Egy sűrű szemöldökű fickó jött oda hozzám. Azt mondja: ,,Apám, nagyon fontos ügyről van szó.''
De ez a sűrűszemöldökű nem volt olyan, mint aki fontos dolgokról beszélhet. Azt mondtam neki: ,,Menj a francba!''
Ettől kivirult, olyan lett, mint az égő csipkebokor - csakhogy rosszul, feketén égő csipkebokor. Már láttam, hogy ő majdnem az ördög, oda kell rá figyelni.
Mondtam: ,,Figyelem önt, uram.''
Tele szájjal röhögött. Érezte, hogy ez az ,,uram'' nem szívből jövő. Nem is volt szívből jövő.
- Holnap összedől a város - mondta. Alig volt kaján. - És kiválaszthatsz öt embert. Öt ember nem hal meg. Csak nevezd meg őket.
- Öt? - kérdeztem.
- Persze - mondta konokul.
- Laci - vágtam ki vitézül.
Bólintott, a hüvelykujját feltartotta.
- Babó Titti - kiáltottam.
A mutatóujját is feltartotta.
- A külvárosok is? - kérdeztem rémülten.
- Naná - mondta, és sűrűbb volt a szemöldöke, mint bármikor.
- Akkor Pisti és Ágota.
- Négy - rivallta kárörömmel.
- És az a kövér nő, aki szemben lakik velünk, a húgom, Nagybabó, egy taxisofőr a Kiskunságból, a mongolszemű közértes kislány, Skóbala, Skóbala mamája és papája, a lengyel pap, Borszéki Miki, Bogatir Ábrahám, Illés, Bertha, Rita, Verocska, a kilencvenötös buszjárat összes vezetői, Handel Editke, Édi, Aradi, a feketefejű, Kökörcsin Laji, Okos mama, Bözsike, a knégelman, egy csomó futballista, Kerecsen Pistike, Giccsék, Köbcsi, Borz Ödön, a három Etelka, Janikovszky, Kovács János, Juli, Gyömbérgyökér György, Haraszti egy, Haraszti kettő, Haraszti három, Panna-feleségem és összes testvérei, főleg Madi és mindenki, akit Madi szeret...
- Elég! - ordított a sűrűszemöldökű.
Kicsit összezsugorodott, a szemöldöke se volt már olyan sűrű. De én kíméletlenül folytattam:
- A Medvék, Király Ernő, Margitka és az a pofa, aki fütyürészve szokta verni a buszok oldalát, és a pénzesek és a pénztelenek, a fiúk, a lányok, és Keserű Ilona és Bátor Aladár és Bátortalan Aladár is...
A pasas teljesen összezsugorodott. De én nem szántam meg, keményen fölsoroltam mind a kétmillót.
- Ez az az öt - mondtam.
Előbb kihullott a szemöldöke, aztán teljesen eltűnt.
Hát így mentettem meg a várost!