Egyházak

    A Kormány felfogásának alapja az, hogy az egyházak és az állam szétválasztása nem jelentheti az egyházak és a társadalom elválasztását. Az állam semlegessége a vallásszabadsággal kapcsolatban nem jelenthet tétlenséget. A jelen nagy feladata már nem a kettéválasztás, hanem az, hogy miként biztosítható az állam és az egyházak valódi együttmüködése és egymást segítése.

    A vallásszabadság közvetlenül az emberi méltóságban gyökerezik. A vallás a legszemélyesebb közösségi ügy, közügy. A vallásos emberek egyszerre tagjai egyházuknak és polgárai a magyar hazának. A kettõ szembeállítása  természetellenes, skizofrén állapot. A kettõ harmóniája a természetes, az értékgazdagodás lehetõsége. Az európai, s így a magyar kultúra is elszakíthatatlanul a keresztény civilizációra épül. A Kormány tisztelettel ismeri el a történelmi egyházak munkáját a nemzet életében, és számít azok szolgálatára lelki, szellemi, erkölcsi, kulturális, oktatási-nevelési, szociális téren. Ezért feladatának tartja az egyházak szabadságának biztosítását mind törvényi, mind anyagi tekintetben. Az egyházak tényleges szabadságához elengedhetetlen anyagi függetlenségük, müködõképességük biztosítása.

   A Kormány kötelessége biztosítani a szabad véleménnyilvánításhoz való jog gyakorlását, valamint azt, hogy a vallásos meggyözõdés kinyilvánítása, a teljes életvitelben való követés tanítása az egyéni meggyözõdés szabadsága lehessen.

   A Kormány egyik legfontosabb célja a jelenlegi hátrányos megkülönböztetés megszüntetése. Fontos, hogy amennyiben az egyházak lakossági igény alapján közfeladatot vállalnak át, akkor ténylegesen kapják meg ugyanazt a támogatást, mint ahasonló állami vagy önkormányztai intézmények. Ennek az elmaradása esetén nemcsak az állami, önkormányzati illetve egyházi intézmény között tesznek különbséget, hanem vallási alapon gyerek és gyerek, beteg és beteg, állampolgár és állampolgár között, ami a hátrányos megkülönböztetés alkotmányos tilalmába ütközik.

    A vallásos emberek adófizetõ polgárok, adóforintjaik segítik fenntartani az állami és önkormányzati intézményeket. Ha a közfeladatokat átvállaló egyházi intézmények a vallásos embereket külön terhelik, akkor valójában kettõs adófizetésre vannak kényszerítve. A Kormány ugyanolyan támogatásban fogja részesíteni az egyházak közfeladatokat átvállaló oktatási, kulturális, egészségügyi, szociális, karitatív intézményeit, mint a hasonló tevékenységet végzõ állami és önkormányztai intézményeket.

    A Kormány az egyházi ingatlanoknál a korábbi kötelezzetségek és szerzõdések maradéktalan betartásával törekszik a mielõbbi tulajdonrendezésre.

    A Kormányt alkotó politikai pártok üdvözölték az Apostoli Szentszékkel kötött megállapodást és tudomásul vették a megállapodásban foglalt, a személyi jövedelemadó 1%-ának átutalására  vonatkozó konstrukciót. Az így befolyó összegek azonban nem mutatják egy adott egyház, vallási közösség tényleges társadalmi támogatottságát, hanem pusztán a magasabb jövedelemmel rendelkezõ rétegek általi kedveltséget. Az "1%-os modell"-bõl a nyugat-európai gyakorlattal ellnetétben, a nyugdíjasok, a fiatal értelmiségiek, tehát a történelmi egyházak híveinek jelentõs részét adó társadalmi csoportok valójában ki vannak zárva, hiszen õk életállapotukból következõen nem, vagy alig fizetnek személyi jövedelemadót. Ezért a kiegészítõ támogatásoknál nem az adott egyház, vallási közösség részére juttatott összeg nagyságát, hanem  a rendelkezõk számát kell alapul venni . A Kormány keresi a megoldást, a konstrukció kiszélesítésére a létszámarányos elosztás irányába, hogy a SZJA-t nem fizetõ állampolgárok is részt vegyenek az adóbevételbõl származó közpénzek elosztásában.

   A Kormány rendezni fogja a hittanórák finanszírozását a többi fakultatív tárgyhoz hasonló finanszírozási garanciák útján. Szorgalmazza, hogy a hittan fakultatív alapon, de védett idõben kerüljön oktatásra.

   A protestáns egyházak felépítésébõl következõen az Apostoli Szentszékkel kötött megállapodás járadékkonstrukciója számukra nem megfelelõ. Ezért a protestáns egyházak és a MAZSIHISZ részére a Kormány, velük együttmüködve belsõ egyházfelépítésüknek megfelelõ konstrukciót dolgoz ki.

   A református egyháznak komoly hátrányt okozott a hiéleti támogatás rendszerének változása. A létszámarány mellett a feladatvállalás nagyságát vették figyelembe, ezek után a közegyházi feladatok ellátását a pénzben visszakért ingatlanok értékébõl képzett járadékkal kivánták biztosítani. A protestáns egyházaknak azonban aránytalanul kevés ilyen ingatlanuk van. Ezen túlmenõen a vagyon nem a közegyházé, a Zsinaté, hanem az egyes egyházközségeké, így a kapott járadék is az egyes egyházközségeket illeti. Ebbõl viszont nem fedezhetõk közegyházi feladatok. Ezért a Kormány fontosnak tartja a református egyházzal is megkötendõ mielõbbi megállapodást, a gondot okozó kérdések megnyugtató rendezését.

    A jelenlegi egyházalapításokra vonatkozó szabályozás méltatlan helyzetet termet a valódi egyházak számára. Vallási, vagy önmagukat vallásinak nevezõ csoportok "egyházként" történõ megjelenésével ma elégséges feltétel száz fõ, ráadásul tényleges tartalmi kontroll nélkül. A vallási közösségek egyházként való megnevezését és müködését tényleges társadalmi támogatottsághoz vagy történelmi honossághoz kell kötni.

    A Kormány az egyházi személyek társadalombiztosítási nyugdíját a többi állampolgár nyugdíjához hasonló méltányossággal állami költségvetésbõl kívánja biztosítani.

    A Kormány az ezeréves évforduló ünnepére elõkészülendõ, erõfeszítéseket tesz - beleértve a legfontosabb egyházi épületek felújítását is - a Szent István-i államalapítás és a kereszténység felvételének méltó megünneplésére.

   Tekintettel arra, hogy az egyházak, illetve az egyházi fenntartású intézmények tevékenysége különbözõ szaktárcák felelõsségi területéhez tartozik, szükséges, hogy az érintett minisztériumok feledatkörében megjelenjen az egyházakkal kapcsolatos feladatok ellátása, és létrejöjjenek a feladat által igényelt szervezeti egységek. A Kormány sürgõsen megteszi az ehhez szükséges kormányrendelet-módosításokat.
 
 

    Az Egyházi Kapcsolatok Helyettes Államtitkárságának a feladatköre az Alkotmány, az 1990. évi IV. törvény, az 1997. évi CXXIV. törvénybõl következõen a magyarországi és nem magyarországi egyházakkal való kapcsolattartás, (utóbbi esetben az illetékes központi közigazgatási szervekkel együttmüködve) a területbõl következõ jogszabályok, határozatok elõkészítése, a költségvetési törvény vonatkozó részeinek elõkészítése, a szükséges jogértelmzési feladatok ellátása és végrehajtása, továbbá az 1991. évi XXXII. törvény alapján a volt egyházi ingatlanok tulajdonrendezésébõl fakadó feladatok ellátása.

    A kormányzati struktúra átalakítása következtében a Egyházi Kapcsolatok Helyettes Államtitkársága közvetlen irányítását jelenleg a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma helyettes államtitkára látja el.
 

Egyházpolitikai célkitûzések eddigi lépései

    1998. december hónapban aláírásra kerültek a protestáns egyházakkal kötött ún. járadék megállapodások (a protestáns egyházakat jellemzõ sajátosságok figyelembe vételével), így, a Magyarországi Evangélikus Egyház, a Magyarországi Baptista Egyház, valamint a Budai Szerb Ortodox Egyházmegyével és a Magyarországi Zsidó Hitközösségek Szövetségével kötött megállapodás.

    Folyamatosan  történik az egyházankénti ingatlanrendezési jegyzékek Kormány elé terjesztése az 1991. évi XXXII. tv. alapján (A Magyar Katolikus Egyház vonatkozásában elkészült, a kormány elfogadta ,1046/1999. V.5 Korm, a többi egyház esetében folymatosak  a jegyzéket elõkészítõ egyzeztetõ bizottsági tárgyalások), 1999. szeptemberre elkészülnek. Ezzel összefüggésben a következõ költségvetési évben az egyházi ingatlanrendezésre fordítandó költségvetési elõirányzat további növelése, majd ennek a szintentartása szükséges ahhoz, hogy az ingatlanrendezés a  hatályos törvényi elõirások szerint 2011-ig valóban befejezõdjék.

    Folyamatos továbbá az elõkészület a lelkiismereti és vallásszabadságról, illetve az egyházakról szóló 1990. évi IV. tv. módosítására vonatkozó javaslat kidolgozására. Ez kétharmados jogalkotási tárgy, így várhatóan módosítása csak körültekintõ elõkészítés alapján vihetõ keresztül.

    Az 1999. évi költségvetés a rendszerváltás óta  egyházpolitikai szempontból a legkiegyensúlyozottabbnak tekinthetõ, azzal az egyházak többsége elégedett. A költségvetés részérõl 1999-tõl ismét elismert és támogatott feladat a hittanoktatás támogatása.

    Megkezdõdött a komplexen az egyházakra vonatkozó jogértelmezési, jogalakalmazási tanulmányok elkészítése-összeállítása a további teendõk EU csatlakozással is összefüggõ meghatározása érdekében, pl.: a közoktaás, a felsõoktatás, a hadkötelezettség, az egyházfinanszírozás, az egyházak közfeladatellátó tevékenységével és azokból következõ társadalombiztosítási stb. területek elemzése tekintetében.

    Továbbra is folytatódik a Vatikán-Magyar Kormány képviselõibõl, delegáltjaiból álló egyztetõ fórum, a "vatikáni" katolikus megállpodásból következõ jogharmonizációs ágazati feladatok áttekintése tárgyában(oktatási-, kulturális-, gyüjteményi intézmények, stb.).

    Komplex javaslat kidolgozása a határon túli magyar testvéregyházak magyarországi ingatlanigényeinek kezelésére.
 

Az Egyházi Kapcsolatok Helyettes Államtitkársága által küldött anyagok alapján.