1. Kezdjük el az ünnepet előző este. Ez ősi keresztény szokás (vesperás, vigília). Készítsük ki a másnapi, ünnepi ruhákat. Ez a gyerekekre különösen is hatással van. Zene, olvasás, játék, vidámság, a szokottnál kissé ünnepélyesebb vacsora jellemezze a szombatot.
  2. Vasárnapra tegyünk félre minden kenyérkereső, pénzgyarapító munkát. A testi-lelki felüdülés legyen a cél.
  3. A szentmise legyen a nap központi cselekménye.
  4. Forduljunk e napon mások felé. Szerezzünk másoknak örömet, adjunk tovább valamit lelki derünkből.
  5. Zsidó közmondás: ,,Bűn, ha valaki ünnepnapon szomorú''. Örüljünk mindennek, aminek örülhetünk, igyekezzünk másoknak vigasztalást nyújtani, ha van beteg ismerősünk, látogassuk meg.
  6. Tartóztassuk meg magunkat az epés kritikától. A vasárnap a ,,pozitívumok napja'' legyen, amikor csak a jó és a szép felé akarunk nyitottak lenni.
  7. Keressük az emberi közösséget, ne húzódjunk vissza magányunkba. Baráti vagy rokoni körben közös asztal, közös kirándulás, igényes szórakozás - ennek is ideje a vasárnap.
  8. De legyen időnk a csendes imára is. A meditáció a lélek vonzódása a ,,központ'' felé. Biztosítsuk a lélek meghitt, ünnepi találkozását Istennel. Az ájtatosságok halmozása azonban nem szerencsés, sokkal többet ér, amit másokén teszünk.
  9. A házaspárok kettesben sétáljanak egy nagyot. Beszélgessék át a hetet, figyelmesen hallgassák meg egymást, és határozzák meg az elkövetkező hét célkitűzéseit.
  10. Mi oltja ki az ünnep meghitt, békés hangulatát? Minden hajsza és minden agyon-jóllakás, ami nemcsak az evés-ivásra vonatkozik, de minden léha szórakozásra is.

Forrás: A veszprémi Magyarok Nagyasszonya Plébánia egyházközségi értesítője


dugo@szepi.hu