Király Ignácz:
Halálbüntetést? - No nem!
12 pont a gondolkozás és gondolkodtatás segítéséhez
ebben a megkergült világban.
- Minden büntetés célja a nevelés, az elrettentés és az igazságosság
megbillent egyensúlyának helyreállítása. A halálbüntetésben ezek
egyike sem alkalmazható az elítéltre.
- A jogszolgáltatás emberi tényezője (tévedés lehetősége) csak az élő
elítélt esetében javítható.
- A halálbüntetés bevezetése kiemelten súlyos esetekben azzal büntet,
amit büntetni akar: végső megoldást gondolva bűnnel torolja meg a
bűnt.
- Elrettentés tekintetében a gondolkodó bűnözőt az életfogytiglani
büntetés is el tudja rettenteni a bűnelkövetéstől, ugyanakkor a nem
gondolkodó bűnözőt a halálbüntetés sem rettenti vissza esztelen
tettétől.
- A politikai hatalom gyakorlói (diktatúrák) mindig megtalálták annak
módját, hogy az útjukban állókat likvidálják, ha az ennek alapját
jelentő halálbüntetés törvényes lehetősége megvolt.
- Az igazságosság helyreállításának igénye társadalmi igényként
jelentkezik, így érvel mellette a hatalom. Az erőszakra hajlamos
társadalom közhangulata kisebb érték, mint az emberi élet. A
közmeggyőződés szelídítése ellen van, ha engedünk az erőszakos
közhangulatnak.
- A halálbüntetés állapotszerűen a hozzátartozókat sújtja a szégyen, a
gyalázat megbélyegzettségével.
- Az erőszakot szenvedőkkel való szolidaritást nem a bosszúval, nem a
megtorlással, hanem a segítőkész melléállással kell kifejezni.
- A megjavulás esélyét nem szabad elvenni senkitől.
- Az emberséges megfontolásban segít, ha magamra alkalmazom a
helyzetet: fiam, lányom, hozzátartozóm halálos ítélete esetén is le
tudnék mondani megváltozása esélyéről, az életéről?
- Az emberi életet elvenni nem szabad, de odaadni valami szép-szent-
igaz ügyért az emberiség általánosan elfogadott legnagyobb tettének
számít: vértanúságnak.
- A jézusi megbocsátás (70x7-szer = mindig) parancsa nem ismer olyan
bűncselekményt, mely kivételt jelentene, mentesítene ettől a
parancstól.
dugo@szepi.hu