Sok ember van, aki már majdnem bűntelen. Életük nyugodt áramlással folyik hivatásuk és családjuk körén belül. Nagy egészében betöltik Isten akaratát minden napjukban. Mégis úgy tűnik, életük valahogy ízetlen, hiányzik belőle az öröm és a fény: tulajdonképpen az igazi istenszeretet hiányzik. Jól megépített tűzhelyhez hasonlítanak, amelyben kialudt a tűz... Tisztességes emberek ők, ahelyett, hogy szentek lennének.
Olyan kevés kellene hozzá, hogy ezekből a tisztességes emberekből szentek legyenek. Csak egy picit még nagyobb istenszeretet, még mélyebb alázat Isten akaratával szemben, egy kicsit több áldozat és az apró napi kötelességek még tökéletesebb teljesítése. Ez minden. Az kell, hogy Isten teljesen betöltse szívünket, mint a vőlegény szívét a szeretet menyasszonya iránt.