WPC 2BJV` Z|xTimes New Roman (TT)C\  P6QP20?B(.phoenix#XP\  P6QXP# MICHA OWSKA, Marta, Palladium polskie. Militarne aspekty ikonogr Keseru Gizelladr. Benyik Gy?rgy 22LlbpDefault Paragraph FoDefault Paragraph Font NevNev77#C\  P6QP#  #XP\  P6QXP#teltelG=#6\  P6QP#USMAMAUS#XP\  P6QXP#footnote textfootnote textG=#C\  P6QP#USMAMAUS#XP\  P6QXP#2r~6l&footnote referencefootnote referenceheaderheader` hp x (#$"USMAMAUS$"` hp x (#page numberpage number  3' 3' 6& 6&  N   1!18 ddheader` hp x (#$"page numberUSMA"page number" p ` hp x (#`$""  header p `$"" 8 "p ZD З` hp x (#8 "p ZD USMAKeserE Gizella A XV. szzadban Cjabb elemmel gazdagodott a lengyelorszgi Mria tisztelet, a szeplStelen fogantats)val, amit 1454 utn a bernardinusok terjesztettek el testv)rGletek, int)zm)nyek, kongregci;k formjban n)pszerEs1tett)k. godzinki 1525.? Nemcsak a Mria kultusszal vagy a keleteur;pai katolicizmus t?rt)net)vel, hanem egyltaln a lengyel fejlSd)s sajtossgaival foglalkoz;k " m)g a publicisztikban is " szmontartjk Lengyelorszg SzEz Mrinak val; f?lajnlsa llomsait. Annl kevesebb pontos konkr)tum ismert az orszgon k1vGl errSl, a nemzeti t?rt)nelem szerves r)sz)t k)pezS jelens)grSl. Az elsSsorban plos k?zvet1t)sE magyar hats t)nye a mi kutat;inkat sokszor egyoldalC megk?zel1t)sre, leegyszerEs1t)sre csb1tja. A dolgozat az ezzel kapcsolatos legCjabb eredm)nyeket is ?sszefoglalja, de figyelm)t kiterjeszti a trident utni megCjuls lengyel vltozatnak csom;pontjaira: a nemesi k?ztrsasg harcias szarmata identitstudatval ?sszefGggS Cjfajta Mriatiszteletre; a sokvallsCnemzetE orszg sajt alap1tsC rendjeinek sajtos kGldet)studatra; a kolostori )let reformja keret)ben n)hny nSi rend rendk1vGli affinitsra a meditci; irnt egy korszerE misztikus t)l)s jegy)ben. Az ilyen p)ldk megvilg1tsval egyCttal szeretn)m felh1vni a figyelmet egy kGl?n?sen fontos kutat;, Karol G;rski k?zelmCltban lezrult )letmEv)re. MICHA OWSKA, Marta, Palladium polskie. Militarne aspekty ikonografii maryjej XVIIXVIII w. in: Studia Claromontana T.6, Wydawnictwo oo. Paulin;w, Jasna G;ra 1985, 2546. 8 "p ZD 8 "p ZD  8 "p ZD 8 "p ZD KeserE Gizella: 8 "p ZD 8 "p ZD A Mriakultusz n)hny sajtossga Lengyelorszgban 8 "p ZD 8 "p ZD  A lengyelorszgi Mriakultusz term)szetesen nagyon sokr)tegE, ?sszeforrott az llam )let)vel m1gnem nemzeti kultussz vlt. Mivel az elsS rendek utn folyamatosan Cjak telepedtek )szaki szomsz)dainkhoz, nluk is mindig Cj sz1neket kapott a Mria tisztelet, att;l fGggSen, milyen szerepe volt az adott rend )let)ben. ElsSk)nt a benc)sek )rkeztek Lengyelorszgba, akik Mrit kirlynSk)nt tisztelt)k. A Legszentebb SzEz Mria Mennybemenetele jegy)ben szervezt)k meg az egyhzi hierarchit, neki szentelt)k az elsS )pGleteket, a legr)gibb k)pek is ezt brzoltk. A mennybemenetel megkGl?nb?ztetett tisztelet)nek magyarorszgi hagyomnyt jobban ismerSk biztosan tudjk, lehetette szerepe a prhuzamban annak, hogy Szent Andrs )s Benedek )pp lengyelorszgi benc)s k?rnyezetbSl )rkezett hozznk. Augusztus 15. kiemelkedS Gnnep volt ott is ! lengyelGl Matka Boska Zielna azaz Gy;gyfGves Istenanya napjak)nt Gnnepelt)k. A m)g )lS pogny hagyomnyok szervesGl)s)re )s a paraszti )let tev)kenys)geihez val; alkalmazkodsra utalnak ms elnevez)sek is: Matka Boska Jagodna (fonys Istenanya, a mi Sarl;sunk megfelelSje), Matka Boska Siewna (VetS Istenanya, Kisasszony napjn Gnnepelt)k). A Salve Regina, Mater Misericordiae kezdetE francia, de a mr lengyel szerzSs)gE Pod TwojN obron+  (A Te v)delmedbe) kezdetE antifona )s az egyik elsS lengyel imdsg, Pod Tw;j p#XaptQX##XP\  P6QXP#aszcz si+ uciekamy (Palstod al menekGlGnk) mr a 12. szzadban a gondoskod; )s k?ny?rGletes Madonna kultuszt jelzik. Lengyelorszgban is ciszterek n)pszerEs1tik Mria k?zbenjr; szerep)t az BrnS, Nagyasszony jelent)sE Pani c1m nagyon erSs hangsClyozsval, de Krisztus )s a k?zbenjr; Istenanya k?z)pponti helyet foglal el a keleti kereszt)ny trad1ci;ban is. A szomsz)dsg, az uralkod; csaldok k?zti sErE rokoni kapcsolatok mind a lengyelekn)l, mind nlunk sok szlat fontak a r;mai )s a biznci kereszt)nys)g k?z?tt. Hedvig )s Jagie#XaptQX##XP\  P6QXP#o vallsossgnak is kimutattk mr keleti hatst mutat; vonsait. CsakCgy mint Magyarorszgon, a XIII!XV. szzadban az 1237tSl Lengyelorszgban is tev)kenykedS ferencesek hangsClyoztk elsSsorban a SzEzanya emberi tulajdonsgait, fSk)nt a b?lcsSn)l ringat; )s a keresztn)l gyszol; anyt n)pszerEs1tve. A Boldog IstenszGlS )s a Fjdalmas Megvlt;trs nagy hatssal volt a k?z)pkori lengyel h1vekre, a Fjdalmas Istenanya Testv)rGletei is egyre szaporodtak. A korabaliek hite szerint anyasga annak a kivltsgnak a forrsa, hogy k?zbenjr; lehessen, amit gy?ny?rEen p)ldz a Bogurodzica legkorbban a 12. sz. k?zep)n, legk)sSbb a 1213. sz. fordul;jn keletkezett 12. versszaka#footnote reference#X0X01ÍÍRfootnote text#footnote reference##C\  P6QP#э)footnote reference) Poeci polscy od redniowiecza do baroku, szerk. ukowska, Kazimiera, 78, 653654.R: Bogurodzica dziewica, Bogiem s#XaptQX##XP\  P6QXP#awiena Maryja,IstenszGlS SzEz, IstentSl h1resGlt Mria U twego syna Gospodzina, matko zwolena Maryja!Fiadnl, a hatalmasnl, ldott anya, Mria yszczy nam, spuci nam,jrj k?zben, szerezz bocsnatot. Kyrieleison.Kyrieleison. Twego dziela Krzciciela, Boyce,KeresztelS (Jnosra), Isten fia, Us#XaptQX##XP\  P6QXP#ysz g#XaptQX##XP\  P6QXP#osy, nape#XaptQX##XP\  P6QXP#9 myli czlowiecze.Hallgasd szavunk, teljes1tsd az emberi vgyakat. S#XaptQX##XP\  P6QXP#ysz modlitw+, jN nosimy,Hallgasd imnkat, tehozzd sz;l, A da% raczy, jego prosimy:Megadja majd, amit k)rGnk: A na wiecie zbony pobyt,A vilgon jmbor idSz)s, Po ywocie rajski przebyt.(let utn mennyei l)tez)s. Kyrieleison.Kyrieleison. Ezeket a sorokat gyakran )nekelt)k templomon k1vGl is, k?rmenetben, tborozskor, csatba menet (pl. Grunwaldnl, Vrnnl). A lejegyzett t?rv)nyek elStt ! msutt is ismert szoks szerint ! mindig helyet kapott, Mrinak ajnlva minden orszgos, trsadalmi )s szem)lyes Ggyet. Ugyanakkor a korai lengyel nyelvE )nekek )s imdsgok szinte mindegyike kirlynSnek tekinti St.#footnote reference#}footnote text#X)Ransom (TT)"dX##footnote reference##X)Ransom (TT)"dX#` hp x (#8 "p ZD #C\  P6QP#USMAӍ)footnote reference) Maryja czysta dziewica, Zdrowa Kr;lewno wyborna, O Gospodzie uwielbiona vagy a k)sSbbi Witam Ci+ witam Kr;lowo, Zawitaj C;rko Ojca Przedwiecznego stb. BrGckner, Aleksander, redniowieczna pie9 religijna polska, Krak;w ).n. 104, 116136; Micha#QptQ##C\  P6QP#owska, Marta, Palladium polskie. Militarne aspekty ikonografii maryjej XVIIXVIII w. in: Studia Claromontana T.6, Wydawnictwo oo. Paulin;w, Jasna G;ra 1985, 2546. )s Matka Boska w poezji polskiej, Lublin, 1959.} Jagell; Ulszl; a grunwaldi csatba Lengyelorszg V)delmezSje Istenanya nev)vel ment, majd a gySzelem)rt hlb;l alap1tott a GySzedelmes SzEz Mrinak ajnlott templomot#footnote reference#Cfootnote text#X)Ransom (TT)"dX##footnote reference##X)Ransom (TT)"dX#` hp x (#8 "p ZD #C\  P6QP#USMAӍ)footnote reference) Lublinban 14121426 k?z?tt.C. A lengyel kereszt)nys)g ekkoriban kapott hazai politikaikatonai tartalmakat, amelyek a szomsz)dokkal v1vott, eleinte v)dekezS hborCkra k)nyszer1tett orszgban mr ekkor nemzeti jelleget adnak a Mria kultusznak. Ulszl; apja, Jagell; idej)ben nagy tisztelettel ?vezt)k a Bolognb;l hozott Boldog Istenanya k)p)t Krakk;ban (Kazimierz, Szent Katalin templom), amit Beata Virgo Polonorumnak neveztek. Ennek jelentSs)g)t azonban a huszitk 1430as jasna g;rai puszt1tsakor megesett csodkat k?vetSen az ottani Fekete Madonna k)pmsnak h1re )s jelentSs)ge elhomlyos1totta, sSt azonnal vonzani kezdte a magyar, morva, cseh, szil)ziai, porosz, szsz )s litvn zarndokokat. Ez k)t fontos p)ldja annak a keleti egyhz hatst mutat; jelens)gnek, hogy a Mria tisztelet a szobrok kultusznak korban kegyk)pek k?r) ?sszpontosult. Term)szetesen a Jasna G;rra telepedett plosok k?r)ben sem ismeretlen a Legszentebb szEz ! mint a nemzet v)delmezSje ! kirlynSs)g)nek tisztelete.#footnote reference#Ufootnote text#X)Ransom (TT)"dX##footnote reference##X)Ransom (TT)"dX#` hp x (#8 "p ZD #C\  P6QP#USMAӍ)footnote reference) Szab; Lszl; vizsglta legut;bb a plosok Mria kultusznak eredet)t, tanulmnya Geneza kultu maryjnego paulin;w w+gierskich w XIII i XIV wieku c1mmel jelent meg lengyelGl in: Studia Claromontana T.3, Wydawnictwo oo. Paulin;w, Jasna G;ra 1982, 232253.U A magyarorszgi hagyomny tovbb)l)s)rSl, sSt megerSs?d)s)rSl rulkodnak az ott Srz?tt k)ziratok (pl. az 1514es misek?nyv),vagy egy hrom )vvel korbban Velenc)ben nyomtatott munka fametszete, Mikolaj z Wilkowiecka )s Walenty z Warty pr)dikci;i. 0gy Jasna G;rn ?sszekapcsol;dhatott a k)t orszg hagyomnya, ahol a hazai szlat erSs1tette az uralkod;k )s csaldjaik rendszeres zarndoklata a cz+stochowai Madonnhoz. A lengyel kutats bizony1tani ltszik, hogy az elsS Jasna G;rra zarndokl; uralkod; Nagy Kzm)r ! elSsz?r koronzst k?vetSen, 1448ban, teht mr a huszitk tmadsakor megesett csodk utn, majd a hetvenes )vekben, mindk)tszer rendk1vGl szorongatott politikai helyzetben ment a kolostorba. ElsS zarndoklatra anyja, Zs;fia is elk1s)rte. A kirlynS 16 )vesen hagyta el a pravoszlv hitet, ami Mriatisztelet)nek m)gis komoly forrsa maradhatott.#footnote reference#footnote text#X)Ransom (TT)"dX##footnote reference##X)Ransom (TT)"dX#` hp x (#8 "p ZD #C\  P6QP#USMAӍ)footnote reference) G;rski, Karol, Pielgrzymki Kazimierza Jagiello9czyka na Jasna G;r+, uo. 4348. A moszkvai fejedelems)g felett Orsznl (1514) aratott gySzelme utn >reg Zsigmond parancsot adott, tartsanak mis)t a Mennybement Istenanynak mint a lengyelek GySzedelmes KirlynSj)nek. T?bbsz?r is elzarndokolt a cz+stochowai Madonnhoz, az elSbb eml1tett gySzelem utni hlaadsa a legh1resebb Ctja volt, ahol f?lajnlotta a zskmnyolt hadizszl;kat. A tisztelet )s hla hasonl; jeleit adtk Mrinak oroszok, t?r?k?k elleni sikeres hadjrataik)rt II. Henrik )s ut;da, Bthory Istvn is, ut;bbbi kardjt is neki ajnd)kozta. BS szz )vvel k)sSbb Sobieski Jnos minden hadjratra magval vitte a kegyk)p msolatt, 1gy B)cs ostromhoz is, a csata elStt mondott mis)n ez szolglt oltrk)pGl.#footnote reference#_footnote text#X)Ransom (TT)"dX##footnote reference##X)Ransom (TT)"dX#` hp x (#8 "p ZD #C\  P6QP#USMAӍ)footnote reference) Jasna G;ra Mrija mindezeknek megfelelSen a 16. szzadban mr tr;nteremnek is beillS helyet kapott, baldachin alatt, a falakat a Bolognetti kardinlis ajnd)kozta itliai kordovn bor1totta. Ld. m)g Osiad#QptQ##C\  P6QP#y, Efrem J., Znaczenie Jasnej G;ry w religijnoci i kulturze polskiej wed#QptQ##C\  P6QP#ug nauki O. Jana Dionizego oby9skiego (15931654), uo. 104124._ Taln a k)pek tisztelet)nek n)pszerEs)ge magyarzza, hogy a kirlynSi c1met felvltva kapja a kegyk)p )s a SzEz. ElSsz?r 1568ban Grzegorz z Sambora nevezte 1rsban a cz+stochowai Madonnt Lengyelorszg )s a lengyelek kirlynSj)nek#footnote reference#footnote text#X)Ransom (TT)"dX##footnote reference##X)Ransom (TT)"dX#` hp x (#8 "p ZD #C\  P6QP#USMAӍ)footnote reference) Budzy9ski, J;zef, O szesnastowiecznym poemacie #QptQ##C\  P6QP#aci9skim Grzegorza z Sambora "Censtochova" (1568), uo. 4967., korbban msok (M. La9ckoro9ski, M. z Wilkowiecka, P. Risinus) az orszg patr;njnak. 1588ban a krakk;i egyetem rektora Gnnep)lyesen k)ri, legyen a szarmatk j; patr;nja#footnote reference#footnote text#X)Ransom (TT)"dX##footnote reference##X)Ransom (TT)"dX#` hp x (#8 "p ZD #C\  P6QP#USMAӍ)footnote reference) Micha#QptQ##C\  P6QP#owska im. 27., IV. Ulszl; idej)n pedig egyenesen 1gy imdkoztak:"Daj panno za Twym m+stwem, dosta% Carogrodu" vagyis: add, hogy vit)zs)geddel bevegyGk a crvrost.#footnote reference## footnote text#X)Ransom (TT)"dX##footnote reference##X)Ransom (TT)"dX#` hp x (#8 "p ZD #C\  P6QP#USMAӍ)footnote reference) A jasna g;rai Istenanya ill. Cz+stochowa )s a lengyel k?lt)szet kapcsolatt vizsglja Roej, Stefan Jan, Obecno% Matki Boej Jasnog;rskiej w polskiej tw;rczoci poetyckiej, in: Studia Claromontana T.3. 3042.# A minden kegyelem k?zvet1tSj)re, Mrira )p1tS dev;ci;s ramlatok 16. szzadban tapasztalhat; terjed)se term)szetesen erSs1tette tisztelet)t, Cj vonsokkal is felruhzta azt. Ilyen volt a karmelita skapulr)s Istenanya kultusza vagy a domonkosok R;zsafGz)res Mrija, ami a nlunk is ismert R;zsafGz)r testv)rGleteinek a protestantizmus h;d1tsval prhuzamos alap1tsi lzban nyilvnult meg )s szint)n kimutathat; lengyelorszgi elSzm)nyeire utal, hogy pl. Danckban mr a 15. szzadban egy eg)sz utct, a Paternoster utct r;zsafGz)r k)sz1tS mesterek laktk.#footnote reference#7 footnote text#X)Ransom (TT)"dX##footnote reference##X)Ransom (TT)"dX#` hp x (#8 "p ZD #C\  P6QP#USMAӍ)footnote reference) BrGckner 434, 443.7 Az eml1tett >reg Zsigmond katoni Gtk?zetbe menet r;zsafGz)rt mondtak, egy 1508as gySzelem utn a kirly tagja lett a krakk;i R;zsafGz)r testv)rGletnek, amiben ut;dai k?vett)k. Jagell; Anna, Bthory idSskorC ifjC feles)ge 1577ben gondoskodik e testv)rGletek terjed)s)nek meggyors1tsr;l. A r;zsafGz)rnek v)gleges, mai formban val; elterjeszt)se a domonkosok )rdeme, Sk nevezik t a Havas Istenanya krakk;i Szenthromsg templombeli k)p)t R;zsafGz)resnek. Ezek msutt is ismert jelens)gek, csakCgy mint a jezsuita koll)giumokhoz kapcsol;d; Mria kongregci;k szaporodsa, ami mind a n?vend)kek csaldjnak, mind a k?rny)k lakossgnak aktivizlsra nagyon bevlt. Oly sok jezsuita iskola nem mindig sikeres tmogat;jak)nt Bthory Istvn ugyan k?zvetve hozzjrulhatott a Mriatisztelet formlshoz, a korbban elmondottak taln m)gis cfoljk azt a t?bb magyar szerzSn)l olvashat; ll1tst, hogy S lenne Mria kirlynSk)nt val; tisztelet)nek meghonos1t;ja szomsz)dainknl. A Mriatisztelet minden rnyalatnak elterjed)se majd ut;da, a f)lig sv)d III. (Vasa) Zsigmond uralkodsa alatt k?vetkezik be. A Trident utni katolikus megCjuls hatsa )s az eddig vzolt sok szz)ves gondoskods ill. patr;nussghagyomny, valamint a t?r?k szomsz)ds)g k?vetkezt)ben ezidStjt ott is megjelenS "Lengyelorszg a kereszt)nys)g v)dSbstyja" gondolat egyGtt hatroztk meg ennek a kultusznak llami, politikai )s katonai vonsait. Taln ez magyarzhatja, mi)rt h1vtk seg1ts)gGl Mrit m)g a lengyel klvinistk sSt antitrinitriusok is,#footnote reference#s footnote text#X)Ransom (TT)"dX##footnote reference##X)Ransom (TT)"dX#` hp x (#8 "p ZD #C\  P6QP#USMAӍ)footnote reference) Janusz Tazbir h1vja f?l erre a figyelmet ld. Studia Claromontana T.3, 445. s j;llehet a teol;gusaik rendszeresen cfoljk k?zvet1tSi szerep)t, b1rljk elSt)rbe ll1tst, J)zus k?z)pponti hely)t ltva vesz)lyben.#footnote reference#- footnote text#X)Ransom (TT)"dX##footnote reference##X)Ransom (TT)"dX#` hp x (#8 "p ZD #C\  P6QP#USMAӍ)footnote reference) Korolko, Miros#QptQ##C\  P6QP#aw, Hieronima Powodowskiego "OdpowiedJ krzecija9ska na list ... do mnich;w cz+stochowskich" na tle polemik dotyczNcych Jasnej G;ry, im. 6881. - Az Cn. militns Mria kapcsn a latinul napl;t vezetS Albrycht Stanis#XaptQX##XP\  P6QXP#aw Radziwi#XaptQX##XP\  P6QXP# kancellr 1635ben megjelent, St hadvez)rhez, hatalmas, j;l megerSs1tett vroshoz hasonl1t; mEv)t elsSsorban felt)telezett forrsa miatt )rdemes eml1tenGnk. Annak a Joannes Davidnak Pancarpium Marianumval mutat szoros rokonsgot, akinek az 1600as )vek elej)n Antwerpenben sorra megjelenS mEveit korn ford1tjk lengyelre. Semmik)pp sem kizrhat;, hogy honfitrsai, a katolikus N)metalf?ld lengyelorszgi misszionriusai )s az ltaluk terjesztett kegyes szerzSk a korbban felt)telezettn)l nagyobb hatst gyakoroltak a magyar katolicizmusra. David msik, a r sokkal jellemzSbb misztikus aszk)zissel jellemezhetS mEv)t t?bb lengyel kiads utn ford1totta magyarra Wessel)nyi Istvn Az eljegyzett szem)lyeknek paradisomkertje c1mmel.#footnote reference#footnote text#X)Ransom (TT)"dX##footnote reference##X)Ransom (TT)"dX#` hp x (#8 "p ZD #C\  P6QP#USMAӍ)footnote reference) Br; Wessel)nyi Istvn, Az eljegyzett szem)lyeknek paradicsomkertje, sajt; al rendezte T;th Margit. Adattr a XVIXVIII. szzadi szellemi mozgalmaink t?rt)net)hez, 28. Szeged, 1990. (rdemes m)g egy kit)rSt tenni )s a lengyel katolikus megCjuls egyik ! minden bizonnyal a Mriatisztelet szempontjb;l is igen l)nyeges sajtossgt bemutatni. Jelen esetben nemcsak a sokoldalC t?rt)n)sz, a lengyel lelkis)g t?rt)net)ben is fradhatatlan forrsismeretet tanCs1t; Karol G;rski#footnote reference#xfootnote text#X)Ransom (TT)"dX##footnote reference##X)Ransom (TT)"dX#` hp x (#8 "p ZD #C\  P6QP#USMAӍ)footnote reference) G;rski, Karol, Zarys dziej;w duchowoci w Polsce, Krak;w, 1986, 397.x irnti elfogultsgunk indokolja, hogy ennek a megCjulsnak n)hny llomst bemutassuk, de az is, hogy a lengyel misztika sajtos jegyei elvezetnek a 17. szzadi Mria kultusz egyedi vonsaihoz. Kit)rSnk )rthetSbb) teszi taln azt a hallatlan gyors gyarapodst, amit a szzad k?zep)ig a nSi rendek mutatnak.#footnote reference#zfootnote text#X)Ransom (TT)"dX##footnote reference##X)Ransom (TT)"dX#` hp x (#8 "p ZD #C\  P6QP#USMAӍ)footnote reference) 16001650 k?z?tt hzaik szma hromszorosra, tagjaik) 840rSl 3760ra nStt, amivel )rdemes ?sszevetni a f)rfirendekre vonatkoz;, sokkal szer)nyebb n?veked)st mutat; adatokat. Jerzy KloczowskiLidia MGllerowaJan Skarbek, A katolikus egyhz Lengyelorszgban, Budapest, 1994, 112, 114.z V)letlen csuds t?rt)net, ahogy a borjClb fSz)se k?zben f)l szem)re megvakult majd megvilgosodott Magdalena Mort+ska (15561632), a befolysos Kostka csald tagja 1578ban a chemnoi benc)s kolostorba kerGl. R lesz az elsS lengyelorszgi megval;s1t;ja a Trident utn annyira ?szt?nz?tt kolostori megCjulsnak, de nemcsak az), sokkal t?bb annl. A szeg)nys)g )s aszk)zis a k?rny)k lak;i ltal kifosztott kolostorban magt;l )rtetSdS volt, br hSsnSnk f)rfiasan kGzd?tt a k?z?s vagyon)rt. SzerintGnk a kolostoralap1t; azonban korntsem volt olyan arisztokrata szeml)letE, illetve arisztokratizmusa ms jellegE, mint a mr id)zett, magyarul is olvashat; mEben olvashat;.#footnote reference#,footnote text#X)Ransom (TT)"dX##footnote reference##X)Ransom (TT)"dX#` hp x (#8 "p ZD #C\  P6QP#USMAӍ)footnote reference) uo. 8081., Igaz, hogy elsSsorban nemesi szrmazsC lak;i voltak hzaiknak, )s jobbgylnyok nemigen lehettek nov1cik, de polgrok szGl?ttei igen, elSbbiek pedig a kolostorok mellett programosan l)trehozott iskolkba jrhattak. ElsSsorban praktikus ismereteket szerezhettek itt, 1rni, olvasni,#footnote reference#footnote text#X)Ransom (TT)"dX##footnote reference##X)Ransom (TT)"dX#` hp x (#8 "p ZD #C\  P6QP#USMAӍ)footnote reference) Mort+ska komolyan megkGzd?tt apjval, hogy az enged)lyezze szmra az olvass tanulst. k)zimunkzni tanultak, m szellemi )s lelki befolysolsuk nem c)lozta az apcasgra val; ?szt?nz)st. A benc)s apcknl nyoma sincs a benc)s szerzetesek kriptoprotestanitizmusnak#footnote reference#}footnote text#X)Ransom (TT)"dX##footnote reference##X)Ransom (TT)"dX#` hp x (#8 "p ZD #C\  P6QP#USMAӍ)footnote reference) G;rski predestinci;)rtelmez)sGket tekinti erre utal; jelnek, im. 100.}, inkbb k?z)pkori spanyol benc)sek hatsa mutathat; ki pl. a szzadfordul;n szGletett n)gypontos meditci;kban, )s erSs a bernardinus befolys, ui. eleinte Sk voltak a h?lgyek lelki vezetSi. Ut;duk 1587tSl a pozna9i jezsuita P;#XaptQX##XP\  P6QXP#g+skowicz, aki misztikusaszketikus mEvek sort ford1totta lengyelre, a kolostor fSn?kasszonya pedig e munkk kiad;ja volt: pl. Cassianus Az Atyk vacsori, Fati, Torquemada: Szt. Benedek regulja, Arias, Rossignol, Pinelli, Alvarez mEvei. Maga P;#XaptQX##XP\  P6QXP#g+skowicz (Pakostyensis, Mesochenius) lnevek alatt t?bbek k?z?tt Lelki medic1na c1mmel az apcknak sznt k?nyveket is 1rt, )s Mort+ska sokat olvastatta a nSv)reket. Az eml1tett mEvek )s a spanyol iskola sz)les k?rben aratott diadalt, hiszen a rendnek Lengyelorszgszerte gyorsan szaporodtak hzai. Che#XaptQX##XP\  P6QXP#mno )s Toru9, Pozna9 az elsS rendhzak sz)khelyei ! erSsen vrosiasodott a tgabb vid)k. Krhoztatjk ugyan a jezsuita hatsra l)trehozott besCg;hl;zatot, ugyanakkor a ki)p1tett rendszer eg)sze m)gis szelid, rbesz)lS, nem bGntetS. Az apck elm)lyGlt lelkigyakorlatokat folytattak, meditci;kat msoltak, sSt maguk is sokat 1rtak eg)szen a 18.sz v)g)ig, mert az elS1rt teljes meditci;s gyakorlathoz, amit oly komolyan vettek itt, ez is hozztartozott. A legjobbak a 17. szzad elsS fel)bSl val;k. A franciaorszgi reformokat frissenszorosan k?vett)k a ciszterek, (aptjukat azzal a felt)tellel vlasztottk meg, hogy elmegy Clairvauxba l'Argentirhez), k?z)jGk tartozott Kasper z Przem+ta atya, akinek Gnnepnapokra 1rt meditci;it is apck inspirltk, )s az (nekek )nek)bSl mer1t Elm)lked)sek v)gsS dolgokr;l c. mEve. Imak?nyv)t egyszerE, tiszta nyelv jellemzi, barokk d1szek, retorikai fordulatok n)lkGl, tanultsgt sem fitogtatja, pedig ezek az eszk?z?k k)sSbb majd teljesen elrasztjk )s kilCgozzk a belsS )letrSl sz;l; mEveket, stilisztikai mutatvnyokk vltoztatva azokat. Akrcsak Mort+sknl, itt is hinyzik az apokrif irodalom hasznlata vagy az elm)lked)sek v)g)re illesztett erSsen t)lt imdsg. K?z?s forrsokr;l lehet sz;. (rdekes megfigyelni, ahogy a 17. szzad msodik fel)ben nS az olvasottsg, ebben a mEfajban is terjed a mintahasznlat )s ezzel cs?kken az ?nll;, eredetis)g)ben )rt)kes mEvek szma. A ferencesek reformja is a szzadfordul;ra esik, amire igencsak rszorultak a 16. szzadi hanyatls utn. A kolostoraikban keletkezett, ms rendekben is olvasott eredeti mEvek inspirl;ja a tridenti reformon k1vGl a k?z)pkori ferences filoz;fusok mEveinek sorozatos nyomtatott kiadsa. A klarisszk megCjulsa m)gis jezsuita hatsra t?rt)nik )s nem mutat tCl nagy szellemi ig)nyess)get, taln ez)rt volt olyan vonz; a lnyaikat nluk elhelyezS szGlSk szem)ben. Szt. Bernt k?vetSirSl mr esett sz;, )rdemes m)g a minoritkat is megeml1teni, akiknek hatsa t?bb ms rendek)n)l, nagyon erSs )s gazdag lelkis)g nyomait hagyomnyoztk rnk. Ki kell emelnGnk Chryzostom Dobrosielskit#footnote reference#3footnote text#X)Ransom (TT)"dX##footnote reference##X)Ransom (TT)"dX#` hp x (#8 "p ZD #C\  P6QP#USMAӍ)footnote reference) G;rski 1911923, aki az elsS rendszeres aszk)tikus misztikus teol;giai mE szerzSje. A domonkos tntor1thatatlansg a a Legszentebb SzEzanya tisztelet)t nagyon elm)ly1tette. JelentSs ruszinf?ldi misszi;ikat csakCgy mint a jezsuitk)it igen megk?nny1tette Mriakultuszuk. Ut;bbiak jelentSs k)pviselSje a b)k)s lelki ?r?m apostolnak nevezett Kasper Drubicki. Stromata c1mE mEv)re erSs hatssal voltak H. Suzo, Harphius )s ut;bbi k?zvet1t)s)vel a Rajna mente )s N)metalf?ld misztikusai, de Mriakultusznak fS forrsa Ferdinando Chirino Salazar volt. Mrit rendk1vGli Anynak nevezi s Istenhez int)zett k)r)seit mind az S k?zvet1t)s)re b1zta. Pozna9ban Srz?tt hatsz?gletE kopors;portr)jnak felirata szerint "J)zust Mria szeretet)vel szeretem, Mrit J)zus)val". Mariol;gijnak l)nyege, hogy minden teremtm)ny anyjak)nt Mria a vilg BrnSje, ez)rt alattval;i kell legyGnk, ez a "subjectio" jr neki. Cs1rjban a szent Mria rabszolgasg gondolata fogalmaz;dik meg itt. Msik mEve egyenesen a De religioso mancipio c1met viseli. K?r)je szervezSd?tt a Mria tisztelet)t k?z)ppontba ll1t; )s ltala hitbuzgalmat )bresztS nagyhatsC lengyel iskola. Ennek utols; jelentSs k)pviselSje a Drubicki mEveit kiad;, )letrajzt 1670ben megjelentetS Daniel Paw#XaptQX##XP\  P6QXP#owski (16261673)#footnote reference#/footnote text#X)Ransom (TT)"dX##footnote reference##X)Ransom (TT)"dX#` hp x (#8 "p ZD #C\  P6QP#USMAӍ)footnote reference) G;rski 169/, a recollectio mestere. Bajororszgi professzorkods utn 1rt legnevezetesebb mEv)t a szeplStelen fogantatsnak szentelte. A sajtosan lengyel katolikus lelkis)g megszGlet)s)t a17. szzad elsS fel)re datlhatjuk. Legeredetibb elem)nek, a szent rabszolgasg tan1tsnak lengyelorszgi eredeztet)s)t Louis Grignon de Monfort (16731716) vetette fel. Falatiusra torz1totta, de f?lh1vta a figyelmet Franciszek Stanis#XaptQX##XP\  P6QXP#aw Foenicjusz (Fenicki) nev)re, akinek 1632ben Lublinban jelent meg Mariae Mancipium c. mEve, amit kieg)sz1t)sekkel m)g abban az )vben lengyelGl is kiadott bartja, Jan Chom+towski ldott SzEz Mria Bilincsecsk)je avagy annak m;dja, hogyan adjuk magunkat az S rabszolgasgra#footnote reference#X01ÍÍX01ÍÍEfootnote text#footnote reference##C\  P6QP#э)footnote reference) P+tko B. Panny Maryjej albo spos;b oddawania si+ jej za niewolnikaE c1mmel. Ez eg)szen Cjfajta Mriakultusz kezdete. Mindk)t lengyel jezsuita a k?z)pkori rabszolgasg hagyomnyra, a 11. szzadi Damini Szt. P)terre )s Walter von Birbachra hivatkozik. G;rski szerint alapos kuatatsok n)lkGl nem kizrhat; az esetleges olasz hats.#footnote reference#X01ÍÍX01ÍÍ_footnote text#footnote reference##C\  P6QP#э)footnote reference) Egy wroc#QptQ##C\  P6QP#awban Srz?tt k)ziratra utal, a Nauka przedziwna i osobliwa jako s#QptQ##C\  P6QP#uy% i czci%  NajchwalebniejszN Pann+ MaryjN, amit 1621ben ford1tottak olaszb;l._ A kultusz k?vetSi Ego Mancipium Mariae feliratC jelv)nyt viseltek. Tagfelv)tel GyGm?lcsolt; Boldogasszony )s a Mennybemenetel napjn volt, a felszenteltek bilincsre eml)keztetS lncocskt viseltek. K?telezetts)geik k?z) tartozott a meditls, a lelkiismeret tisztntartsa )s a fS jellemhiba legySz)s)ben mutatott buzgalom, MriaGnnepeken a szents)gek felv)tele, mindennapos szentmisehallgats, szombati istentiszteletek tartsa, estireggeli Mria litnia. Fenicki, Chom+towski )s msok#footnote reference#^footnote text#X)Ransom (TT)"dX##footnote reference##X)Ransom (TT)"dX#` hp x (#8 "p ZD #C\  P6QP#USMAӍ)footnote reference) Jan Nieliski, Mateusz Warszawski, Jan Morawski jezsuitk.^ fogadalmi formulkat szerkesztettek a szent rabszolgasgra ajnlkoz;knak Ezek eredete m)g nem teljesen tisztzott, Cgy tEnik, az elsSt Viln;ban nyomtk 1582ben.#footnote reference#footnote text#X)Ransom (TT)"dX##footnote reference##X)Ransom (TT)"dX#` hp x (#8 "p ZD #C\  P6QP#USMAӍ)footnote reference) Ugyanakkor annak az 1656ban elhangzott eskGnek, amiben Jnos Kzm)r Mrit Lengyelorszg kirlynSj)nek nevezi, felajnlja neki a sv)dektSl tiport orszgot, forrsa egyesek szerint XIII. Lajos hasonl; 1638as felajnlsa, de elk)pzelhetS, hogy ez is az elSbb emlegetett Viln;ban kiadott eskGvel hozhat; kapcsolatba. A jezsuitk mellett a karmelitk, k?ztGk a 17. szzad msodik fel)nek legjellegzetesebb szerzSje, Stanis#XaptQX##XP\  P6QXP#aw Frezer (Bonawentura od w. Stanis#XaptQX##XP\  P6QXP#awa) is terjesztik ezt a kultuszt. A hajdani huszrt mr nem a szzad elej)n belga f?ldrSl j?tt, Cjfajta meditci;kat meghonos1t; karmelita hagyomny intellektualizmusa jellemzi, st1lusa sem igazn kifinomult. A nemcsak rendtrsai k?z?tt terjesztett mEv)ben gy?ny?rE r)szletet tallunk m)gis, Mrinak val; f?lajnlkozst: "A legszentebb szenthromsg m)lt;sga elStt llva megvallom, ?r?k rabszolgd vagyok, mindenek f?l?tt ldott SzEz Mria, elismerem, Te vagy BrnSm )s minden f?ldi )s ?r?k javam kirlynSje". A 17. szzad k?zep)n Lengyelorszgban ?t )ven t dCl; hborCk, amelyek r)szben lek?t?tt)k a harminc)ves hborC utn felszabadul; katonai erSket, ms hasznot a t)rs)gnek nem hoztak. M)gis fontos sz;lnunk a fSleg sv)dlengyel hborCkr;l, amelyek erd)lyi, osztrk, kozk, tatr hadakat is az orszgba sodortak le1rhatatlan pusztulst okozva. A fegyverek tarolsa utn nehezen lltak talpra a rendek. A r)giekn)l G;rski diagn;zisa szerint a Mriakultusz elsSsorban a csodat)vS kegyhelyekhez val; zarndoklatok n)pszerEs1t)s)re, skapulr)s, r;zsafGz)res testv)rGletek tagsgra korltoz;dott. M)gis regisztrlhat;k vltozsok, mint pl. a k?z)pkori n)pszerEs)g)t r)g elvesztett remetes)g Cjj)led)se. ElsSsorban a harcokt;l megcs?m?rl?tt, immr v)gleg munka n)lkGl maradt katonk vlasztottk ezt az )letet. EgyikGk remetehzt )s folyamatban l)vS kpolnaalap1tsi enged)ly)t mintegy tvette Stanis#XaptQX##XP\  P6QXP#aw Papczy9ski, a Mris rend megalap1t;ja, aki Podolinban kerGlt a piaristkhoz, m f?lszentel)se elStt elhagyta Podolint,#footnote reference#footnote text#X)Ransom (TT)"dX##footnote reference##X)Ransom (TT)"dX#` hp x (#8 "p ZD #C\  P6QP#USMAӍ)footnote reference) A kovcs fiak)nt szGletett novicius csal;dott mestereiben, mert szerinte azok annyira az eredem)nyekre, a j?vSre koncentrltak, hogy csak a felsSbb osztlyokkal foglalkoztak )rdemben. hogy Mria t1z er)nye tisztelet)re rendet alap1tson. A SzeplStelen SzEz tisztelete )s az egyszerE n)p oktatsa, imdkozs a pestisben )s harcban elhunytak)rt ! ezek voltak a rend fS c)ljai. 1671ben kezdte meg 30)ves munkjt, t1z )v mCltn a ppa megerSs1ti az alap1tst Legmagasztosabb SzEz Mrink SzeplStelen Fogantatsnak kongregci;ja n)ven.#footnote reference#footnote text#X)Ransom (TT)"dX##footnote reference##X)Ransom (TT)"dX#` hp x (#8 "p ZD #C\  P6QP#USMAӍ)footnote reference) A szeplStelen fogantats kultusznak ferences hatst mutat; nyomai mr a XV. szzad k?zep)n felbukkantak 1699ben a rend alapszablyainak elfogadsakor mr mintegy tucatnyi kolostoruk j?tt l)tre orszgszerte. Portugliban is mEk?d?tt pr kolostoruk, lengyelorszgi irny1tssal. A t1z er)nyre )p1tS, m)g k?z)pkori alap1tsC rendekkel egyGtt az ?v) is ferences felGgyelet al tartozott ugyan, m)gis kimutathat;k gostoni )s piarista hatsok valamint teljesen egy)ni sajtsgok is. Mria d1cs)rete mellett odaad;an imdkoztak a tiszt1t;tEzben szenvedS lelkek)rt, elsSsorban a hborCs halottak)rt. Az alap1t; Templum Dei Mysticum c1mE mEvecsk)j)bSl leszErhetS, hogy elzrk;zott az ?mlengS )rzelmess)gtSl, aszk)zist )s erk?lcs?ss)get, az akarat felfGggeszt)s)vel teljes sz;fogadst ajnl a t?k)letess)gre t?rekvS kereszt)nyeknek. V)gGl m)g egy lengyel alap1tsC rendrSl sz;ln)k, )s ez lesz egyCttal az egyetlen18. szzadi p)ldnk: lengyelesen marjawitkinek, siostry Mariae vitaenek, Mria )lete nSv)reinek nevezt)k azt az 1752es alap1tsC rendet, amelyet J;zef Stefan Turczynowicz, a vilnoi Szt. Istvn templom pl)bnosa hozott l)tre. 1744es t?rv)nyek szerint zsid;k t)r1t)se lenne a rend f)rfi )s nS tagjainak feladata. Ut;bbiak eredm)nyesebbek, ez)rt a f)rfiak tev)kenys)g)t megszGntetik. Az alap1t; maga 500 zsid;t t)r1t meg. A nSv)rek szeg)ny rvkat neveltek m)g: "j; szolgkat belSlGk". Ez a rendalap1ts mr a G;rski ltal trsadalmi katolicizmus l)trej?tt)nek nevezett folyamat v)g)t jelzi, Lengyelorszg lak;inak tClnyom; t?bbs)ge katolikuss vlt. A felekezeti egys)gesGl)s erSs1tette a nyelvi integrci;t is, s a Mria kultusz jegy)ben az )v minden napjra Mria )let)bSl vett r)szleteket elbesz)lS kalendriumok olvassra szoktattak, s a 17. szzad k?zep)nek vallsossgt )s Mria kultuszt d?ntSen felsz1nesnek diagnosztizl; kutat;k v)lem)nye szerint erre is szGks)g volt a helyzet megvltozshoz. Taln tCl sok t)nyszE Cjdonsgot id)ztem a legfrissebb feldogozsokb;l. Arra pedig v)gk)pp nem volt lehetSs)gem, hogy a kGl?nb?zS interpretci;k k?z?tti kGl?nbs)geket )rz)keltessem. Mindenesetre figyelmeztetn)k arra, hogy a magyar nyelven olvashat;, olykor a dolog term)szet)bSl ad;d;an leegyszerEs1tS elk)pzel)sek k?zGl is csupn az egyiknek tekinthetjGk K#XaptQX##XP\  P6QXP#oczowski)k)t, s a fentiekben sokat emlegetett Karol G;rski monogrfijt )ppen az)rt tartom szeml)let)ben is p)ldamutat;nak, mert a lengyel ?ntudat tClteng)seitSl tart;zkod;an, igen rnyaltan k)pes bemutatni e jelens)gcsoport soksz1nEs)g)t s az apologetikus hangnemtSl v)gk)pp tart;zkodva sok kuattsi feladatra h1vja fel honfitrsai figyelm)t is. A soksz1nE bemutats nem k1m)li meg Sket a szmbavett tendencik bizonyos rnyoldalait;l sem, gondolok pl. arra, amik)ppen arr;l besz)l, hogy a szarmatizmus mindent el?ntS l)gk?r)ben a kolostori )letbe val; bekapcsol;ds nem egy esetben a nemesi privil)giumok egyik komponens)v) vlt.  A kalendriumoknak nagy szerepe a Mria tiszteletben, a h; minden napjra; a szombat Mrinak ldozsa terjed. #^\  P6QP# 216 #XP\  P6QXP#  Mshov!!! G;rski szerint a 17 szzad msodik fel)ben kivirgz; lengyel Mriamisztika a k?lt)szet misztikus szempontC vizsglatval m)lt;bb f)nyben tGnd?k?lhetne az ut;dok szem)ben. K?nyv)ben t?bb kutatsi hinyra mutat r, pl. amikor figyelmeztet a francia jezsuita Surin 1630as )vvekbeli lengyel prhuzamaira bebesz)lt v. t)nyleges hborodottak gondozsa)#footnote reference#0footnote text#X)Ransom (TT)"dX##footnote reference##X)Ransom (TT)"dX#` hp x (#8 "p ZD #C\  P6QP#USMAӍ)footnote reference) G;rski 171.0. Sok jeles mariol;gus 1r;juk k?zGl kiemelkedik Justyn Zapartowicz (+1649), akinek Discursus super litanias Lauretannas c. mEv)t 1868ban francira ford1tjk, majd 21 )v mClva Npolyban is kiadjk. A 17. szzad msodik fel)ben egymst k?vetik a francia kirlyn)k, francia rendek tovbb szaporodnak, semmi Cjsg, nincsenek igazn eredeti mEvek. A parasztok sorsnak enyh1t)s)re tett 1g)ret)t nem tarthatta be a teljesen lepusztult orszgban a b)ke bek?sz?nte heti hat napos robotot hozott, de ezek 1571 okt. 7. Lepanto a r;zsafEz)r imdsgnak )s 1gy Mrinak tulajdon1tottk (1573t;l ennek tisztre Mria h;napja az okt;ber. A t?r?kkel szemben Mria "Auxilium Christianorum", ezt hasznljk persze nemcsak nlunk, de Loban is. A sokfel) szakadt kereszt)nys)g k?rnyezet)ben K?z)pEur;pban S a felelSs a "Religio Immaculata")rt azaz a s)rtetlen tan )s az igaz egyhz megtestes1tSje. Mria 1620ban a feh)rhegyi gySzelemben "Maria de Victoria, )s ezzel II. )s III. Ferdinandnak a legfSbb generlisa )s tbornagy lett#footnote reference#5footnote text#X)Ransom (TT)"dX##footnote reference##X)Ransom (TT)"dX#` hp x (#8 "p ZD #C\  P6QP#USMAӍ)footnote reference) BrGckner W. 443.5. Barokk mEfajok. Barokk egyhzi )nekek ARANY ABC j)nek t1pusa akrosztichonnal Loretoi litania mint tipus, egyhzatykkegyhelyek mint teol. trad1ci; helyi hagyomny kettSs bizony1t)k lelki m)lys)g )s f?ldrajzi sz)less)g Atlas Marianus, metaforika )s emblematika, dogmatikai alap Lemmer, osztrk mariol;gus forrsai Magnum Speculum Exmplorum (Deventer 1481) Cjrakiadsnak 1. kiadsa 1603t;l jelent meg a belgiumi Douaiban a jezsuita Johann Maior feldolgozsban, Maria Deipara Thronus Dei Pietro Antonio Spinelli 1585tSl Npolyban, R;mban majd szint)n Belgiumban kiadott k?tetei(?sszkiads 161819, 1663 K?ln)#footnote reference#6footnote text#X)Ransom (TT)"dX##footnote reference##X)Ransom (TT)"dX#` hp x (#8 "p ZD #C\  P6QP#USMAӍ)footnote reference) brGckner, W. 434.6 XVII k?zep)n BrGckner, Krzyzanowski szerint toleranciahiny )s igencsak felsz1nes Mriakultusz#footnote reference#footnote text#X)Ransom (TT)"dX##footnote reference##X)Ransom (TT)"dX#` hp x (#8 "p ZD #C\  P6QP#USMAӍ)footnote reference) hiv. Osiadl*y ou. BrGckner Dzieje literatury polskiej w zarysie, T.2. Wwa, 1903, 226, Krzyzanowski, J., Zarys dziej;w literatury polskiej, Wr. Wwa, 1965, 116. id)zni BrGckner forrsait: Roz*ej ZP., Stefan, Obecnosc Matki Boz*ej Jasnog;rskiej w polskiej tw;rczosci poetyckiej, in: Studia Claromontana T.3, Wydawnictwo oo. Paulin;w, Jasna G;ra 1982, 3042. G;rski, Karol, Pielgrzymki Kazimierza Jagiellon*czyka na Jasna G;re* , in: Studia Claromontana T.3, Wydawnictwo oo. Paulin;w, Jasna G;ra 1983, 4348. Korolko, Mirosl*aw, Hieronima Powodowskiego "Odpowiedz* krzes*cijan*ska na list ... do "mnich;w cze*sochowskich" na tle polemik dotycza*cych Jasnej G;ry in: Studia Claromontana T.3, Wydawnictwo oo. Paulin;w, Jasna G;ra 1983, 6881. Zyskowska, Anna, Praktyki religijne i zasie*g geograficznospol*eczny kultu Matki Boz*ej Jasnog;rskiej w XVI w. wedlug "Liber miraculorum" , in: Studia Claromontana T.3, Wydawnictwo oo. Paulin;w, Jasna G;ra 1983, 82103. Szab; Lszl;, Geneza kultu maryjnego paulin;w we*gierskich w XIII i XIV wieku , in: Studia Claromontana T.3, Wydawnictwo oo. Paulin;w, Jasna G;ra 1983, 232253. 13701382 a perszonluni; ideje, ekkor Nagy Lajos rokona, Ulszl; opolei herceg telep1t Cze*stochowaba 16 moi (mrianosztrai) szerzetest, hogy Srizz)k a Fekete Madonna szent k)p)t. Szab; szerint a plosok Mria kultusznak 3 forrsa: magyar nemzeti tudat, a Mon )lS remet)k p)ldja, sajt rendi hagyomnyuk. 1. Szt Istvn M. mennybemenetele napjn koronztatta meg magt, Gnnepnapp )s t?rv)nytevS napp tette. Szt. Lszl; (10771095) p)nz)nek egyik oldaln is Mria (DE: uez Biznban is). 1550ees ogy hatrozata arr;l, h. a reformci; ellen)re tartsk meg ezt a szokst (legt?bbsz?r Istvn a koront Mnak adja )ppen, de mikort;l )pp 1gy?) Szt. Andrs, Szt. Benedek Lengyelorszgb;l j?ttek m)g G)za idej)n, benc)s klastromot cser)lnek a remetes)gre Justinianus ajnlotta fel elSsz?r birodalmt a Boldogsgos szEznek a VI. szzadban, aki ut;dainak pecs)tjein, p)nzein is feltEnik, van amelyiken az uralkod; szEz Mria kez)bSl kapja a csszri koront. Mauricius csszr haj;in a Phokas ellen harcol; SzEz akit Chalcedon k?zel)ben 602ben meg?ltek. Harcos Mria biznci kultusza. REGINA POLONIAE AUGUSTISSIMA VIRGO MATER DEI MARIA REGNO POLONORUM BENEFICENTIA PODIGIOSARUM IMAGINUM, TAM PACE, QVAM BELLO CELEBERRIMA. Eg)szen ellent)tesen gondolkodott a klvinistb;l 1590ben jezsuitv lett, majd 1606t;l a Collegium Romanumban lelki gondoz; Miko#XaptQX##XP\  P6QXP#aj L+czycki, akinek fSmEve az Opusculum Spiritualia (1 kiadsa Antwerpen, 1650) 8 kiadst )rt meg kGl?nb?zS nyelveken )s 13 fejezete a Mria kultusszal foglalkozik. Aszk)tikus felfogsnak megfelelSen a r;zsafGz)rt, a testv)rGletekben val; r)szv)telt )s a MriaGnnepek elStti b?jt?t enged)lyezi, ugyanis ezeket lehet az Atyk ill. zsinatok hatrozataival igazolni. Mindenk)ppen elismer)ssre m)lt; intellektulis erSfesz1t)se, hogy igazolja a Mriakultusz minden elem)t. Sem a szent rabszolgasg, sem Mria 10 er)nye, sem Mria csaldja nem kerGl sz;ba nla. Nem v)letlen, hogy kev)ss) vlt n)pszerEv) hazjban, de errSl k)sSbb. A loretoi csata hatsra megerSsSdS r;zsafGz)r kultusz hazai f?llngolst tmogatta az 1621es chocimi t?r?k felett aratott csods gySzelem, ennek egyenes folytatsa volt a czestochowai ostrom majd LYRICA POESI  P. MICHAELE KRASVSKI SOCIETATIS JESU SACARDOTE HONORATA. CALISSIJ TYPIS COLLEGII SOCIETATIS JESU Anno Dni 1669 Elevata est Magnificenti Tua super caelos Maria #XaptQX#&#XP\  P6QXP# Super omnem terram gloria Tua. Ita ut nec in Caelo inveniatur creatura, qv? tuam digne laudare queat magnific)tiam, nec in terra si? qvae gloriam tu am exprimer valeat. Nemo enim nec in Caelo, in terra, inventur est dignus aperire librum praerogativarum tuarum, #XaptQX#&#XP\  P6QXP# dign? solvere reptem signacula eius Bernard, serm. 2. super Salue REGINA ALEXANDER LORENCOWICZ Praepositus Povinciale Societas Jesu per Regnum Poloniae. #footnote reference#"footnote text#X)Ransom (TT)"dX##footnote reference##X)Ransom (TT)"dX#` hp x (#8 "p ZD #C\  P6QP#USMAӍ)footnote reference) "