|
|
|
|
|
|
|||||
|
|||||||||
|
|
|||||||||
|
TALLOZÁS KÖNYVTÁRUNK
ÉRTÉKEI KÖZÖTT Habent sua fata
libelli – tartja a régi mondás. Valóban
igaz: minden könyvnek megvan a -nem egyszer rendkívül érdekes, olykor
kibogozhatatlan -sorsa. Ma már nehéz lenne könyvtárunk darabjainak
útját kikutatni, fényt deríteni arra, honnan, milyen vargabetű leírásával
találták meg végleges helyüket bibliotékánkban. Természetesen itt
is léteznek kiadványok, amelyek sorsa ismerős, de a legtöbbről alig
tudunk valamit. Az alábbi néhány dokumentum valóban csak ízelítőt nyújthat
nevezetességeinkből. Kódexeinkből, kéziratainkból, ősnyomtatványainkból
és a nyomtatott állományból csupán ötletszerűen ragadtunk néhányat
illusztrálás céljából. |
|||||||||
|
MIKES Kelemen: Törökországi
levelei.
A szerző bizonyítottan eredeti kézirata. Mikes Kelemen 1717. október
10-én kezdte el leveleinek írását, s 1758. december 20-án keltezte
az utolsót. Az egybekötött 207 fiktív levél, a magyar széppróza első
terméke könyvtárunk egyik nagyon féltett büszkesége. 1986-ban
az OSZK-ban restaurálták. Mikes Törökországi leveleit Rákóczi Ferencnek
egy Horváth István nevű szolgája őrizte, és tőle került a bécsi magyar
irodalmi társaság egyik tagjához, Görög Demeterhez. Görög Demeter
pedig tovább adományozta a leveleket Kulcsár Istvánnak, s ő adta ki
1794-ben elsőnek a P .E. grófnőhöz címzett Mikes-féle leveleket.
Kulcsár örököseitől Toldy Ferenc vásárolta
meg 1858-ban. Toldyt sok szál fűzte Egerhez,
és szívesen kereste meg az érseki székvárost. Egyrészt azért, mert
Izabella nevű lánya itt volt az angolkisasszonyoknál apáca, majd főnöknő,
másrészt a tudósbarát Bartakovics Béla érsek
is szívesen látta az irodalomtörténészt. Bartakovics
érsek 1867-ben "szerezte" meg az eladósodott Toldy
Ferenctől a bujdosó székely leveleit, a főpap
pedig könyvtárunkra hagyta. |
|||||||||
|
HORAE BEATAE MARIAE VIRGINIS
- közismert nevén Egri hóráskönyv.
(Hártya.) Gyűjteményünk legértékesebb unikumát Pyrker
érsek hozta Velencéből és az ő hagyatékából került könyvtárunkba 1848.
március 14-én. A 15. század végén készített, a franciaországi Toursból
származó imakönyv mindössze 56 hártyalevelet tartalmaz. A hóráskönyvet
10, egész oldalt betöltő (110 x 72 mm), és 6 kisebb miniatúra, valamint
24 kalendárium-kép illusztrálja. 1976-ban hasonmás kiadása is megjelent
magyar, német és angol nyelvű kísérőkötettel. |
|||||||||
|
MISKOLCI László-féle MISSALE. László Miskolci Mass-book; László Miskolci Messbuch. (Pergamen.) 1394-ből származik. A missale
(más néven: misekönyv) a kánon előtti kép festőjéről, Miskolci Lászlóról
kapta nevét. Ez az első magyar eredetű festmény, akinek alkotóját
ismeri a művészettörténet. Varjú Elemér szerint Miskolci nem képzett
festő, civil ember volt. |
|||||||||
