Neptunusz

A Neptunusz a Naptól a nyolcadik, átmérője szerint pedig a negyedik legnagyobb bolygó.

• Naptól mért közepes távolsága: 4,504,000,000 km (30.06 CSE)
• egyenlítői átmérő: 49,528 km; sarki átmérő: 48600 km
• tömeg: 1.0247e26 kg

• A Neptunuszt csak egyetlen űrszonda, a Voyager-2 látogatta meg 1989. augusztus 25-én.
• A bolygó még szembenállás idején sem figyelhető meg szabad szemmel.
• A matematikai csillagászat (égi mechanika) óriási diadala volt, amikor 1846-ban felfedezték a bolygót.
• Nagyobbik holdja a Triton néhány héttel a Neptunusz felfedezése után vált ismertté. A Nereidát, amelyet Kuiper fedezett fel 1949-ben, csak fotografikus úton lehet megfigyelni.
• Figyelemre méltó, hogy amíg a Neptunusz direkt irányú forgást végez, addig a Triton épp ellenkező irányban kering körülötte. Ez a tulajdonsága is megkülönbözteti a távolabbi holdtól a Nereidától. Az egész Naprendszerben csak a Jupiter és Szaturnusz legkülső holdjai keringenek retrográd irányban.
• 

A Neptunusz színe kékes, amit annak köszönhet, hogy a légkör 2%-át alkotó metán elnyeli a vörös fényt.

A Neptunusz felhői:


• A Neptunusz mágneses tengelye 47 fokos szöget zár be a forgástengellyel.
• A Jupiter típusú bolygók közé tartozik.
• A Jupiterhez és a Szaturnuszhoz hasonlóan kétszer annyi hőt sugároz ki, mint amennyit a Naptól kap.




• Joseph J. Lefrancais de Lalande a híres francia csillagász hatalmas munkával csillagtérképet és katalógust szerkesztett. Ennek utolsó részét a XVIII. sz. végén és a XIX. sz. elején fejezte be. Végső formájában a katalógus 47400 csillag pontos égi helyzetét (pozícióját) írja le. Közülük azonban egy csillag nem csillag, hanem bolygó! Mégpedig éppen a Neptunusz. Ez a tény persze csak a Neptunusz felfedezése (1846) után derült ki, akkor amikor visszafelé kiszámították a bolygó előző pozícióit. Lalande 1795. május 8-án térképére bejelölt egy "csillagot", s amikor két nappal később, május 10-én ellenőrizte, észrevette, hogy más helyen látja. Lalande azt hitte, hogy 8-i megfigyelése hibás volt, s a 10-i adatot fogadta el helyesnek. Ezzel a "helyesbítéssel" a csillagászat egyik legnagyobb felfedezését szalasztotta el. Ha ugyanis harmadszor is ellenőrzi a "csillag" égi pozícióját, bizonnyal rájön, hogy az bolygó! Nagy veszteség érte ezzel a tudományt, hiszen már ötven évvel hosszabb megfigyelési sorozatunk volna a Neptunuszról. De van itt még egy érdekes dolog! Ha ugyanis pontosan kiszámítjuk, hogy 1795. május 8-án, illetőleg 10-én hol kellett tartózkodnia a Neptunusznak, azt tapasztaljuk, hogy Lalande megfigyeléseiben 7,2 ívmásodperc hiba van. 7,2 ívmásodperc nem nagy érték, de olyan gyakorlott és kiváló megfigyelő, mint Lalande, nem valószínű, hogy ekkorát tévedett. Lehetséges volna tehát, hogy ez a 7,2 ívmásodperc valódi perturbáció volt, amelyet a valószínűsített tizedik bolygó okozott? Talán!
• A Neptunusznak 8 holdja van, közülük a belső hatot a Voyager-2 fedezte fel. A hat kicsiny szabálytalan alakú, sötét felszínű kődarab 50 és 420 km közötti átmérőjű. Legnagyobb holdja a 2700 km átmérőjű Triton, amely retrográd pályán kering.
• A Neptunusz mellett elrepülő Voyager-2 űrszonda
• két keskeny gyűrűt
• egy halványabb és szélesebb belső gyűrűt
• valamint a két keskeny gyűrű között egy porrészecskékből álló széles sávot
fedezett fel.

(Csavarodó gyűrűk.)

Képek a Neptunuszról:

• (A HST felvétele.)
• A Neptunusz felhői
• HST felvétele

A Neptunusz holdjai

           Távolság   Sugár    Tömeg
Hold       (000 km)   (km)     (kg)   Felfedező   Dátum
---------  --------  ------  -------  ----------  -----
Naiad            48      29      ?    Voyager-2    1989
Thalassa         50      40      ?    Voyager-2    1989
Despina          53      74      ?    Voyager-2    1989
Galatea          62      79      ?    Voyager-2    1989
Larissa          74      96      ?    Voyager-2    1989
Proteus         118     209      ?    Voyager-2    1989
Triton          355    1350  2.14e22  Lassell      1846
Nereid         5509     170      ?    Kuiper       1949

A Neptunusz gyűrűi

         Távlság   Szélesség
Gyűrű       (km)      (km)        aka
-------  --------  ---------  -------
Diffuse    41900       15     1989N3R
Inner      53200       15     1989N2R
Plateau    53200     5800     1989N4R
Main       62930     < 50     1989N1R