[ Irodalom | SzePi ]

Ady Endre:

    Jön a Karácsony fehéren
    S én hozzám is jön talán majd
    Valaki a régiekből.

    Csöndesen lép a szobámba
    S én köszöntöm: ,,Béke, béke.''
    A küszöbön sápadt orvos.

    És szorongva szól a vendég:
    ,,Ma Karácsony van, Karácsony,
    Emlékszel a régiekre?''

    És bámulva és vidáman
    És kacagva mondom én majd:
    ,,Ma Karácsony van, Karácsony.''

    És szorongva szól a vendég:
    ,,Valami tán fáj a múltból?''
    Megmozdul a sápadt orvos.

    És bámulva és vidáman
    És kacagva mondom én majd:
    ,,Hiszen én még sohse éltem.''

    És hörögve mondom én majd:
    ,,Ki a szobámból, pogányok.''
    Döng az ajtóm és bezárul.

    És hörögve mondom én majd:
    ,,Hiszen én meg se születtem.
    Karácsony van, száll az angyal.''

    És a nagy, szomorú házban
    Zsoltárokat énekelve
    Hajnalig várom az angyalt.


A szöveg eredete a Pázmány Péter Elektronikus Könyvtár -
a magyarnyelvű keresztény irodalom tárháza.


dugo@szepi.hu