1. Mindenekelőtt azért beszélj, hogy megkedveljenek az emberek.
  2. Csak általánosságban beszélj Istenről és kerülj minden olyan témát, ami konkrét elköteleződést kérne.
  3. Kerüld a kényes témákat, hiszen már Jézusnak is szemére vetették: ,,Kemény beszéd ez, ki hallgatja!'' (Jn 6,60).
  4. Ne molesztáld a hallgatókat, ne érints lelkiismereti kérdéseket.
  5. Semmiképpen se mutasd ki lelkesedésedet vagy fájdalmadat, hiszen azt gondolhatnák, te magad is elhiszed, amiről beszélsz.
  6. Ne emlegesd, hogy te magad megtapasztaltad a Szentlélek erejét, mert ezzel azt a látszatot keltheted, hogy van benned valami, ami másokból hiányzik.
  7. Csak egészen általánosan ítéld el a hibákat (és ne nevezd bűnnek!), nehogy valaki magára vegye és letörjön.
  8. Ne kelts olyan benyomást, mintha Isten elvárná bárkitől is, hogy megtérjen és életét kiszolgáltassa neki.
  9. Kizárólag csak a szelíd és megbocsátó Jézusról beszélj és arról, hogy a mennyei Atya szeret bennünket, bármit is teszünk, hiszen Ő a szeretet.
  10. Legyél toleráns mindenféle felfogás iránt, kerüld a konkrét állásfoglalásokat, hiszen mindenkinek keresnie kell az igazságot. A keresést tartsd magasabbrendű tevékenységnek, mint a megtalálást.
  11. Vigyázz arra, hogy mindig mindenki megelégedetten menjen haza az igehirdetésről.


dugo@szepi.hu