[ Irodalom | SzePi ]

Ady Endre:

    Ma tán a béke ünnepelne,
    A Messiásnak volna napja,
    Ma mennyé kén' a földnek válni,
    Hogy megváltóját béfogadja.
    Ma úgy kén', hogy egymást öleljék
    Szívükre mind az emberek -
    De nincs itt hála, nincs itt béke:
    Beteg a világ, nagy beteg...

    Kihült a szív, elszállt a lélek,
    A vágy, a láng csupán a testé;
    Heródes minden földi nagyság,
    S minden igazság a kereszté...
    Elvesztette magát az ember,
    Mert lencsén nézi az eget,
    Megátkozza világra jöttét -
    Beteg a világ, nagy beteg...

    Ember ember ellen csatázik,
    Mi egyesítsen, nincsen eszme,
    Rommá dőlt a Messiás háza,
    Tanítása, erkölcse veszve...
    Oh, de hogy állattá süllyedjen,
    Kinek lelke volt, nem lehet!...
    Hatalmas Ég, új Messiást küldj:
    Beteg a világ, nagy beteg!...

    1899


A szöveg eredete a Pázmány Péter Elektronikus Könyvtár -
a magyarnyelvű keresztény irodalom tárháza.


dugo@szepi.hu