Uránusz

Az Uránusz a Naptól a hetedik, átmérője szerint pedig a harmadik legnagyobb bolygó.

• Naptól mért közepes távolság: 2,870,990,000 km (19.218 CSE)
• egyenlítői átmérő: 51,118 km; sarki átmérő: 49946 km
• tömeg: 8.686e25 kg

• Az Uránuszt a csillagászat történetének egyik legjobb megfigyelője, Sir William Herschel fedezte fel 1781. március 13-án a körülbelül 18 cm átmérőjű távcsövével. Amikor megpillantotta a korong alakúnak tűnő objektumot, amely határozottan különbözött a pontszerűnek tűnő csillagoktól, azt gondolta, hogy egy üstököst fedezett fel.
• A Merkúrral, Vénusszal, Marssal, Jupiterrel és Szaturnusszal szemben -amelyek szabad szemmel is megfigyelhető objektumok-, az Uránuszt nem ismerték az ókori és a középkori csillagászok. Az Uránusz akkor is csak halvány csillagnak látszik amikor a legfényesebb.
• Mivel az Uránusz korongjának átmérője kisebb, mint 4 ívmásodperc, részletesebb vizsgálatára csak nagyobb távcsövek használata során lehet reményünk. Jó megfigyelési körülmények között felismerhetjük a bolygó korongjának zöldes színét.




• Nagyon érdekes, hogy az Uránusz forgástengelye majdnem pontosan a bolygó pályasíkjában fekszik. Az égitest egyenlítői síkja 97 fok 55 perces szögben metszi a pálya síkját, tehát még a derékszögnél is meredekebben. Az Uránusz pályájának bizonyos pontjaiban a bolygó forgástengelye éppen bolygónk felé mutat. Ha egy megfigyelő ilyenkor a bolygó megfelelő pólusán állna, azt tapasztalná, hogy a Nap majdnem pontosan a zenitben áll. Számára az Uránusz-nap hossza egyenlő volna az Uránusz-év hosszával azaz 84 földi évvel. A Nap több mint 40 esztendeig egyfolytában a horizont fölött látszana. E különös jelenséget úgy is felfoghatjuk, mint a földi sarkvidékeken megfigyelhető éjféli nap tünemény jóval nagyobb változatát.




• 


Az Uránusz a Jupiter típusú bolygók közé tartozik.

• Vasból és szilikátokból álló magja nagyobb, mint a Föld, a tömege pedig a Földének háromszorosa. Ezt kb. 18000 km sugarú vízből, ammóniából és metánjégből álló kéreg és egy vastag, héliumot, hidrogént és metánt tartalmazó légkör övezi. A bolygó belseje talán részben folyékony.
• Az Uránusznak nagyobb az átmérője, de kisebb a tömege mint a Neptunusznak.




• Amíg az óriásbolygók mindegyike a Naptól nyert hőnek körülbelül a kétszeresét bocsátja ki, addig ezt az Uránuszról nem sikerült kimutatni.
• Az Uránusz mágneses tengelye 60 fokos szöget zár be a forgástengellyel.




• A bolygó forgása retrográd.
• Az Uránuszt csak egyetlen űrszonda, a Voyager-2 látogatta meg 1986. január 24-én.




• Az Uránusznak 15 ismert holdja van. Ellentétben a Naprendszer többi objektumával az Uránusz holdjait nem az ókori mitológiából, hanem Shakespeare színpadi műveinek és Alexander Pope angol költő Fürtrablás című szatirikus eposzának szereplőiről nevezték el.
• 1985 végéig az Uránusznak csak az öt nagy holdját, az Arielt, Umbrielt, Titaniát, Oberont és a Mirandát ismerték. A tíz kicsiny sötét holdat pedig a Voyager-2 fedezte fel 1986-ban, és mindet a Mirandán belüli térségben. A tíz kicsiny hold átmérője 26 és 154 km között van, míg az öt nagy hold átmérője 472 és 1580 km között váltakozik.
• 

Az Uránusz gyűrűit 1977-ben fedezték fel, amikor azt figyelték, hogy a bolygó eltakar egy csillagot. A csillag fénye a fedés előtt, majd a fedés után is többször elhalványodott, mivel a bolygó körüli koncentrikus gyűrűk bizonyos időközönként, átmenetileg eltakarták. Az Uránusz körül 11, meglehetősen sötét gyűrűt fedeztek fel, amelyek enyhén elnyúlt alakúak, és a bolygó középpontjától 38000 és 52000 km közötti távolságban találhatóak.
 

(Az Uránusz gyűrűi /hamis színes felvétel/.)

Az Uránusz holdjai

           Távolság   Sugár   Tömeg
Hold       (000 km)   (km)     (kg)   Felfedező   Dátum
---------  --------   -----  -------  ---------   -----
Cordelia         50      13    ?      Voyager-2    1986
Ophelia          54      16    ?      Voyager-2    1986
Bianca           59      22    ?      Voyager-2    1986
Cressida         62      33    ?      Voyager-2    1986
Desdemona        63      29    ?      Voyager-2    1986
Juliet           64      42    ?      Voyager-2    1986
Portia           66      55    ?      Voyager-2    1986
Rosalind         70      27    ?      Voyager-2    1986
Belinda          75      34    ?      Voyager-2    1986
Puck             86      77    ?      Voyager-2    1985
Miranda         130     236  6.30e19  Kuiper       1948
Ariel           191     579  1.27e21  Lassell      1851
Umbriel         266     585  1.27e21  Lassell      1851
Titania         436     789  3.49e21  Herschel     1787
Oberon          583     761  3.03e21  Herschel     1787

Az Uránusz gyűrűi

          Távolság   Szélesség
Gyűrű     (km)       (km)
--------  --------   ---------
1986U2R     38000    2,500
6           41840    1-3
5           42230    2-3
4           42580    2-3
Alfa        44720    7-12
Béta        45670    7-12
Éta         47190    0-2
Gamma       47630    1-4
Delta       48290    3-9
1986U1R     50020    1-2
Epszilon    51140    20-100