A KATOLIKUS EGYHÁZ GYŰJTEMÉNYEI

Esztergomi Főszékesegyházi Könyvtár
2500 Esztergom, Pázmány Péter u. 2.
Tel.: (33) 411-891
E-mail: biblotheca@ehf.hu

Fenntartó: A Főegyházmegye érseke. Főegyházmegyei intézmény, a Főszékesegyházi Káptalan könyvtára
Kutathatóság: Nyilvános könyvtár
Nyitvatartási idő: kedd és csütörtök 8-14 óra, szerda 12-17 óra.
Vezető: Czékli Béla igazgató
Az állomány jellege és feltártsága: Kb. 250.000 könyvtári egység, kb. 60 %-a magyar
nyelvű, az idegen nyelvűek többsége latin és német.
Betűrendes és helyrajzi katalógus.
Számítógépes feldolgozás - ORBIS programmal
Technikai felszereltség: fénymásoló, számítógépek, mikrofilmolvasó
Szolgáltatások: helyben olvasás, 1850 után megjelent könyvek kölcsönzése, másolatok készítése, könyvtárközi kölcsönzés
Olvasóterem: van
Mai gyűjtőkör: Fő gyűjtőkör: teológia (vallásfilozófia, biblikum, dogmatika, morális, egyháztörténet, egyházjog). Mellékgyűjtőkör: történelem, irodalom, filozófia.
A könyvtár rövid története:
A székesegyház középkori könyveiből ma csak néhány kötetet őriz a könyvtár. A török uralom alatt a káptalan Nagyszombatban, az érsekek pedig főleg Pozsonyban működtek. Az 1611-es nagyszombati tartományi zsinat rendelkezése értelmében a későbbiekben az érsekek és kanonokok könyvei a káptalani könyvtárba kerültek. A nagyszombati tartózkodás alatt jutott a könyvtárba Lippay György prímás (†1666) híres gyűjteménye, az 1681 kötetből álló Fugger-könyvtár. Szelepcsényi György (†1685) tovább gyarapította e könyvtárat. (Ma is a könyvtár különgyűjteménye e közel 3000 kötetes, fehér pergamenbe kötött könyvtár.) Barkóczy Ferenc prímás (†1765) külön érseki könyvtárat alapított Pozsonyban. Ezt fejlesztve Batthyány József érsek (†1799) Pozsonyban építtetett palotájában rendezte be híres gyűjteményét. Ő vásárolta meg Bél Mátyás kéziratos hagyatékát is. Rudnay Sándor prímás (†1831) 1821-ben elrendelte, hogy mind Nagyszombatból, mind Pozsonyból szállítsák át a könyveket az újból székhellyé tett Esztergomba. Ekkor került Esztergomba Pozsonyból az ottani érseki könyvtár. Kopácsy József (†1847) Hild Józseffel terveztetett emeletes épületet a könyvtár számára, amelybe Nagyszombatból áthozták az ottani érseki-káptalani könyvtárat, továbbá az 1820 óta Esztergomban kialakult káptalani könyvtárat. E könyvtárakat 1876-tól együttesen kezelik és Főszékesegyházi Könyvtárnak nevezik. A további gyarapodás is hagyatékokból történt. Kiemelkedik közülük Majer István kanonoké (†1891), aki tanügyi iratokat, névtárakat, prospektusokat gyűjtött, amelyek egybekötve 1200 kötetet tesznek ki. Lépold Antal kanonoktól (†1971) jelentős metszetgyűjtemény maradt. Ő festette ki Magasi Németh Gáborral a könyvtárat.
Különgyűjtemények: kéziratok, ősnyomtatványok, Fugger-gyűjtemény, RMK-kötetek, folyóiratok, térképek, Batthyány-gyűjtemény, Majer-gyűjtemény, Collectanea, schematizmusok.
Szakirodalom (válogatás):
Csontosi János: Az esztergomi főegyházi könyvtár kéziratai = Magyar Könyvszemle, 1882. p. 306-335.
Berkovits Ilona: A kódexfestészet emlékei a Főszékesegyházi Könyvtárban = Magyarország műemléki topográfiája, I/1. Budapest, 1948. p. 289-371.
Beke Margit: Az ~ Batthyány-gyűjteményének katalógusa. Budapest, 1991.
Mittelalterliche lateinische Handschriftenfragmente in Esztergom. Hrsg. András Vizkelety.- Budapest, 1993.
Borbély Andor: A esztergomi Bibliotheca Fugger-gyűjteményének eredete = Magyar Könyvszemle, 1961. p. 469-475.
Pákozdi István: Az ~, I-V. = Új Forrás, 1983. 2-6. szám.
Körmendy Kinga: Az ~, a ferences rendház és a Városi Babits Mihály Könyvtár állományának történeti áttekintése = Magyar Könyvszemle, 1991. p. 20-40.
Hasonmás kiadások:
A Jordánszky-kódex. Budapest, 1974.
Biblia Pauperum. Budapest, 1966.
 
 

Főszékesegyházi Könyvtár
6300 Kalocsa, Szentháromság tér 1.
Tel./fax: (78) 465-280
E-mail: kalbib@ communio.hcbc.hu

Fenntartó: Kalocsa-Kecskeméti Érsekség
Kutathatóság: Nyilvános könyvtár, a muzeális állomány korlátozottan nyilvános.
Olvasóknak és kutatóknak hétfőtől péntekig 9-17 óráig.
Turistáknak: április 1-től október 31-ig keddtől vasárnapig: 9-12 és 14-17 óra között.
Vezető: Lakatos Andor
Az állomány jellege és feltártsága: Kb. 150.000 kötet, közel kétharmada 1900 előttről.
Katalógusok: szerzői betűrendes, ETO szakkatalógus.
Külön katalógus a kéziratokról, ősnyomtatványokról, régi magyar könyvekről, folyóiratokról, térképekről, helytörténeti anyagról, fényképekről, metszetekről, régi bélyeggyűjteményekről
Számítógépes katalógus kiépülőben - ORBIS program
Technikai felszereltség: fénymásoló, számítógépek, mikrofilmolvasó, multimédiás PC
Szolgáltatások: helyben olvasás, kölcsönzés, másolatok készítése, irodalomkutatás, referensz-szolgálat, könyvtárközi kölcsönzés, mikrofilmolvasás.
Olvasóterem: van
Mai gyűjtőkör: katolikus teológia, filozófia, történettudomány, helytörténet, 1991 óta hittankönyvek és hitoktatási anyagok
A könyvtár rövid története:
A középkori káptalani könyvtárból mindössze két ősnyomtatványt sikerült visszaszerezni a 20. század elején. Az érsekek magánkönyvtáraiból ma egyetlen kötet sincs a kalocsai könyvtárban. A török uralom alól felszabadult Kalocsán a 18. század elején új könyvtár jött létre. Az érsekek és kanonokok hagyatékaiból egyre szaporodó állomány 1770 körül 1000 kötet. 1782-ben már 3000 kötet. Ekkor egyesítették Patachich Ádám érsek híres magánkönyvtárával. Patachich (†1784) nagyváradi püspök korában már mintegy 8000 kötetet gyűjtött össze, melyet előbb Budán, majd a kalocsai érseki palota felépülte után abban helyezett el. 1780-ban megnyílt a barokk teremkönyvtár, ízléses faragású könyvállványokon elhelyezett egységes kötésű könyvekkel, Anton Maulbertsch által festett portrékkal díszítve. Az érsek a mintegy 19.000 kötetes könyvtárat az egyházmegyére hagyományozta, annak további fejlesztéséről alapítvánnyal gondoskodott. Utóda, Kollonitz László (†1817) 23.000 kötetes könyvtárával megduplázódott az állomány. A könyvtár művelődéstörténeti és tudományos értékét lényegében a mai napig e két érsek gyűjteménye jelenti. A továbbiakban is hagyatékok gyarapították a könyvtárat. Jelentősebb hagyatékok: Klobusiczky Péteré (1846), Nádasdy Ferencé, Kunszt Péteré (1866), Lonovics Józsefé (1867), Haynald Lajosé (1891) (Haynald érsek botanikai szakkönyveit a Nemzeti Múzeumra hagyta), Huber Lipót professzoré (1946), Ijjas József érseké (1987) és Angeli Ottó nagypréposté. A gyűjtemény 60 középkori kódexet, 508 ősnyomtatványt, 3065 16. századi és kb. 9000 17. századi nyomtatványt őriz. A legrégebbi könyvek kevés kivétellel latin nyelvűek. A 17-20. századiak döntő többsége latin, magyar és német. A teológiai művek aránya mintegy 50 %.
Különgyűjtemények: kéziratok, ősnyomtatványok, atlaszok és térképek, folyóiratok, schematizmusok, kalendáriumok, Kalocsaensa, metszetek, aprónyomtatványok
Szakirodalom (válogatás):
Boros István: A ~ kéziratkatalógusa – 1850 előtti kéziratok. Budapest, 1989.
Uő: Die Bibliotheca Metropolitanae Ecclesiae Colocensis = Mitteilungsblatt der AKThB, Jahrgang 40 (1993), p. 27-41.
Uő: A ~. Budapest, 1994.
Sajó Géza: Patachich Ádám ősnyomtatvány-gyűjteménye = Magyar Könyvszemle, 1968.
p. 54-61.
Szelestei N. László: Művelődéstörténeti források a ~-ban = Magyar Könyvszemle, 1994. p.193-198.
Wehli Tünde - Boros István: Bibliák Kalocsán .- Kalocsa, 1996
Páli töredékek Satipatthana Sutta .- Kalocsa, 1997
Szathmáry Tibor: Térképkincsek Kalocsán .- Kalocsa, 1998
Hasonmás kiadás:
Sambucus, Johannes: Veterum aliquot ac recentium Medicorum Philosophorumque Icones, Lugduni Batavorum, 1603. (1985)
 
 



Főegyházmegyei Könyvtár
3300 Eger, Eszterházy tér 1. I/46.
Tel./Fax: (36) 325-211
E-mail: efk @ gemini.ektf.hu

Fenntartó: Egri Főegyházmegyei Hatóság
Kutathatóság: Nyilvános tudományos szakkönyvtár,kiszolgálja az egyházmegye papságát, teológusait és híveit, a Líceumban működő főiskola oktatóit és hallgatóit, továbbá a hazai és külföldi tudományos kutatókat.
Kölcsönzés és a régi állomány kutatása: hétfőtől péntekig, 8-16 óráig
Idegenforgalom: keddtől péntekig, 9.30-13.30-ig, szombaton és vasárnap 9.30-12.30-ig.
(Az idegenforgalom alkalmazkodik a főiskola nyitvatartási rendjéhez. A porta-szolgálat éjjel-nappal pontos felvilágosítással szolgál erről a (36) 310-466-os telefonszámon.)
Vezető: Dr. Antalóczi Lajos könyvtárigazgató.
Az állomány jellege és feltártsága: Kb. 155.000 kötet. Helyrajzi és betűrendes katalógus az
egész állományról. Az 1900 előtt összegyűjtött anyagról nyomtatott kötetkatalógus. Külön katalógus az ősnyomtatványokról, kéziratokról (az 1850 előttiekről nyomtatott),16.századi nyomtatványokról, az RMK kötetekről, a csillagászati különgyűjteményekről, a helytörténeti állományról, periodikákról, sematizmusokról.
Számítógépes feldolgozás: ORBIS programmal
Technikai felszereltség: fénymásoló,számítógép, mikrofilmolvasó
Szolgáltatások: helyben olvasás, kölcsönzés, másolatok készítése, irodalomkutatás, referensz-szolgálat, könyvtárközi kölcsönzés mikrofilmolvasás.
Olvasóterem: van
Mai gyűjtőkör: Humán tudományok. (Különös tekintettel vallási és teológiai kiadványok, helytörténet)
A könyvtár rövid története:
Egerben a 18. század közepén Barkóczy Ferenc és Eszterházy Károly püspökök egyetemet szerettek volna létrehozni. Eszterházy Károly a mai líceumot egyetem számára építtette. Ő a könyvtár megalapítója, felépíttetője és induló állományának összegyűjtője. Egész Európából vásárolt célja megvalósítása érdekében 16-18. századi tudományos kiadványokat. Giuseppe Garampi bécsi pápai nuncius és Büky József könyvtáros segítségével 1781-1785 között közel 10.000 kötet gyűlt össze. 1799-ben, Eszterházy halálakor már 20.000-nél több kötet állt polcokon. 1814-ben Fischer István érsek egyházmegyeinek nyilvánította a könyvtárat és elrendelte, hogy az elhunyt kanonokok könyvei ezentúl a Főegyházmegyei Könyvtárat gyarapítsák. A 20. század közepéig többnyire hagyatékokból gyarapodott a könyvtár. Nevesebb hagyatékok 1900-ig: Fuchs Xavér Ferenc és Fischer István érsekek (együtt 6874 kötet), Pyrker János László érsek (7140 kötet), a káptalani könyvtár (6523 kötet), Bartakovics Béla érsek (7644 kötet), Naidhart Antal jószágigazgató (5409 kötet). A 20. század második felében viszonylag magasra szökött a vásárolt könyvek száma. Az 1900 előtti állomány az ún. barokk könyvtárteremben található. A három egymásba nyíló teremben 52.625 kötet egységes egészet képez, különgyűjteményi tételei is az eredeti beosztási helyükön állnak (a csillagászati kötetek és az RMK kötetek kivételével). A 20. század második felében bekerült régi könyvek már a modern állomány közé kerültek. Az 1800 előtti anyag döntően teológiai, jogi, orvosi, történelmi, irodalmi és nyelvészeti műveket tartalmaz, latin, német és kisebb részben egyéb nyelveken. A későbbiekben a magyar nyelvű művek száma jelentősen gyarapodott. Az összállománynak kb. 15 %-a német nyelvű.
Különgyűjtemények és muzeális könyvek: 94 ősnyomtatvány, 418 RMK-tétel, 367 kötet 1900 előtti csillagászati kiadvány, 1555 tétel 16. századi nyomtatvány. Helytörténeti kiadványok száma: 5900. Folyóirat: 625 (együtt kb. 8000 évfolyam). Egyházi névtárak: 1117 kötet. Aprónyomtatványok: 7100 darab. Segédkönyvtár: 1425 kötet.
Szakirodalom:
Michalek Manó: Az Egri Érsekmegyei Könyvtár szakszerű czímjegyzéke. Eger,- 1893. (Pótfüzetek hozzá: 1894, 1900.)
Iványi Sándor: Az Egri ~ kéziratkatalógusa - 1850 előtti kéziratok.- Budapest, 1986.
Antalóczi Lajos: Az Egri ~ története, 1793-1989.- Eger, 1989. (Turisták számára, angol és német fordításban is.)
Kétszázéves az Egri ~, 1793-1993. Emlékkönyv. [Tanulmányok.] Szerk. Antalóczi Lajos.- Eger, 1993. (A kötet végén a könyvtárra vonatkozó válogatott bibliográfiával.)
Kétszáz éves az Egri ~. Emlékbeszédek.- Szerk. Antalóczi Lajos.- Eger, 1995.
Hasonmás kiadás:Horae Beatae Mariae Virginis, (XV. századi kódex) I-II.(Iványi Sándor és Dercsényi Dezső tanulmányaival.)
 
 

Érseki Simor Könyvtár
2500 Esztergom, Mindszenty tér 2.
Tel.: (33) 413-690 és (33) 411-288
Fax: (33) 411 - 085

Fenntartó: Esztergom-Budapesti Érsekség.
Kutathatóság: Nyilvános könyvtár. Előzetes bejelentkezés alapján fogadja a kutatókat.
Nyitvatartási idő: kedd: 8.30-16 óráig , szerda-csütörtök: 8.30-12.30-ig
Vezető: Hegedűs András
Az állomány jellege és feltártsága: Kb. 70.000 kötet.Teológia, történettudomány, irodalomtudomány, filológia, művészettörténet, pedagógia. Betűrendes és szakkatalógus. Számítógépes feldolgozás - ORBIS program.
Technikai felszereltség: fénymásoló, számítógép, mikrofilmolvasó
Szolgáltatások: helyben olvasás, másolatok készítése
Olvasóterem: van
Mai gyűjtőkör: A könyvtár az esztergomi érsekek magánkönyvtárával, továbbá a Főegyházmegyei Hivatal által beszerzett könyvekkel és folyóiratokkal gyarapszik.
A könyvtár rövid története:
Simor János (1867-1891) hercegprímás alapítása. A jeles könyvgyűjtő Simor Európát behálózó könyv-szakértők révén gyűjtötte össze a könyvtár alapját képező mintegy 40.000 kötetet. 1882-ben készült el a prímási palotában a korszerű, háromszintes könyvtárterem. A "könyvállványok két emeletre emelkednek, s a könyvsorok hosszában pedig folyosók nyúlnak el". Az elhunyt prímások magánkönyvtárán kívül a Hercegprímási Uradalom Könyvtára és a Főegyházmegyei Főtanfelügyelőség pedagógiai könyvállománya került ide. Nyelvileg és tematikailag is sokszínű az anyag. A 13 középkori kéziraton, 259 ősnyomtatványon kívül sok irodalmi, történelmi és művészettörténeti ritkaság sorakozik a polcokon. Például az 1848-as bécsi forradalom folyóiratai.
Különgyűjtemények:
1848. évi bécsi forradalom pamflet-gyűjteménye
Filipecz pontificale ( a pápakoronázási ordo, német császári koronázási ordo, magyar kir. koronázási ordo is megtalálható benne) ( XV. század)
Szakirodalom (válogatás):
Sujánszky, Antonius: Catalogus Bibliothecae Joannis cardinalis Simor ... secundum cognomina auctorum descriptus.- Strigonii, 1887.
Uő: Catalogus operum Bibliothecae Joannis cardinalis Simor ... ab anno 1896 usque praesens tempus. .. Strigonii, 1904.
Dankó József: Simor János bíbornok-érsek könyvtárának kéziratai = Magyar Könyvszemle, 1886. p. 107-118.
Uő: Simor János bíbornok könyvtára = Magyar Sion, 1887. p. 641-657.
Beke Margit: Simor tudománypártolása = Strigonium antiquum, I.- Budapest, 1992.
 
 

Érseki Könyvtár
8200 Veszprém, Vár u. 16.
Tel.: (88) 426-088, Fax: (88) 426-287
E-mail: Veszprem @ communio.hcbc.hu

Fenntartó: Veszprémi Érsekség
Kutathatóság: Nyilvános könyvtár
Nyitvatartási idő:kedd és csütörtök: 9-16 óra és előzetes bejelentkezés alapján látogatható.
Vezető: Dr. Körmendy József megbízott igazgató
Az állomány jellege és feltártsága: Kb. 60.000 kötet. Magyar, latin és német nyelvű irodalom.
Feldolgozva: 48.000 kötet. Szerzői betűrendes és ETO szerinti cédulakatalógus.
Számítógépes feldolgozás ORBIS programmal.
Technikai felszereltség: számítógép
Szolgáltatások: helyben olvasás, kölcsönzés, másolatok készítése, irodalomkutatás, könyvtárközi kölcsönzés
Olvasóterem: van
Mai gyűjtőköre: teológia, történelem (különösen egyháztörténet), egyházjog, filozófia, nyelvészet és alapvető általános szaklexikonok, szótárak.
A könyvtár rövid története:
A könyvtár (1993-ig Püspöki Könyvtár) a tulajdonképpeni Püspöki Könyvtárnak, az egykori Káptalani Könyvtárnak és a Papnevelő Intézet Könyvtárának az állományát őrzi.Az új könyvek beszerzésénél a Veszprémi Érseki Hittudományi Főiskola Könyvtárának szempontjait is figyelembe veszik. A Püspöki Könyvtár jeles püspökök gyűjtő tevékenységének köszönheti létrejöttét. Padányi Bíró Márton (†1762) Sümegen, Koller Ignác (†1773) az általa építtetett püspöki palotában alakíttatott ki külön könyvtárszobát. Utóbbinak 1670 tételes könyvtára ma is az eredeti helyen áll. Hornig Károly (†1917) céltudatos gyűjtésének is sokat köszönhet a könyvtár, a veszprémi egyházmegyére vonatkozó anyagot teljességre törekvően gyűjtötte. A káptalan könyvtárában Veszprémben használt középkori kódex is maradt fenn. A 16. századtól folyamatosan vannakaz állományban az ebben a könyvtárban megőrzött kéziratok és nyomtatványok. A Papnevelő Intézet Könyvtárának kötetei az 1952-es államosítás után kerültek a püspöki palotába.
Különgyűjtemények: a veszprémi bazilika kottatára.
Szakirodalom:
Strausz Antal: A veszprémi káptalan könyvtárának betűsoros szakcímtára. -Veszprém, 1904. A Veszprémi Püspöki Papnevelő Intézet könyvtárának betűsoros szakcímtára. - Veszprém, 1905
A Veszprémi Püspöki Papnevelő Intézet Pázmány - köre könyvtárának betűsoros szakcímtára. Veszprém, 1906.
Kredics László: Ősnyomtatványok és antikvák a veszprémi Püspöki Könyvtárban =
A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei, 13 (1978), p.149-170.
 
 

Egyházmegyei Kincstár és Könyvtár
9021 Győr, Káptalandomb 26.
Tel.: (96) 312-153
E-mail: gyekk @ arrabonet.gyor.hu

Fenntartó: Egyházmegyei Hatóság
Kutathatóság: Nyilvános könyvtár. Előzetes bejelentkezés alapján várják a kutatókat.
Nyitvatartási idő: hétfőtől péntekig 8-12 óráig
Vezető: Kiss Tamás
Az állomány jellege és feltártsága: Kb. 80.000 kötet. Főként teológia.
Betűrendes, müncheni rendszerű cédulakatalógus az állomány nagyobb részéről.
A számítógépes feldolgozás megkezdődött: ORBIS.
Technikai felszereltség: számítógép, fénymásoló.
Szolgáltatások: helyben olvasás, másolatok készítése, irodalomkutatás.
Olvasóterem: van
Mai gyűjtőkör: kézikönyvekkel és művelődéstörténettel gyarapítja az anyagát.
A könyvtár rövid története:
A Papnevelő Intézet Könyvtárát és a Székesegyházi Könyvtárat 1872-ben egyesítették. Az utóbbi tartalmazta például Náprági Demeter, Nyéki Vörös Mátyás, Lépes Bálint könyveit. Azóta néhány jelentősebb magánkönyvtárral, továbbá püspöki és kanonoki hagyatékokkal gyarapodott az állomány. 1950 után a könyvtárnak helyet adó épületbe fiúkollégiumot költöztettek, a könyvtár élete megbénult. 1989-től állandó kiállításon is bemutatja értékeit
Különgyűjtemények: Jauriensia, kódexek, ősnyomtatványok, RMK, kéziratok
Szakirodalom:
A győri Püspöki Papnevelő Intézet Könyvtárának czímjegyzéke. Összeáll. Zalka László.- Győr, 1893.
Vásárhelyi Judit: A győri Székesegyházi Könyvtár possessorai = Magyar Könyvszemle, 1980. 117-130, 230-263, 325-348.
Bánhegyi B. Miksa: A Győri ~ kéziratkatalógusa – 1850 előtti kéziratok.- Budapest, 1991.
 
 

Egyházmegyei Könyvtár
7624 Pécs, Ferencesek utcája 37.
Tel.: (72) 313-565

Fenntartó: Egyházmegyei Hatóság.
Kutathatóság: Nyitva: hétfő, kedd, szerda, péntek 8 és12 óra között
Vezető: Kersák Pál püspöki tanácsos
Az állomány jellege és feltártsága: Kb. 30.000 kötet feldolgozott.
Az állomány jelentős részéről betűrendes és szakrendi katalógus készült.
Kb. 20.000 kötet (fele folyóirat) még feldolgozatlan.
Mai gyűjtőkör: gyarapodás: hagyatékokból
A könyvtár rövid története
A könyvtár 1968-ban alakult meg a szeminárium tanári és diákkönyvtárából, megszűnt plébániák könyveiből és papi hagyatékokból, kis részben vásárlásból. (A pécsi Püspöki Könyvtár a 20. század eleje óta a helyi Egyetemi Könyvtár része, letétként.) Kb. 4500 kötet a külön kezelt 1800 előtti nyomtatványok száma. Ezen kívül különgyűjtemény a pécsi egyházmegyére vonatkozó irodalom.
 
 

Püspöki Könyvtár
8001 Székesfehérvár, Városház tér 5. Pf. 178.
Tel.: (22) 311-490
Fax: (22) 315-593

Fenntartó: Egyházmegyei Hatóság
Kutathatóság: Nyilvános könyvtár. Előzetes bejelentkezés alapján várják a kutatókat.
Nyitvatartási idő: hétfőtől péntekig 8-16 óráig.
Vezető: Mózessy Gergely az Egyházmegyei Gyűjtemény igazgatója
A könyvtár az Egyházmegyei Gyűjtemény része
Az állomány jellege és feltártsága: Kb. 55.000 kötet
Betűrendes cédulakatalógus.
Számítógépes feldolgozást tervezik; ORBIS programmal.
Technikai felszereltség: számítógép, fénymásoló
Szolgáltatások: helyben olvasás, másolatok készítése, könyvtárközi kölcsönzés, kölcsönzés korlátozottan.
Olvasóterem: nincs
Mai gyűjtőkör: teológia, egyháztörténet, biblikum.
A könyvtár rövid története:
A püspökség alapításával (1777) együtt keletkezett. Alapja Sélyei Nagy Ignác mintegy 1600 kötetnyi gyűjteménye. A továbbiakban elsősorban a püspökök hagyatékából gyarapodott, azok szellemi érdeklődését tükrözi. Kiemelkedik közülük a bibliofil Pauer János, akinek többek közt 483 ősnyomtatványt köszönhet a könyvtár. 10.000 kötetes gyűjteményében a 19. századi magyar történeti szakirodalom különösen gazdag. Prohászka Ottokár hagyatékában a 19-20. század fordulójának szellemi áramlatai vannak bőségesen képviselve. A könyvtár állományában elsősorban a teológia, filozófia, történelem (különösen az egyháztörténet), jogtudomány és a vallásos irodalom szerepel. A magyar, latin és német nyelvű kötetek mellett a francia, olasz és újabban az angol nyelvűek is gyakoriak.
Különgyűjtemények: kéziratok, ősnyomtatványok, antikvák, régi magyar könyvek, egyházmegyei írók művei, folyóiratok, térképek, fényképek, névtárak.
Szakirodalom:
Sulyok János: A székesfehérvári Pauer-gyűjtemény = Magyar Könyvszemle, 1967, p. 191-197. – Sulyok János: A székesfehérvári ~ = Fejér Megyei Könyvtáros, 1976.
 
 

Egyházmegyei Könyvtár
9700 Szombathely, Szily János u. 1.
Tel.: (94) 313-046/2

Fenntartó: Szombathelyi Egyházmegyei Hatóság (9700 Szombathely, Berzsenyi tér 3.)
Kutathatóság: Nyilvános könyvtár A könyvtár kötetei csak helyben olvashatók. Középiskolások csak szaktanári igazolással.
A kiállítótermek (teremkönyvtár, Dorffmaister-terem) megtekintéséhez előzetes bejelentés szükséges.
Olvasószolgálat: hétfőn, szerdán és csütörtökön: 9-12 és 14-16 - óra között.
Vezető: Dr. Sill Aba OFM igazgató
Az állomány jellege és feltártsága: Kb. 70.000 kötet
Szerzői betűrendes katalógus. Metszet- és rajzolók katalógusa (Az utóbbi nem tárja fel a teljes állományt). A számítógépes feldolgozás még nem kezdődött el
Technikai felszereltség: számítógép
Szolgáltatások: helyben olvasás, könyvtárközi kölcsönzés.
Olvasóterem: nincs
Mai gyűjtőkör: Vallás- és vallástudomány. Vas megyei helyismereti irodalom. Válogatás a filozófia és történettudomány területéről. Általános és szakterületi tájékoztatáshoz szükséges lexikonok, kézikönyvek.
A könyvtár rövid története:
Szily János, az egyházmegye első püspöke alapította 1791-ben a könyvtárat a szeminárium diákjainak és tanárainak hasznára, s hogy “részesedjék mindenki annak hasznában és gyümölcseiben”, nyilvánossá tette. Alapítvánnyal gondoskodott a könyvtár további sorsáról. Az akkori könyvtárat befogadó termeket Dorffmaister István látta el freskókkal. 1884-ben új teremkönyvtár készült, melyet ifj. Storno Ferenc festményei díszítenek. Az állomány legértékesebb része Szily püspöknek köszönhető (16 középkori kódex, 96 ősnyomtatvány és más régi könyvek). Jelentős az újkori kéziratgyűjtemény (17-20. századból) és a periodikum (18-20. századból, mintegy 2000 kötet).
Különgyűjtemények: Herzan-könyvtár, Géfin Gyula helytörténeti gyűjteménye.
Szakirodalom:
Pálinkás Géza: A szombathelyi székesegyházi könyvtár régi kéziratainak és ősnyomtatványai-nak jegyzéke = A Vasmegyei Régészeti Egylet évkönyve, 19-20. 1891-1892.p.10-44.
Fejérpataky László: Középkori kéziratok a szombathelyi papnövelde könyvtárában = Magyar Könyvszemle, 1894.p.13-17.
Nagy Rezsőné Géfin Mária: A szombathelyi Herzan-könyvtár francia könyvei és kéziratai.- Győr, 1934.
Pataki László: A Szombathelyi ~ története = A 200 éves szombathelyi egyházmegye emlék-könyve (1777-1977). Szombathely, 1977.p. 431-462.
Dobri Mária: A Szombathelyi ~ története, 1791-1991 = Vasi Szemle, 1991.p. 519-534.
200 éves a Szombathelyi Egyházmegyei Könyvtár = Vasi Szemle, 1993. p.93-128, 250-266.
Hasonmás kiadások: Faludi Ferenc kéziratos versesfüzete
 
 

Váci Egyházmegyei Könyvtár
2600 Vác, Migazzi Kristóf tér 2.
Tel/Fax.: (27) 315-800

Fenntartó: Váci Püspökség
Kutathatóság: Korlátozottan nyilvános könyvtár.
Nyitvatartási idő: kedd és szerda (9-15 óra), előzetes bejelentés alapján.
Vezető: Faller László igazgató
Az állomány jellege és feltártsága: Kb. 100.000 kötet, túlnyomórészt magyar, latin és német nyelvű dokumentumok. Feldolgozottság kb. 50 %. Betűrendes és helyrajzi katalógusok.
Technikai felszereltség: számítógép, fénymásoló
Szolgáltatások: kölcsönzés, helyben olvasás, könyvtárközi kölcsönzés, másolatok készítése, irodalomkutatás, referensz-szolgálat.
Olvasóterem: van
Mai gyűjtőkör: teológia, etika, filozófia, történettudomány és segédtudományai.
A könyvtár rövid története:
Váci Püspöki Egyházmegyei Könyvtár néven 1875-ben Peitler Antal püspök három könyvtár (Püspöki Könyvtár, Káptalani Könyvtár, Szemináriumi Könyvtár) egyesítésével hozta létre. A török hódoltság előtt összegyűlt dokumentumok nagy része megsemmisült. (A kutatás álláspontja szerint a Pray-kódex, Báthori Miklós Cicero-kódexe, a váci ötvös céh sacramentariuma és a Szalkay-kódex az egyházmegye könyv-kultúrájának néhány máig megmaradt, nem Vácott őrzött emlékei.) A török hódoltság alatti püspökök hagyatéka csak részben került a váci könyvtárba, jelentős püspökök könyvtárának kötetei szóródtak szét, vagy kerültek más könyvtárakba. (Például Nagyfalvi Gergelyé az Országos Széchényi Könyvtárba és Pannonhalmára.) A könyvtár néhány török-kori kézirata közül kiemelkedik Káldy György Biblia-fordításának autográf töredéke és az ún. Ecsegi-kódex, amely a legrégibb fennmaradt magyar nyelvű betlehemes játékot tartalmazza. A török hódoltság utáni váci püspökök hagyatékai többnyire helyben maradtak. A székeskáptalan középkori könyvtárából Vácott nem maradt semmi. 1700-től újra működött. Kiemelkedő értékű a káptalani könyvtárából Gasparik Kázmér gyűjteménye. Az 1950-es években a megszüntetett szeminárium könyvei beolvadtak a gyűjteménybe.
Szakirodalom:
Holl Béla: Könyvkultúra és régi könyvtárak története a mai Pest megye területén. Bp., 1965 Szűcs Ferenc: A ~ története. Kézirat. 197?. (Varga Lajos kiegészítéseivel.)
Varga Lajos: A ~ = Pest Megyei Könyvtáros (Szentendre), 1988. 2. p.14-21.
Tóth Béla : A váci r. k. egyházmegye könyvtárának iskolai-, egyházi oktatással, neveléssel kapcsolatos tankönyvei, módszertani segédkönyvei, útmutatói. Vác, 1995
Tóth Béla: A ~ kéziratkatalógusa. (Sajtó alatt.)
 
 

Főapátsági Könyvtár
9090 Pannonhalma, Vár 1.
Tel.: (96) 570-142 vagy 570-149 (Bánhegyi Miksa), Fax: (96) 470-011
E-mail: miksa @osb.hu és ilona @bibliotheca.osb.hu
Pannonhalma honlapján ismertető: (http:\\www.osb.hu)

Fenntartó: Magyar Bencés Kongregáció
Kutathatóság: Nyilvános könyvtár. Előzetes bejelentkezés alapján fogadjuk a kutatókat, olvasókat.
Nyitvatartás: hétfő-péntek: 8-15 óra között
Vezető: Bánhegyi B. Miksa OSB könyvtárigazgató
Az állomány jellege és feltártsága: Kb. 350.000 kötet.
Szerzői betűrendes katalógus (az 1970 előtti kötetekről nagyobb, az 1970 utániról szabvány katalóguscédulán).
Az újabb anyagról keresztkatalógus (Schlagwort- és szerzői betűrendes keresztezése, csoportképzéssel).
Számítógépes feldolgozás ORBIS programmal ( 20-30000 tétel)
Technikai felszereltség: számítógépek, fénymásoló
Szolgáltatások: helyben olvasás, kölcsönzés, könyvtárközi kölcsönzés, irodalomkutatás, referensz-szolgálat, másolatok készítése.
Olvasóterem: van
Mai gyűjtőkör: teológia és segédtudományai, egyháztörténet, filozófia, művelődéstörténet, társadalomtudományok, szépiro-dalom válogatva, minden bencés vonatkozású anyag.
A könyvtár rövid története:
A mai könyvtár Pannonhalmáról származó középkori kötettel nem rendelkezik. 1627-ből való Himmelreich György főapát könyvtárának katalógusa. Himmelreich Könyvei (vagy azok egy része) a főkönyvtárba kerültek. 1658-ban 2318 kötetet sorol fel az inventárium, 1768-ban 1801-et. (Az 1683-as török ostrom és a Rákóczi-felkelés zűrzavaros időszaka az oka a csökkenésnek.) II. József bencéseket is feloszlató rendeletekor a könyvek száma: 4232. (Ezek egy része az Egyetemi Könyvtárba került, a többit elárverezték.) 1802-vel, a rend visszaálltával kezdődik a könyvtár mai története. A korábbi állományból 757 kötet került vissza. A rend új feladatot kapott, a tanítást, s ez tükröződik a könyvtáron is. 1835-ben készült el a klasszicista könyvtárterem. 1839-ben 36.000 kötetes volt a könyvtár, 1845-ben már 60.000-es. 1870-től Kuncze Leó állt a könyvtár élén. Cédulakatalógusának rendszere ma is használatban van. 13 középkori kódexet, 510 ősnyomtatványt őriz a könyvtár. A gyűjtemény zöme latin nyelvű, a magyaron kívül német és francia könyvek vannak nagyobb mennyiségben. A gyarapodást kevés vásárlás és a bencés szerzetesek hagyatéka jelenti.
Különgyűjtemények: Benedictina (az elhunyt bencések kéziratai, nyomtatott művei és személyi iratai), Jesuitica (Paintner-gyűjtemény. Paintner Mihály jezsuitákra vonatkozó, azokkal kapcsolatos kézirat- és nyomtatvány-gyűjteménye), Lónyay Könyvtár (Lónyay Elemér herceg és felesége, Stefánia oroszvári könyvtára), periodikák.
Szakirodalom:
Récsey Viktor: Ősnyomtatványok és régi magyar könyvek a Pannonhalmi Könyvtárban, I-II. Budapest, 1904.
Szabó Flóris: A Pannonhalmi ~ Könyvtár kéziratkatalógusa – 1850 előtti kéziratok. Budapest, 1981.
Bánhegyi Miksa: Egy magyar kolostori könyvtár a reformkorban = Esztergom Évlapjai, 1994. p. 129-142.
Hasonmások a könyvtár állományából:
A Pannonhalmi Hóráskönyv. A Pannonhalmi ~-ban őrzött kódex hasonmása. Szabó Flóris és Soltész Zoltánné tanulmányával. Budapest, 1982.
A Mosonszentjánosi Kódex / Der Sankt-Johanner Kodex (Manherz Károly, Boross Marietta, Stang Mária közreműködésével.) Budapest, 1989.
 
 

Bencés Rendház Könyvtára
9022 Győr, Széchenyi tér 8.
Tel/Fax: (96) 314-310,
Tel.: (96) 315-988

Fenntartó: Pannonhalmi Főapátság Győri Rendháza
Kutathatóság: Nyilvános könyvtár. Előzetes bejelentkezés alapján fogadja a kutatókat
Vezető: Lukácsi Márk OSB könyvtáros
Az állomány jellege és feltártsága: Kb. 20.000 kötet. 3 ősnyomtatvány, 40 RMK .
Az 1800 előtti anyag nagy része szerzői betűrendes cédulakatalógus alapján kutatható.
Számítógépes feldolgozás most indul ORBIS programmal.
Technikai felszereltség: számítógép, fénymásoló.
Szolgáltatások: helyben olvasás, másolatkészítés.
Olvasóterem: van
Mai gyűjtőkör: A könyvtár hagyatékokból gyarapodik, de a modern anyag azokból a gimnázium könyvtárába kerül.
A könyvtár története:
A könyvtár egy része az épület jezsuita, majd királyi akadémia korszakából származik. A 19. század eleje óta nagyobbrészt csak hagyatékokból, adományokból és az oktatást szolgáló kötetek ide sorolásával gyarapodott. Ma külön egységként kezelik a jezsuita korszak anyagát (kb. 800 kötet), a nem jezsuita állományrészből származó 1800 előtti régi magyarországi nyomtatványokat, az 1800 előtti külföldi nyomtatványokat, Fonyó Sándor pécsi nagyprépost 18. századi és Apa Benedek 19. század végi könyvtárát, valamint a Biblia-gyűjteményt. A könyvtár 3 ősnyomtatványt és 40 RMK-t őriz.
 
 

Zirci Apátság Újkönyvtára
8420 Zirc, Apátság
Tel.: (88) 414-171/126 és (88) 414-445
Fax: (88) 415-577

Fenntartó: Ciszterci Rend Zirci Apátsága
Kutathatóság: Nyilvános könyvtár.
Nyitvatartási idő: hétfő - szerda 15-18 óráig csütörtök - péntek: 9-12 és 15-18 óráig.
Vezető: Hervay Ferenc Levente
Az állomány jellege és feltártsága: keresztény lelkiség és hittudomány, filozófia, lélektan,
pedagógia, irodalom, művészet, történelem, honismeret, kiemelten egyháztörténet.
A könyvtár egészen új, csak 1998-ban került a végleges helyére az állomány, szakrendi elrendezésben.
Cédulakatalógus nincs, a számítógépes feldolgozás 2000-ben kezdődik.
Technikai felszereltség: fénymásoló, számítógép
Szolgáltatások: helyben olvasás, kölcsönzés, másolatok készítése referensz- szolgálat
Olvasóterem: nincs
Mai gyűjtőkör: egyháztörténet, a különböző szerzetesrendekre vonatkozó irodalom
A könyvtár rövid története:
A könyvtár 1990-ben létesült. Az állomány zöme rendtársak hagyatékából és ajándékából származik, de vétel útján is gyarapítják. A könyvtár egyetlen helyiségből és előtérből áll. A könyvtárhelyiséget csaknem teljesen kitölti a kétszintes, 510 fm polcrendszer.
 
 

Ciszterci Nővérek
Boldogasszony Háza Monostor
Könyvtára
2623 Kismaros, Pf. 10.
Tel.: (27) 350-307/121
Fax: (27) 350-029
E-mail: bhmonkis @ mail.digitel 2002.hu

Fenntartó: Ciszterci Nővérek Boldogasszony Háza Monostor
Kutathatóság: Nyilvános könyvtár. Előzetes engedéllyel kutatható
Vezető: Dr. Tímár Ágnes O.Cist. apátnő
Az állomány jellege és feltártsága: Kb. 30.000 kötet . Magyar, német, francia, latin nyelvű.
Főként teológiai jellegű anyag (ókeresztény és középkori írók, a századforduló és a XX. századi keresztény írók, gondolkodók művei), valamint történelemtudomány, képzőművészeti és egyéb anyag. Folyóirattár is van.
Számítógépes feldolgozás folyamatban van. SZIRÉN program
Technikai felszereltség: fénymásoló, számítógép
Szolgáltatások: helyben olvasás, másolatok készítése, irodalomkutatás
Olvasóterem: van
Mai gyűjtőkör: teológia, biblikum, patrisztika, történelem, művészettörténet
A könyvtár rövid története
A könyvtár új alapítású. A gyűjtemény a monostor egyik szárnyában kapott helyet. Építése 1994-ben csaknem befejeződött, berendezése folyamatosan zajlik.
A könyvtár és a levéltár egy gyűjteményt alkot. A levéltári anyag sajátos. A szerzetesrendek “feloszlatása” után alakult szerzetesközösség munkájával, életével és történetével kapcsolatos. Az üldözés idején az iratok jelentős része megsemmisült. A meglévő levéltári anyag magyar, francia, német nyelvű levelezést, fordításokat és teológia doktorátusi anyagok kéziratait és öszegyűjtött (megmentett) samizdat anyagokat tartalmaz.
Különgyűjtemény:
Képeslap- és fényképgyűjtemény a világ monostorairól. Képeslapgyűjtemény az “Üdvtörténet a művészetben” címmel (főleg Beuron, Maria Laach és a hazai képzőművészeti alkotások), valamint “Ország-világ” képeslapgyűjtemény. Hanglemezek és magnószalagok.
Saját kiadvány: 1985-től negyedévenként 1-1 periodika.

Magyar Ferences Könyvtár
1024 Budapest, Margit körút 23.
Tel.: (1) 212-56-28/116
E-mail: mfkl @matavnet.hu

Fenntartó: Kapisztrán Szent Jánosról nevezett Ferences Rendtartomány
Kutathatóság: Előzetes bejelentkezés alapján
Vezető: Pintér László Ernő OFM, Fáy Zoltán
Az állomány jellege és feltártsága: Kb. 100.000 kötet, ebből 25000 számítógéppel feldolgozott.
Technikai felszereltség: fénymásoló, számítógép.
Szolgáltatások: helyben olvasás, másolatok készítése, kölcsönzés: csak 1800 után megjelent könyveket
Olvasóterem: van
Mai gyűjtőkör: A ferences renddel, annak lelkiségével és történetével kapcsolatos könyvek és folyóiratok.
A könyvtár rövid története:
A rendtartomány könyvtárának kezdetei a 17. századra nyúlnak vissza. Buda 1686-os felszabadulása után a bosnyák provincia szerzetesei a Vizivárosban telepedtek le, a ferences újoncokat is itt képezték. 1757-ben a bosnyák rendtartományból a kapisztránusba került át a vizivárosi rendház. 1785-ben a zárdát az Erzsébet apácák kapták meg, a ferenceseké pedig az Országúti (mai Margit körút) ágostonosok rendháza és temploma lett. A könyvtár igazi gyarapodása az első gvárdián (később tartományfőnök és könyvtáros) Jakosich József (†1804) lelkes gyűjtő és másoló munkája nyomán indult meg. A hat-hétezer kötetes könyvtárról alapos leírás készült. Hagyatékokkal gyarapodott a könyvtár. 1841-ben a templom szentélyéhez csatlakozó új szárny első emeletére (mai helyére) került. A gyűjtemény teljes újrarendezését Kaizer Nándor (1863-1954) végezte el. A rendházat a második világháborúban bombatalálat érte. A rendházak államosítása után a könyvtárból lakószobákat választottak le, a vidéki kolostorokból mentett kötetek csak a folyosón fértek el. Az 1970-es években fémpolcokkal ellátott raktárrá alakult a hajdani teremkönyvtár. A kilencvenes évek elejétől folyik az adatok számítógépes feldolgozása. Az állomány mintegy kétharmada latin és német nyelvű teológiai és hitbuzgalmi könyv és ferences vonatkozású anyag.
A könyvtár része az ún. Muzeális különgyűjtemény (középkori kódexek, ősnyomtatványok, antikvák és 1800 előtti magyarországi nyomtatványok), Folyóirattár és a Sajtókivágat-gyűjtemény.
A Magyar Ferences Könyvtár (Budapest, Margit krt.23.) központi könyvtárához három vidéki könyvtár tartozik:
 
 

Magyar Ferences Könyvtár
Esztergomi Műemlékkönyvtára
2500 Esztergom, Bottyán János u. 10.
Tel.: (33) 412-388, 414-300
Fax: 402-364

Fenntartó: Kapisztrán Szent Jánosról nevezett Ferences Rendtartomány
Kutathatóság: Előzetes bejelentkezés alapján
Az állomány jellege és feltártsága: 3.000 kötet. A ferences renddel, annak lelkiségével és történetével kapcsolatos könyvek és folyóiratok, egyháztörténet.
Cédulakatalógus. Számítógépes feldolgozás: IBAS-IV
Szolgáltatásai:helyben olvasás, fénymásolat
Technikai felszereltség: fénymásoló, számítógép
Mai gyűjtőkör: A könyvtár nem gyarapítja az állományát!
A könyvtár rövid története:
Az esztergomi rendház a Szűz Máriáról nevezett Ferences Rendtartományhoz tartozik. A provincia 1918-ig Szlovákia nyugati részére is kiterjedt, székhelye Pozsonyban volt, ahol a rendtartomány központi könyvtárát is őrizték. 1915 júniusa óta a rendtartományi központ Budapestre került, és a könyvtári és levéltári értékek egy részét is ide szállították. Az esztergomi ferences könyvtár alapításának éve, 1717, megegyezik a kolostor benépesítésének évével. A régi könyvtár állományát - mintegy 4000-6000 kötetet - valószínűleg két szobában helyezték el; erről az állományról egy múlt századi katalógus nyújt tájékoztatást. Az állományt 12 szakba osztották be. A pozsonyi könyvtár kötetei közül néhányat ( a jelentősebbeket) úgy jelölték meg, hogy a könyvek gerincét téglavörös színűre festették. Ezek közül 27 értékes könyv (ősnyomtatvány, antikva) került Eszter-gomba. Ezek közül a könyvek közül néhány már az 1744-es inventáriumban is szerepel, jeleként annak, hogy a provincián belül viszonylag élénk volt a "könyvforgalom". Az esztergomi könyvtár állománya leginkább hagyatékokkal gyarapodott.
A szerzetesrendek működési engedélyének megvonása az esztergomi rendházat is érintette 1950 augusztusában, de 13 hét múlva újraindulhatott a kolostori élet, mivel a Kapisztrán Szent Jánosról nevezett Ferences Rendtartomány elvállalta a gimnázium fenntartását és működtetését. A rövid ideig tartó államosítás "eredményeként" a könyvtár köteteit zsákokban az ebédlőbe vitték, s csak 1970-ben sikerült újra elrendezni az állományt. A két rendtartomány közötti megállapodás értelmében a rendházat - könyvtárával együtt - ma a Kapisztrán provincia kezeli.
 
 

Magyar Ferences Könyvtár
Gyöngyösi Műemlékkönyvtára
3200 Gyöngyös, Barátok tere 1.
Tel./Fax: (37) 311-883

Fenntartó: Kapisztrán Szent Jánosról nevezett Ferences Rendtartomány
Kutathatóság: Előzetes bejelentkezés alapján.
Nyitvatartási idő: kedd, szerda, péntek 14-16 óráig, szombat: 9-12 óráig.
Vezető: Pintér László Ernő OFM , Sarkadi József
Az állomány jellege és feltártsága: 16.000 kötet, (ebből 217 ősnyomtatvány,799 antikva,
268 RMK, 5 kódex, 8 hungarica, 296 aprónyomtatvány, 160 kézirat, 3000 sajtóanyag ) összesen 19 000 könyvtári egység.
A ferences renddel, annak lelkiségével és történetével kapcsolatos könyvek és folyóiratok.
Egyháztörténet.
Leíró cédulakatalógus segíti a keresést.
Technikai felszereltség: fénymásoló.
Szolgáltatásai: helyben olvasás, fénymásolat.
Olvasóterem: nincs
Mai gyűjtőkör: A könyvtár nem gyarapítja az állományát!
A könyvtár rövid története:
A gyöngyösi ferences templom és kolostor alapításának pontos évszáma ismeretlen. valószínűleg Károly Róbert bizalmasa, Szécsényi Tamás (†1354) - esetleg valamelyik leszármazottja: Szécsényi Frank, Szécsényi Simon - hívta be a kisvárosba a koldulórendi szerzeteseket és építtetett nekik templomot és kolostort. Ebből az időszakból nemcsak írásos dokumentum nem maradt fenn, de tárgyi emlék is csak kevés. A gyöngyösi ferences könyvtár azonban közel egyidős a kolostorral. Az első oklevél, amelyben a kolostorról olvashatunk 1465-ből származik. A könyvtár legrégibb írott és nyomtatott emlékei is e századból valók.
A mohácsi csata után a törökök Gyöngyöst is felégették, s a ferences templom és kolostor több évre fedél nélkül maradt. A törökök támadásai és a kóborló hajdúk zaklatásai ellen oltalomleveleket kértek a világi hatalmasságoktól. A ferenceseket mindig is szerette a kisváros, de népszerűségük a török megszállás éveiben hágott a tetőpontjára. Nemcsak a "lelkeket gyógyították", hanem a testi betegségeket is. A városka egyetlen patikája hosszú időn keresztül a kolostorban volt, s a ferencesek koruk legmagasabb tudományos szintjén igyekezetek ellátni a rászorulókat. Mohácsi Tamás szerzetes például Krakkóban, Nádasdi Bálint Párizsban tanult. A tudós ferencesek később maguk is tanárok lettek, hiszen elemi-, közép-, és főiskolájuk is működött Gyöngyösön. Könyveik, melyeket csak használatra, és nem birtoklásként tartottak maguknál, haláluk illetve elhelyezésük esetén a könyvtárra szálltak.
A templom és a kolostor mai formáját a XVIII. századi építkezés során nyerte. Gyöngyösön készült el az ország legnagyobb ferences zárdája. A XVIII. századtól 1950-ig itt működött a rend tudományos főiskolája is. A könyvtár mai berendezését a könyvszekrényeket a XVIII. században ferences testvérek készítették. Ezt az egyszerűségében is impozáns könyvtári bútort a XIX. században építették tovább. A könyvtári gyűjtemény a rendház államosításáig folyamatosan gyarapodott.Az első és második világháborút épen vészelte át a könyvtár, és a ferencesek életük kockáztatása árán az 1904-es tűzvésztől is megmentették a könyveket.
1950-ben államosították a rendházat, a könyvtárat 1951. április végén a Szent Bertalan templom melletti volt gimnázium épületének földszinti termeibe szállították, 1958-ban az Orczy-kastély földszintjére, majd 1966-ban az emeletére. 1979-ben visszaszállították a ferences kolostorba, de nem az eredeti helyén, hanem a volt kápolnában helyezték el. A szerzetesek 1991-ben térhettek vissza ősi kolostorukba, bár a rend XIV. századi megtelepedésétől kezdve mindig voltak ferencesek a városban. A könyvtárat 1996. december 8-án kapta vissza a rend az Országos Széchényi Könyvtártól.
Különlegesség, ritkaság: A könyvtár őrzi az un. Fustus-Bibliát. (1462) a Magyarországon található legrégibb nyomtatott könyvet.
 
 

Magyar Ferences Könyvtár
Szécsényi Műemlékkönyvtára
3170 Szécsény, Haynald Lajos u. 9.
Tel.: (32) 370-076
Fax: (32) 370-357

Fenntartó:Kapisztrán Szent Jánosról nevezett Ferences Rendtartomány
Kutathatóság: Előzetes bejelentkezés alapján
Az állomány jellege és feltártsága: 5.000 kötet A ferences renddel, annak lelkiségével és
történetével kapcsolatos könyvek és folyóiratok. Egyháztörténet.
Cédulakatalógus. Számítógépes feldolgozás: IBAS-IV
Technikai felszereltség: fénymásoló, számítógép.
Szolgáltatásai: helyben olvasás, fénymásolat.
Mai gyűjtőkör: A ferences renddel, annak lelkiségével és történetével
kapcsolatos könyvek és folyóiratok. Egyháztörténet.
A könyvtár nem gyarapítja az állományát!
A könyvtár rövid története:
A szécsényi ferences kolostort a XIV. században alapította Szécsényi Tamás erdélyi vajda, majd a XV. században Franconius dalmát bán költségén építették át és bővítették, és így Nógrád megye egyik igen jelentős rendháza lett. 1554-ben a török megszállás miatt a kolostor elnéptelenedett, s bár 1610-ben a salvatorianus atyák visszatértek házukba, 1662-ben ismét menekülniük kellett. (A rendház eredetileg konvetuális ferenceseké volt, ám 1647-ben az obszervánsoké lett). A ferencesek 1686-ban tértek vissza újból, s a rendház 1704-ben épült újjá. A szécsényi ferencesek könyvtárának története a második letelepedés után kísérhető csak nyomon, bár egyes forrásokból a rég bibliotheca néhány művére is következtethetünk: Szécsényből a gyöngyösi könyvtárba került Johannes de Janua egy 1497-ből származó munkája; az első török megszállás után Újlaki Bernardin régi zsoltároskönyvét kapta meg a rendház, ám később ez is elveszett. A kolostor barokk kori újjáépítője, Bárkányi János (†1710) - Munkács várában Rákóczi Ferenc nevelője - házfőnök is több régi könyvet mentett meg, továbbá a könyvek bejegyzéseinek tanúsága szerint sok kötettel gazdagította a könyvtárat.
Valószínűleg a XVIII-XIX. századi gyarapodás eredménye volt, hogy a szécsényi rendház könyvtárába került több ősnyomtatvány, antikva, néhány ritka hungarica is, valamint pár értékesebb kódex és kézirat.
A rendház mintegy kétszázötven éves folyamatos működését a szerzetesrendek fölszámolása szakította félbe. Az 1950-es államosítás után szinte mindent elhordtak az épületből, hogy a traktoriskolának rendelt intézmény új lakóit ne zavarja semmi a mezőgazdasági ismeretek elmélyült tanulásában. A könyvtár értéktelennek ítélt, ám jelentős része a kolostor kvadrumában rakott máglyán égett el. A maradékot sebtiben áthordták a közeli kastély épületébe. Az Országos Széchényi Könyvtár munkatársai az értékesebbnek ítélt műveket kiválogatták; némelyik a Kossuth Lajos Tudományegyetem Könyvtárába került, mások az OSZK raktáraiba. Néhány kötetet azonban Nógrád megye múzeumaiban hagytak.
Az államosítás után 1989-ben tért vissza a szerzetesi élet a kolostorba. A hajdani könyvtár állományát szinte kötetről kötetre kell helyreállítani. A több ezres nagyságú régi állományból eddig mintegy nyolcszáz XVIII. századi, illetve annál régebbi kötet került elő.

Jézus Társasága
Magyarországi Rendtartománya
Központi Könyvtára
6720 Szeged, Dóm tér 5.
Tel.: (62) 425-693
Fax: (62) 544-712
E-mail: lukacs @ theol.u-szeged.hu

Fenntartó: Jézus Társasága Magyarországi Rendtartománya
Kutathatóság: Nyilvános könyvtár lesz; az állomány nagyobb részt a szegedi Universitas Új Könyvtárában, kisebb részt a visszakapott rendházba kerül.
Vezető: Lukács János (rendi megbízott)
Kovács Katalin (kvt.os: sarkad@theol.u-szeged.hu)
Az állomány jellege és feltártsága: teológia, filozófia, jezsuitika .
Számítógépes feldolgozás VOYAGER rendszerben. A könyvtár kialakítás alatt áll. Az állomány a jezsuita rend ( http://www.sj-jezsuitak.iif.hu/) és a Szegedi Hittudományi Főiskola (http://www-theol.u-szeged.hu/) közötti együttműködésnekmegfelelően a Szegedi Hittudományi Főiskola Könyvtárában ( http:// www-theol.u-szeged.hu/konyvtar/) lesz elérhető. Az eddig feldolgotott anyag, bár egyelőre nem kölcsönözhető, már megjelenik a SZHF katalógusában ( http://www.theol-u-szeged.hu/voyager/)A jezsuita könyveket az SJ lelőhely kód jelöli.
 
 

Kegyesrendi Központi Könyvtár
1088 Budapest, Mikszáth Kálmán tér 1.
1444 Budapest 8. Pf.: 266
Tel.: (1) 338-22-11
Fax: (1) 266-55-39
E-mail: homorf@piar.hu

Fenntartó: Piarista Tartományfőnökség
Kutathatóság: Nem nyilvános könyvtár.
Külső kutatók számára korlátozottan kutatható.
Nyitvatartási idő: munkanapokon : 9-13
Vezető: Homor Ferenc
Az állomány jellege és feltártsága: Kb. 90.000 mű 108.000 kötetben, 5000 kötet folyóirat
Tartalmi és nyelvi szempontból vegyes. Betűrendes cédulakatalógus
Technikai felszereltség: számítógép.
Szolgáltatások: helyben olvasás.
Olvasóterem: nincs
Mai gyűjtőkör: A könyvtár csak hagyatékokból, ritkán ajándékozásból gyarapszik.
A könyvtár rövid története:
A Rend budapesti házával (1717) egyidős a könyvtár. Főleg elhalt rendtagok hagyatékaiból gyarapodott. Állományában a 18. század különösen gazdagon van képviselve. Az idők folyamán megszűnt vagy megszüntetett rendházak könyvtári anyaga jórészt e könyvtárba került. A kéziratokat a levéltár őrzi.
Különgyűjtemény: muzeális könyvek és a piarista szerzők munkáiból összeállított gyűjtemény ( Piaristicum)
Hasonmás a könyvtár állományából:
Libellus alphabeticus ... Abeces könyvecske ... Kassa, 1674. (II. Rákóczi Ferenc iskoláskönyve, Holl Béla tanulmányával.) Sátoraljaújhely, [1991]
 
 

Piarista Rendház Könyvtára
6000 Kecskemét, Jókai u. 1.
6001 Kecskemét Pf. 34.
Tel.: (76) 481-603 (rendház)
Fax: (76) 323-217 (gimnázium)

Fenntartó: Piarista Rendház.
Kutathatósága: Nyilvános könyvtár.
Előzetes bejelentkezés alapján, helyben használható.
Vezető: A mindenkori házfőnök (jelenleg Bocsa József)
Az állomány jellege és feltártsága: Kb. 700 folyóméter. 15.000 kötet. Nincs feltárva.
Részleges listák készültek, és néha a sajátos elrendezés is segítheti a keresést.
Szolgáltatások: helyben olvasás, irodalomkutatás.
Olvasóterem: maga a könyvtárhelyiség
Mai gyűjtőkör: A könyvtár nem gyarapítja az állományát.
A könyvtár rövid története
A piaristák Kecskeméten 1714-ben telepedtek meg. Az iskola könyvtárát 1859-ben alapította meg Horváth Döme városi tanácsos, az iskola felügyelője. 1945-ig az iskolai, konviktusi és rendházi könyvtár nem különült el. A második világháborúban és az azt követő zavaros években sok könyv megsemmisült. 1984-től az első emeleti teremben a 20. századi állományrész, a beépített tetőtérben pedig a korábbi könyvek találhatók. A régebbi könyvek is tematikus rendben állnak, ezt azonban néhány különgyűjteményi szempont (például: 1501-1700 közötti könyvek, 1700-1800 közötti magyarországi nyomtatványok, piarisztikum) keresztezi.
Szakirodalom:
Kósáné Horváth Mária: A Kecskeméti Piarista Rendház XVI. századi könyvei.- Katalógus. = Acta Universitatis Szegediensis de Attila József nominatae. Acta bibliothecaria, tom. X. fasc. 4. Szeged, 1990.
 
 

Központi Papnevelő Intézet
“Pálos Könyvtára”
1053 Budapest, Papnövelde u. 7.
Tel./Fax: 137-36-84

Fenntartó: Központi Papnevelő Intézet
Kutathatóság: Csak tudományos kutatók számára
Vezető: Dr. Diós István (győri egyházmegyés pap)
Az állomány jellege és feltártsága: Kb. 8000 kötet, 16.700 mű.
Szerzői betűrendes katalógus, szakkatalógus.
A teljes állomány számítógépen kutatható MICROISIS programmal
Technikai felszereltség: számítógép, fénymásoló.
Szolgáltatások: helyben olvasás, nem kölcsönöznek.
Mai gyűjtőkör: Zárt muzeális gyűjtemény.
A könyvtár rövid története:
A pálosok 1770 körül berendezett könyvtártermét 1786-ban az abolíció alkalmával kiürítették, az eredeti pálos állomány az Egyetemi Könyvtárba került. A Központi Papnevelő Intézet alapítása, 1805 után az Egyetemi Könyvtárban felhalmozódott duplumállományból töltötték fel a könyvtárterem szekrényeit egy-egy szakkal: szentírástudomány (2 szekrény), hagiográfia (1 szekrény), egyháztörténelem (2 szekrény), patrisztika (1 szekrény), egyházjog (1 szekrény), morális (1 szekrény), prédikáció-gyűjtemények (3 szekrény), lelkiéleti irodalom (3 szekrény), protestantica (2 szekrény). Az állomány 1800 előtti kiadványokat tartalmaz, kb. 20 ősnyomtatványt, 2000 antikvát, a többi 17-18. századi kiadvány.
Szakirodalom:
Kollányi Ferenc: A Széchényi Országos Könyvtár az egykori pálos kolostorban = Magyar Könyvszemle, 1903. p.1-35, 118-157.
Várhidi Klára: Az Országos Széchényi Könyvtár legelső otthona = Magyar Könyvszemle, 1979. p.100.
Farbaky Péter: Pálos könyvtár (a könyvtárterem restaurálásához készített dokumentáció). Budapest, 1989. Kézirat.
 
 

Sárospataki
Római Katolikus Egyházi Gyűjtemény
Könyvtára
3950 Sárospatak, Szent Erzsébet u. 15. Pf. 179.
Tel.: (47) 314-107

Fenntartó: Egri Római Katolikus Főegyházmegyei Hatóság, Eger
Kutathatóság: Nyilvános könyvtár. Nyitvatartási idő: kedd, szerda, csütörtök 10-16 óráig
Előzetes bejelentés alapján fogadják a kutatókat.
Vezető: Kuklay Antal
Az állomány jellege és feltártsága: 17.000 mű kb. 20.000 kötetben kb. 500 kötet folyóirat
Teológia, irodalom, történelem, helytörténet.
Betűrendes katalógus. Számítógépes feldolgozás ORBIS programmal.
Technikai felszereltség: számítógépek, fénymásoló.
Szolgáltatások: helyben olvasás, kölcsönzés, másolatok készítése, irodalomkutatás, rendszeres könyvajánló készítése római katolikus papok számára.
Olvasóterem: van
Mai gyűjtőkör: A könyvtár hagyatékokból és vásárlással is gyarapszik. Teológia, egyház, vallás és helytörténeti témájú művek.
A könyvtár rövid története:
A sárospataki jezsuiták és kegyurak - Trautsohn, Bretzenheim, Windischgratz családok - valamint a plébánosok hagyatéka alapozta meg a gyűjteményt. A szerzetesrendek 1950-es feloszlatása után a könyvtár újabb jelentős anyaggal, köztük ősnyomtatványokkal is bővült. Levéltárunk több plébánia historia domusát őrzi.
A gyűjtemény 1967 óta működik múzeumi, könyvtári, levéltári és adattári tevékenységgel.
Különgyűjtemények, ritkaságok: A Windischgratz család könyvtárának egy része, ősnyomtatványok, cseh nyelvű Biblia 1506-ból, Vizsolyi Biblia
Szakirodalom: Kuklay Antal: A töredék foglalatában, Miskolc, 1987
 
 

Pázmány Péter Katolikus Egyetem
Bölcsészettudományi Kar Könyvtára
2087 Piliscsaba, Egyetem u. 1.
Tel.: (26) 375-375/2814. Fax: (26) 374-570
E-mail: bibl @ btk.ppke.hu

Fenntartó: Pázmány Péter Katolikus Egyetem, Bölcsészettudományi Kar
Kutathatóság: Nyilvános könyvtár.
Nyitvatartási idő: hétfő-péntek: 9-19 óráig a magyar, idegennyelvi olvasótermekben és a Kada Lajos könyvtárban.
Vezető: Dr. Esztó Péterné könyvtárvezető
Az állomány jellege és feltártsága: Kb. 250.000 könyv és folyóirat. Irodalomtudomány, nyelvészet, történelem, szociológia, művészettörténet, klasszika-filologia, arabisztika, hebraisztika, filozófia, szlavisztika, germanisztika, anglisztika.
Magyar és idegen nyelvű dokumentumok (angol, német, francia, olasz, spanyol, finn, szlovák, lengyel,ógörög, latin, arab, héber).
Cédulakatalógus, szerzői betűrendes.
Számítógépes adatbázis TINLIB program. kb. 35.000 rekord van az adatbázisban.
Technikai felszereltség: számítógépek, nyomtatók, mikrofilmolvasó, fénymásolók
Szolgáltatások: helyben olvasás, kölcsönzés (csak hallgatóknak és tanároknak) másolatok készítése, irodalomkutatás, referensz-szolgálat, könyvtárközi kölcsönzés, a saját TINLIB adatbázishoz és CD-ROM adatbázisokhoz is hozzáférnek az olvasók, mikrofilmek olvasásáa, Internet hozzáférhetőség.
Olvasóterem: 6 nagy olvasóterem és 6 kisebb helyiség a tanszékeken
Gyűjtőkör: irodalomtudomány, nyelvtudomány, ókortudomány,
szociológia, történelem, művészettörténet, idegen nyelvek, filozófia .
A könyvtár rövid története:
A könyvtár 5 éves. A gyűjtemény alapja az Szakszervezetek Pest Megyei Tanácsa Központi Könyvtára volt. Ma már a beszerzések és a különböző adományok, hagyatékok jóvoltából az állomány nagyobb része - magyar és idegen nyelvű dokumentumok - megfelel a bölcsészkar követelményeinek.
Különgyűjtemények: Mályusz különgyűjtemény, Kniezsa különgyűjtemény, Lakó különgyűjtemény, Régi könyvek gyűjteménye az egykori egyházi könyvtárak anyagából, Kada Lajos Könyvtár
 
 


Pázmány Péter Katolikus Egyetem
Hittudományi Kar Könyvtára
1053 Budapest, Veres Pálné u. 24.
Tel.: (1) 318-1643
Fax: (1) 318-4124
E-mail: H6765tar @ ella.hu
INTERNET : http:// www.htk.ppke.hu

Fenntartó: Pázmány Péter Katolikus Egyetem, Hittudományi Kar
Kutathatóság: Korlátozottan nyilvános. A könyvtár az egyetem professzorainak, dolgozóinak, hallgatóinak rendelkezésére áll. Használhatják még teológusok, tudományos kutatók.
Nyitvatartási idő: hétfőn és csütörtökön 12-17 óráig, kedden, szerdán és pénteken 9-15 óráig
Vezető: Dr. Lenhardt Vilmos professzor, könyvtárigazgató
Az állomány jellege és feltártsága: 49.000 kötet könyv és 320 féle folyóirat (9100 kötet)
1520 kötet disszertáció, 32 ifm levéltári anyag.
Teológia és határterületei.
Szerzői betűrendes és szakrendi katalógus.
Számítógépes feldolgozás TINLIB rendszerrel.
Technikai felszereltség: fénymásoló, számítógépek - hálózat
Szolgáltatásai: helyben olvasás, másolatok készítése, könyvtárközi kölcsönzés, referensz-szolgálat
Olvasóterem: van
Mai gyűjtőkör: Teológia és kapcsolódó tudományok
A könyvtár rövid története
A könyvtár jelenleg Magyarországos a modern teológiai irodalom egyik legteljesebb gyűjteménye.
Pázmány Péter 1638-ben Nagyszombatban tudományegyetemet alapított. A könyvtár és levéltári anyag ekkortól datálódik. Az egyetemet 1777-ben Budára, majd 1784-ben Pestre költöztették. 1906-1913 között megalakultak a szemináriumi (tanszéki) könyvtárak. A Hittudományi Kart 1950-ben erőszakosan távolították el az egyetem egészéből és Hittudományi Akadémia címen működött tovább. A régi állomány az Eötvös Loránd nevÉt felvett egyetem központi Egyetemi Könyvtárában maradt. A jelenlegi könyvtár a tanszéki könyvtárak állományából fejlődött ki. 1950-ben duplumpéldányok cseréjével növekedett az állomány, később főként ajándékozás, vétel és hagyatékok útján. 1950 és 1990 között a Caritas Internationalis és a bécsi Ostpriesterhilfe szervezetek voltak a könyvtár legföbb támogatói.
Különgyűjtemények: A könyvtár őrzi a Hittudományi Kar kezdetektől (1638-tól) keletkezett iratanyagát. Különgyűjteményt alkotnak a teológiai disszertációk is.
Szakirodalom:
Somorjai Ádám: A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Hittudományi Karának disszertációi, 1863-1993. Budapest, 1993.
Uő: Egyháztörténeti disszertációk a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Hittudományi Karán, 1863-1993. = Magyar Egyháztörténeti Vázlatok. Regnum, 1994/3-4. 251-265.
 
 



Pázmány Péter Katolikus Egyetem
Jog- és Államtudományi Kar Könyvtára
1088 Budapest, Szentkirályi u. 28.
1428 Budapest 8. Pf.: 6
Tel.: (1) 429-7231 és 429-7233
Fax: 429-7200
E-mail: konyvtar @ jak.ppke.hu

Fenntartó: Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kar
Kutathatóság: Nyilvános könyvtár . Nyitvatartási idő: hétfő-péntek: 8-16 óráig
Vezető: Szende Ákos
Az állomány jellege, feltártsága: Kb. 26.000 könyv, valamint csonka folyóirat-sorozatok ill. szórvány folyóiratok. Állományba véve kb. 16.000 könyv.
Szerzői betűrendes ill. számítógépes (TINLIB) katalógus, az adatbázisban kb. 11.000 rekord.
Szakirodalmi, bibliográfiai és egyéb faktográfiai adatbázisok CD-n ill. a kar saját hálózatán.
Technikai felszereltség: 4 munkaállomásos ( az olvasók részéről is hozzáférhető) TINLIB könyvtári rendszer, INTERNET-kapcsolat, CD olvasó.
Szolgáltatások: helyben olvasás, korlátozott kölcsönzés, (saját hallgatóknak és alkalmazottaknak, többnyire csak hétvégére)
Olvasóterem: van
Gyűjtőkör: Jog- és államtudomány, valamint azok határtudományai,
különösen történelem, közgazdaságtan, teológia, egyháztörténet és egyházjog.
A könyvtár rövid története:
A jog- és államtudományi képzés 1995 szeptemberében indult. A könyvtár, először mint könyvgyűjtemény 1996-ban jött létre. Az anyagi lehetőségektől is függő, részben tudatos, részben spontán gyarapítás/ gyarapodás ill. a folyamatos állományépítés és katalogizálás eredményeként megszületett könyvtár csak 1999 januárjától működik. Törzsállományát a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, valamint a Budapesti Ügyvédi Munkaközösség egykori könyvtárai, ill. egyéb (magán és intézményi vagy akár külföldi) hagyatékokból származó könyvek adják.
 
 

A Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola
Könyvtára
1053 Budapest, Ferenciek tere 7-8.
1364 Budapest, Pf.: 235
Tel.: 317-46-49 és 317-35-74
Fax: 337-80-16
e-mail: sapientia@hcbc.hu

Fenntartó: Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola
Kutathatóság: Nyilvános könyvtár lesz.
Vezető: Kovács Balázs
Az állomány jellege és feltártsága: 20.000 kötet, 1945 utáni teológia.
Számítógépes feldolgozás ORBIS rendszerben folyik.
Technikai felszereltség: számítógép, fénymásoló.
Mai gyűjtőkör: 1945 utáni teológiai irodalom.
A könyvtár rövid története:
Először 1995. június 20-án vetették fel a bencés, a ciszterci, a ferences és a piarista szerzetesrendek képviselői a magyarországi szerzetesi teológiai főiskolák társulásának gondolatát. 1996-ban a rendi elöljárók és a négy szerzetesi főiskola főigazgatója közös szándéknyilatkozatot írt alá a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskolai Szövetség létrehozására, mely - törvényi előírás alapján - a majdani Sapientia Főiskola létrejöttét készítette elő. 1999. januárjában a fenntartók és a főigazgatók közös konferenciája kérésére az oktatási miniszter jogi személynek ismerte el a Sapientia Szövetséget, majd az év végével a Főiskola megkapta a szükséges egyházi jóváhagyást Rómából. Ugyanebben az évben a ciszterci rend kivált a szövetségből. 2000. január elsejével törvényi elismeréssel a Főiskolai Szövetségből megalakult a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola. 2000. január 8-án ünnepélyes Veni Sanctéval kezdődött meg a tanítás.
A főiskola 100.000 kötetes teológiai - filozófiai szakkönyvtár létrehozását tervezi. A könyvek gyűjtése 1999 óta folyamatos. A könyvtár elektronikus kapcsolatban fog állni a fenntartó rendek műemléki könyvtáraival, és a tanulmányi házak kézikönyvtáraival.
 
 

Érseki Hittudományi Főiskola Könyvtára
3300 Eger, Foglár Gy. u. 6.
Tel: (36) 312-916 Fax: (36) 321-953

Fenntartó: Érseki Hittudományi Főiskola
Kutathatóság: Jelenleg a főiskola tanárainak és hallgatóinak belső, házi használatára szolgál
Vállalja a nyilvánosságot. Előzetes bejelentkezés alapján kutatható.
Nyitvatartási idő: hétköznapokon: 14-19 óráig.
Vezető: Dr. Dolhai Lajos mb. könyvtárvezető
Az állomány jellege és feltártsága: Kb. 34.000 kötet. Feltártsága kb. 70 %-os
Szerzői és címszó-katalógus, folyóiratok jegyzéke.
Technikai felszereltség: fénymásoló.
Szolgáltatások: helyben olvasás, kölcsönzés, könyvtárközi kölcsönzés.
Olvasóterem: van
Mai gyűjtőkör: teológia és a papképzéshez kapcsolódó szaktudományok (filozófia, történelem stb.)..
A könyvtár rövid története:
A könyvtár a nyugdíjas papok Szent Józsefről nevezett Intézetének 1852-ben történt feloszlatása után annak könyvtárából, Tegó Ignác visontai plébános könyvtárának és régebben jogi tanulmányokkal foglalkozó teológusok könyveinek beolvasztásával jött létre. Nevezetesebb hagyatékok és adományok: Andrássy Kálmán plébánosé (metszetgyűjtemény és művészettörténet), Tegó József tanítóképzői tanáré, Begovcsevich László spirituálisé (aszketikus művek), Strba Antal apáté, Hrucseczky Pál katonalelkészé, Folmán Kálmán karkápláné, Demény Pál plébánosé, Porubszky József apátkanonoké és a Főegyházmegyei Könyvtár duplumai.
Különgyűjtemények: periodikák: 3500 kötet, 140 cím.Egri Növendékpapság Magyar Egyházirodalmi Isko-lájának Könyvtára, 5000 kötet. Lelkiségi Irodalom Kiskönyvtára, 1500 kötet.
Szakirodalom:
Nyizsnyay Iván: Az Egri Érseki Papnevelő Intézet Könyvtárának szakok szerint való jegyzéke. Eger, 1901.
 
 


Esztergomi Hittudományi Főiskola Könyvtára
2500 Esztergom, Pázmány P. u. 2.
Tel.: (33) 411-257 és (33) 412-646
Fax: (33) 412-714

Fenntartó: Esztergomi Hittudományi Főiskola
Kutathatóság: Nyilvános könyvtár.
Nyitvatartási idő: munkanapokon 16.30 -17.00 óráig.
Vezető: Válóczy József, teológiai tanár, megbízott könyvtáros.
Az állomány jellege és feltártsága: Kb. 20.000 kötet. magyar, latin, német nyelvű irodalom.
Betűrendes és szak szerinti cédulakatalógus.
A számítógépes feldolgozás folyamatban van. ORBIS .
Technikai felszereltség: számítógép (internet -eléréssel)
Szolgáltatások: helyben olvasás, másolatok készítése
Olvasóterem: nincs
Mai gyűjtőkör: filozófiai, teológiai illetve vallási irodalom, történelem
A könyvtár rövid története:
A Papnevelő Intézetet Oláh Miklós érsek alapította 1566-ban. Először – rövid megszakítással – Nagyszombatban működött. 1678-ban Szelepcsényi György érsek megalapította a Seminarium Marianumot. (A két intézet 1865-ben egyesült.) 1777-ben a növendékeket Budára, 1784-ben Pozsonyba telepítették át. 1802-től ismét Nagyszombatban, 1850-től Esztergomban folyt az egyházmegyei papok képzése. 1953-ban el kellett hagyniuk a Hild József tervezte épületet. Ekkor a Vizivárosi Zárdában, majd 1992-ben új épületben kapott helyet az intézet. A könyvtár együtt élt (és költözött) a szemináriummal. Az érsekek támogatásából, papi és kanonoki hagyatékokból, illetve adományokból gyarapodott. Az utóbbi évtizedekben csak a magyar nyelvű szakirodalomból volt lehetőség szisztematikus gyarapításra.
Különgyűjtemény: 33 db ősnyomtatvány
 
 

Győri Püspöki Hittudományi Főiskola
Könyvtára
9021 Győr, Káptalandomb 26.
Tel.: (96) 312-153
Fax: (96) 313-055

Fenntartó: Győri Püspöki Hittudományi Főiskola
Kutathatóság: Nyilvános könyvtár
Nyitvatartási idő: hétfő: 13-16, szerda: 13-16 óráig.
Vezető: Kiss Tamás
Az állomány jellege és feltártsága: 15.000 kötet -vallástudomány , teológiai szakkönyvek.
Cédulakatalógus - szerzői betűrendes és cím szerinti.
Számítógépes feldolgozás: ORBIS programmal.
Technikai felszereltség: a Győri Püspöki Hittudományi Főiskola infrastruktúrája.
Szolgáltatások: helyben olvasás, kölcsönzés, másolatok készítése, könyvtárközi kölcsönzés.
Olvasóterem: van
Mai gyűjtőkör: teológiai szakkönyvek.
A könyvtár rövid története:
A Főiskola alapításától kezdve szükség volt valamilyen kézikönyvtárra, amely a növendékek segítségére volt tanulmányaikban. A könyvtárról szóló legelső tudósításban, 1786-ban részletesen felsorolták a II. József által elvitetett könyveket. Az egyházmegyei szemináriumok visszaállítása után nagyobb gondot fordítottak megfelelő könyvtár létesítésére: a Szeminárium visszakapta könyveit és adományok, hagyatékok is gazdagították az állományt, amely 1872-ben egyesült a Székesegyházi Könyvtárral (ld. Győr Egyházmegyei Kincstár és Könyvtár) Az új igények kielégítésére alkalmas főiskola könyvtárt az 1910-ben megnyílt új szeminárium épületében helyezték el. A könyvtárat a Főiskola kizárólag egyházi támogatásból hozta létre és tartotta fent. A könyvtár további bővítésének alapvető forrása a papi hagyatékok voltak. A néhány külföldről érkező ajándék és a minimális saját beszerzés nem pótolja a hiányosságokat.
A Győri Hittudományi Főiskola könyvtára 1997-ben költözött át új, méltó helyére, az Egyházmegyei Kincstár és Könyvtár épületébe. Élére könyvtárvezető került és megtörtént az állomány katalogizálása, elkezdődhetett a számítógépes feldolgozás. A könyvtár 15000 kötetének kétharmada teológiai szakirodalom, a szépirodalommal, történelemmel, művészettörténettel, szociológiával, természettudománnyal stb. foglalkozó könyveink száma 4000 kötet.
Szakirodalom:
Bedy Vince: A Győr Egyházmegyei papnevelés története.- Győr, 1937.-( Győregyházmegye múltjából)
A győri Püspöki Papnevelő Intézet Könyvtárának czímjegyzéke (összeáll.: Zalka László) Győr, 1893
 
 

Szent Athanáz 
Görög Katolikus
Hittudományi Főiskola
Könyvtára
4400 Nyíregyháza, Bethlen Gábor u. 5.
4401 Nyíregyháza Pf: 303
Tel.: (42) 413-108/109
Fax: (42) 420-313
E-mail: atanáz@gkhf.iif.szabinet.hu

Fenntartó: Szent Athanáz Görög Katolikus Hittudományi Főiskola.
Kutathatóság: A könyvtári dokumentumokat – a muzeális, az olvasótermi és a praesens állományon kívül – a Hittudományi Főiskola tanárai, hallgatói, valamint a Bessenyei György Tanárképző Főiskola hittanár szakos hallgatói kölcsönözhetik. A könyvtár olvasói használata nincs korlátozva. Nyilvános könyvtár.
Nyitvatartási idő: hétköznap 8.30-16.30
Vezető: Xeravits Géza igazgató
Az állomány jellege és feltártsága: Kb. 23.000 könyv, 2.300 évfolyam periodikum
(többség hiányos)
A régi állomány hagyományos módon feltárt, az újabb könyveket pedig SRLIB programmal dolgozta fel a könyvtár. A tárgyszavas rendszerű tartalmi feltárás folyamatban van.
Technikai felszereltség: fénymásoló, számítógép (az olvasók is használhatják).
Szolgáltatások: helyben olvasás, kölcsönzés, másolatok készítése.
Olvasóterem: van
Mai gyűjtőkör: A teológián kívül humán tudományos munkákra terjed ki (történelem, kultúrtörténet, filozófia, lélektan, művészettörténet, általános művek, lexikográfia),
továbbá az eddig is jelentős keleti egyházművészeti dokumentumokra.
A könyvtár rövid története:
Az 1950-es alapításkor az alapállomány a parókiák könyvtáraiból állt össze, a továbbiakban papi hagyatékokkal és – elsősorban külföldi – ajándékokból gyarapodott. Legjelentősebb hagyaték Timkó Imre megyéspüspök magánkönyvtára (1987, kb. 6000 kötet), mely az állomány modernizálódását is jelentette. 1989 óta tervszerű a gyarapítás. 1995-től mintegy 2500 kötetes olvasóteremben 12 személy olvashat egyidejűleg. Az 1850 előtti állomány 55 %-a ószláv, 35 %-a latin, 10 %-a egyéb nyelvű. A teljes állománynak mintegy 60 %-a magyar, 18 %-a német, a többi egyéb nyelvű (valamennyi 5 % alatt). A gyűjtemény teológiai jellegű (kb. 80 %). A könyvtár a keleti kereszténység, a bizánci liturgia, a keleti egyházművészet, az ökumenizmus és a szakrális művészet tárgykörében kutatók számára fontos dokumentumokkal rendelkezik.
Különgyűjtemények: Timkó-hagyaték (6000 kötet), régi könyvek (2300 kötet). Az utóbbi nagy része liturgikus jellegű, a bizánci liturgia szertartási könyveit tartalmazza.
Szakirodalom:
Ojtozi Eszter: A ~-nak szláv és román cirillbetűs könyvei. Debrecen, 1985.
Xeravits Géza: Biblikus tárgyú művek... in Athanasia 8. (1999). p. 33-39.
 
 


Hittudományi Főiskola Könyvtára
6720 Szeged, Dóm tér 6.
6701 Pf.: 178
Tel./ Fax: (62) 425-738
E-mail: biblio @ theol.u-szeged.hu
INTERNET: http:// www.theol.u-szeged.hu/ voyager

Fenntartó: Szeged-Csanádi Püspöki Hivatal ( a könyvtár mint Szeged-Csanádi Egyházmegyei Könyvtár is funkcionál)
Kutathatóság: Nyilvános könyvtár.
Nyitvatartási idő: hétfő, kedd, csütörtök: 14-17 óráig, szerda: 9-13 és 14-17 óráig péntek: 9-13 óráig.
Vezető: Török Beáta
Az állomány jellege és feltártsága: 55.000 kötet könyv, 15.000 kötet folyóirat
Szerzői betűrendes és ETO szakkatalógus.
A számítógépes feldolgozó munka VOYAGER integrált könyvtári rendszerben folyik. Az olvasóink a következő címen kereshetnek OPAC-unkban: http://www.theol.u-szeged.hu/konyvtar
Technikai felszereltség: számítógép, fénymásoló, nyomtató.
Szolgáltatások: helyben olvasás, kölcsönzés, másolatok készítése, irodalomkutatás, könyvtárközi kölcsönzés.
Olvasóterem: van
Mai gyűjtőkör: Teológia és határtudományai.Magyar nyelven és az anyagi lehetőségek szerint idegen nyelven is.
A könyvtár rövid története:
A Szegeden 1930-ban alapított papnevelő szeminárium könyvtára hagyatékokból állt össze. Az első hagyaték Kis János professzor (†1930) 5000 kötetes könyvtára volt. A mai állomány további hagyatékokból és vásárlás révén alakult ki. Dr. Lotz Antal (†1998) közel 25 000 kötetes könyvtárát a főiskola könyvtárára hagyta. Galttfelder Gyula püspök ( †1943) magánkönyvtára - kb 12000 kötet védett álomány - a mindenkori püspöki dolgozószobába került elhelyezésre.
 
 

Veszprémi
Érseki Hittudományi Főiskola
Könyvtára
8200 Veszprém, Jutasi út 18/2.
Tel.:(88) 426-116
E-mail: baranya@vhf.veszprem.hu

Fenntartó: Hittudományi Főiskola
Kutathatóság: Nyilvános könyvtár.
Nyitvatartási idő: hétfőn és szerdán: 10-12 és 13-16 óráig kedden és csütörtökön: 8-12 óráig, pénteken: zárva
Vezető: Baranya Péter könyvtáros
Az állomány jellege és feltártsága: kb. 20.000 kötet, legnagyobb részt teológiai és filozófiai munkák, valamint szociális munkás szakkönyvek.
Túlnyomórészt 20. századi könyvek, főként magyar és német nyelvű anyag.
Cédulakatalógus: nincs
Két számítógépes katalógus működik: 12.000 kötet
Dbase IV-ben és 1998 novemberétől: ORBIS
Technikai felszereltség: számítógép, fénymásoló.
Szolgáltatásai: Minden látogatónak van lehetősége helyben olvasásra és fénymásolatok készíttetésére. A főiskola tanárai, hallgatói és dolgozói kölcsönözhetnek is.
Számítógépes adatbázisokat is rendelkezésre bocsát (Aquinoi Szent Tamás összes művei, Pázmány Péter elektronikus könyvtár, egyéb Internetről letöltött adatok, könyvek).
Olvasóterem: van
Mai gyűjtőkör: A főiskola szakjaihoz illeszkedően: teológia, filozófia, pedagógia, szociális munkás szakirodalom.
A könyvtár története:
A Veszprémi Hittudományi Főiskola 1991-ben kezdte el működését, még a Veszprémi Egyetem épületeiben. Alakuló könyvtárának könyveit (kb.2000 kötetet) is az Egyetemi Könyvtárban helyezték el, ahol címleltár és számítógépes katalógus készült róluk. 1994-ben a Főiskola saját épületet kapott. Itt került kialakításra egy szemináriumi könyvtár, mely az Érseki Könyvtár fölös példányaiból és külföldi ajándékokból állt. (kb. 7000 kötet.) 1996-ban a Főiskola teljesen különvált a Veszprémi Egyetemtől. Ezért az Egyetemi Könyvtárban elhelyezett könyveket beleolvasztották a szemináriumi könyvtárba, és kialakították a Hittudományi Főiskola Könyvtárát, melynek állománya ezután vásárlásokkal és ajándékokkal érte el jelenlegi méretét. Külön gyűjteményt képeznek a Főiskolán készült szakdolgozatok.
 
 


Apor Vilmos
Katolikus Főiskola Könyvtára
2172 Zsámbék, Zichy tér 3.
Tel.: (23) 342-415/195 kvt.ig
(23) 342-416/141 tájékoztatás
Fax: (23) 342-340
E-mail: kendrez@avkf.hu
Internet: http:// www.avkf.hu/

Fenntartó: Apor Vilmos Katolikus Főiskola
Kutathatóság: Még nem nyilvános könyvtár.
A főiskola dolgozói, hallgatói használhatják ill. a Zsámbék vonzáskörzetében élő pedagógusok számára teljes körű a használata. Az olvasóterem beiratkozás nélkül is használható
Nyitvatartási idő: Olvasótermek: hétfőtől csütörtökig 8-19 óráig, pénteken 8-14 óráig
Kölcsönzés: hétfőtől csütörtökig 12.30 -16 óráig pénteken 10-12 óráig
Vizsgaidőszakban: hétfőtől csütörtökig 8-16 óráig
pénteken: 8-14 óráig.  Tanítási szünetben – nyáron kb. 1 hónapig zárva tart a könyvtár (általában július 20. és augusztus 20. között).
Vezető: Endrész Katalin
Az állomány jellege és feltártsága:66.000 dokumentum (könyv, időszaki kiadvány, hang-zóanyag, videó, elektronikus dokumentum). Cédulakatalógus: betűrendes integrált katalógus (cím, szerző, sorozat) 1994-ig.
Szakkatalógus: ETO, tárgyszavas, irodalmi analitikus katalógus 1994-ig.
Elektronikus katalógus: ALEPH OPAC (1995-től) ill. jelenleg NKÖM pályázati támogatásával 1988-ra visszamenően.
Technikai felszereltség: fénymásoló, számítógépek, zenei gyűjteményben használatos eszközök.
Szolgáltatások: kölcsönzés: könyv, CD-lemez, hangkazetta, videókazetta, hanglemez, CD-ROM, helyben olvasás, fénymásolás, zenehallgatás, irodalomkutatás (kivéve szakdolgozathoz). Internet-használat, CD-ROM használat.
Olvasóterem: van
Mai gyűjtőkör: Általános gyűjtőkörű felsőoktatási könyvtár, pedagó-giai szakkönyvtár – kiemelten (de válogatva) gyűjti a pedagógia, pszichológia tudomány és segédtudomá-nyaik anyagát, a mesekönyveket, gyerekirodalmat, tel-jes körűen az általános iskola 1-6. osztályának tanköny-veit, pedagógiai segédkönyveket.
A könyvtár rövid története:
Az Apor Vilmos Katolikus Főiskola Könyvtára a svájci alapítású Keresztes Nővérek Rendje által 1904-ben vásárolt várkastélyban működik, ahol már 1929-ben tanítóképző nyitotta meg kapuit. Az iskolai évkönyvek évről-évre kiegyensúlyozott gyarapodásról értesítenek, 1943-ban a tanári, az ifjúsági és a gyakorló iskolai könyvtár összállománya 3100 kötet könyv. 1944-ben az épületet rokkant kórház betegeinek foglalták le, a diákokat hazaküldték, de 1945-ben visszatértek a növendékek. Az 1948. évi államosítás után a beiratkozásokat még megtartották, de szeptemberben ez az iskolatípus már nem kezdte meg működését. Az épület felszerelését a budapesti Cukor utcai Pedagógiai Főiskola és a cinkotai állami tanítóképző intézet kapta meg. A könyvtár anyaga sajnos szétszóródott. 1949 és 1977 között sok intézményi változás (Mezőgazdasági Akadémia, mezőgazdasági technikum, termelőszövetkezeti vezetőképző stb.) után 1977 szeptemberében újra megindult a tanítóképzés Zsámbékon. A Gödöllői Agráregyetem zsámbéki főiskolai karának a könyvtári állományát nagyrészt elszállították. A tanítóképző könyvtára folyamatos, kiegyensúlyozott állománygyarapítással 1993-ra kb. 40.000-es dokumentumszámot ért el. A hallgatók emellett a könnyen elérhető budapesti könyvtárakat használták – hiszen a tanítóképző késői alapítása miatt az állomány nem tudta kielégíteni a tanárok, diákok igényeit.
1993-ban kezdett a főiskola újra katolikus főiskolaként működni. A könyvtár a nagy változásokat igen gyorsan követte, sőt igyekezett előre felkészülni az új szakok kiszolgálására. Így teológiai, romológiai, egyházzenei, szociálpedagógiai állományrészek kialakítására, jelentős fejlesztésére került sor. 1995 januárjától a könyvtár áttért a számítógépes feldolgozásra. A hagyományos cédulakatalógusokat lezárta. Az ALEPH integrált könyvtári számítógépes rendszer a könyvtár opacjának elérését is lehetővé tette, és természetesen az Internet-vonalakkal más könyvtárak elérése is napi gyakorlattá vált. A jelentős selejtezések ellenére mára a dokumentumszám 67.000 fölé emelkedett, és az állományhasználat örvendetesen megnövekedett.
Különgyűjtemények: szakdolgozatok, folyóiratok, tankönyvek, felsőoktatási jegyzetek, gyermek és ifjúsági szakirodalom, gyermek és ifjúsági szépirodalom, hanglemezek, CD-ROM lemezek, hangkazetták, CD-lemezek, videokazetták.
 
 

Budai Ciszterci
Szent Imre Gimnázium
Könyvtára
1114 Budapest, Villányi u. 27.4. emelet
Tel.: 4-665-088/132
E-mail ebi26@freemail.hu

Fenntartó: Budai Ciszterci Szent Imre Gimnázium
Kutathatóság: Csak a gimnázium tanárai, diákjai, dolgozói számára nyitott
Vezető: Pfuscher Emese könyvtáros
Dr. Párdányi Miklós az iskola igazgatója
Az állomány jellege és feltártsága:30 ezres nagyságú állomány. Túlnyomórészt magyar, német nyelvű régi és magyar, és egyéb idegen nyelvű új könyvekből áll. Számítógépes feldolgozás SZIRÉN programmal.
Betűrendes cédulakatalógus.
Technikai felszereltség: számítógép
Szolgáltatások: kölcsönzés, tájékoztatás
Olvasóterem: van
Mai gyűjtőkör: alapvető és korszerű társadalomtudományi és természettudományi művek, alapvető teológiai művek szépirodalom, tanári kézikönyvek.
A könyvtár rövid története:
A könyvtár 1912-ben az iskola alapításával egyidőben jött létre. Az iskola eleinte 4 majd 8 osztályos gimnáziumként működött a Váli ill. a Villányi úton. 1948 után államosították az iskolát Állami Szent Imre Gimnázium majd József Attila Gimnázium néven. 1997-ben kapta ismét vissza az egyház az épületet a régi iskola újra indítására. Az elmúlt negyven év alatt a könyvtr állománya jelentősen megcsappant.
 
 

Temesvári Pelbárt
Ferences Gimnázium Könyvtára
Esztergom
2500 Esztergom, Bottyán János u. 10. 2501
Pf.: 50
Tel.: (33) 412-388
INTERNET: iskola@mail.ferences-egom.sulinet.hu

Fenntartó: Kapisztrán Szent Jánosról nevezett Magyar Ferences Rendtartomány
Kutathatóság: Az iskola tanulói és dolgozói számára nyilvános a könyvtár
Nyitvatartási idő: hétfő, kedd, csütörtök, péntek, szombat 20-21 óráig
Vezető: Pataki L. Zoltán OFM
Az állomány jellege és feltártsága: A tanuláshoz-tanításhoz kapcsolódó szépirodalom,
szakirodalom.
Számítógépes feldolgozás DBASE IV, teljes: ACCESS folyamatban .
Technikai felszerelés: számítógép.
Szolgáltatások: helyben olvasás, kölcsönzés.
Olvasóterem: van
Gyűjtőkör: Az oktatási és nevelési munkát segítő kiadványok, szépirodalom.
 
 
TOVÁBB
TART.