Plútó

A Plútó a Naprendszer legkülső és messze a legkisebb bolygója.

• Naptól mért átlagos távolsága: 5,913,520,000 km (39.5 CSE)
• átmérő: 2320 km
• tömeg: 1.32e22 kg

• A Plútó nemcsak a legkisebb bolygó, hanem hét naprendszerbeli holdnál is kisebb,

ezek a Hold, Io, Europa, Ganymede, Callisto, Titan és a Triton.
• A Plútó pályasíkja kicsit több mint 17 fokos szöget zár be az ekliptikával, amely az összes ismert bolygó pályahajlása közül a legnagyobb.




• Az Uránusz és a Neptunusz bolygók előre jelzett és valóságosan megfigyelt állásainak eltérése vezetett el 1930-ban a Plútó fölfedezéséhez. A híres bolygómegfigyelő Percival Lowell vizsgálta az Uránusz mozgásában mutatkozó parányi változásokat. Eredményeit 1914-ben hozta nyilvánosságra. Arra a következtetésre jutott, hogy a megfigyelt eltérések csak egyetlen módon magyarázhatók meg, nevezetesen egy mindaddig ismeretlen, a Neptunusz pályáján kívül keringő bolygó zavaró hatásával. Lowell 1905-től haláláig, 1916-ig hiába kereste az ismeretlen bolygót. Clyde W. Tombaugh-nak, az arizonai Lowell Obszervatórium asszisztensének sikerült felfedeznie.


Nagyon valószínűnek látszik, hogy egy olyan parányi bolygónak, mint a Plútó, nem lehet akkora tömege, amely gravitációs hatása révén számottevő mértékben zavarhatná az Uránusz és a Neptunusz pályáját.

• Amikor a Plútó perihéliumban jár -legutóbb ez 1989-ben volt- közelebb kerül a Naphoz, mint a Neptunusz. Mivel azonban a két égitest pályájának térbeli helyzete különböző, egyáltalán nem fenyegeti őket a veszély, hogy összeütköznek.
• A Plútó átmérője még a Holdénál is jóval kisebb, tömege is csak az ötödrésze. Tömegét a Charon nevű holdjának a pályamenti mozgásából (86 k gif) állapították meg. A bolygó átlagos sűrűsége a vízéhez hasonló, ezért feltételezik, hogy a bolygó és holdja egyaránt megfagyott vízből, ammóniából és metánból álló kozmikus jéghegy.
• A Plútó 1989-ban perihéliumba érve, a viszonylag nagy excentricitású pályáján olyan közel került a Naphoz, mint felfedezése óta még soha, és az erősebb napsugárzás hatására légkört fejlesztett (mint a Chiron). Ez a légkör főként nitrogénből áll (Tritonéhoz hasonlóan), nyomokban pedig metán fordul elő (mint ugyancsak a Tritonon). Ez egy újabb adalék a Plútó besorolási nehézségeihez. Ezzel a Plútóról kiderült, hogy nem is bolygó hanem csak "plomet".

 

 

Képek a Plútó/Charon rendszerről:

• Plútó.
• Plútó/Charon földi teleszkóppal készült felvételen.
• A HST (javítása előtti) képe.
• Földi, és (a még javítás élőtti) HST felvételeinek összehasonlítása.

Charon

A Plútónak egyetlen holdja van a Charon.

• Átlagos távolság a Plútótól: 19,640 km
• Átmérő: 1270 km
• Tömeg: 1.47e21 kg

• A Charon tengelyforgásával azonos idő alatt kerüli meg a Plútót, sőt keringésük kölcsönösen kötött, azaz mindkét égitest tengelyforgási periódusa pontosan azonos az egymás körüli keringésük periódusával.
• A Plútóhoz hasonlóan valószínűleg a Charon is jeges égitest, s ha ez így van, akkor tömege körülbelül egytizede a Plútóénak.