni? Hol szenved vereséget a reklámmal, propagandával, hamis ígéretekkel szemben, a politikusok, közgazdászok ígéretei ellenében, akik csak hatalmukba akartak keríteni érdekeik miatt?

7. rész: Mt 27, 27-31.

A KATONÁK - az áldozat is hibás. Szörnyű a hóhérlegény akkor is és most is. De nemcsak ostorral vagy elektromos sokkal lehet gyötörni másokat, hanem szavakkal is, amelyekkel a másikat ostorcsapások érhetik. Hol vagyok vidám mások kárára, amit viccemmel okozok, vagy hol kapcsolódok olyan viccelődésbe, ami a másikra sértő, bántó? A zsidóviccek Auschwitz kezdetei voltak. Ahol például egy asszonyt áruvá tettek, hogy az én vágyaimat felébresszék, hogy fölötte viccelődjek. Sok hasonló adódik ártatlanok kínzásakor. Ma is sok ilyen termékeny áldozat adódik, és sok tettes is, akiknek a nyomába nem akarok menni.

8. rész: Mt 27, 31b-32.

CIRENEI SIMON - tulajdonképpen kényszeríteni kell minket, hogy mások keresztjét vinni segítsünk? Nem tudunk magunktól rájönni erre? Hol van valaki a családomból, szomszédságomból, munkahelyemen, akiknek ma vagy holnap elkezdhetek segíteni hordozni a keresztjét? Mi az a teher, ami alatt összeroskad? Melyik az a súly, ami mindig előfordul? Csak erőltetnem kell a teherkiegyenlítést, vagy nem tudom elkezdeni itt most rögtön és másutt?

9. rész: Mt 27, 39-43.

EMBEREK A KERESZT ALATT - sokan nem akarnak és nem tudnak olyan Istennek hinni, aki a szenvedést megengedi. Röviddel ezelőtt hallottam: amikor éhesek voltunk, imádkoztunk, de nem hullott kenyér az égből. Miért kell hát még mindig imádkoznunk? Mi olyan Istent keresünk, aki eltünteti a nehézségeket az útból. Ha ezt nem teszi, gyorsan elfelejtjük. Még egyszer: az áldozat maga a vétkes. Az Isten csak azoknál van meg, akik gazdagok, sikeresek, fönt vannak, élni tudnak. Ők azután az áldozatot elítélik. A mi Istenünket csak az áldozatnál, a keresztnél találjuk.

10. rész: Jn 19, 25-27.

MÁRIA ÉS AZ ASSZONYOK - ők nem ismertek kiutat, nem tudtak a feltámadásról, de nem futamodtak meg, állva maradtak a sötétségben is. Ezt hitnek hívják. Így tudunk meg ma sok mindent a világról: az asszonyok állva maradtak az üldözésben. Sokszor ki akarunk térni a szenvedés elől? Nem csak a szenvedés elől, hanem, hogy egyáltalán találkozzunk vele. Egyáltalán nem akarunk szenvedést látni. Nem akarjuk, hogy igaz legyen: Mária, az asszonyok, az apostolok tudják az utat, ami tovább vezet. Nem szeretnénk gyorsan megegyezni a szenvedéssel, de ha másképp nem megy, akkor hordozzuk. A kereszt alatt is állva lehet maradni.

11. rész: Lk 23, 39-43.

A BŰNBOCSÁNAT KÉRDÉSE - az utolsó órában a legkevesebb a kérés: Bocsásd meg bűneimet! Az utolsó óra a legkevésbé az igazság órája. Ha hirtelen hal meg valaki, gyakran azt mondjuk: ez a szebb halál. Így szeretnék én is meghalni. Nem, én szeretném még az utolsó óráimat is kihasználni, ha lehet. A legkevésbé szeretném akkor még bűneimet beismerni, amiket magamnak és Istennek addig eltitkoltam.

12. rész: Mt 27,54.

A SZÁZADOS VALLOMÁSA - milyen erő van ebben a vallomásban. A kivégzettet részesíti abban a becsületben, ami neki kijár. A mártírok az élet valódi jelei. Nemcsak az ismertek, mint Oscar Romero vagy Martin Luther King, hanem mások is, sokan, akiket nem ismerünk. Tudjuk, hogy az egyháztörténelem egyetlen időszaka sem volt olyan gazdag vértanukban, mint a miénk. Hol ismerünk magunkra ezekben a vértanukban? Többek ők nekünk bármely névtelen embernél, aki minket nem érint? Hol adunk jelt hitünkről, életünkről, szeretetünkről, ott is, ahol egész életünket erre kell beállítanunk?

13. rész: Lk 23, 32-34.

JÉZUS - sokan keresztútja mentén bűnösök lettek. Mi is bűnösökké lettünk. Ő viszont mindnyájunk bűnbocsánatáért imádkozott, az ottlévőkért és értünk is. Így magunkért, hibáink felismeréséért együtt akarunk imádkozni.

Istenünk, a Te Fiad által a világot kiengesztelted önmagaddal, és nekünk a Szentlelket elküldted a bűnök bocsánatára. Az Egyház szolgálata által ajándékozz nekünk bűnbocsánatot és békét. Te vagy a Háromságos Egy Isten, az Atya, a Fiú és a Szentlélek. Azt az árat, amelyet Jézus fizetett értünk, nem akarjuk elfejteni.

Fordította: Fülöp Ákos III. éves