Galilei-holdak

• A Galilei-holdak olyan fényesek, hogy akár szabad szemmel is megfigyelhetők lennének, ha a Jupiter nem vakítana el bennünket, (a Jupiter korongját kitakarva egyébként megfigyelhetők). A Jupiter négy legnagyobb holdját 1610-ben Galilei nem sokkal azután fedezte fel, hogy elkészítette első távcsövét. Méretük is elég tekintélyes, nagyobb távcsövekkel még felszíni alakzatok is felismerhetők e holdakon. Közülük az Európa a legkisebb, a Ganymede pedig a legnagyobb; az előbbi körülbelül akkora mint a Hold, az utóbbi a Merkúrnál is nagyobb. Mind a négy hold majdnem kör alakú pályán kering, méghozzá szinte pontosan a Jupiter egyenlítői síkjában.
• Galilei munkaadójának a firenzei Medici házból származó II. Cosimónak a tiszteletére a Jupiter holdjait "Medici-holdaknak" nevezte el és minden objektumnak egy Medici családbeli nevet adott. Az uralkodói nevekből egyébként semmi sem maradt meg.
• A Galilei-holdak nagyon gyakran átvonulnak a Jupiter korongja előtt, mögé kerülnek vagy eltűnnek a bolygó árnyékában, olyan jelenséget mutatva be ezzel, amelyeket már kisebb kézi látcsövekkel is megfigyelhetünk. (Azt az esetet amikor egy hold a Jupiter korongja mögé kerül, okkultációnak nevezzük.) Ezek az égitestek felbecsülhetetlen értékű szolgálatot tettek a tudománynak, amikor fogyatkozásaik vizsgálatából sikerült megbecsülni a fény terjedési sebességét, elsőként a dán Olaf Römernek.
• A Jupiter holdjainak felfedezése részben azért volt nagy jelentőségű, mert a Jupiter a körülötte keringő holdakkal szemléletes modellt adott a Naprendszerre vonatkozóan. Ahogy a Jupiter körül a holdak keringenek ugyanúgy keringenek a bolygók a Nap körül.
• A Jupitertől mért távolságuk sorrendjében: Io, Europa, Ganymede, Callisto.

Io

Az Io a Jupiter ötödik, méret szerint pedig a harmadik legnagyobb holdja.

• Jupitertől mért távolsága: 422,000 km
• átmérő: 3630 km
• tömeg: 8.94e22 kg

• A négy hold közül a legbelső és egyben a legizgalmasabb.




• Narancssárga felszínét vulkanikus katlanok és aktív vulkánok tarkítják. A Voyager-1 nyolc aktív vulkánkitörésről számolt be, és közülük hat még a Voyager-2 későbbi repülési idején is működött. A vulkanikus kráterek hiánya arra utal, hogy a jelenlegi felszín nem több 1 millió évesnél. E különleges világot a vulkanikus működés olyan gyorsan újraburkolja, hogy létrejötte óta többször is megismétlődhettek a felszínképződés folyamatai. Az Io felszínét roppant nagyságú árapály- és elektromos erők gyötrik. Az Europa és a Ganymede szabályos időközönként zavarja az Io keringési pályáját.
• Mivel az Io mélyen a Jupiter magnetoszférájának sugárövezetén belül fekszik, feltöltött részecskék bombázzák szüntelenül, és ez a Jupiterrel, mint egy elektronáramlást folyamatosan biztosító "fluxuscső" köti össze. Ezek az elektronok mintegy 2,5 millió amper erősségű elektromos áramot is továbbítanak.
• Az Io átlagos sűrűsége a Holdéhoz közelít.
• Az Ionak állandó légköre van.


(Az Io részlete egy aktív vulkánnal.)

Europa

Az Europa a Jupiter hatodik, méret szerint a negyedik legnagyobb holdja.

• Jupitertől mért távolsága: 670,900 km
• átmérő: 3138 km
• tömeg: 4.80e22 kg

• A Jupitertől számítva a második Galilei-hold, és egyben a legkisebb. Majdnem akkora, mint a Hold.
• 

Fényvisszaverő képessége a Galilei-holdak közül a legnagyobb (0,64), s rendkívül sima felszínét a biliárdgolyóhoz lehetne hasonlítani. Kráterei nincsenek, felszínét világos és sötét sávok rácsozzák; törések, rovátkák és rövid, keskeny taréjok hálózata, melyek függőleges kiemelkedése általában 100 méter alatt marad. Ha valaha léteztek is rajta kráterek, a felszín felé ömlő jég elborította őket.
• A holdnak állandó légköre van.

Ganymede

A Ganymede a Jupiter hetedik és egyben legnagyobb holdja.

• Jupitertől mért távolsága: 1,070,000 km
• átmérő: 5262 km
• tömeg: 1.48e23 kg

• A Jupitertől harmadik, nagyság szerint pedig az első Galilei-hold, mely a Merkúrnál is nagyobb.
• Fényvisszaverő képessége 0,4. 
• 

Felszíne kétfajta tájegységből áll:
• sötét, főleg szennyezett jégből álló ősi területekből, ahol sok a kráter
• világosabb, valószínűleg megolvadt és újabb lehűlésüket megelőzően az idősebb területekre ömlött jégből állnak.

Callisto

A Callisto a Jupiter nyolcadik, méret szerint a második legnagyobb holdja.

• Jupitertől mért távolsága: 1,883,000 km
• átmérő: 4800 km
• tömeg: 1.08e23 kg

• A legkülső Galilei-hold. Nagyságban alig marad el a Merkúr mögött.




• A jég szennyezettsége miatt felszínének fényvisszaverő képessége meglehetősen alacsony, 0,2.
• Kráterekkel legsűrűbben borított égitest a Jupiter rendszerében.